Keresés az archívumban

Formálódik a nemzet főtere – Már áll a Hültl-féle ház Indul a turistaszezon, ezért felkerekedtünk, hogy megnézzük, mit láthat az arra járó a nemzet főterén sétálva. Készülő emlékműveket, furcsa virágágyakat és száz év után befejeződő építkezést találtunk.
101 év után cserélték ki a méteres vízcsövet a Nagykörúton Huszonöt évvel ezelőtt egy olyan munkába kezdtek a Nagykörúton, amelyet 100 évenként el kell végezni. Kicserélték a vízcsövet.
Házak, sorsok, virágdíszek: Kőrössy Albert Kálmán évtizedei Bizonyára megakadt már a szemük a Népligettel szemben az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum épületén: ragyogó, szecessziós középület! De rácsodálkozhattak a terézvárosi Kölcsey Ferenc Gimnáziumra vagy a Városligeti fasor egyik csodaszép villájára is. Lechner Ödön művének tartják a legtöbben őket, pedig nem ő tervezte, hanem a méltatlanul ismeretlen Kőrössy Albert Kálmán.
Kiállítás és körpanoráma – Megnyílt a Margit-szigeti víztorony Június 1-től idén is látogatható a főváros emblematikus építménye, a 108 éves műemlék víztorony a Margit-szigeten. Mielőtt megcsodálnánk a kilátóból elénk táruló körpanorámát, a kiállításokon betekinthetünk az elmúlt 80 év legszebb pillanataiba az achív vetített fotókon keresztül.
Kilencven évvel ezelőtt avatták fel a Magyar Igazság kútját Igazságtalannak tartotta a trianoni békediktátumot a brit sajtómágnás, Lord Rothermere, és 1927-ben írt cikkében a magyarlakta határ menti zónák visszacsatolását javasolta. A hálás magyarság díszkutat állíttatott a tiszteletére, amelyet kilencven évvel ezelőtt avattak fel a Wenckheim-palota (ma fővárosi könyvtár) előtti téren.
Megkezdődött a játékok telepítése az új Nagyjátszótérre a Városligetben Eddig máshol nem alkalmazott okosmegoldások várják szeptembertől a gyerekeket a városligeti Nagyjátszótéren: a csúszdákon láthatjuk a lecsúszás sebességét, a homokozóban pedig az ugrás távolságát, mozgási energia szólaltatja meg a zenét. Egy hatalmas léghajóban háromszintes mászókát alakítanak ki. A tervezők szabad teret engednek a gyerekek alkotóenergiáinak. A Városligetben hét új játszótér épül, ez lesz a legnagyobb és legizgalmasabb.
A Duna éke – Az eltűnt budai palotasor története Egykor csodálatos paloták sorakoztak a Duna budai oldalán a Lánchídtól délre, az Erzsébet híd felé. A gyönyörű épületeket a II. világháború után elbontották. Cikkünkben az eltűnt budai palotasor nyomába eredünk.
Ligetek, kagylók, óriáscsúszdák – Barangolás a Hajógyári-szigeten Az utóbbi hetekben a sajtó attól volt hangos, hogy a kormány néhány héttel az UNESCO-s szavazás előtt levette a világörökségi státuszra javasolt listáról a római kincseket rejtő Hajógyári-szigetet. A hír kapcsán arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen természeti és épített örökséget rejt Budapestnek ez az általunk kevéssé ismert része. Felkerekedtünk, és egy meleg nyári délelőttön bebarangoltuk a sziget északi részét.
Kiállítás mutatja be a budapesti fürdők izgalmas világát Milyen volt az élet a budapesti fürdőkben a XX. század folyamán? Milyen híres vendégek fordultak meg a Gellértben, és milyen esetekről mesélnek a fürdőigazgatóknak írt panaszlevelek? Ezeket is megtudhatjuk a Fővárosi Levéltár kamarakiállításából.
