Medgyessy Ferenc: Szoptató anya című alkotása a Gellért-hegy déli oldalán (Fotó: Flier Gergely/pestbuda.hu)

Az első szobrot, Medgyessy Ferenc Szoptató anya című alkotását a Gellért-hegy déli lankás oldalának parkjában találjuk. Pontosabban azon a részén a Gellért-hegynek, ahol a lankák kezdenek egyre meredekebb emelkedőre váltani a közismert „csúszdás” játszótér fölött, már a Citadellához közelítve. Az út melletti kis tisztáson elhelyezkedő, haraszti kőből készült szobor talán a legismertebb változata a XX. századi magyar szobrászat egyik kiemelkedő alkotója e témában készült műveinek.

Először 1918-ban, Maria Kienich iránti szerelmének és lányuk születésének idején faragta meg. Ettől kezdve a szoptató anya Medgyessy kedvelt témája volt. Az 1956-os hódmezővásárhelyi kiállításáról beszámoló Viharsarok folyóirat is két változatát említi a kiállított szobrok között. Itt az odaadás, a boldogság, a féltés gesztusait emeli ki a cikkíró. Ehhez mi azt tennénk még hozzá, immár a Gellért-hegyi változatról szólva, hogy a két alaknak olyan egysége: az édesanyának karjában tartott gyermeke számára szinte még az anyaméh biztonságát visszaadó gesztusa jelenik itt meg, amely anyaszobraink egyik legmegrendítőbb remekművévé teszi ezt az eszközeiben egyszerű alkotást. A 150 cm magas szobrot 1965-ben állították fel a Gellért-hegyen.

Az édesanya alakja Stróbl Alajos Semmelweis Ignác-emlékművén, a Szent Rókus Kórház előtt (Fotó: Flier Gergely/pestbuda.hu)

Másodikként Stróbl Alajosnak az anyák megmentője tiszteletére emelt szobrát mutatjuk be. Különösen a mellékalak, az édesanya érdekes most számunkra. A szobor a Szent Rókus Kórház előtt, a VIII. kerületi Gyulai Pál utcában áll.

A szobrászról írt tanulmányában, a Művészet című folyóirat 1911. évi 2. számában Erdey Aladár így méltatta a művet: „1906-ben leplezték le Stróblnak egy újabb alkotását, Semmelweis márványszobrát. A szobor legsikerültebb része az anya nagy szeretettel megmintázott alakja, aki hálásan tekint fel a csonka oszlopon álló Semmelweis-re, életének megmentőjére, s aki egy igen frissen megmintázott, meztelen csecsemőt tart az ölében. Kedves gyermeksereg von virágfüzért a szobor köré. Bájos részlet az anya mögött heverő baba is, amint az ujját szopja, míg testvérkéje szeretettel simul hozzá.”

Az anya alakjának szeretetteljes megformálását emeli ki a szerző, és ezután nem lepődünk meg, hogy modellként a művész felesége, Kratochwill Lujza szolgált. Ez a mozzanat a 113 éve felállított carrarai márványszobor előtt álló szemlélőt elgondolkodásra készteti élet és művészet viszonyáról, mulandóságról és örökkévalóról.

Anyai szeretet. Botfai Hűvös László szobra a II. kerületi Vérhalom téren (Fotó: Flier Gergely/pestbuda.hu)

A Vérhalom téren, Buda egyik gyerekzsivajtól hangos terén is szobor köszönti az édesanyákat, akik közül sokan a szobor előtt elhaladva hozzák a közeli játszótérrea  gyermeküket. Botfai Hűvös László alkotása az Anyai szeretet címet viseli, és 1937 óta áll a téren.

XIII. kerület, Visegrádi utca 38/b, Matyó népviseletes anya gyermekével, Sóváry János szobra (Forrás: Fortepan)

Az újlipótvárosi Visegrádi utca 38/b ház homlokzatán különleges anyaábrázolást láthatnak a magasba feltekintők. Sóváry János alkotása a Matyó népviseletes anya gyermekével. A modern stílusú lakóház fehér műkővel fedett homlokzatán áll a majd három méter magas méltóságteljes nőalak, karján kisdedével. A népviseletes szobor távol áll holmi olcsó népieskedéstől. Hosszú posztamensen elhelyezkedő alakja bálványszerű, szakrális érzetet kelt a puritán épületen.

Érdekesség, hogy a közelben található Sóváry Jánosnak egy másik, nagyon hasonló alkotása, a Katona József utca 2. számú házon. A szintén népviseletben megfaragott anya ezen az ábrázoláson fejét lehajtva, lábánál álló kisfia szemébe néz, megőrizve azonban a művész másik, Visegrádi utcai szobrának méltóságteljes tartását.

