Budapest

Lezárult a Népliget tájépítészeti ötletpályázata Tizenhat pályamű érkezett a Népliget tájépítészeti ötletpályázatára, amely a mai napon lezárult. Bár hamarosan megkezdődik az értékelés, Budapest 130 hektáros közparkjának megújítására még jó pár évet várni kell: csak 2027-re tervezték be az első ütem megvalósítását a fővárosi Radó Dezső-tervben.

Minierdő, bokrok, fasorok: zöldfejlesztések a Főkerttől 2023-ban Az idén Budapesten több fasort újít meg a Főkert, 12 ezer tő cserjét ültet el, és egy minierdőt is telepít. Folytatódik több korábban megkezdett munka, köztük a parkfelújítások, a tavaly ültetett kiserdőkbe pedig padokat helyeznek ki.

Városszéli mocsárból közpark: 205 éve adományokat kértek a Városliget fásítására Kétszázötven évvel ezelőtt a mai Városliget helyén, kint a város szélén mocsár és ökörlegelő terült el. Ugyan voltak kísérletek a terület fásítására, de előfordult az is, hogy a kiültetett facsemetéket az ökrök egyszerűen lelegelték. A Liget kialakításnak a tervei ugyan 1817-re elkészültek, de hiányzott a megvalósításhoz szükséges pénz. Ezért 205 évvel ezelőtt adománygyűjtés kezdődött a közpark kialakítására.

Megkezdődött a Neumann János-emlékév Tegnap az Óbudai Egyetemen jelentették be a Neumann János-emlékév elindítását, az intézmény kertjében a világhírű tudós szobrát is megkoszorúzták, és egész napos tudományos konferenciát tartottak. A Neumann Társaság a matematikus születésének 120. évfordulója alkalmából egészen 2023. december végéig számtalan olyan programot, rendezvény tart, amelyekkel megpróbálja megismertetni a magyar közönséggel, mi mindent köszönhet a világ a Budapesten született és Washingtonban elhunyt Neumann Jánosnak.

Fürjes Balázs szerint a főváros alkalmas lenne olimpiát rendezni Ha Magyarország a korábbi értékelés alapján alkalmas lett volna olimpiát rendezni, akkor most még inkább az – jelentette ki Fürjes Balázs. Szerinte az elkészült sportlétesítmények mellett a szállodai infrastruktúra is megfelelő egy ilyen rendezvényhez.

A városrészek értékeinek, identitásának bemutatására nyerhető el támogatás Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulójához kapcsolódóan pályázatot írt ki a Budapesti Művelődési Központ, melyre a kerületi önkormányzatok által fenntartott kulturális intézmények jelentkezhetnek. A támogatást a városrészi identitást kifejező és a kerületi sajátosságokat bemutató kulturális és művészeti programok, rendezvények szervezésére lehet elnyerni.

Az eltűnt Redoute nyomában – Pest első vigadója csupán 16 évig létezett A XIX. század elején a dinamikusan fejlődő Pest városának égetően szüksége volt már egy olyan elegáns bálteremre, amelyben az előkelő közönség igényeinek is megfelelő, színvonalas táncmulatságokat lehetett tartani. Az első fővárosi helyszín, amely erre a célra épült, a mai Pesti Vigadó elődje, a Redoute volt, ám a 190 évvel ezelőtt, 1833. január 13-án átadott klasszicista palota mindössze 16 évig díszítette a pesti Duna-partot.

Csodálatos palotával ajándékozta meg Fellner Sándor Budapestet Amikor a Pénzügyminisztérium Szentháromság téri új palotáját 1905. január 16-án ünnepélyes keretek között átadták, Lukács László pénzügyminiszter a jeles eseményt pályafutása egyik fénypontjának nevezte. Fellner Sándor építész az ünnepségen nemcsak az új épület kulcsait nyújtotta át a miniszternek, hanem egy meglepetéssel is készült: ekkor leplezték le a Szentháromság térre néző díszterem festett üvegablakát, rajta Lukács Lászlót portréjával. Cikkünkben nemcsak a fényes átadási ünnepségről számolunk be, de bemutatjuk az elpusztult dísztermi üvegablak mára elkészült rekonstrukciós tervét is.

A Himnusz születésnapja: közös szavalására hív a kulturális minisztérium A magyar kultúra napján, január 22-én, a Himnusz 200. évfordulóján az Országház főlépcsőjén 200 gyermek, 100 anyaországi és 100 határon túli szavalja majd el nemzeti költeményünket. Ugyanebben az időpontban négy határon túli helyszínen, valamint Kölcsey Ferenc egykori lakóhelyén, Szatmárcsekén és az Európa Kulturális Fővárosa címet elnyert Veszprémben is elszavalják majd minden idők egyik legfontosabb magyar versét.