Felújítják a Magyar Írószövetség székházát A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) kezelésébe kerül és megújul a Magyar Írószövetség Bajza utcai székháza.
A modern magyar bútoripar megteremtője – 100 éve hunyt el Thék Endre Kereken 100 éve, 1919. június 8-án hunyt el Thék Endre, a magyar bútorgyártás legnagyobb alakja, aki a legmagasabb művészi szinten gyakorolta hivatását. Indokolt tehát megemlékezni „a méltóságos asztalos” munkásságáról és közéleti tevékenységéről.
Felállították Nagy Imre szobrát a Jászai Mari téren Tegnap levették a fekete fóliát Nagy Imre szobráról a Jászai Mari téren. A Vértanúk teréről átszállított szobrot restaurálás után állították fel új helyén.
Már látható Ybl Miklós gyönyörű temploma Lekerültek az állványok, már látható az Ybl Miklós által tervezett Bakáts téri katolikus templom megújult homlokzata, rézlemez borítású toronysisakja, toronyórája és a templomkert is megszépült.
Megmerítkezés a zöldben Zöld, zöld, zöld. De mennyiféle zöld! Igazi rácsodálkozással mutatjuk meg Budapest nevezetes zöld területeinek nyomában járva a Soroksári Botanikus Kertet.
Új épületszárnnyal bővült a Budapesti Szent Ferenc Kórház Az első új kórházépület, amelyet az Egészséges Budapestért Program keretében adtak át, a Széher úti Szent Ferenc Kórház 1800 négyzetméteres új szárnya. A kétágyas, fürdőszobás kórtermek mellett családorvosi rendelőket, tornatermet, kápolnát és oktatóközpontot is kialakítottak az épületben.
A jövő Budapestje – Metrót javasolnak az M0-s körgyűrűig, és visszakapnák a gyalogosok a Dunát Az M0-ás autóútig, de legalább a Hungária körgyűrűig kell meghosszabbítani a metrót, hogy mentesíteni lehessen Budapest belvárosát az átmenő forgalomtól. Ez az elképzelés is szerepel a Fővárosi Közgyűlés által a napokban elfogadott előterjesztésben, amely a Duna-partok könnyebb megközelíthetőségét és a kerékpáros közlekedés kiemelt támogatását is előírja. És persze dugódíj is lesz.
Az édes Budapest szemlélője – 100 éve halt meg Csáth Géza A szabadkai születésű Csáth Géza író, Kosztolányi Dezső unokatestvére ezer szállal kötődött Budapesthez. Rövid, de rendkívül eseménydús és drámai életében pesti egyetemen tanult, lakott a Ferenc körúton, a József körúton, a Bástya utcában, írásai fővárosi lapokban jelentek meg. Halálának 100. évfordulóján budapesti emlékei között kutakodtunk.
Titkok a föld alatt – A Várhegy gyomrában jártunk Az elsők között látogattunk el a május elején megnyílt Vár-barlangba, hogy a kétórás túra során bejárjuk a világon egyedülálló természeti értéknek számító barlangrendszer jelentős részét. A Várnegyed utcái alatt sétálva lépésről lépésre bontakozott ki előttünk egy különleges föld alatti világ, feltárva több százezer éves titkait.
Novemberben állítják fel a Szent István legújabb budapesti szobrát Államalapító Szent István királyunk legújabb budapesti szobrát a székelyudvarhelyi születéstű Harmath István szobrászművész készítheti el, az alkotást novemberben állítják fel a XIII. kerületi Szent István parkban. Első királyunk egy talapzaton áll majd, jobb karját a magasba emelve, bal kezében az országalmát tartva.
Epreskert: bárka a kőtengerben Milyen a szép park? Rendezett, szép, koros növényekkel tarkított, átlátható. Vagy éppen nem ilyen: kusza, folyton megújuló, házak közé ékelődő, dzsungelszerű. Az Epreskert, e felejthetetlen hely az utóbbi – Budapest nevezetes zöldterületeinek nyomában járva ezt fedeztük fel.