Anya gyermekével a pestszenterzsébeti rendelőintézet homlokzatán (Fotó: Flier Gergely/pestbuda.hu)

Következő szobrunk ugyancsak épületen helyezkedik el. Az 1939-ben Hejsa Károly tervei szerint épült pestszenterzsébeti szakrendelő homlokzatán lévő szobor – Anya gyermekével – üde, fiatal anyaalakjának gyengédsége, meghittsége, valamint jellegzetes „art deco” eleganciája miatt kívánkozott ebbe az összeállításba.

Kaszap Károly: Anyák szobra. Pestszenterzsébet, Szent Erzsébet tér (Fotó: Flier Gergely/pestbuda.hu)

Szintén Pestszenterzsébeten áll az első szobor az országban, amit az anyák iránti tisztelet tudatos gesztusaként emeltek. Kaszap Károly Anyák szobra című alkotását az akkoriban Magyarországon is bevezetett anyák napja visszhangjaként állították.

A Kis Újság 1932. május 8-i száma így számolt be a kezdeményezésről: „Szobrot állít Pesterzsébet az anyák emlékére. Az Anyák napja és a magyar anyák dicsőségének megörökítésére Pesterzsébeten szobrot állítanak fel. Ez lesz az ország első szobra, melyet az anyák emlékére emelnek. A város képviselőtestülete jelöli ki a már elkészült szobor felállításának helyét.”

A szobor ma is áll, történetéről a sajtóarchívumokban tovább keresgélve Dalos László tollából találunk szép emlékező írást az Új Ember 1999. május 2-i számában. A szerző nyolc és fél esztendősen ott volt a szobor állításakor, és szemtanúként arról számol be, hogy 1933. május 28-án, tíz és félezer ember vett részt a szobor avatásán. A nagy tömeg mozgósítása nyilván az azt megelőző szervezőmunkának köszönhető, melyről így ír: „Sugár Béla igazgató úr az Ifjúsági Vöröskereszt Világszervezete pestszenterzsébeti csoportjában tevékenykedett; ő gondolt először arra: a város iskoláinak ifjúsági vörös-kereszt csoportjai és tanulói fogjanak össze, gyűjtsenek s legyenek majdan büszkék, hogy tucatnyi iskola több mint hatezer növendéke a maga aprópénzével járult hozzá a gyönyörű cél megvalósulásához. Persze, a szülők is a zsebükbe nyúltak, nem csak a gyerekek.”

Megtudjuk azt is a visszaemlékezésből, hogy Kaszap Károly szobrász Melis Andrásnéról, a tizenkét gyermekes pesterzsébeti édesanyáról, Melis András köztiszteletben álló asztalosmester feleségéről mintázta a szobrot, amelynek posztamensén arany betűkkel ott áll a figyelmeztetés: „Állj meg, és gondolj édesanyádra”.

Fiúgyermek és mesét mondó édesanyja Horvay János Gárdonyi-szobrán a XI. kerületi Gárdonyi téren (Fotó: Flier Gergely/pestbuda.hu)

Dél-pesti kitérőnk után újra a belső városrészek felé vesszük az irányt: sétánk vége felé bezárul a kör, kezdőpontunktól, Medgyessy Ferenc Gellért-hegyi alkotásától nem túl távol keressük fel Gárdonyi Géza budai szobrát, Horvay János művét. Az alkotás 1933 óta áll a XI. kerületben, a Hadik kávéház előtti téren, mely 2011 óta a Gárdonyi tér nevet viseli. Itt is a mellékalak miatt érdekes számunkra a neves író emlékműve. Fekvő fiúgyermek hallgatja anyja könyvből olvasott meséjét. Az anya egyszerű fejkendős parasztasszony, a fiú arca a távoli álomvilágba réved. Az anya talán Gárdonyi Géza könyvét tartja kezében, de utalhat a jelenet arra is, ahogy az íróvá lett Gárdonyi gyermekként hallgatta édesanyja mesemondását.

Maróti Géza: Anya két gyermekével, XI. kerület, Villányi út 4. (Fotó: Flier Gergely/pestbuda.hu)

Utolsó szobrunkhoz egy megállót kell megtennünk villamossal a Móricz Zsigmond körtér irányába. Gyönyörű szecessziós szobor áll a Villányi út 4. homlokzatán, a Körtér környékének egyik jellegzetes régi lakóházán. Az Anya két gyermekével Maróti Géza alkotása 1909-ből. A klasszikus szépségű főalak az igazi „erős asszony”, két gyermeke szinte kapaszkodik fátyolszerű ruhájába. Szecessziós alkotásról lévén szó, idomaiból, alakjából cseppet sem hiányzik az érzékiség.

Anyák napi sétánk végéhez értünk. „Állj meg, és gondolj édesanyádra...” A pestszenterzsébeti Anyák szobra egyszerű, lényegre törő mottóját ismételve zárjuk cikkünket, rácsodálkozva egyben az ezeket a műremekeket létrehozó gyermeki szeretetre is, amely ott munkált a művek állítóiban és alkotóiban.

Nyitókép: Gellért-hegy, Medgyessy Ferenc: Szoptató anya című szobra (Fotó: Flier Gergely/pestbuda.hu)