A történelmi stílusok szerelmese – 70 éve hunyt el Fábián Gáspár A XIX. század második fele a történelmi stílusok újjászületésének nagy korszaka, amit szakszóval historizmusnak nevezünk. Bár a századforduló környékén a szecesszió különböző irányzatai megszüntették egyeduralmát, megmaradt a porondon, sőt az 1920-as évek elejétől másodvirágzását élte. Ennek az időszaknak az egyik legtermékenyebb építésze volt Fábián Gáspár, aki éppen 70 évvel ezelőtt hunyt el.

Európa hét legjobb termálfürdője között a Széchenyi gyógyfürdő Egy brit lap szerint a budapesti Széchenyi gyógyfürdő a legjobb európai termálfürdők közé tartozik. A tegnap közzétett összeállításban megemlítik a fürdő neobarokk épületét, gyógyhatású vízét és 21 medencéjét.

Egy különleges hely Ferencvárosban – 100 éve nyílt meg az Unitárius Misszióház a Hőgyes Endre utcában Az Üllői útra nyílik egy kis utca, mely Hőgyes Endre orvosprofesszornak, a budapesti Pasteur Intézet alapítójának a nevét viseli. Nem véletlenül, hiszen valamikor itt működött ez az intézet. Az utcában található még egy érdekes épület, mely az unitárius vallásfelekezethez tartozók számára ugyan ismert, a városlakók többsége azonban nem biztos, hogy hallott róla. A ház igazán különleges, hiszen egyszerre lakóépület és templom.

Január 23-án adják át a Deák tér és a Ferenciek tere metrómegállókat Január 23-án megnyitják a Ferenciek tere és a Deák Ferenc tér állomásokat az utasforgalom előtt. A tervek szerint március közepétől fog a teljes vonalon járni a metró, május közepétől pedig az utolsóként felújított Nagyvárad tér és Lehel tér állomásokat is használhatják az utasok.

Tisztább fővárost akartak – Új közterületi szabályokat fogadtak el 145 éve Budapesten Szigorú előírásokat fogadott el Budapest 145 évvel ezelőtt, hogy tisztább legyen a város. Megtiltották a szemét kidobását az utcára, tilos lett a porrongyot az utcai ablakon kirázni, megtiltották az utcai vizelést. A közlekedést szolgáló lovaskocsi-állomásokat naponta kellett fertőtleníteni, a lovak trágyáit csak zárt szekéren lehetett elhordani. Megszüntették a járdalocsolást, hogy megvédjék a nők ruháit, és tilos lett eldobni a dinnyehéjat az utcán a főváros új köztisztasági szabályzata szerint, amelyet 1878 januárjában fogadtak el.

Belső udvarok és utcai homlokzatok zöldítésére lehet pályázni Zöldebb, virágosabb belső udvarok kialakítására és utcai homlokzatok zöldítésére hirdetett pályázatot a Fővárosi Önkormányzat.

A magyar főváros egy francia fotós szemével – Az 1910-es évek Budapestjét láthatjuk a fényképeken Egy franciaországi múzeum gyűjteményéből több tízezer archív fénykép vált nemrégiben nyilvánosan elérhetővé, közöttük van néhány 1913-ban Budapesten készült fotó. Alkotójuk Auguste Léon francia fotográfus, aki A Föld archívuma program keretében fényképezte a magyar fővárost és más helyszíneket.

Adományt gyűjtenek az Anna-réti kápolna felépítésére Egy kis alapterületű, alig harminc négyzetméteres kápolnát terveztek a XII. kerületi Anna-rétre. Ha az adományok összegyűlnek, akkor jövőre felépülhet a Hegyvidéken a tájba illő misézőhely.

Neumann János-emlékévet hirdettek 2023-ra Neumann János matematikus születésének 120. évfordulója alkalmából a Neumann Társaság 2023-ra emlékévet hirdetett, melynek célja, hogy a világhírű matematikus örökségét minél többen megismerhessék. A neves tudós a belvárosban született, a Városligeti fasorban tanult, Budán járt egyetemre, sírja az Egyesült Államokban található.

Aranyszínű lett a metrómegálló a Ferenciek terén Hamarosan megnyílik a metróállomás a Ferenciek terén, ahol az utasok a korábban megszokottól teljesen eltérő látvánnyal fognak találkozni. Az aluljárószinten megmaradt a hagyományos narancssárga szín, de a mozgólépcsővel az utastérbe érkezőket aranyszínű állomás fogadja majd. A színek és grafikai motívumok a térnek nevet adó ferences rendre utalnak.

Páncélterem rejtekében – Így őrizték a Szent Koronát a budai Várban Ma már természetesnek tartjuk, hogy a magyar Szent Koronát bárki megtekintheti. Ám évszázadokon át egy lezárt vaspántos ládában tárolták, kulcsokkal és pecsétekkel védve, s csak különleges ünnepeken, így az 1867-es koronázáskor, az 1896-os millenniumi ünnep vagy az 1938-as eucharisztikus kongresszus idején lehetett elővenni. Féltve őrzött nemzeti kincsünk 45 évvel ezelőtti hazatérte alkalmából azt mutatjuk be, milyen körülmények között vigyáztak a koronára a budai Várban.

