Keresés az archívumban

Régi emlékképek: Budapest őszi fényben Vannak városok, amelyeknek különösen jól áll egy-egy évszak. Mondjuk Rómának a tavasz, Salzburgnak a tél. És Budapestnek? Szerintünk az ősz. Nézegessenek régi őszi képeket a fővárosról!
Az emlékezet mestere: Stróbl Alajos síremlékei a Fiumei úti sírkertben A művészet kialakulásában az emlékállításnak meghatározó szerepe volt. A szobrászat egyik fontos feladata a síremlékek elkészítése volt. Ebben olyan kiváló alkotók is részt vettek, mint a századforduló legjelentősebb szobrásza, Stróbl Alajos.
A Róheim-villa titka: 99 éve gyilkolták meg Tisza Istvánt Panamázó fakereskedő, francia neoreneszánsz díszítés, fali hímzések, márvány női aktszobor a kertben, Tisza-gyilkosság, Almássy Denise ellőtt orra és az ÁVH. Hogyan férnek meg ezek együtt a négy fal között?
Átadták a Reformátorok terét A XVI. kerületben emlékeztek meg a reformátorokról a tér átadásán.
Turbán a síron: Buda török temetőinek nyomában Hova lettek a turbános sírkövek a budai Vár déli lejtőjéről? Gyermekkorunkban még sok volt belőlük, messziről látni lehetett őket. Utánajártunk.
Így emlékeznek a budapesti szobrok 1956-ra Lyukas zászló, fegyveres pesti srác, rusztikus kő, kopjafa – ezek emlékeztetnek legtöbb helyen a forradalomra. Ha kicsit egyhangúnak találja ezeket a jeleket, nézze meg összeállításunkat! Emlékezni ugyanis máshogyan is lehet.
Görgényi István, ’56 festője – Tájképek alá rejtette a forradalom eseményeit Különleges kiállítással emlékezik meg az 1956-os forradalomról a Klebelsberg Kultúrkúria. Görgényi István évtizedeken keresztül elrejtett, a forradalom eseményeit bemutató festményeit láthatjuk a fővárosban először.
Kiránduljon Budapesten! Fehér alapon csík, kereszt vagy kör: ki ne ismerné a turistajelzéseket az erdőben. De hogy Budapesten is van ilyen, a város határán belül? Kiránduljon velünk!
Templomok és titkok: a fővárosi protestantizmus nyomában Közelít a Reformáció 500, azaz a wittenbergi 95 pont kiszögelésének fél évezredes jubileuma – városszerte sűrűsödnek a programok. A nagy évforduló kapcsán mi is a fővárosi protestánsok nyomába eredtünk: mutatunk tíz regényes múltú templomot.
Ősplatán a Margit-szigeten Csak elragadtatással lehet szólni Budapest egyik talán legismertebb faóriásáról, az ősplatánról a Margit-szigeten. A víztorony mellett, a kolostorromok és a Szent Mihály-kápolna között nő. Illetve mit nő: terebélyesedik, uralkodik, pompázik!
Pálosok Budapesten: 3+1 titkos hely Van egy ősi, több mint 700 éves szerzetesrendünk, és vannak e rendnek titkos budapesti helyei: egy (sőt még egy) barlang, egy fák árnyékába bújó felszentelt romterület és egy ódon belvárosi kolostor. Felfedezőtúrára indultunk a pálosok nyomában.
268 méter neogótika – 115 éves az Országház Húsz év alatt épült fel, 30 ezer köbméter kőből, 40 millió téglából, és jó eséllyel megrövidítette a tervező-építész életét. Mi az? 115 éve, 1902. október 8-án vették használatba az Országházat.
Ősöreg eperfa őrzi Tabán múltját A budai Várral szemközti Naphegy és a Gellért-hegy oldaláról a XX. század folyamán eltűnt egy egész világ. De egy eperfa túlélte a viszontagságokat. Folytatjuk a pestbuda.hu öreg, különleges fákról szóló sorozatát. Ezúttal Buda és a tabániak büszkeségén, az ősöreg eperfán a sor.
