A Duna éke – Az eltűnt budai palotasor története

2019. június 10. 8:30

Egykor csodálatos paloták sorakoztak a Duna budai oldalán a Lánchídtól délre, az Erzsébet híd felé. A gyönyörű épületeket a II. világháború után elbontották. Cikkünkben az eltűnt budai palotasor nyomába eredünk.

Buda egyre fontosabb városa lett az országnak az idők folyamán. A várost a tatárjárás után IV. Béla királyunk alapította, Nagy Lajos és Zsigmond királyaink alatt pompázatos uralkodói rezidencia épült ki a Várhegy déli részén. Mátyás király alatt tovább folytatódott a fejlődés: a csodálatos gótikus királyi palotából fényűző reneszánsz udvar lett, amelynek híres könyvtára, a Bibliotheca Corviniana a saját korában a vatikáni után Európa második legnagyobb könyvgyűjteménye volt.

Ennek a pazar Budának vége lett a város 1541-es elestével. Az 1541-től 1686-ig tartó török megszállás alatt jóformán alig maradt valami a középkori fényűzésből. Végül egészen a XVIII. század első feléig kellett várni. Ekkor ugyanis jelentős építkezések kezdődtek, előbb III. Károly, majd Mária Terézia jóvoltából. Utóbbi uralkodása alatt a Várnegyed déli részében, az elpusztult középkori királyi rezidencia helyén felépült az a barokk palota, amelyből a mai Budavári Palota C, D, E szárnyai lettek.

Igaz, az épületet a nagyszombati egyetem vette birtokba, amelynek a királynő átengedte a palotát. Miután az egyetem átköltözött Pestre, a palotába a nádori család költözött be. Innentől kezdve egyre több főúr és tehetős polgár döntött úgy, hogy a Várnegyedbe vagy annak közelébe költözik. De az igazi változásra a XIX. század közepéig várni kellett. Előbb a Lánchíd 1849-es átadásával, majd az Alagút 1853-tól 1857-ig tartó megépítésével a palota és a Duna között lévő területek igencsak felértékelődtek. Így nem is csoda, hogy a kicsiny, szegényes házaknak nem volt sokáig maradásuk.

A budai Duna-part házai a királyi palota alatt 1865 körül (Forrás: Fortepan)

A Barber–Klusemann-palota

A Lánchíd utca 2. alatt épült fel Barber Ágost és Klusemann Károly sörgyárosok eklektikus bérháza, amelynek sarkai tornyokban, azok pedig kupolákban végződtek. A Knabe Ignác tervei alapján 1871 és 1873 között felhúzott épület 1910-ben egy alapítványhoz került, amelynek célja a gyógyszerészek támogatása volt. Az alapítványnak 1920-ban meg kellett válnia a palotától, mert anyagi problémákkal küzdött. Így került az épület az államhoz, amely előbb a Magyar Királyi Népjóléti Minisztériumot, majd a Magyar Királyi Iparügyi Minisztériumot költöztette ide. Noha Budapest 1944–1945-ös ostromában alig sérült meg az épület, az új rendszer 1948-ban lebontotta.

Jobbra a Barber–Klusemann-palota az 1870-es évek elején (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Lipthay-palota

Báró Lipthay Béla először Ybl Miklóst kérte fel, hogy készítse el a Duna partján építendő palotájának terveit. A mester elképzeléseit így írja le Ritoók Pál művészettörténész:

„Ybl a három oldalról utcák által határolt telekre egyemeletes palotát tervezett a dunai oldalra, amelyhez kétoldalt földszintes szárnyak kapcsolódtak volna cour d’honneurt alkotva. A dunai homlokzat a Pollack Mihály téri Festetics-palota homlokzatképzésére emlékeztet. A Lipthay-palota tervén azonban a három középső tengely előtt húzódó, oszlopokon álló erkély alatt nincs főbejárat, mert ez átkerült az udvari oldalra. Az első emelet ablakai nem szegmensíves, hanem háromszögű oromzattal koronázottak.

További eltérés a Festetics-palotától egy félemelet az első emelet fölött. Ennek ablakai igen alacsonyak lettek volna és a közöttük levő mezőket sgraffito-dísz borította volna. Azért, hogy a félemelet belmagassága a többi emelet belmagasságához közelíthessen, Ybl balusztrádos attika mögé rejtette a mezzanin szint egy részét. Ez a megoldás az udvari homlokzaton is megismétlődött volna. Az udvari homlokzatot azonban a dunai oldal reneszánsz jellegétől eltérően klasszicizáló hatásúnak tervezte Ybl.

A tervben az udvari oldalon a középrizalit mögött a földszinti előcsarnokból nagyvonalú lépcső vezetett az emeletre. A lépcső a félemelet magasságától két karra vált szét. A második emeletet az oldalrizalitokban elhelyezett melléklépcsőkön lehetett megközelíteni.”

