A budafoki, a kelenföldi és az újpalotai lakótelepek létrejöttét eleveníti fel a Lakni tudni kell című kiállítás, amely a múlt héten nyílt a Lechner Tudásközpont Budafoki úti épületében.

„A lakásínség enyhítésére a ’60-70-es években kidolgozott építészeti válaszoknak társadalmi vetületei is voltak. Az útkeresés időszaka a házgyári megoldásokat alkalmazó lakótelep-építés kezdeteit sem kerülhette el” – magyarázták a szervezők, miért érdemes ezzel a témával foglalkozni.

A tárlat a házgyári építkezés kezdeteit és következményeit mutatja be kevés tárggyal, de annál izgalmasabb dokumentumokkal, tervrajzokkal, alaprajzokkal, fényképekkel. Nemcsak a városfejlesztők, a döntéshozók, urbanisták, építész tervezők véleményét  és személyes elbeszéléseit ismerhetik meg a látogatók, de az egykori lakók véleményét is.

Újpalota, Fő tér, háttérben a panelházak 1974-ben (Forrás: Fortepan)

A kiállításmegnyitó és várhatóan az egész kiállítás slágere a papírdobozokból felépített panelmakett volt, amelynek kinyitható ablakai egykori lakók szavait rejtették, akik az első élményeikről számoltak be a kiutalt új lakásokban. Az új lakásokban ugyanis új módon kellett élni – erre utal a kiállítás címe is. Főleg azoknak a tízezreknek, akik vidékről költöztek a fővárosba, és akik itt találkoztak először lifttel vagy összkomfortos lakással, amelyben külön fürdőszoba volt, és bent volt a WC is, viszont a konyha alig pár négyzetmétert tett ki.

Kiállításrészlet (Fotó: Kis Ádám/Lechner Tudásközpont)

A házgyári építkezések kezdetén ráadásul aránylag kis alapterületű lakások épültek. A kiállítás egy szegletében felvázoltak egy 31 négyzetméteres garzonlakást a budafoki lakótelepről, amelyben bútoroknak alig jutott hely. A kis konyha oka nemcsak a helytakarékosság volt, hanem az akkori elképzelések szerint a lakók nem is a saját lakásukban, hanem étteremben fognak majd enni, a konyhában reggelit vagy egy könnyű vacsorát készítenek csak el, vagy az étteremből hozott ételt melegítik fel.

A tárlaton QR-kódokkal, a saját telefonunkat használva érhetők el azok az oktatófilmek, amelyekkel a beköltözőket kívánták megtanítani arra, hogy miképp kell lakni ezekben az új, modern lakásokban. 

„A kiállításon közzétett fényképek, tervek, tanulmányok és mozgóképek, valamint azok kurátori elvek szerinti struktúrába rendezése és kontextusba helyezése segít megérteni és átmenteni a ‘60-as és ‘70-es évek korszakának fontos építészeti értékeit. A lakónegyedek születését és mindennapjait prezentáló kiállítás a Tudásközpontban tárolt terveken, fotókon és filmeken keresztül segít megérteni a tömeges lakásépítést és az azt motiváló társadalmi szituációt” – fogalmaztak a rendezők.

A Lechner Tudásközpont kiállításán talán a tervek a legérdekesebbek (Fotó: Kis Ádám/Lechner Tudásközpont)

A megnyitón a korszakot tervezői szemmel értékelte Benkő Melinda, a BME Urbanisztika Tanszékének vezetője. Így fogalmazott: „A hatalmas volumenű építkezések szabadságszintjének három tényezője közül mindhármat nagyban befolyásolta az államszocializmus rendszere által teremtett miliő, mely ezeket az évtizedeket jellemezte. Sem a társadalom szabadságfoka nem volt magas, sem pedig a tervezéssel megbízott egyéneké, akik állami tervezővállalatok alkalmazottaiként nem rendelkeztek szabadon döntéseikkel."

Úgy vélte, ennek ellenére a budafoki, a kelenföldi és az újpalotai lakótelepeknél is akadtak építészek, akik amellett, hogy tehetségesek voltak, elég bátrak is, hogy a tervezőasztalon létező ötleteket egészen a megvalósulásig kísérjék, és ne hagyják elveszni, elsilányodni. Elmondása szerint harmadik tényező a lakók mint egyének szabadsága volt, akik a lakások birtokba vételével alakították ki hozzáállásukat. „Ez a kiállítás komplex és erőteljes üzenetekkel, nemzetközi trendekbe illeszkedően mutatja be a múlt tényeit azoknak a kívülállóknak, akik most, 40-50 év távlatából pillantanak vissza azokra az időkre” – fogalmazott Benkő Melinda.

Egy 31 négyzetméteres garzon berendezése a kiállításon (Fotó: Kis Ádám/Lechner Tudásközpont)

A kiállításon mindenképp átérezzük annak a korszaknak a hangulatát, amelyben elindultak a nagyipari technológiával készült lakótelepek építései, ahol egy-két év alatt sok tízezer lakás nőtt ki a földből azzal a szándékkal, hogy lakáshoz juttassa családok tízezreit, ezzel egész városnegyedeket teremtve vagy alakítva át. A mostani tárlat az első nagy lakótelepekkel foglalkozik csak, de a szervezők már gondolkodnak a folytatáson, amelyben a következő évtizedek lakótelepeit mutatják be hasonló módon. 

A kiállítás szeptemberig látható a Lechner Tudásközpontban, a XI. kerület, Budafoki út 59. E/3. épület alatt, hétfőtől csütörtökig 9–17 óra között.

Nyitókép: Kelenföldi lakótelep az Etele út felől nézve 1975-ben (Forrás: Fortepan)