Vergődés a parton – mi lesz a Bálnával? Van egy nagyon vagány, izgalmas építészeti megoldásokkal tarkított hely a városban: a Bálna. Van egy nagyon lehangoló, kongóan üres, igazából semmire se jó épület: ez is a Bálna. Most talán fordulatot vehet eddigi vergődéses sorsa.
A keresztény művészetről konferenciáznak A 21. század keresztény egyházi művészetéről rendez konferenciát az MMA a Pesti Vigadóban.
Újraélesztve: a zugligeti lóvasút és végállomásának története A budai lóvasút megindításának 150. évfordulóján, 2017. szeptember 17-én átadták a nagyközönségnek a Zugligeti út 64. szám alatti, gyönyörűen rekonstruált és kibővített egykori végállomás-épületet, amely először a lóvasutat, majd a villamosközlekedést szolgálta. A svájci stílusú, fűrészeltfa-ornamentikával díszített épületnek Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont néven a XII. kerületi helytörténeti gyűjtemény lett az új gazdája.
Kitárja kapuit a Magyar Képzőművészeti Egyetem Idén is részt vesz a Kulturális Örökség Napjai programjában a Magyar Képzőművészeti Egyetem.
Száz éve történt: hadikiállítás a Margit-szigeten A Margit-sziget ma a béke szigete. Sétáló vagy éppen futó emberek, kirándulók és szerelmespárok kedvelt helye. Azonban száz éve háborús kép fogadott volna minket, lerombolt házat, gránáttölcsért, ágyúállást és felrobbantott hidat láthattunk volna. Szerencsére ezek csak műépítmények voltak, amelyek a hadikiállításra készültek. Valódiak voltak a zsákmányolt ágyúk, amelyek a Főpavilonhoz vezető utat szegélyezték.
Budavári Könyvünnep: jó könyvnek is kell a cégér Tizenöt éve örülhetnek az igényes irodalom és művészet kedvelői a magyar nyelv és könyv ünnepének a budai Várban. Az idei ősz is újra itt indul.
Itt a Mesterségek Ünnepe A rendezvény középpontjában idén a hímzés áll. Az eseményre meghívták több mint tíz ország mestereit, a díszvendég Mongólia.
Teret kapott Ljubljana Budapesten Ljubljana nevét vette fel egy XI. kerületi tér, a Bükköny és a Sáfrány utcánál.
A Hungária: másfél évszázadig épült Budapest külső körútja Fél évszázaddal ezelőtt, 1967 júliusában kezdték építeni a Hungária körút felüljáróját a MÁV ceglédi és szobi vasútvonala fölött. Annak pedig éppen harminc esztendeje, hogy az eredetileg 2x2 sávos műtárgy kiszélesítésével 1987-re létrejött az a komplex felüljárórendszer, amely a körgyűrű és az M3 autópálya bevezető szakasza közt biztosít akadálymentes, a vasúttól szintben elválasztott forgalmi kapcsolatot.
Gyógyuló sebhelyek: újjászületik a budai örökség Itt is, ott is állnak Budán olyan épületek, amelyek mellett évek óta sóhajtva megyünk el, szomorúan látva az épített örökség csendes leromlását. De most mintha valami elindult volna: sorra újulnak meg ezek a házak. Körkép a budai oldalról.
Kotsis-kiállítás nyílt a Lechner Tudásközpontban Az építészet történetében is vannak többgenerációs művészdinasztiák, mint például a Kotsis család. Két tagjának, Kotsis Ivánnak és testvérének, Endrének az életművét mutatja be a Lechner Tudásközpont időszakos kiállítása.
A Seuso-kincsek második fele is hazakerült Sikerült visszaszerezni a Seuso-kincsek páratlan fontosságú, felbecsülhetetlen leletegyüttesének második hét darabját. A Seuso-kincseket most szombattól a Parlamentben kiállítva láthatja majd a nagyközönség.
