Keresés az archívumban

Arccal a Nap felé – üldögélés a Nemzeti Múzeum lépcsőjén A tavasz biztos jele, hogy megjelennek az első napozók a Nemzeti Múzeum lépcsőjén. Még ugyan kabátban, valamire ülve, de az emberek az arcukat a fénybe tartják: élvezik a napfény melegét. Archív képválogatásunk következik a „lépcsőélményről” – amíg végre kisüt most is a nap.
Ismeri a Városliget különös hídját? Tudta, miért áll egy látszólag értelmetlen híd a Városligetben? Nem, nem szobortalapzat, és nem is tribün. 1973-ig a Millenniumi Földalatti járt alatta.
Úsztak, csengettek, lőttek a pesti mozikban A mozik története a város és a benne élők kölcsönhatásának története is. Szecessziós vagy eklektikus kialakításuk pedig beágyazódott Budapest városképébe.
A magyar zászlót és címert ünnepeljük A korábban használt vörös és fehér színhez a 15. században kapcsolódott a zöld, a nemzeti színeket együtt először 1608-ban, II. Mátyás király pozsonyi koronázásakor használták.
Itt egy dagerrotípia egy '48-as nemzetőrről! A Magyar Nemzeti Múzeum kiállított egy '48-as nemzetőrről készült ős-fotográfiát.
Március 15-e Budapesten: másfél évszázad képei Azt mindenki fújja kisiskolás korától kezdve, hogy mi történt Pesten azon a bizonyos 1848. évi március 15-én. De mi történt azután, a következő években? Mióta és hogyan emlékezünk meg a forradalom napjairól?
Akik Budapestet építették – tárlat a régi építészekről és iparosokról Sajátos tematikájú a Budapesti Történeti Múzeum új tárlata, amely elsősorban a Schola Graphidis Iparrajziskola gyűjteményében őrzött eredeti rajzokon, dokumentumokon, gipszöntvényeken keresztül mutatja be Budapestet és az egykori építész- és iparosképzést.
Szálló a „gavallérsarkon”: az Astoria története A háború előestéjén, 1914. március 14-én nyílt meg az Astoria. A Hikisch Dezső és Ágoston Emil tervei alapján épült szálló falai a XX. századi magyar történelem számtalan emlékét őrzik. Krúdy Gyula, Károlyi Mihály, a Motorvilág magazin vagy a Ki nyer ma? című rádiós vetélkedő egyaránt szerepet kapott az idén 104 éves Astoria Szálló életében.
Egykor ruhát is szárítottak Pallas Athéné szobrán A városvédő istennő Szentháromság téri szobra sokak által kedvelt alkotás, hiszen régóta őrködik az Óvárosháza sarkánál. A mostani alkotás azonban csak másolat, az eredeti a pesti Városházán található, ennek története pedig regénybe illően fordulatos.
Átível két évszázad között: a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Székháza Százötven éve vetette papírra Ybl Miklós a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesülete felkérésére a mai Károlyi Mihály utca 12. szám alatti háromemeletes épület tervét. A funkcióját az államosításig megőrző, 1990–2001 között felújított műemlék a XIX. századvégi palotaépítések egyik reprezentánsa.
Okoshotel nyílt Budapesten Budapesten megnyílt Európa első négycsillagos, teljes egészében a vendég okostelefonja által vezérelt okoshotelje, a KViHotel.
Versenyben a budapesti Sziklakórház az Év Európai Múzeuma címért A budapesti Sziklakórház Atombunker Múzeum és a gyulai Almássy-kastély Látogatóközpont is bekerült idén az Év Európai Múzeuma díj 40 legjobbja közé. Az immáron 10 éve állandó kiállításként működő Sziklakórház történetiségével és autentikus, hamisítatlan környezetével mutathat újat.
Hatalmas kulturális központ létesül Kőbányán Az Operaházat kiszolgáló Eiffel-csarnok és a Közlekedési Múzeum új komplexuma egykori ipari területen fog létrejönni Kőbányán.