Negyvenöt éve költözött a Városligetből Kőbányára a Budapesti Nemzetközi Vásár Negyvenöt évvel ezelőtt új helyszínen, Kőbányán nyílt meg az addig a Városligetben megrendezett Budapesti Nemzetközi Vásár.
A lakótelepek születése – Oktatófilmek mutatták, hogyan kell a panelban élni Sok tízezer panellakás épült az 1960–1970-es években Budapesten. Az új lakónegyedek születését és a beköltözők viszonyát új otthonukhoz most egy kiállításon ismerhetjük meg.
Aki török pasaként hunyt el – 85 éve avatták fel Bem tábornok szobrát Budapesten Kilencven évvel ezelőtt nemzeti mozgalom és országos gyűjtés indult, hogy szobrot állítsanak Murád pasának, azaz Bem Józsefnek. Az adakozásnak köszönhetően öt évvel később a Pálffy téren fel is állították a hatalmas műalkotást.
Ahol Budapest házi ezrede állomásozott: a Mária Terézia laktanya története Akár a nemzeti könyvtár új otthona is lehet a Kilián laktanya néven ismert, dicső múltú, 1956 emlékét is őrző épület az Üllői út, Ferenc körút sarkán.
Félsivatag a fővárosban Homokbuckák. Rajtuk itt-ott ritkás gyep, máshol magas fák, amelyeket éppen azért ültettek, hogy a homokot megkössék. Árvalányhaj, pipacsok, fülesbaglyok. Ki hinné: Csepelen jártunk, újra Budapest nevezetes fáinak, természeti értékeinek nyomában.
Buda kapuja – A Clark Ádám tér története Az alagút és a Lánchíd ősszel kezdődő felújításához kapcsolódóan rendbe teszik a híd két oldalán fekvő tereket is. Ennek apropóján a budai oldalon lévő Clark Ádám teret mutatjuk be, amelyen az elmúlt századokban állt lovarda, színház, kereskedelmi minisztérium, takarékpénztár és bérpalota is, de talán kevesen tudják, hogy még a nulla kilométerkő is többféle változatban létezett.
Pest 1849-es lövetése – 170 évvel ezelőtt semmisült meg a Redoute Hetven halálos áldozat és nagyon sok lerombolt ház. Heinrich Hentzi osztrák tábornok 170 évvel ezelőtt ágyúval lövette Pestet, aminek következtében megsemmisült többek között a Pollack Mihály tervezte régi Vigadó épülete, az 1848-as országgyűlésnek is helyet adó Redoute.
Íme, itt a magyar Pompeji! – 125 éves az Aquincumi Múzeum Az Aquincumi Múzeum 1894. május 10-én, 125 éve nyitotta meg kapuit. A római régészeti parkban az aquincumi polgárváros mindennapi életébe pillanthatunk be, láthatjuk a rekonstruált római lakóházat, a világhírű aquincumi orgonát, a látványraktár gazdag gyűjteményét. Most nyílt egy formabontó évfordulós kiállítás is.
A budavári Főőrség újraalkotott szobordíszei ókori római szokást idéznek A Budavári Palota Oroszlános kapujának szomszédságában újraépített Főőrség épületére nemrégiben felkerült a tető és annak tizenkét különleges szobra is.
Emléktáblát kapott a Kálvin téren a Pestet Újpesttel összekötő lóvasút Az Kálvin tér és Újpest között közlekedő lóvasútra emlékezve avattak emléktáblát május 10-én a Kálvin térnél, a Ráday utca elején, a lóvasútvonal egykori végállomásánál.