Vigyázz, kész, csússz! – megújult a Gellért-hegyi csúszdapark Elkészült a Gellért-hegyi csúszdapark felújítása: egy nagyon izgalmas játszótérrel gazdagodott a budai oldal. Teszteltük az eredményt a szünidő első napjainak forgatagában.
Új épületet kapott a SOTE Budapesten letették a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar új épületszárnyának alapkövét.
Folyamatban van a Római-part rendezése A Fővárosi Közgyűlés felkérte Tarlós István főpolgármestert, hogy gondoskodjon az árvízvédelmi létesítmény megvalósításához szükséges engedélyezési eljárások megindításáról.
Lebontani a Nyugati és a Keleti felüljáróját? Bombaként robbant a hír: a Tarlós István vezette főváros elbontana két, a Kádár-korszakban emelt gépjármű-felüljárót: a Nyugati térit és a Rottenbiller utcait. Őrült beszéd? Vagy van benne rendszer?
Ez is Lechner? Reprezentatív kivitelű könyv jelent meg nemrégen: a Lechner összes. A borító képes albumot sejtet, de kinyitva – a sok szép képen túl – komoly monográfiát kap az olvasó. A következőkben ebből az életműből szemezgetünk, felfedezve a szerzőkkel együtt, mi mindent is köszönhetünk Lechner Ödönnek Budapesten.
Széll Kálmán tér: siker vagy kudarc? Egy év telt el azóta, hogy hivatalosan is átadták a budapestieknek a megújult Széll Kálmán teret. Ez idő alatt lassan az is elkészült, ami az átadóra még nem. Sikertörténet vagy megint elszalasztott lehetőség? Ennek jártunk utána.
Bővül és szépül a hegyvidéki Tamási Áron Általános Iskola A tanulói létszám évekig tartó csökkenésével ellentétben Hegyvidéken van egy iskola, amelybe, hiába csökkent a körzete, mégis évről évre több diák jár. A Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Nemzetiségi Gimnázium ezért hat korszerű tanteremmel bővül, ezzel együtt pedig a teljes épületegyüttes megszépül, mire elkezdődik az új tanév.
Régi idők játszóterei – emlékeznek még rájuk? Mi másról is szóljon a gyereknap, mint a játszásról? Meg a játszóterekről, amik nem is olyan régen vannak a fővárosban. Kalandozzanak velünk az időben a homokozók és hinták között! A régi Budapest játszótér-perspektívából.
Növekedhet a Városliget zöldfelülete A Közlekedési Múzeum projektjének újratervezésével növekedhet a Városliget zöldfelülete.
Bezárja kapuit a Planetárium Nem tud tovább dacolni az időjárással, a heves esőzésekkel a budapesti Planetárium, június 18-án bezárja kapuit. Állami támogatásra van szüksége az újranyitáshoz, a javításokat, fejlesztéseket önerőből az intézmény már nem tudja fedezni. Őszre várható leghamarabb döntés.
Luther a Kálvinon – az új reformációs emlékhelyről Hogyan lehet érdekessé, kortárssá és mégis tartalmassá tenni egy reformációs megemlékezést? És hogy lehet eljuttatni az emberekhez, hogy észre is vegyék? Sétáljon egyet a Kálvin téren, és megtudja!
Itt a 3. Székely Fesztivál A Millenáris Parkban rendezik meg az eseményt.
Mint régen a céllövöldében… Ha május 1., akkor Nagyrét, tudja ezt mindenki Budán. És ha Nagyrét, akkor céllövölde, ahol szinte minden változatlan: a játékok ócskák, a puska félrehord, Manyika ujjain csillognak a bizsuk.