Noha a tervek megvoltak, az építkezést nem kezdhették el, mivel a területre vonatkozó építési előírások csak egy háromemeletes zárt sorú ház megépítését engedélyezték. Így fordult Lipthay báró Unger Emilhez, a korszak másik elismert építészéhez, hogy új terveket dolgozzon ki. Viszont Unger 1873-ban meghalt, így az építkezés befejezésével Yblt bízták meg.

A neoreneszánsz palota belső terei kidolgozásánál igazodott az épület stílusához. A Lipthay-palota ékének számított az a két első emeleti terem, amelyeket Lotz Károly olimposzi isteneket ábrázoló falfestményei díszítettek. Noha alig sérült meg a palota Budapest ostroma alatt, a kiépülő kommunista rezsim leromboltatta az épületet.

A Lipthay-palota Duna felőli homlokzata 1874-ben (Forrás: Fortepan)

A Lipthay-palota Lánchíd utca felőli homlokzata 1874-ben (Forrás: Fortepan)

A Lipthay-palota bejárata a Duna felől 1889-ben (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Zichy-palota

A Lánchíd utca 6–8. szám alatt állt egykor a Zichy-palota. Sajnos igencsak kevés információ áll rendelkezésünkre az épülettel kapcsolatban. Valószínűleg Ybl Miklós dolgozta ki az eklektikus palota terveit az 1860-as évek második felében gróf Zichy és vásonkeői Zichy Rudolf számára. A szomszéd épületekhez képest súlyosan megsérült a palota a főváros 1944–1945-ös ostromában, így a későbbiekben lebontották.

A budai palotasor az 1890-es évek közepén (Forrás: Forepan)

… és a Zichy-palota Duna felőli homlokzata az előző képről

A Széchenyi-palota

Ybl Miklós 1883-ban tervezte meg gróf Széchenyi Béla budai Duna menti palotáját. A palota érdekessége abban rejlett, hogy amíg a Lánchíd utca 10. alatt a gróf palotája, addig átellenben, a Lánchíd utca 19. alatt a gróf istállója állt. A neoreneszánsz stílusban megépült palotáról így ír Gömöry Judit művészettörténész:

„A mindkét homlokzatán kilenc-kilenc tengelyes palota Duna parti oldalának magasföldszintjén szalonsor húzódott, míg a nyugati oldalon a középtengelyben nyíló kapualjtól északra a pincéhez csigalépcsővel kapcsolt tálaló, illetve ebédlőhelyiség kapott helyet, míg délre egy kisebb lakosztály, illetve a legdélebbi tengely mögött melléklépcsőház került a terven elhelyezésre.”

A palota a II. világháborúban megsérült, így a „helyreállítások” során lebontották az épületet. Ezzel ellentétben az utca túloldalán álló istálló sikeresen túlvészelte a harcokat. Ennek az épületnek a 2000-es években épült szálloda lett a veszte, amit a helyére terveztek.

… és gróf Széchenyi Béla palotájának Duna felőli homlokzata az előző képről

A Fiume Szálló

Noha nem palota, mégis a főúri körökhöz köthető a budai palotasor utolsó tagja. Történt ugyanis, hogy gróf Széchenyi Ödön (gróf Széchenyi István kisebbik fia, török császári pasa, az állami tűzoltóság megszervezője és irányítója, aki először jutott el kizárólag vízi úton Magyarországról Párizsba) 1868 és 1870 között Varásdy Lipót tervei alapján felépíttette a Duna budai partján négyemeletes szállodáját.

Az építkezéshez az alapanyagot Drasche Henrik téglagyárában állították elő. Az épület 48 szobájában cserépkályha biztosította a fűtést. Először a Széchenyi, majd 1910-ben a Corsó, végül a Fiume nevet viselte a hotel, ami igen nagy népszerűségnek örvendett. Sajnos a szálloda is ugyanarra a sorra jutott, mint a szomszédos paloták: Budapest 1944–1945-ös ostromában megsérült, majd a későbbiekben lebontották.

A Széchenyi (későbbi Fiume) Szálló az 1880-as években (Forrás: Fortepan)

A Széchenyi (későbbi Fiume) Szálló az Ybl Miklós tér felől egy 1890-es évek végi képeslapon (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A paloták után

A budai palotasor a Lánchídról nézve (Forrás: Fortepan)

A paloták nagy részét már elbontották 1963-ra (az előtérben), de még nem teljesen (Forrás: Fortepan)

Miután a II. világháborút követő évtizedekben sorra lebontották, illetve lerombolták a palotákat és azok maradványait, a területet parlagon hagyták. Eleinte parkot terveztek oda, de később parkolókat is kialakítottak. Olyan volt, mintha mindenki megfeledkezett volna a területről. Aztán 2011-ben Potzner Ferenc építész publikált egy olyan látványtervet a budai Várnegyed jövőjéről szóló írásához, amelyen a lebontott palotasor házainak egy részét mint újjáépítendő épületeket tüntette fel.

