Keresés az archívumban

A nemzeti stílus atyja: megjelent a Lechner összes! Lechner Ödön teljes életművét bemutató kötetet jelentetett meg a Látóhatár Kiadó. A 328 oldalas nagyméretű képes album a nemzeti stílus megteremtését célul kitűző építész olyan alkotásairól is közöl fotót és tervrajzot, amelyeket más könyvekből nem ismerhet meg az olvasó. Budapesten 17 Lechner által tervezett épület áll ma is.

Kiemelt nemzeti emlékhely lesz a Vértanúk tere A Vértanúk tere kiemelt nemzeti emlékhellyé nyilvánítására tettek javaslatot kormánypárti képviselők kedden a parlamentnek.

Így fest a leendő Nemzeti Táncszínház a Millenárison A 2018 elejére befejeződő építkezés mostani szakasza látszólag kevés izgalmat tartogat,de ez korántsem igaz, a transzformátor szülőhelyének átépítése ugyanis feltárta az ipari műemlék épület eredeti, bazilikális szerkezetét.

Új kikötő a Nemzeti Színház mellett Átadták a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) új, a Nemzeti Színház és a Művészetek Palotája mellett lévő kikötőjét, ahol a D11-es és a D12-es hajójáratok végállomása lesz.

Drágul a Nemzeti Lovarda újjáépítése Drágább lesz a Kerepesi úti Nemzeti Lovarda újjáépítése – derül ki az EU-s közbeszerzési értesítőből.

Tervezik az új Nemzeti Táncszínházat Készülnek a végleges kivitelezési tervek a Nemzeti Táncszínház új, Millenáris Parkba kerülő játszóhelyéhez.

Fuzionál a Nemzeti és a Semmelweis Múzeum 2017 februárjától társintézményként működik tovább a Magyar Nemzeti Múzeum és a Semmelweis Múzeum, Könyvtár és Levéltár (SOMKL).

Sűrű éve lesz a Nemzeti Galériának Mások mellett Georg Baselitz, Korniss Péter és Madarász Viktor életművéből nyílik kiállítás idén a Magyar Nemzeti Galériában (MNG), amelynek kincsei újabb külföldi helyszíneken is bemutatkoznak.

Negyvenmilliárd jut a nemzeti kastély- és várprogramokra Határozatban vizsgálta felül a kormány a Nemzeti Kastélyprogramot és a Nemzeti Várprogramot. A Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent döntés szerint a következő években negyven helyszínt fejlesztenek, a célra 40,4 milliárd forint európai uniós forrást biztosítanak.

A forradalomra emlékezik a Nemzeti Múzeum Szabadtéri fotókiállítás látható a Múzeumkertben 1956 tiszteletére.

Ilyen lesz az új Nemzeti Táncszínház A Zoboki Gábor tervei alapján jövőre induló átépítés a megújuló Millenáris első jelentősebb beruházása lesz, a leendő épület új, igazán mozgalmas homlokzatot és a Müpáéhoz hasonlítható, multifunkciós előadóteret kap majd. Itt vannak a látványtervek.

A Millenárison épül fel az új Nemzeti Táncszínház Jövő év januárjában indul az építkezés és 2018 februárjára készülhet el a Nemzeti Táncszínház új játszóhelyen a Millenáris Parkban.

Tóth Ilonkára emlékezik a Nemzeti Színház A Tóth Ilonka című darabbal ünnepli az 1956-os forradalom 60. évfordulóját a Nemzeti Színház.

Nemzeti pöttyös labdáink – a Múzeumkert múltja és jelene Vajon miféle értéke lehet az évtizedekkel ezelőtt elveszett – a nagy fák ágain fennakadt vagy odvukba gurult – gumilabdáknak? Debreczeni-Droppán Béla történész-muzeológus szerint nagyon is érdekesek, hisz egy jól ismert belvárosi helyszín, a Múzeumkert életteli múltjának beszédes mementói.

