Pest

Vissza az alapokhoz: a megújult Múzeumkert Már csak néhány nap, és elkészül a Múzeumkert várva várt felújítása. Március idusához közeledve belestünk: milyen lett ez a nagy múltú park?

Megújul az Óhegy park Kőbányán A főváros egyik legszebb ligete a 15 hektáros Óhegy park, amelyet két év alatt teljesen megújít a Kőbányai Önkormányzat. Az egyedi tervezésű többfunkciós parkban kalandpályát, sportpályákat, játszótereket és hangulatos ligetet alakítanak ki.

A Király utcától a Városligetig – Gundel János nyomába eredtünk Éppen százötven éve nyitott meg az első Gundel-vendéglő Budapesten, amelyet számos másik követett. De hol működtek ezek és mi van a helyükön ma? Ennek jártunk utána.

147 éves a Néprajzi Múzeum A költözés-előkészítés miatt nem látogatható, alapítását viszont idén is megünnepli a Néprajzi Múzeum. Március 5-én a Néprajzi Múzeum Napján újonnan elérhető népszerű és szakmai online tartalmakat kínál az érdeklődők számára az intézmény.

Három pesti öreg – avagy tavaszváró séta a Füvészkertben Könnyű beleszeretni a Füvészkertbe: a város dübörgő kőrengetegében igazi oázist jelent. És könnyű megtorpanni a kertben a három hatalmas gingkofa törzsénél: még így, lombfakadás előtt is impozáns látványt nyújtanak. Budapest nevezetes fáinak nyomában most ezt a három öregurat (vagy inkább két öregurat és egy hölgyet) mutatjuk be.

Maskarában – Fotókiállítás a Múzeumkert kerítésén Különleges kiállítás látható a Múzeumkert kerítésén. A Történeti Fényképtár gyűjteményében található fotográfiák közül a neves személyek jelmezes képeiből történt válogatás most a farsanghoz kapcsolódik.

Csónakázás, ivókút, gyógyfürdő – Így hűsöltek régen a Ligetben A legtöbben úgy gondolnak a Városligetre, mint Budapest egyik legnagyobb, egybefüggő zöld felületére. De nemcsak zöld van a Ligetben, hanem „kék” is. Ez a „kék” nem más, mint a víz. Víz nélkül korántsem lenne ugyanaz a Liget, mint ahogyan mi ismerjük. Az alábbiakban a városligeti víz után kutatunk.

Világhírű építésziroda tervezheti az új Közlekedési Múzeumot Tizenhárom magyar és külföldi építésziroda tervei közül választották ki a győztest. Az amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda tervei alapján készülhet majd el a Közlekedési Múzeum új épülete Budapesten.

Szecessziós színpompa a Nádor Teremben – Zsellér Imre művészete Idén szeptemberben lesz hatvan éve, hogy elhunyt Zsellér Imre, az egyik legjelentősebb, ugyanakkor méltatlanul elfeledett üvegfestő és mozaikművész. A közelgő évforduló lehetőséget teremt rá, hogy megemlékezzünk munkásságáról és egyik fő művéről, a zuglói Vakok Iskolája Nádor Termét díszítő festett üvegablakáról.

A tatárjárást is megélt védőárok került elő az Erzsébet híd pesti hídfőjénél Fontos eredményt hozott a belvárosi távhővezeték munkálatai miatt kezdett ásatás: a XIII. században Pestet körülvevő védőárok részlete került napvilágra az Erzsébet hídnál.

Így épül a Millennium Háza a Városligetben Nyáron megnyitja kapuit a Városliget rejtett kincse.

Ahol Mikszáth is pipázott – Megszépült a Sophianum homlokzata Hófehér vakolatfestést, vadonatúj nyílászárókat és díszkivilágítást is kapott a VIII. kerületi épület, melynek erkélyén egykor Mikszáth Kálmán pipázgatott.

Botrány a Baross Gábor szobrára kiírt pályázat eredményhirdetésekor A vasminiszter 1892-es váratlan halála után szinte azonnal mozgalom indult, hogy az életében nem túl népszerű, 44 évesen elhunyt miniszternek szobrot állítsanak. Azt mindenki érezte, hogy Baross halálával nem egy népszerűséget hajszoló politikust vesztett el az ország, hanem egy Széchenyi Istvánhoz fogható zsenit, aki bárhová nyúlt, ott a veszteséges, nem működő állami vagy állami pénzen fenntartott vízfejű intézményből hatékony, nyereséges és kitűnő szolgáltatást nyújtó szervezet jött létre. Olyan rendszereket tett rendbe pár év alatt, mint a magyar vasúthálózat, a Posta, az állami hajózás.

Hauszmann után újratervezve – Átépítik az első fővárosi közkórházat Hauszmann Alajos kiváló munkája, a Szent István Kórház igen fontos helyet foglal el Budapest történetében mint első fővárosi közkórház. Építését jelentős tudományos munka előzte meg, az építész egész Európára kiterjedő kutatást végzett, hogy a legkorszerűbb betegellátási és építészeti elvek segítségével alkothasson, és a folyamatot a sajtó is nyomon követte. Az intézmény ismét rivaldafénybe került, mivel a Szent István Kórház lesz az első budapesti centrumkórház.

