Ha Budapest legizgalmasabb tereit kellene felsorolnunk, a Mikszáth tér bizonyosan az elsők között szerepelne. A Kálvin tér közelében lévő, a Szentkirályi, a Krúdy és a Reviczky utcák által határolt terecske Józsefváros legpompásabb városrésze, a Palotanegyed mediterrán hangulatú ékessége. Egytől egyig izgalmas múltú és külsejű házai az elmúlt években sorra újulnak meg: legutóbb például a 3. számú, szomszédaihoz képest igen aprócska házról derült ki, hogy hostelből hamarosan szállodává avanzsál át. 

A tér leghatalmasabb, legmeghatározóbb épülete azonban az 1. számú, hatszintes Sophianum, az egykori Piarista Gimnázium, amely 2012 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának budapesti otthona. 

A Sophianum eredeti homlokzatdíszeivel egy 1930-as képeslapon

Az egyetem beköltözése után fokozatosan újította fel az elhasználódott épület belső tereit, a várva várt külső rekonstrukció pedig tavaly júniusban vette kezdetét. Az állványok mögött az elmúlt hónapokban lázas munka folyt, amelynek eredményeképpen gyökeres átalakuláson ment keresztül a korábban komor, már-már ijesztő hangulatú, szürkésvörös monstrum.

Bár a végső formáját 1926-ban, a Bernárd Győző tervei alapján végrehajtott átépítés során elnyert épület eredeti, azóta többnyire elpusztult díszeit most nem rekonstruálták, a megmaradt elemeket újították fel. A világosabb festésnek és a kőporos vakolat visszaszorításának köszönhetően ráadásul a díszítőelemek sokkal jobban érvényesülnek, nagyobb részletességgel figyelhetők meg, mint korábban. 


A Sophianum a felújítás kezdetén, 2018 júniusában (Fotó: Bukovszki Péter)

Megújultak az épület erkélyei is (ezek némelyikén még jelenleg is dolgoznak), és új nyílászárókat is kapott a ház. Az eredeti, patinás réz nyitószerkezettel ellátott, de alaposan elkopott és elvetemedett ablakok ugyanis már nem igazán voltak képesek betölteni rendeltetésüket. Újjáépítették a bejáratot is: a korábbi szűk, kétajtós, külső lépcsősorral kialakított portál helyett fotocellás üvegajtót kapott az épület, amelyet az egyetem címerével díszített, harmonikaszerűen nyitható rácsozattal lehet bezárni.


Az erkélyek felújítása még nem fejeződött be (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)


Az új bejárat a pázmányos címerrel díszített ráccsal. Ne ijesszen meg bennünket a látvány: a kapuzat díszein és a fölötte lévő erkélyen még dolgoznak (fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

Ahhoz, hogy a felújítás legjobb részét is megtekinthessük, meg kell várnunk az estét: ekkor kapcsolják be az épület díszkivilágítását. A függőlegesen világító lámpák diszkréten hangsúlyozzák a méltóságteljes épület homlokzatát, és kitűnően illeszkednek a Mikszáth tér esti hangulatához, tovább erősítve ezáltal az olaszos piazzaérzést. 


Az összkép igen kellemesre sikerült (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

A Sophianum, ha tudna beszélni, igen érdekes történeteket mesélhetne nekünk. Tette is, hiszen az épület izgalmas történetéről egy korábbi cikkünkben már részletesen beszámoltunk. Ebben bemutattuk, hogyan fogadta a látogatókat a ház egykori leghíresebb lakója, az erkélyén kedélyesen szivarozgató Mikszáth Kálmán; hogy milyen megpróbáltatásokat kellett átélnie az ezen a helyen gyufagyárat működtető feltaláló, Irinyi János szobrának (amely ma is megtekinthető az épület sarkán). Végül szóltunk arról is, miképpen alakult át az egykori bérház oktatási intézménnyé, és mely iskoláknak adott otthont 1917 óta. 


Bár még tisztításra vár, de az Irinyi-szobor is visszakerült a helyére (Fotó: Kozics Júlia/pestbuda.hu)

A történet a mostani felújítással természetesen nem zárul le, hanem folytatódik: reméljük, hogy a felújított és megszépült épület még sok-sok érdekes mesélnivalóval gazdagodik majd.