Az új Széll Kálmán tér tervezői lettek az év tájépítészei 2017 április 26-án, „a tájépítészet születésnapján" nem lehetett beférni a FUGA Budapesti Építészeti Központba, annyian voltak idén kíváncsiak rá, hogyan ünnepli meg a magyar tájépítész szakma a saját kiválóságait.
Hogyan emlékezzünk? A Málenkij Robot Emlékhelyről és társairól A málenkij robot emlékművét 2017. február 25-én avatta fel Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Ideje volt, hiszen az elmúlt hetven évben sok olyan, a nemzetet vagy közösségeket érintő embertelen tett történt, amelyekre emlékeztetni kell a következő generációkat. Ilyen a Szovjetunióba kényszermunkára hurcolt emberek sorsa is.
Budapest100: örömséta a Duna két partján Eltelt – de gyorsan! – a hétvége, a Budapest100 programsorozat két napja, idén a rakpartok jegyében. Két nap igazi városi örömünnep, amikor nagyon sokan rácsodálkoznak újra meg újra Budapest különlegességére, változatosságára, szépségére.
Megjött az áprilisi tél! A szeszélyes április mindig tartogat meglepetéseket: hol kellemes meleget, hol fagyos telet. Téved azonban, aki azt hiszi, hogy az áprilisi zimankó mai jelenség: száz éve fél Budapestet ellepte a hó.
Felavatták Papp László szobrát Felavatták az ökölvívólegenda Papp László egészalakos szobrát a főváros XII. kerületében, a MOM Kulturális Központ mellett.
Új zsidó gimnázium létesül Óbudán hoz létre gimnáziumot az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség.
Hetven éve áll a Szabadság-szobor 1947 áprilisában avatták fel a gellérthegyi, Citadella előtt álló Szabadság-szobrot. A szovjet „felszabadítás” emlékműve ma már a magyar függetlenség hőseire emlékezik. A látványos szobor a budapesti látkép része, sőt, a főváros egyik jelképe lett.
Kézzel kezdték ásni a kettes metrót Tudta, hogy a kettes metrót annak idején kézi munkával kezdték el ásni? Hogy eredetileg a BAH-csomópontra ment volna át Pestről? A metró eredeti funkciójáról, városképformáló szerepéről és az építkezés érdekességeiről tartottak interaktív beszélgetést a Kossuth Múzeumhajón. Honvári János gazdaságtörténész és Szabó Balázs építőmérnök, a témában jártas két szakember számos rejtélyt, érdekességet osztott meg a kelet-nyugati metróvonalról.
Itt a tavasz: virágzik a mandula a Gellért-hegyen! Most már tényleg itt a tavasz: kivirágoztak a Gellért-hegy mandulafái, látszik messziről, ha felnézünk a hegy déli oldalára. Na de hogy is kerültek ide ezek a fák?
Az átoktáblától a varázslóműhelyig – kiállítás Aquincumban 1900 évvel ezelőtt lépett trónra Hadrianus császár, Pannonia provincia első helytartója. Az emlékév apropóján az Aquincumi Múzeumban jártunk, amelynek „Sötét utakon” című időszaki kiállítása a birodalmi idők mágikus oldalába enged bepillantást.
Időtlen probléma: köztéri órák Budapesten A fővárosban száz éve még szinte mindegyik hirdetőoszlop tetején óra trónolt, a helyzet mára azonban gyökeresen megváltozott: a megmaradt köztéri óráink jó része elhanyagolt és pontatlan, a többségük ráadásul szépnek is csak erős jóindulattal nevezhető. Vannak azonban üdítő kivételek: bemutatunk néhány rejtett kincset, amelyek ma is épp olyan szeszélyesen mutatják az időt, mint egykoron.
„Hajósaim mind gajdosak voltak” – az 1838-as pesti árvíz történetei Március közepén a fővárosban nemcsak a szabadságharc dicső napjáról illik megemlékezni, hanem a 10 évvel korábbi szörnyű, jeges árról is. Összeszedtünk néhány történetet arról, ki merre járt azokban a napokban.