Feltáruló udvar: nyomozás a pesti múltban A város múltja iránt szenvedélyesen érdeklődő ember tudja: ha valahol a Belvárosban megnyílik egy amúgy zárt kapualj, oda be kell nézni. Vagy ha lehet, be is kell menni, sőt fényképezni, kérdezősködni kell, hátha feltárul egy újabb izgalmas történet a város múltjából. Éppen ez történt velünk a Vámház körúton. Amit találtunk, az egy kivételes, szép példája Pest egymásra rakódó évszázadainak, építészeti örökségének.
A város kapujának szánták – Ötven éve készültek el Őrmező tervei Ötven éve készültek el Őrmező tervei. 1969-ben Budapest új lakótelepét a város nyugati kapujának szánták. E területre 2500 lakást terveztek, nemcsak sima panelházakat, hanem 15-20 emeletes tornyokat is.
145 éve adták át az Erzsébet téri Kioszkot Az Erzsébet téren állt egykoron a Kioszk, amelyet elsősorban táncmulatságok részére emeltek. A tetszetős épületet Hauszmann Alajos tervezte, és 145 évvel ezelőtt, 1874-ben adták át.
Emlékhelyek napja lesz a hétvégén 15 budapesti helyszínen Országszerte 46 helyen várják a hétvégén a történelem és a kultúra rajongóit. Vezetett séták, előadások, filmvetítések és sok látnivaló lesz a nemzeti és történelmi emlékhelyeken.
Egy magyar műépítész a Tanácsköztársaság napjaiban – Hauszmann Alajos kálváriája Hauszmann Alajos, a magyar építészet kiemelkedő személyisége életének megismeréséhez fontos forrást biztosít a naplója, amely több mint húsz éve hozzáférhető a nagyközönség számára. Ebben a műben a szerző nézőpontjából több fejezet foglalkozik a száz évvel ezelőtti Tanácsköztársaság és az azt megelőző őszirózsás forradalom időszakával is. Tanulságos megismerkedni visszaemlékezéseivel.
25 éve adták át az M0-s autópályát Az M0-s autópályának nagy jelentősége van Budapest fejlődésében. 30 éve kezdték építeni, a teljes körgyűrű befejezésére még várni kell. 25 éve ünnepség keretében adták át az új szakaszát.
Anyák napi séta: a legszebb anya-gyermek szobrok Budapesten Anyák napi sétára hívjuk olvasóinkat Budapest tereire, parkjaiba, hiszen fővárosunk szobrai közt számos akad, amelyeket az édesanyák tiszteletére emeltek. Az anyák napját megelőző, esős szombati napon kerestünk fel ezek közül a szobrok közül néhányat, biztatjuk olvasóinkat, hogy követve példánkat, ha tehetik, egyet-egyet ezek közül látogassanak meg az ünnepen.
50 éves terv válhat valóra Rákospalotai szárnyvonalat is kaphat a 3-as metró – adta hírül a napokban az MTI. Az észak-déli metróvonalat egészen a Megyeri útig hosszabbítanák meg úgy, hogy abból Rákospalota felé kiágazna egy szárnyvonal.
Molnár-C. Pál budapesti kötődései – Egy Ménesi úti villában élt a 125 éve született festőművész Molnár-C. Pál festő–grafikus 1894. április 28-án született. Rendkívül sokszínű életpályája során olajfestményeket, grafikákat, fametszeteket, freskókat készített, irodalmi műveket illusztrált, és plakátot tervezett. Európai hírű művész, akinek munkásságát többek között az 1937-es párizsi világkiállításon Festészeti Aranyéremmel, az 1938-as varsói nemzetközi fametszet-kiállításon Aranyéremmel ismerték el, illetve XII. Pius pápa aranykereszttel tüntette ki.
120 éve nyílt meg a Közlekedési Múzeum A Városligetben 1899. május 1-jén egy új intézmény nyitotta meg kapuit, a Közlekedési Múzeum. Nem minden előzmény nélkül: az épület a millenniumi kiállítás Közlekedésügyi Csarnokának készült, és a bemutatott anyag rendkívül népszerű volt a látogatók körében.
