Erzsébet tér, végállomás – Húsz éve szűnt meg a buszpályaudvar a belváros közepén

A cikk angolnyelvű változata: The Erzsébet Square bus terminus in the middle of the city centre had been closed for 20 years

Írta: Domonkos Csaba

2021. október 19. 10:30

Immár húsz éve nem indít és nem fogad buszokat az Erzsébet téri buszpályaudvar. A XX. század nagy részében még természetes volt, hogy a mindenki által könnyen megközelíthető központi terekről induljanak az autóbuszok, azonban a városfejlesztési szempontok változása miatt a buszpályaudvarok szép lassan kiszorultak a belső városmagból. Felszámolták az V. kerületi, Erzsébet téri buszpályaudvart is.

A budapesti távolsági és nemzetközi buszjáratok 1927-től az Oktogonról indultak és oda is érkeztek, de a II. világháború után új, korszerű állomásra volt szükség, ezért a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium 1947-ben elrendelte egy új, központi helyen lévő állomásépület felépítését.

A választás már az első körben a belváros közepére, akkori  nevén – 1946-tól – a Sztálin térre esett, ott is az egykori Nemzeti Szalon épületének helyére, de ezt végül elvetették. Ezután más helyek is a döntéshozók látókörébe kerültek, például a Liszt Ferenc tér, de végül maradtak a Sztálin térnél, ahol egy régi háromemeletes lakóház lebontásával és néhány fa kivágásával lett elég hely az új épületre és a buszok parkoltatására.

A beruházás 1949 elején kezdődött el, és 1949. augusztus 1-jén már el is készült az épület, amelyet Nyíri István tervezett. A ház maga több volt, mint egy várócsarnok és jegypénztár, a felső emeletén kulturális rendezvényeknek is helyet adó teret alakítottak ki.

Az új épületen a terasz a csomagok pakolását könnyítette meg (Fotó: Fortepan/UVATERV) 

Az átadásakor 46 járat indult innen, az „A” szárnyból az induló, a kisebb „B” szárnyból az érkező járatokat szolgálták ki. A peron felett terasz futott végig, amelynek fontos funkciója volt, akkoriban ugyanis nem a busz alján, az utastér alatti csomagtartókba helyezték el az utasok poggyászát, hanem a busz tetején, ezt érték el innen a teraszról. A Haladás című lap így mutatta be az új épületet:

„Az a modern, páratlan fényűzéssel, ele­ganciával és kecsességgel létrehozott pompás épület, amely új jellegzetes­sége a Sztalin-térnek: a vasárnap megnyílt nagy autóbusz-pályaudvar. Sokat disputáltak felépítése előtt, hogy miért éppen ide helyezik az autóbusz-pályaudvart. Ma már vilá­gos, hogy a gáncsoskodóknak nem volt igazuk. Az autóbusz-pályaudvar Budapest szivében terül el, napfé­nyes, levegős, könnyen megközelíthető és a város minden helyéről gyorsan és hamar el lehet érni. (…) Üveg, márvány, aluminium és kovácsolt vas. Ezekből az anyagokból látszik a legtöbb a falakon kívül. (…) A Deák Ferenc-tér felé esik az indulási pályaudvar. A padozatot márvány és hatalmas kockás gumi­szőnyeg borítja. A bejárattól balra: az állomásfőnök, a jegypénztárak és a felvilágosító iroda, jobbra: posta-hivatal telefonfülkékkel, színházjegy­irodával, újságos és könyvpavillonnal, majd pedig a poggyászfeladó­hellyel. A csarnokban van egy espresso és egy külön büffe is. Ragyogó tisztaság mindenütt. Fent a falon hatalmas méretben a jól olvas­ható menetrend. Falba épített órák. A csarnok oszlopai alatt kényelmes ülőhelyek. Sárgásmintájú óriási füg­gönyök, a kissé befeléhajló monstre ablaktáblákon.”