Visszanyeri szépségét a régi Budai Városháza A patinás budavári, Szentháromság téri épület felújítása a végéhez közeledik, a kívülről már újjászületett palota átadására a tervek szerint még tavasszal sor kerül.
Thék-bútorgyár: ilyen volt egy nagyüzem az Üllői úton Thék Endre Üllői út 66. szám alatti „Bútor, Zongora és Épületmunkák Gyárában” a korszak számos reprezentatív intézményének bútorzata készült. Az épületegyüttes ötletét százötven éve vetették papírra. Itt a története!
Búcsú az öreg pasaréti kőrisektől A fákról szóló sorozatunkban most búcsúztatunk: több idős kőrisfát ki kellett vágni a Pasaréti út mentén. Odvasak voltak, betegesek, némelyik a kilátást is zavarta. De azért mégis kár értük, hisz egy régi fasor utolsó tanúi voltak.
Az angliai kis Lánchíd és a kétkedő mérnökök: így született meg a Lánchíd terve Széchenyi István a társaival végiglátogatta Anglia legnevesebb mérnökeit, hogy megtalálják a pest-budai Duna-híd legjobb tervét és tervezőjét. Így formálódott a Lánchíd terve 1832 őszén a ködös Albionban.
Kresz-játszótér épül Pasaréten Óvodás és kisiskolás korosztály számára létesít mini KRESZ tanpályát a II. kerületi önkormányzat – központi költségvetési támogatással – a pasaréti Nagy Lajos tér (Fenyves park) területén.
A Deák tér óriása: epizódok az Anker-házról Az egykori Anker Élet- és Járadékbiztosító Társaság pesti székházát száztíz éve, 1908-ban kezdték el építeni. Az utoljára a hatvanas években restaurált műemlék a Deák tér ikonikus épülete, felújítása emelhetné a városrész összképét.
Reitter Ferenc, aki csatornát tervezett a mai Nagykörút helyére Budapest a fejlődését sok kiemelkedő személynek köszönheti. A hosszú névsorban van egy személy, aki a legtöbbet talán egy olyan tervvel tette, amely nem valósult meg, de a hozzá kapcsolódó előkészítő munkák rendkívül fontos szerepet játszottak a város fejlesztésében. Ez Reitter Ferenc csatornaterve, amelyre a tervező születésének 205. évfordulóján emlékezünk.
Átadták a felújított Nemzeti Lovardát A műemléki védettségű főépület visszanyerte klasszikus klubház jellegét.
Amikor kitiltották a teherautókat a budapesti belvárosból Az I. világháború negyedik évében, pontosan száz éve Budapesten érdekes rendelkezést hoztak a teherautókkal kapcsolatban, amely az akkori budapesti utak állapotába is bepillantást enged.
Nyárra elkészülhet a Csillaghegyi Strandfürdő Évekig a bezárás fenyegette Budapest egyik legrégebbi, legnagyobb területű és legszebb strandját az óbudai Róka-hegy oldalában, a Csillaghegyi Strandfürdő és Uszoda együttesét. Nemrégiben viszont új esélyt kapott. Hatalmas beruházással szinte teljesen új komplexumot varázsolnak belőle, régi értékei megtartásával.
Fény és árnyék Pasaréten: a 80 éves Torockó téri templom Ünnepélyes istentisztelettel emlékeztek meg Pasaréten, a II. kerületi Torockó téren a református templom alapításának 80 éves évfordulójáról a közelmúltban. A Bauhaus stílushoz sorolt épület megszületésének, fennmaradásának regényes története van, alapkőletételére 1938-ban, felszentelésére pedig egy évvel később került sor.
Hatvanéves a Széchenyi-hegyi tévétorony Mi is volt a Szomszédok első képkockája? Ó, hát persze, hogy a tévétorony! Hatvan éve, 1958. február 22-én adták át a Széchenyi-hegyi adótornyot. A 12 emeletes épület elkészülte a rendszeres televíziózás kezdetét is jelentette, hosszú évtizedekig mindössze egyetlen csatornával. A hazai televíziózás históriája összeforr a Széchenyi-hegyi adótorony történetével.