Lovagvárat idéző műtermes villát építtetett a 150 éve született László Fülöp festőművész Budapesten a XX. század első évtizedeiben több impozáns műtermes villa épült. A főváros művészvilágának egykori megbecsültségét mutatja, hogy gyakran szegény sorból indult festők és szobrászok, elismertté válva vagy jó házasságot kötve különlegesen gazdag díszítéssel ellátott házakat tudtak építtetni. Zugló kertvárosias részében áll László Fülöp (1869–1937) festőművész lovagvárat idéző műtermes villája.
Újabb campus épül Budán A tervek szerint a 9000 négyzetméteres tetőteraszon lesznek egyetemi sportpályák, valamint 320 méteres futókör, szabadtéri edzőpark, lugas és egy kávézóterasz is. A Hauszmann Alajos által tervezett főépületet és a történeti kertet megőrzik.
Százötven éve avatták fel József nádor szobrát József nádor nevével sokszor találkozhattak már a PestBuda olvasói. Magyarország legismertebb és legnépszerűbb – a sorban a 103. – nádorának kiemelkedő szerepe volt Pest és Buda, illetve az egész ország fejlesztésében, valamint a reformkori törekvések valóra váltásában. Érthető tehát, hogy 150 évvel ezelőtt szobrot állítottak neki.
Tavaszi séta a Városligetben A Városligetbe minden évszakban érdemes ellátogatni, de talán tavasszal a legszebb. A Ligetben folyamatban lévő munkálatok mellett találunk olyan megújult részeket, amelyeket már birtokba vehettek a látogatók.
Az eltűnt városligeti korzó nyomában Kevesen tudják, hogy a fővárosiak egykor nem csak a híres pesti korzón tudtak sétálgatva kikapcsolódni. A II. világháborúig a Városligetben is lehetett korzózni.
Átadták a Békásmegyeri Piac új csarnokát Megnyitották a Békásmegyeri Piac új csarnoképületét és az ahhoz tartozó mélygarázst.
Ezerarcú Budapest – A főváros a költők tollából „Rideg”, „zsibongó”, „otthonos”, „bús” – csak néhány azok közül a jelzők közül, amelyekkel költőink Budapestet jellemzik. Ahány vers, annyi nézőpontból látják és láttatják a szerzők a magyar fővárost. Egy város, amelyhez kapcsolódóan megannyi különböző élmény, benyomás, érzelem és hangulat lenyomata őrződik a sorokban.
A XX. század meghatározó festő-grafikusa volt Herman Lipót 135 éve született Herman Lipót festőművész, grafikus, karikaturista, aki közel hét évtizeden át a magyar művészeti élet egyik meghatározó szervezőjeként fejtett ki közösségépítő tevékenységet. Életműve több mint négyezer festményt és húszezer grafikát ölel fel. Könyv- és újságillusztrációinak számbavétele az elkövetkező évek művészettörténészi kutatásának a feladata.
Jó házasság, szorgalom, hazafiság és marketing – Így lett sikeres a legkiválóbb pesti hintógyár Az egykori Hatvani kapu mellett, a mai Astoriánál nyílt meg 1784-ben a Kölber kocsi- és hintógyár, később Józsefvárosban építettek új telephelyet. Külföldről érkezett Pestre a manufaktúrát alapító bognár, a családi vállalkozás később a luxuspiacot is lefedő legkiválóbb kocsigyárrá nőtte ki magát. A minőségi termékeket gyártó Kölberek a számos elismerés mellett magyar nemesi címet is kaptak.
Kálvária, Pest, feltámadás A régi korok polgárai húsvétkor körmenetekkel idézték fel Jézus szenvedésének és feltámadásának a csodáját. Pesten ma már csak a Kálvária tér neve utal rá, hogy területén egykor zarándokok jártak – és az Epreskertben az az ódon barokk építmény, amely a történelem sok viharát átvészelve ma is hirdeti a régi város lakosainak buzgalmát.