Gyarapodik a Nemzeti Múzeum '56-os kiállítása A június 23-án nyílt Nemzeti Múzeum-beli évfordulós, eddig mintegy 300 alkotásból álló kiállítás folyamatosan, újabb és újabb darabokkal bővül.

Felújítják a Nemzeti Lovardát 2017-ig felújítják a Nemzeti Lovardát, amely az 1800-as évek vége óta működik a Keleti pályaudvar mellett.

Ezüst emlékérmet kapott a Nemzeti Múzeum Egykilós, színezüst emlékérmét adományozott az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából a Magyar Éremkibocsátó Kft. a Magyar Nemzeti Múzeumnak.

Hun kori arany leletegyüttest tárt fel a Nemzeti Múzeum Több mint 100 tételből áll az a hun kori leletegyüttes, amivel a Nemzeti Múzeum gazdagodott.

Kibővül a Nemzeti Múzeum '56-os kiállítása Fiedler Ferenc képeivel egészül ki a Magyar Nemzeti Múzeum Rejt/Jel/Képek '56 – A forradalom titkos művészete című kiállítása.

A muzeológia központja lenne a Nemzeti Múzeum A Nemzeti Múzeum törekedni fog arra, hogy még nagyobb mértékben forduljon a nyilvánosság felé, ehhez még több eszközt találjon meg, még több fórumot alakítson ki, és még komplexebben mutassa be mondanivalóját a közönségnek.

Bővül és megújul a Nemzeti Múzeum Hamarosan meghirdetik a Múzeumkert rekonstrukciós pályázatát és az MNM intézménye Pollack Mihály téri épületekkel is bővülhet a jövőben.

'56-os alkotásokat gyűjt a Nemzeti Múzeum Magángyűjteményekből vásárolhat 1956-hoz kapcsolódó művészeti alkotásokat a Magyar Nemzeti Múzeum.

Megmentett műkincsek a Nemzeti Múzeumban 1996 óta tart a Megmentett műkincsek kiállítássorozat, amelyen restaurátorok diplomamunkáit állítják ki a Nemzeti Múzeumban.

'56 művészetét mutatja be a Nemzeti Múzeum 1956-os kapcsolódó művészeti alkotásokat mutat be a Magyar Nemzeti Múzeum új, Rejt/Jel/Képek'56 – A forradalom titkos művészete című kiállítása. A megnyitón elhangzott: a művészet segít megérteni a történelmet, a hősiességet, a célokat, amelyekért elődeink saját életük kockáztatásával küzdöttek.

Fejedelmi tallérok a Nemzeti Múzeumban Tündérkert ezüstje címmel mutatják be tizenhárom erdélyi fejedelem tallérjait a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Elkezdődött a nemzeti összetartozás hete Programok sora várja az érdeklődőket a nemzeti összetartozás hete alkalmából a budai Várban található Magyarság Házában.

Klauzálra emlékeznek a Nemzeti Múzeumban Nemzetünk kincse... címmel kamarakiállítás nyílt Klauzál Gábor reformkori politikus emlékére a Magyar Nemzeti Múzeumban.

A reformációra koncentrál a Magyar Nemzeti Levéltár Nagyívű projektet indított a Magyar Nemzeti Levéltár a magyarországi reformáció feldolgozására és az ismeretek terjesztésére.

Budapesti sétákat szervez a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Százhúsz éves lett a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala: ennek alkalmából városjáró sétákat szerveznek a magyar alkotó szellem nyomában.

Az új Nemzeti Galéria tervezői adtak elő Budapesten A Japánban korábban uralkodónak tekintett metabolista stílus helyett a „láthatatlan építészet” irányzatát követő SANAA építészei adtak elő a budapesti Nemzetközi Építészkongresszuson.

Nemzeti színekbe öltözött az óbudai óriáskémény Március 15. tiszteletére piros-fehér-zöld színekbe öltözött az óbudai 203 méter magas távhő-kémény.

Petőfi nyomában járhatunk a nemzeti ünnep idején A nemzeti ünnepünkre való készülődés keretében programsorozat indul a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Pest-Budai Petőfi Egyesület közös szervezésében.