A budai Váralagút felújítása 50 éve kezdődött a városegyesítés 100. évfordulója alkalmából A budai Váralagút Budapest fontos közlekedési útvonala és egyben érdekes műszaki emlék is. Átadásakor, 1857-ben az akkori egyetlen hídhoz vezető útvonal része volt, és a XXI. századra sem vesztett forgalmi jelentőségéből. Ugyan lovas kocsik számára tervezték, ma autók közlekednek benne. Az átjáró mai képe 50 éve alakult ki, a munkák miatt 1973. január 8-án lezárták az Alagutat.

Ahol Gárdonyi és Móricz is gyakori vendég volt – Volt egyszer egy Valéria kávéház a Nagykörúton A pesti Nagykörút fejlődésének is meghatározója a valamikori Valéria kávéház, hiszen az Üllői út és a József körút sarkán nyílt kávézó az egész környékre pezsgő társasági életet hozott. A több mint 130 éves neoreneszánsz, háromemeletes épület túlélte a háborúkat és a forradalmat, ám azóta többször átalakították.

Vízkereszt napján tartották a ferencvárosi Bolgár Kulturális és Oktatási Központ bokrétaünnepségét A IX. kerületi bolgár művelődési házzal szembeni telken, az ortodox templom közelében épül a Bolgár Kulturális és Oktatási Központ. Az épület bokrétaünnepségét vízkereszt napján, január 6-án tartották, amely egybeesik az ortodox keresztények karácsonyi ünnepével.

Emlékérmén Petőfi, a Magyar Nemzeti Levéltár és a Lovarda A Magyar Nemzeti Bank összesen 24 emlékérmét bocsát ki idén, összesen 14 különböző tematikában. Az új pénzeken szerepel többek között a 200 éves Himnusz, Petőfi Sándor, Csokonai Vitéz Mihály, valamint a 300. évfordulóját ünneplő Magyar Nemzeti Levéltár. Hatszögletű emlékérme is lesz, ilyen a Nemzeti Hauszmann Program emlékérme-sorozat új eleme, a Lovarda.

A Szent Korona hazatért – A Rákóczi-induló hangjai mellett emelték le az amerikai gépről a magyar ereklyéket Budapest és Magyarország 1978. január 5-én és 6-án a figyelem középpontjába került a nemzetközi sajtóban. Ennek oka az volt, hogy ekkor adta vissza a magyar nemzetnek a Szent Koronát az Amerikai Egyesült Államok. A Szent Koronát ünnepélyesen fogadták Budapesten.

A BKV 55 éve jött létre – Minden járművön kalauz volt, és olcsón lehetett utazni A Budapesti Közlekedési Vállalat 1968. január 1-jén vette át a fővárosi tömegközlekedést három másik társaságtól. A budapesti villamosokat, autóbuszokat, HÉV-eket és a többi közlekedési eszközt addig ugyanis három önálló vállalat üzemeltette, a Fővárosi Villamosvasút, a Fővárosi Autóbuszüzem és a Budapesti Helyiérdekű Vasút. Ezenkívül az új szervezet magába olvasztotta a Fővárosi Hajózási Vállalatot is.

125 éves a Központi Statisztikai Hivatal székháza A Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal 1871-ben jött létre. Az intézménynek hosszú időn keresztül nem volt önálló otthona, folyamatosan költözni kényszerült. A fordulópont 1896-ban következett be, amikor is törvénycikk jelent meg az önálló épület felépítéséről. A terveket az elismert építész és műegyetemi tanár, Czigler Győző készítette. Az új székház átadására 1897. december 18-án került sor, de teljesen csak 1898 januárjában vették birtokba az épületet a hivatal munkatársai.

A háromszor megalapított Műszaki Múzeum – Páratlan magyar emlékeket őriznek az 50 éve létrehozott gyűjteményben Ötven évvel ezelőtt harmadszor is megalapították a Magyar Műszaki Múzeumot. Az 1973. január 1-jén kelt alapító okirat szerint feladata a hazai természettudományi és technikai emlékanyag gyűjtése és ismertetése. A múzeum olyan különleges kincseket őriz, mint Jedlik Ányos 1828-ban megalkotott villanymotorja és 1855-ben készített elektromos kiskocsija, a világ első porlasztós motorja, az első magyar számítógép vagy a legelső Gömböc.

Így élt Pesten a mézeshetek után Petőfi Sándor és Szendrey Júlia Az ifjú, hazafias költővé váló Petőfi Sándor Pesten az 1840-es évek elején albérletből albérletbe költözött, a szerelem és a házasság azonban megváltoztatta addigi életét: albérlőből főbérlővé lépett elő. Ezeket a helyszíneket idézzük föl most nagy nemzeti költőnk születésének 200. évfordulóján, bemutatva, melyik utcában, melyik házban, milyen körülmények között élt ifjú feleségével a házasságkötés, a nászút, a mézeshetek után.