pestbuda.hu

Futókörrel gazdagodott a Belváros Futókört alakítottak ki a belvárosi Olimpia park körül. Az új futókör napelemes, LED-kijelzős sebességmutató táblával, nyújtókorlátokkal, értékmegőrzővel és ivókúttal várja a futni vágyókat.

Kié a Duna-part? – A pesti és budai rakpartok funkciója az elmúlt kétszáz évben Mire valók a rakpartok, miért alakultak ki, hogyan használták őket a múltban? Kié a Duna-part, kit illet meg a használat joga? Mindezek a kérdések azért időszerűek, mert napvilágot látott az az elképzelés, hogy a pesti rakpartot a Lánchíd és az Erzsébet híd között végleg lezárják az autósok előtt.

Egy jó fekvésű műemlék hasznosítása – A régi budai városháza története Buda egyik legrégibb épülete a Szentháromság tér sarkán álló egykori városháza. Fennállásának nagy részében, közel két évszázadon keresztül eredeti funkciójának megfelelően használta a város vezetése, az utóbbi 150 évben azonban többször váltották egymást a tulajdonosai, és egymástól teljesen eltérő tevékenységeket folytattak a falai között.

Józsefvárostól a budai Várig – A XIX. század második felében számos templom újult meg Pest-Budán Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe és egyben a megújulás és újjászületés időszaka is. A XIX. század második felében jórészt minden katolikus templom egy ilyen megújuláson és átalakuláson ment keresztül. Külső homlokzatok és belső terek, tornyok és tetőzetek újultak meg, és nyertek a korábbi arculatukhoz képest szebb és látványosabb szakrális külsőt, ami az önálló esztétikai értékeken túl az egyházi építészet terén is Pest-Buda, később Budapest fővárosi rangját emelte. Ezekből mutatunk meg néhányat.

Menedék a város szélén – 30 éve szűnt meg a Csúcs-hegyi turistaház Az egykor rendkívül jól felszerelt, manzárdtetős turistaház 1926 óta fogadta a kirándulókat és a máriaremetei zarándokokat, a harmincas években több ezer turista fordult meg benne évente. Bár a II. világháborús hanyatlás után felújították, és visszatértek a vendégek, a rendszerváltást már nem sikerült túlélnie: magánkézbe került, és 1992-ben lebontották. Helyét ma már csak egy emlékkő és a Menedékház utca elnevezése őrzi.

Kivágják Óbudán a Pók utcai nyárfasort, őshonos fákat ültetnek a helyére Kivágnak az óbudai Pók utca mentén 96 beteg, életveszélyes nyárfát, amelyek helyére nagy termetű és nagy lombkoronájú őshonos fákat ültetnek. A munkálatok most áprilisban, illetve ősszel zajlanak majd.

Helyreállították a Golgota téri kálváriát Még a századforduló előtt épült a józsefvárosi Golgota téren lévő kálvária, amit 1971-ben elbontottak, a kápolnát pedig felrobbantották. Az elmúlt években sikerült helyreállítani a kálvária stációit, amelyeket ma, nagypénteken adtak át.

Kívül gótikus, belül magyaros – A Pénzügyminisztérium palotájának meglepő díszei A várbéli Szentháromság téren már évek óta nagy munka zajlik: helyreállítják a Pénzügyminisztérium egykori palotáját, mellyel egy gazdagon díszített, neogótikus épület születik újjá. Most arra világítunk rá, hogy a századfordulón mennyire áthatotta az építészeket – így a tervező Fellner Sándort is – a nemzeti érzés kifejezésének igénye. A Pénzügyminisztérium belső tereiben ugyanis rengeteg magyaros szecessziós részlet árulkodik erről.

Visszanyerte eredeti pompáját az egykori Belvárosi Kávéház a déli Klotild-palotában Az egykori Belvárosi Kávéház több évtizedes elfeledettség után Matild Café & Cabaret néven nyílik meg május 19-én a déli Klotild-palota épületében. A kétszintes, 300 férőhelyes kávéházat korabeli rajzok és fényképek alapján restaurálták.

Budapest légi kapuja – Így bővült ki 25 évvel ezelőtt a Ferihegyi repülőtér Budapest légi kapuja a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. A köznyelvben a régebbi neve után Ferihegyi reptérnek is nevezett légikikötő története igen kalandos, hiszen még a háború előtt kezdték tervezni, de csak utána adták át. A reptér életében több jelentős változás is történt azóta, ilyen volt a 2B terminál építése, ami éppen 25 évvel ezelőtt kezdődött.