A modern vonalú ház – amely nem az egyre inkább eluralkodó „Sztálin-barokk” vagy szocreál  stílust, hanem a modern „nyugati” irányt követte – már 1977-ben műemlék lett, igaz akkor a teret már 1953-ban átnevezték, már nem a rendszernek kellemetlenné vált Sztálin generalisszimusz volt a névadó, hanem a kommunizmus egyik ideológiai megalapozója, Engels.

Az új állomásépület átadása (Fotó: Fortepan/Uvaterv) 

Azonban a forgalom növekedésével idővel új pályaudvarokra volt szükség. A Stadionoknál 1982-ben nyílt meg az új, nagyobb központ, így a keleti országrészbe innen indultak a buszok. Négy évvel később az Árpád hídnál létesült egy újabb buszpályaudvar, ami tovább csökkentette a belvárosi állomás terhelését. A nyugati országrészbe induló járatok számára 1999-ben adták át az Etele téri autóbuszállomást, illetve a XXI. század első éveiben már épült a Népligetnél is egy buszpályaudvar.

Az épület 1975-ben, a metróaluljáró építésekor. Műemlékké nyilvánították 1977-ben (Fotó: Fortepan/Uvaterv)  

Emiatt az akkor már Erzsébet téri állomás feleslegessé vált. A Volánbusz hivatalosan 20 éve, 2001. október 16-tól nem indított és nem fogadott autóbuszokat. Igaz ekkor az új állomás még nem volt kész. A furcsa helyzetről így írt a Népszabadság 2001. október 9-i száma:

„Legalább egy évig ideiglenes pályaudvarokról - az Etele térről és a népligeti volt trolivégállomásról - indulnak azok a távolsági járatok, amelyeket egy korábbi kormánydöntés értelmében e hónap 15-én ki kell költöztetni a belvárosból, az Erzsébet térről. Az átmeneti állapot azért nyúlik a tervezettnél hoszszabbra, mert előreláthatólag csaknem egy évet késik az új, végleges Volán­busz-pályaudvar átadása a Népliget mellett, a volt filmgyár területén.”

Az biztos, hogy az Erzsébet tér használói, az ott pihenő, a szabad levegőt élvező budapestiek számára csak jó, hogy nem ott pöfögnek a buszok. Az autóbusz-állomás elköltözött, de szerencsére az Erzsébet téren az 1949-ben átadott állomásépület, ha más funkcióval is, de megmaradt.

Nyitókép: Az új állomásépület 1949-ben (Fotó: Fortepan/Uvaterv) 

Összesen 3 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Szerény véleményem szerint, ahogyan ma kinéz az Erzsébet tér, az több mint szörnyű. Mint egy zsibvásár. Nyáron oda hugyozó és hányó alkohol mámorban szenvedő fiatalról nem is beszélve. Sürgősen kellene kezdeni valamit a térrel. Én elsősorban lebontanám a volt buszpályaudvar épületet. Nem érdekel, hogy műemlék. Nem oda való egyáltalán. Helyére visszaépíteném a Hauszmann Alajos féle volt Nemzeti Szalon épületét, vagy más néven Kioszkot. Sokkal jobban nézni ki vele a tér, és több turistát is csalogatna oda véleményem szerint. Egy reprezentatív kávézót és éttermet eltudnék képzelni benne.

Válaszok:
persona | 2021. október 21. 21:16

Az Erzsébet téri fiatalokat vonzó szórakozóhely, a világító vízfelület, az óriáskerék esténként nagyon nyüzsgő, nagyvárosi hangulatot ad a térnek. Egyedül a lepusztult állapotban lévő Anker ház rontja az összképet. Azt kéne már sürgősen renoválni.


Egyetertek. Az Erzsebet ter mai allapotaban meltatlan Budapesthez. Rendbetetelevel az egesz pesti belvaros attekinthetobbe es szinvonalasabba valna.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó