Az észak-déli metróvonal meghosszabításának tervezési munkáihoz a Fővárosi Közgyűlés 2,1 milliárdot biztosított. A beruházás részeként 4 új megállóval meghosszabbítanák északi irányba, a végállomás a tervek szerint a Megyeri út és a Külső Szilágyi út találkozásánál lesz. 

E tervek alapvetően nem újak, már akkor gondoltak arra, hogy a metrót egészen az északi városhatárig megépítsék, amikor az első tervek elkészültek. Már az 1970-es induláskor úgy számoltak, hogy a metró végállomása Újpesten, az István téren lesz, sőt később az 1980-as években már elágazással is számoltak, nemcsak a metró északi végénél, hanem a déli részen is. Valójában a Kőbánya-kispesti végállomás az eredeti nyomvonal szerint csak szárnyvonala lett volna a Ferihegyi repülőtérig vezető vonalnak. Északon pedig mind Káposztásmegyert, mind Rákospalotát el akarták érni a metróval. 

Káposztásmegyer, Szilas-patak 1987-ben – a metró a tervek szerint idáig járt volna (Forrás: Fortepan)

A metró e szerint az elképzelés szerint Újpest Városkapunál elágazott volna, a fő irány továbbhaladt volna Káposztásmegyerig, míg a szárnyvonal, amely Rákospalota-Újpesten keresztül egészen a Szilas-patakig ment volna, és itt lett volna az ág végállomása. A tervek elég grandiózusak voltak, mert a szilas-pataki végállomást és járműtelepet közösen használták volna az eddig elérő 4-es metró szerelvényeivel. A káposztásmegyeri lakótelepen a házak kialakításánál a még csak papíron meglévő metró számára a helyet szabadon hagyták. 

Csordás Mihály közlekedésfejlesztési szakember a Budapest folyóirat 1984. októberi számában így vázolta az elképzeléseket: „Az észak-déli metró már most is a főváros metróhálózatának legfontosabb, legforgalmasabb vonala. Ha elkészül, több mint 20 kilométer hosszú lesz Kőbánya-Kispest és a Szilas-pataknál tervezett másik végállomás között. […] Mint ismeretes, Káposztásmegyeren megkezdődött egy 15-20 ezer lakásosra tervezett lakótelep építése, melynek tömegközlekedését az észak-déli metró biztosítja majd. A tervek szerint 1988-ban az észak-déli metró az újpesti Bajcsy-Zsilinszky útig fog közlekedni. A metró elkészültéig a Káposztásmegyeri lakótelep tömegközlekedési eszköze a 12-es villamos lesz, amelynek vonalát ideiglenesen meghosszabbítják.”

A Lehel tér. A 14-es villamos „ideiglenesen” kiváltotta a metrót (Forrás: Wikipédia)

 Azonban az 1980-as évek közepére látszott, hogy az akkori gazdasági helyzet – a szocializmus utolsó éveiről beszélünk – nem alkalmas már az ekkora beruházásokra. Alternatív megoldásként, és részben ideiglenes jelleggel a 14-es villamost vezették ki 1986-ban Káposztásmegyerre, úgy, hogy a metró számára – ugyanis felszíni vezetéssel számoltak – tervezett síneket használták, és megépítettek több olyan dolgot is, amelyre a villamosnak nem volt szüksége, csak a metrónak (kábelcsatornák, védőcsövek). A metrót (ahogy délen) itt is a tervezett szárnyvonal felé építették ki Újpest Központig. 

1988-ban már volt némi bizonytalanság a továbbépítésben, ezt jól fejezi ki az a cikk, amelyet Lelkes Mihály írt a Budapest folyóirat 1988 áprilisi számában: „Teljes kiépülte után ez lesz a főváros leghosszabb, 21 kilométeres metróvonala. Továbbvezetéséről pillanatnyilag egyrészt pénzügyi nehézségek miatt nincs szó, másrészt folyik a szakmai vita is. Ez a szakasz most éri el Újpest központját, tehát érvényesült az a törekvés, hogy metró kösse össze a két nagy települést, Kispestet és Újpestet. Az utóbbi évtizedben bekövetkezett tömeges lakásépítés miatt azonban olyan igények is felmerültek, amelyek megfontolás tárgyává teszik, hogy ez a metróvonal eljusson Káposztásmegyerre. […] Nemzetközi tapasztalat szerint a metróvonal közbenső szakaszai fixnek vehetők, ám a két végpont »csapkod«, mégpedig a városfejlesztési elképzeléseknek, a helyi érdekeknek és a pillanatnyi erőviszonyoknak megfelelő irányokba. Talán még emlékszünk rá, hogy az észak-déli metróvonalnak eredetileg Rákospalotán lett volna a végállomása, de kifejezésre jutott olyan elképzelés is, hogy az újpesti István téren legyen. Ha történetesen ez az irányzat győz, akkor most nagyobb volna a gond, hogyan lehet a Szilas-patak irányába »terelni« a vonalat.” A szerző szerint a káposztásmegyeri továbbépítés nem lehet vita tárgya, sőt akár arról is lehet szó, hogy a vonal elérje Dunakeszit is.

A metró építése a Nagyvárad téren. 1974-ben még azzal számoltak, hogy 15 éven belül Ferihegytől Rákospalotáig közlekednek majd a szerelvények (Forrás: Fortepan)

Azaz a mostani hosszabbítási tervek gyakorlatilag fél évszázados elképzeléseket valósítanak meg. Ahogy a fent idézett cikkben képletesen kifejtették, a metrók végpontjai csapkodnak, hiszen néhány évtized alatt teljesen megváltozhatnak a városfejlesztés szempontjai, amelyek a külterületeken építendő gyorsvasúti hálózatot befolyásolhatják. A mostani döntés is jól példázza ezt, amikor a vasútvonalakkal és a meglévő villamossal összekapcsolt rendszerben gondolkodnak a szakemberek. 

Nyitókép: A 3-as metró Klinikák állomása 1974-ben (Forrás: Fortepan)