Nyitókép: A budai palotasor az 1890-es évek közepén (Forrás: Forepan)

Buda, budai Duna-part, építészet, Erzsébet híd, Filepkó Dominik, Lánchíd, palotasor

²⁸ ⁴ ²

Kapcsolódó írások

A legrégibb fővárosi középiskola – Az Egyetemi Katolikus Gimnázium fordulatos története

2024. november 27. 11:00

Budapesten kevés iskola büszkélkedhet több száz éves múlttal, az Egyetemi Katolikus Gimnázium viszont közéjük tartozik. E hosszú idő ugyanakkor nem jelent állandóságot is, sőt az intézménynek nagyon is fordulatos a története. Az alábbiakban ezt elevenítjük fel, amely egyfajta tükörképe is hazánk és fővárosunk sorsának.

Hasonlóságok és különbségek a Lánchíd két átadása között

2024. november 24. 10:00

A Lánchíd 175 éves. A sokszor átépített, felújított híd jelkép, Budapest egyik legfontosabb építménye, valójában az egységes várost megteremtő műtárgy. Történetének két kiemelkedő jelentőségű eseménye esett november 20-ra, az első és második átadása.

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról

2024. november 18. 14:00

Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Karácsonyra várva

2024. december 2. 15:00

Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.

Megnyílt a sportolni vágyók előtt a Nemzeti Atlétikai Központ

2024. december 2. 11:00

A 2023-as atlétikai világbajnokság helyszínéül szolgáló Nemzeti Atlétikai Központot átalakították szabadidős sportparkká. A lelátók felett épült Panoráma Sportparkban futókör és kültéri sporteszközök találhatóak, innen szép kilátás nyílik a városra és a Dunára. A Stadionparkban játszóteret, a Duna-parton egy homokos plázst is kialakítottak.

Átadták a Szent Imre téri új közparkot Csepelen

2024. november 29. 18:00

Csepelen átadták a Szent Imre téri új közparkot és az új parkolót. A területen gyalogossétányokat építettek, nagy zöldfelületeket alakítottak ki fákkal, díszcserjékkel és évelő növényekkel. A park Csepel múlt századi életképeit idézi fel, itt látható a Lánchíd egykori kandelábere is. A parkban egy Csepel kerékpár, egy tricikli és egy motor is helyet kapott.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Karácsonyra várva Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.

⁶ ⁰ ⁰

A legrégibb fővárosi középiskola – Az Egyetemi Katolikus Gimnázium fordulatos története Budapesten kevés iskola büszkélkedhet több száz éves múlttal, az Egyetemi Katolikus Gimnázium viszont közéjük tartozik. E hosszú idő ugyanakkor nem jelent állandóságot is, sőt az intézménynek nagyon is fordulatos a története. Az alábbiakban ezt elevenítjük fel, amely egyfajta tükörképe is hazánk és fővárosunk sorsának.

²⁰ ³ ¹

Hasonlóságok és különbségek a Lánchíd két átadása között A Lánchíd 175 éves. A sokszor átépített, felújított híd jelkép, Budapest egyik legfontosabb építménye, valójában az egységes várost megteremtő műtárgy. Történetének két kiemelkedő jelentőségű eseménye esett november 20-ra, az első és második átadása.

⁷ ⁰ ⁰

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt 155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

¹² ⁰ ¹

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²⁷ ¹ ⁶

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰³ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

⁹⁹ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹⁵ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

²⁰³ ¹³ ⁵

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ⁴ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁶ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁹ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴² ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁹ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁷ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.

¹³² ¹ ⁰

Megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznapon a Batthyány-mauzóleumnál és országszerte Az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek a fővárosban, valamint országszerte és az egész Kárpát-medencében október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Budapesten 175 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar miniszterelnököt, Aradon pedig a tizenhárom honvéd főtisztet, akiket aradi vértanúkként ismer az egész nemzet. A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartottak.

¹¹⁷ ⁰ ⁰

Buszok Budára Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.

¹³⁸ ¹ ⁰

Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.

¹¹⁸ ⁰ ¹

Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.

¹²³ ⁰ ⁰

A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.

¹³² ¹ ⁰

Hermész ott is látható Pesten, ahol nem is gondolnánk Az európai vándormotívumnak tekinthető Hermész-ábrázolások városi középületeken vagy köztereken talán nem is olyan meglepőek, hiszen jórészt minden városban folyt kereskedés és pénzgazdálkodás, amely tevékenység végzőinek az ókori isten a patrónusa volt. Viszont vannak Pesten olyan XIX. században épült magánházak is, amelyeken a szárnyas isten domborműve szintén látható.

⁵⁸ ⁰ ⁰