Restaurálják a Városháza háromszáz éves homlokzatát Pályázatot írtak ki a budapesti Városháza műemlékegyüttesének homlokzati felújítására. Az épület eredeti rendeltetése szerint az irgalmasrendiek kórháza volt, s Martinelli Antal Erhard építőmester tervezte. Írásunk az épület történetéről szól.
Balettintézet: meddig pusztul az Andrássy út ékköve? Éppen egy éve jelentette be a külföldi tulajdonos képviselője, hogy 2020-ban luxusszálloda nyílik a Drechsler-palotában, ismertebb nevén a volt Balettintézetben. Lechner Ödön korai művészetének egyik legnagyszabásúbb épületén azonban még az állagmegóvást sem biztosították ez idő alatt.
Romokból feltámadva: így épült újjá hét évtizede Budapest Van a Városház utcában, a fővárosi Városháza falán egy szerény kis emléktábla, amely éppen hetven éve került oda. Amiről tudósít, és amire emlékeztet, az rendkívüli: egy város feltámadásának dokumentuma. A világháború utáni újjáépítésre és az ezen dolgozó emberekre emlékezünk.
Így épült meg a Várhegy alatti Alagút A Lánchíd helyét hosszas előkészítő munka alapján határozták meg. Az akkori hídépítési ismeretek alapján Pest és Buda területén egyedül itt lehetett hidat építeni, ám szerencsétlen körülmény volt, hogy Budán a híd egyenesen a Várhegynek vezetett. Ezt a problémát orvosolta az Alagút, amit 165 éve kezdtek el építeni.
Zöldebb lehet a budai Duna-part? Új sétányok a folyóparton, kevesebb felszíni parkoló, különleges parkok, játszóterek és kerékpárutak – ilyen is lehetne a budai Duna-part.
Új központot kap a Magyar Táncművészeti Főiskola Zuglóban összpontosul a hazai táncművészeti képzés.
Óriás állt a Duna partján: az Elevátor-ház története A Nehru park helyén egykor egy egyedülálló árumozgató és raktárközpont állt, az Elevátor. A 135 évvel ezelőtt, 1883. február 2-án átadott épület egy világszínvonalú ipari berendezéssel járult hozzá a budapesti malomipar további gyarapodásához.
Elkészült a Miniszterelnökség irodaháza a Várban Legalábbis kívülről: ez az az új épület, amely az egykori Püspökkert helyén, a Karmelita kolostortól északra lévő, eddig üres telket a jövőben uralni fogja.
Az olimpikon építész: 140 éve született Hajós Alfréd Száznegyven éve született Hajós Alfréd, az olimpiai bajnok építész. Olvassa el nálunk életének és munkásságának történetét!
Ki volt Nöpauer Máté? Buda barokk építészetének nyomában Nöpauer Máté neve kevéssé ismert, noha munkássága a magyar kései barokk építészet csúcspontja. Szakrális épületei, így a felsővízivárosi Szent Anna-plébániatemplom vagy a vízivárosi Szent Flórián-templom, világi tervei közül a Zenetudományi Intézetnek helyet adó Erdődy-palota ma is meghatározza Budapest városképét.
Az Erzsébet híd tervezője: Sávoly Pálra emlékezünk Most 125 éve született az a hídtervező mérnök, akinek munkája leginkább meghatározta a budapesti Duna-part II. világháború utáni arculatát. Nemcsak az Erzsébet hidat tervezte, hanem a lerombolt hidak helyreállításában is jelentős szerepe volt.
Visszatért Arany János a Nemzeti Múzeum elé Január utolsó napján megújulva került vissza a Múzeumkertbe az Arany János-szoborcsoport.
Két világ között egy harmadik – 150 éve született Árkay Aladár Most 150 éve, 1868. február 1-jén született Árkay Aladár építész, akinek a két budapesti temploma a kor építészeti törekvéseinek meghatározó művei.
Heteken belül elkészül a Budai Vigadó Áprilisig elkészül a Budai Vigadó teljes rekonstrukciója. A műemlék épület eredeti állapotának helyreállításához archív fotókat is használtak. A budai polgárok kezdeményezésére 120 évvel ezelőtt építeni kezdett palotában visszaállítják a dísztermet, lefedik a belső udvart, és megújul a kupolatér is.
Keretek között – a '60-as évek művészete Érdekes korszak az 1960-as évek a magyar kultúrában: már nem a szocialista realizmus az egyetlen elviselt művészeti irányzat, a cenzúra tűrőképessége nagyobb, és több területen is tapasztalhatók az oldódás jelei.
Bővül a fővárosi Bolgár Művelődési Ház Új szint is kerül a ferencvárosi épületre.
Erzsébet híd két platánja – II. rész Néhány napja bemutattuk az Erzsébet híd budai hídfőjétől délre, a Rudas fürdő mellett álldogáló gyönyörű platánfa történetét. Most jöjjön a másik! Ez egy kissé távolabb áll a tulajdonképpeni hídfőtől, attól északra, a Döbrentei tér sarkán. Az ő története is végigkövethető fotókon.
2018 Pesten: a teljesülés éve? Ígéretünk szerint mérleget vonunk Budapest tavalyi évéről, és előretekintünk 2018-ra. A pesti oldal következik.
Kétszáz éve született Görgey: kétszer lett Budán lovas szobra Neve sokáig szitokszóként hangzott, 1935-ös rehabilitálásakor Horthy Miklós avatta fel a lovas szobrát, amelyet a háború után beolvasztottak a Sztálin-szoborba. A rendszerváltás után újra szobrot kapott a budai Várban a sokáig árulónak tartott Görgey Artúr honvédtábornok.
A millenniumi kiállítás kapuja – a Zielinski híd Kétszáz éve, 1818. január 14-én Pest városa felhívással fordult a pesti polgárokhoz, hogy támogassák a Városliget parkosítását. Nemrég a pestbuda.hu-n is lehetett olvasni az egykori Dróthíd történetét, most folytatjuk a városligeti hidakat bemutató sorozatot.
Zöld Budapest: az Erzsébet híd két platánja (I. rész) Van az Erzsébet híd budai lehajtójánál két csodálatos méretű platánfa. Az egyik a hídfőtől délre, a Rudas fürdő mellett áll, a másik pedig a Döbrentei tér sarkán, a házak előtt. Legalább százéves mindkettő – és hát történt itt egy s más az elmúlt száz évben.
Újra a Rondó lesz a Városliget kapuja Újjászületik a Városliget zöldfelülete, ezzel együtt pedig megújul a Rondó is.
Brein Ignác és a két török A kétszázharminc éve született Brein Ignác építőmester legismertebb munkája már a maga korában is a mai Deák tér 1. szám alatt álló klasszicista bérház volt, amit az ötvenes évek területrendezésének, a tér északi kiszélesítésének nyitányaként bontottak le.
Könyvtár kerekeken – 45 éve indult el a budapesti könyvtárbusz „— Miért nem voltál a könyvtárban? — Mert kilyukadt a kereke.” A II. világháború után villamosokban rendeztek be mozgó könyvtárat. Ezek megszűnése után a könyvtáraktól távolabbi lakónegyedekbe 1973-tól közlekedett a fővárosban könyvtárbusz.
Volt egyszer egy „minilánchíd” a Városligetben Kétszáz éve, 1818. január 14-én Pest városa felhívással fordult a pesti polgárokhoz, hogy támogassák a Városliget parkosítását. A Városliget két évszázados történetét már a pestbuda.hu-n is lehetett olvasni. A most megújuló parkban több érdekes, kisebb-nagyobb híd szerepel, amelyek ugyan méretüknél fogva nem nagyok, de a maguk idejében technikailag jelentősnek voltak mondhatók.