Mi maradt és mi változott? – Bejártuk a megújuló Citadellát A jelenleg még zajló, várhatóan 2026 tavaszára befejeződő felújítás során a zárt erődből nyitott épületté válik a Citadella, amelybe minden oldalról be lehet majd menni, üveghídon kelhetünk át, de közben a háborúk nyomait is megnézhetjük a falakon. Az épület több mint 120 év múltán kap új, átfogó funkciót. Exkluzív séta keretében jártuk be a részben már elkészült épületet.

Megnyílt a budai Vár legújabb mélygarázsa A budai Vár harmadik parkolóháza, a Várgarázs 3. a Várhegy nyugati oldalán található, be- és kijárata a Palota útra vezet. A parkoló szintjeit a magyar történelem jelentős uralkodóházainak címereivel jelölték meg.

Pozsonyból Pestre – Országház-tervek a reformkorban Az 1825-ben Pozsonyba egybehívott országgyűlés a reformkornak és Magyarország polgári átalakulásának a nyitányát jelentette. Az ezt követő reformkori országgyűléseken merült fel, hogy az országgyűlést Pozsonyból Pestre kellene helyezni és ott új Országházat építeni. Többféle elgondolás látott napvilágot, amelyek végül nem valósultak meg. Az országgyűlés Pesten tartását viszont 1848 áprilisában törvény mondta ki, és júliusban ott is nyílt meg.

Ami biztonságot adott Budának – A várfalak mozgalmas története A középkori városokat gyakran fallal vették körül, amely biztosítani tudta a lakók védelmét az ellenség támadásaitól. Így történt ez Budán is, ahol a tatárjárás tanulságaiból kiindulva emelték a várfalakat. A legtöbb nagyvárosban a XIX. században – hogy ne akadályozzák a fejlődést – lerombolták ezeket az erődítéseket, Budán azonban ma is láthatók, a velünk élő történelmet jelentik, s jelenleg folyamatban van a felújításuk.

Margit-sziget, Gellért-hegy, Szent István park: virágoznak a rózsakertek Érdemes ellátogatni a napokban valamelyik budapesti rózsakertbe, ahol megcsodálhatjuk a pompázó és illatozó virágokat. A Margit-szigeten, a Gellért-hegyen és a Szent István parkban is található rózsakert.

Hamarosan elkészül a Budavári Palota főkapujának rekonstrukciója Korabeli fényképek és tervrajzok alapján rekonstruálják a Budavári Palota északi főbejáratának kovácsolt kapuját, amely eredetileg Jungfer Gyula műhelyében készült. A szecessziós jegyeket viselő főkapu rácsát gazdag népi virágmotívumok és a Szent Korona másolata díszíti.

Zsigmondtól Hauszmannig: a művészet évszázadai a Budavári Palotában A gótikus szoborlelet, Mátyás király carrarai márvány szökőkútjai és a századelős hauszmanni palota fényűző szépsége egyaránt azt mutatja, hogy több évszázados története során a Budavári Palota többször vált a művészet fellegvárává, ahol európai hírű mesterek alkotásai találtak otthonra.

Új kiállítás a második világháborúról A II. világháború lezárásának 80. évfordulója alkalmából 1945 – Kereszttűzben címmel új állandó kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri épületében. A korabeli hadi cselekmények felidézése mellett főként a budai Vár, a Bécsi kapu tér, a levéltári palota és emberi sorsok bemutatásán keresztül kaphatunk betekintést azokba a tragikus eseményekbe, amelyek a mai napig is hatással vannak az életünkre.

Ki volt Marco Casagrande, aki Szabadság-oszlopot tervezett 1848 hőseinek a Szent György térre? Az egri és az esztergomi bazilikán ma is láthatjuk a szobrait, ahogyan számos vidéki kastélyon is. Itáliában született, de magyar lányt vett feleségül, és közben majd 20 éven át élt és dolgozott hazánkban az olasz szobrász, Marco Casagrande. Tervezett szobrot Mátyás királyról, Szent Istvánról és az 1848-as forradalomról is. Utóbbi alkotása a Nemzeti Hauszmann Program keretében 177 év után valósul meg a Szent György téren.

A nemzet építői – A Szabadelvű Párt megalakulásának története Budapesten A magyar nemzet s benne Budapest történetének a legprosperálóbb korszaka volt a gazdaság, a kultúra és a demográfia területén az az 1875-től 1905-ig tartó időszak, amely az országot harminc évig eredményesen építő Szabadelvű Párt 150 évvel ezelőtti megalakulásával kezdődött. Az új szervezet a haza bölcsének, a nemzet prókátorának, Deák Ferencnek a támogatásával jött létre, és ugyanabban a belvárosi Lloyd-palotában volt a székhelye, mint korábban a Deák Pártnak.

Plakátok a XX. század elejéről a Várkert Bazár rámpáján Különleges szabadtéri tárlat nyílt a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján. A múlt század eleji nagyváros hangulatát idézik a Magyar Nemzeti Galéria és az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéből válogatott alkotások. A művészi kivitelezésű plakátokon keresztül megelevenedik az egykori világ, megjelennek a sörkertek, mozik, mulatók, a hőlégballon, a hullámfürdők és a sétahajók.

Trianon-emlékművek Budapesten Az 1920-as trianoni tragédia után Budapesten, a Szabadság téren épült fel a magyarság fájdalmára és veszteségeire emlékeztető központi emlékmű. A nagyszabású szoborkompozíciót 1945-ben elbontották, és évtizedekig nem is lehetett a trianoni traumáról beszélni. Összeállításunkban olyan közterületi alkotásokat mutatunk, amelyek napjainkban emlékeztetnek az ország 105 évvel ezelőtti feldarabolására, Magyarország kétharmadának elcsatolására.

Második világháborús katonai tömegsírt tártak fel a Bécsi kapu téren Budapest 1944–45. évi ostroma alatt elhunyt német katonák földi maradványait találták meg a budai Várban, a Bécsi kapu téri Nemzeti Levéltár udvarán, egy tömegsírban. A tizennégy elesett katonát egy gránáttölcsérben temették el, közülük hétnek az azonosítója is előkerült az exhumálás során, így az ő személyazonosságukat pontosan meg lehet állapítani. A földből számos személyes tárgy, órák, fésűk, borotvák, egészségügyi felszerelés, illetve korabeli fémpénzek is előkerültek.

Kapuk és szerpentinek – A Budavári Palotához vezető utak A Budavári Palota csodálatos látványát jórészt a Várhegynek köszönheti, a domborzati viszonyok azonban nehézséget is okoznak, különösen a közlekedésben. Amíg a védelmi szerepen volt a hangsúly, ez nem is jelentett nagy problémát, a XIX. század második felétől azonban a reprezentáció előtérbe kerülésével gondoskodni kellett az uralkodói épületegyüttes méltó megközelíthetőségéről is.

Aki megpróbálta megragadni a lehetetlent – 150 éve hunyt el Izsó Miklós Bár rövid életpálya adatott neki, Izsó Miklós a magyar szobrászat egyik legnagyobb mestere. Alig két évtized alatt olyan remekműveket hozott létre, mint a Furulyázó pásztor vagy a Búsuló juhász, melyeket a magyar nemzeti szobrászat első darabjainak tekinthetünk. Széchenyitől Arany Jánoson át Petőfiig pátosz nélkül, tömören és erőteljesen sikerült ábrázolnia a nemzet nagyjainak talentumát, szellemi karakterét. Az 1875. május 28-án elhunyt szobrászra emlékezünk – jóllehet néhány forrás tévesen egy nappal későbbre datálja halálát.

Hamarosan befejeződik a Citadella megújítása A Citadella belső parkjában folyamatban van a burkolatok, a korlátok, a díszkivilágítás kiépítése, a növények telepítése, de zajlik a Szabadság-szobor előtti park, valamint az erődöt körülölelő sétány kialakítása is. A munkálatok már a végéhez közelednek.