A református egyetem költözik be az egykori BÁV-székházba A Károli Gáspár Református Egyetem költözik be az egykori ferencvárosi BÁV-székházba. Az elképzelés szerint az egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, a Pszichológiai Intézet és a Rektori Hivatal új otthonául szolgálna a IX. kerületi műemléki épület. A cél az egyetem fejlesztése és a korszerű oktatási környezet megteremtése.

A levegőből csodálhatjuk majd a várost – Ballon-kilátó nyílik a Városligetben Május elejétől egy több mint 100 méter magasra felemelkedő hőlégballonból is megcsodálhatjuk majd a fővárost, a városligeti Mimóza-dombon ugyanis üzembe helyezik a Ballon-kilátót, amely ritkaság lesz nemcsak hazánkban, de Közép-Európában is. A ballon régi hagyományt elevenít fel, hiszen az 1896-os millenniumi ünnepségek idején már működött egy hasonló eszköz a Ligetben.

Hamarosan kezdődik a Margit körút zöldítése, a házakat is megtisztíthatják Jelentősen kizöldülhet a Margit körút: közel 5000 évelő és hagymás növény mellett legalább egytucatnyi új fát is elültetnek az út páros oldalán. Emellett tervezik, hogy pályázatot írnak ki a Margit körúton álló kőburkolatú házak homlokzatának megtisztítására.

Magyaros lelkület – A reneszánsz ihlette Pesterzsébet különleges iskolaépületét A pesterzsébeti Lázár Vilmos Általános Iskola jellegzetes épülete könnyen magára vonzza a figyelmet. Bár fekvése miatt meglehetősen kiesik a főváros vérkeringéséből, tervezője okán mégis szorosan kapcsolódik Budapest építészeti magas kultúrájába: a budavári Bécsi kapu, a Jókai-síremlék tervezője, Lechner Jenő alkotása ez is, aki a terveket 1916. április 11-én, tehát éppen 106 évvel ezelőtt véglegesítette.

Hamarosan elkezdődhet az Artistaképző Intézet építése a Nyugati pályaudvar mellett Megkapta az építési engedélyt az Artistaképző Intézet új központja. Az épület a Nyugati pályaudvar szomszédságában lévő rozsdaövezet egy részére tervezett Nemzeti Cirkuszművészeti Központ részeként valósul meg egy egykori dízelmozdony-javító csarnok átépítésével és kibővítésével.

Állami mélygarázsokat árvereznek a Mammut I.-ben A Mammut Bevásárló- és Szórakoztató Központ I. épületének parkolójaként használatosak azok az ingatlanok, amelyeket árverésen hirdetett meg a magyar állam.

Színházterem is volt az egykori Karátsonyi-palotában – 150 éve a királyi pár is járt Buda egyik legszebb főúri rezidenciáján A pesti főúri épületekben rendezett bálok és estélyek a fővárosi társasági élet megszokott eseményei közé tartoztak a XIX. század második felében. Színházi előadásra ritkábban került sor, s még ennél is ritkább megoldásnak számított, hogy az épületen belül szabályos színházat is kialakítsanak. A budai Karátsonyi-palota e ritka kivételek közé tartozott, ahol 150 évvel ezelőtt két vígjátékot is előadtak, amelyet Ferenc József és Erzsébet királyné is megtekintett.

Kezdődhet az építkezés a Gellért-hegyen – Megkapta az építési engedélyt a Mátyás Palota Egykor munkásőrbázis volt a Gellért-hegyen, a Somlói út 49–53. szám alatt, ahol hamarosan a Mathias Corvinus Collegium oktatási intézményei és otthona épül fel. A tehetséggondozó központ új épületegyüttesének tervei a napokban kapták meg az építési engedélyt, így kezdődhet a Mátyás Palotának nevezett székház kivitelezése.

A felszabadulás emlékművének készült, Budapest egyik jelképe lett a 75 éves Szabadság-szobor A 75 éve felavatott Szabadság-szobrot, eredeti nevén Felszabadulási emlékművet a főváros vezetése a Horváth-kertben helyezte volna el, ám a készítést felügyelő bizottság ragaszkodott ahhoz, hogy Budapest egyik legmagasabb pontjára kerüljön. Így végül a Gellért-hegy ormára állították fel Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotását. A rendszerváltás után megszabadították a megszállásra emlékeztető jelképektől, azóta a szabadságot és a függetlenséget szimbolizálja.

Elérte a legmagasabb pontját a Vöröskereszt-székház a budai Várban Bokrétaünnepet tartottak a budai Várban, az újjászülető volt Vöröskereszt-székházban, mivel az épület elérte a legmagasabb pontját. A második világháború pusztításai után lebontották a Hauszmann Alajos által tervezett Dísz téri palotát, ám a Nemzeti Hauszmann Program keretében most újra felépítik, a tartószerkezet mostanra készült el.

Hamarosan befejeződik a Lánchíd pesti oroszlánjainak restaurálása A Lánchíd pesti hídfőit díszítő kőoroszlánok restaurálásának műhelymunkái hamarosan befejeződnek. A Lánchíd budai oroszlánjait orvosi lézerrel is tisztítják, hogy eltávolítsák a legmélyebben lévő szennyeződéseket.

Két gyöngyszem a pesti Duna-parton – A Klotild-paloták Az Erzsébet híd pesti hídfője építészetileg többé-kevésbé egységesnek mondható, hiszen hasonló történelmi korban, a XX. század elején épült ki. Az épületek közül kettő nem is csak hasonlít egymásra, hanem egymás tükörképei, tulajdonképpen ikerpalotákról van szó. Nevük is azonos: az építtetőjük után Klotild-palotáknak szokás hívni, ugyanis Habsburg József főherceg felesége rendelte meg őket. Bár a pesti népnyelv a délire előszeretettel használja a Matildot is, amit a benne tavaly megnyílt szálloda is átvett. Az északiban pedig idén nyílik új hotel – ebből az alkalomból érdemes visszatekinteni az épületek történetére.

Még az idén megújul a Somogyi Béla utca A tervek szerint még az idén elkezdik és be is fejezik a józsefvárosi Somogyi Béla utca felújítását. A beruházás keretében gyalogosbaráttá tennék az utcát, illetve növelnék a zöld területek nagyságát. Az utca Blaha Lujza téri torkolatát lezárják a gépjárműforgalom előtt.

Magyar hajóval Pestről Párizsba – Széchenyi Ödön különleges utazása az 1867-es világkiállításra Hajóval elérni Nyugat-Európát: nagy álma volt ez a pesti kereskedelemnek a XIX. században. Azonban a Duna kelet felé folyt, és hiába jártak rajta gőzhajók, azok Nyugat-Európát nem érték el. Ezen akart változtatni Széchenyi Ödön, aki elsőként hajózott belvízi utakon Pestről Párizsba.

Szemétlerakóból lett a nemzet főtere – A Kossuth tér története Ha Budapest utcái, terei és épületei mesélni tudnának, izgalmas történetek kimeríthetetlen sokaságát hallhatnánk. Ez különösen igaz a főváros legimpozánsabb, a nemzeti emlékezet szempontjából legfontosabb köztereire. A Kossuth Lajos tér története regényeket megszégyenítően gazdag drámákban és fordulatokban, felemelő eseményekben és tragédiákban. Megérdemelten született róla nemrég egy igényes és tartalmas kiadvány nem kisebb céllal, minthogy végigvezessen bennünket a téren zajló fontosabb eseményeken, s közben megmutassa annak folyamatosan változó arculatát.

Hamarosan elkezdődhet a Ferencvárosi Szabadidő- és Sportpark megvalósítása Az épülő új Nemzeti Atlétikai Stadion mellett hamarosan megkezdődik a Ferencvárosi Szabadidő- és Sportpark megvalósítása is. A beruházás keretében szabadtéri edzőpályák és azokhoz csatlakozó egyéb sportlétesítmények épülnek.

Felújították az Újlipótváros és Terézváros közötti gyalogos-kerékpáros alagutat A XIII. kerületi Bulcsú utcát a VI. kerületi Bajza utcával összekötő gyalogos-kerékpáros alagutat felújították. A megújult átjáróban a teljes belső felületet és a külső homlokzatokat is helyrehozták, elbontották és újjáépítették a világítást, felszámolták az alagút alatt húzódó közműárkot, és kicserélték az elavult lemezburkolatot.

Új szerepben a legendás Tengerszem étterem Aki az Üllői úton utazik – különösen a metrópótlás idején –, bizonyára felfigyelt a Pöttyös utcai metrómegállónál, a páros oldalon a folyamatos épületsort megtörő téren egy jellegzetes, kör alakú, oszlopos-üvegezett egyemeletes épületrészre, amely az elmúlt időszakban megújult. Az egykori legendás Tengerszem étterem épületét 2021-ben felújították, és ma rendelőintézetként fogadja a felnőtteket és a gyermekeket.

Budapest csatornázásáról 135 évvel ezelőtt döntöttek Budapest közállapotai a XIX. században sok területen hagytak kívánnivalót maguk után. A zsúfolt, gyorsan növekvő városban magas volt a halandóság, több alkalommal pusztítottak járványok. A gondot nemcsak az elképesztő zsúfoltság okozta, hanem a hiányos köztisztasági rendelkezések, például a csatornázás elégtelen volta.