Jichák Rabin park lesz Zuglóban A Nobel-békedíjas egykori izraeli miniszterelnök, Jichák Rabin nevét veszi fel egy eddig névtelen közterület Budapest XIV. kerületében.

Erdei játszótér, sétaút-hálózat és futópálya épül a kispesti kiserdőben Helyi összefogással megújítják a Kőbánya-Kispest metróvégállomás melletti elhanyagolt erdőterületet. Futópálya, tollaslabdapálya, erdei játszótér és kutyafuttató is lesz, valamint közel másfél kilométeres sétaút-hálózatot hoznak létre.

Lehullott a lepel: így fest az újjáépített Király utca 40. A hányatott sorsú, eredetileg Hild József tervezte ház hosszú kálváriája a végéhez közeledik: az eredetit idéző, ámde teljesen új homlokzat nemrég vált láthatóvá.

A budapesti dohánygyárak története A magyar főváros egykori dohánygyárainak története nemcsak Budapest ipari múltjának fontos szeletét képezi, hanem a gyárak megmaradt épületei meghatározó részét adják a magyar ipari építészeti örökségnek. Rövid áttekintésünk betekintést nyújt az épületek későbbi történetébe is.

Belügyminiszteri dörgedelemre szervezték meg a modern budapesti köztisztaságot „A székes főváros utcáinak nagyobb része éspedig a legélénkebb forgalmú utcák is oly piszkosak, hogy ez az állapot jogos panaszokra szolgáltat okot” – olvashatták a Pesti Hírlap olvasói 125 évvel ezelőtt.

Ujjé, a Ligetben – 5+1 gyöngyszem a Városliget múltjából A Városliget nagyon fontos szerepet játszik nemcsak a főváros, hanem az egész ország életében is. Amíg a budapestieknek az egyik (ha nem a) legfontosabb és legjelentősebb közparkja, addig az országnak fontos kulturális központ (például a Szépművészeti Múzeum miatt). Továbbá nagyon fontos szerepet játszott a történelemben, mivel itt volt a millenniumi kiállítás központja. Ezek mind-mind rajta hagyták nyomukat a Ligeten. Az alábbiakban összeszedtünk 5+1 olyan helyszínt, amely sajnos már a múlté.

Kultúrtörténeti séták, épületbejárások és dunai hajózások is lesznek a héten Az érdeklődők ingyenesen megismerhetik a főváros történelmi értékeit, épületeit, rejtett érdekességeit az idegenvezetők világnapja alkalmából csütörtöktől vasárnapig.

25 éve gyalogoshidat terveztek Buda és Pest közé Kristálytorony is állhatna Budapesten. Az egykor tervezett expóhoz kapcsolódva különleges gyalogoshidat terveztek a Haller utca vonalában.

Budapest ostroma megrázó képeken Az OstROMképek című kiállítás a Várnegyed Galériában egyedülálló módon mutatja be a 1944–1945-ös budapesti ostromot. Korabeli festményeken, rajzokon, fotókon keresztül megrázó kép tárul elénk.

Elbontanak több pavilont a Nyugati és a Keleti pályaudvaron A Nyugati és a Keleti pályaudvaron elkezdődik a kereskedelmi szolgáltatások fejlesztése, aminek része a koncepcióba nem illő pavilonok elbontása.

Közösségi térré alakítják a Podmaniczky teret Az Arany János úti metrómegállóként is ismert Podmaniczky teret közösségi térré, „városi ligetté” alakítják át. A tér felújításával és megújításával párhuzamosan megszűnik a jelenlegi trolibusz-végállomás.

Színházi élet a régi Városligetben A Ligetben hajdan pezsgő színházi élet folyt, a közönség itt láthatta mások mellett Feld Matyi, a tréfás pesti fiú bohózatait a Városligeti Színházban.

Ilyen is lehetett volna a Szabadság és az Erzsébet híd Akár hatalmas ívhíd is állhatna az Erzsébet híd helyén, míg a Szabadság híd rácsos, konzolos hídja helyett egy lánchíd is összeköthetné Pestet és Budát.

Pillantás Pest-Budára 200 évvel ezelőtt Honlapunkon és Facebook-oldalunkon is Petrich András Pest-Budát ábrázoló rajzát (illetve az abból készült színezett rézmetszetről készült digitalizált fényképet) láthatják nyitóképként. Éppen kétszáz éves. Az évforduló és a kép kötelez: ezúttal ennek eredtünk nyomába.

Így kapta vissza Pest és Buda a kiváltságait Pest és Buda életében 1703. október 23-a fordulópont volt. Ekkor kapta vissza a két település a szabad királyi város rangot, amivel aztán újra elindulhattak a teljes pusztulásból a máig tartó fejlődés felé.