Keresés az archívumban

Akit négyszer temettek – Kétszáz éve született Semmelweis Ignác Semmelweis Ignác 29 éves volt, amikor rájött, hogy a gyermekágyi lázat – így a frissen szült édesanyák halálát – kézfertőtlenítéssel meg lehet akadályozni. Kétszáz éve született az anyák megmentője, az ő budapesti emlékhelyeit kerestük fel.
Kalandos a műszaki tárgyak gyűjtésének története A magyar műszaki emlékek gyűjtése közel másfél évszázada zajlik – a műszaki múzeum sorsa mégsem úgy alakult, ahogy az alapításakor gondolták.
Így valósult meg az Erzsébet híd a századfordulón Lassú folyamat volt az első Erzsébet híd megvalósulása. Csodálatos híd született, ám ehhez le kellett bontani a pesti óváros számos házsorát és a régi városházát is. Itt a története!
Amikor fizetős volt a Margit-sziget Tudta, hogy 1948-ig fizetős volt a Margit-sziget? Előbb magántulajdonban, majd a főváros tulajdonában állva is fizetni kellett a tömegeknek a sziget meglátogatásáért.
Mézeskalácsházak állami pénzből – 110 éves a Wekerletelep Most 110 éve kezdődött a Wekerletelep építése. A városrész nyolcvan évig az állam tulajdonában állt, az alaposan megválogatott lakók csak bérelhették a lakásokat.
Villámgyógyászat a Nagykörúton – Százharminc éve épült a Körúti fürdő Az Erzsébet körút népszerű fürdője százharminc éve épült Freund Vilmos tervei szerint. A kor legmodernebb felszereltségű intézményében hullám- és gőzfürdő, valamint elektromos fürdő is működött. Ez utóbbit az igazgató, Schreiber S. H. honosította meg az országban.
Most 105 éve adták át a Széchenyi fürdőt Tudta, hogy tíz évig tartott a Széchenyi fürdő kútjának fúrása? Így született meg a városligeti fürdőintézmény.
Százhetven éve kezdődtek a népképviseleti választások 1848. június 14-én kezdődtek meg az első népképviseleti országgyűlési választások Magyarországon.
Erzsike és az első kapavágás: így született a János-hegyi kilátótorony Budapest legmagasabb pontja az 527 méter magas János-hegy, ennek tetején trónol az Erzsébet-kilátótorony, a helyieknek csak Erzsike, amelynek építését idén 110 éve kezdték meg. Péntekre esett 1908-ban június 12., amikor a tekintetes bizottság ünnepélyes keretek között fölkirándult a János-hegyre, és megtette az első kapavágásokat az új kilátóhoz.
150 éve indult a zugligeti lóvasút 1868 júniusában indult el a zugligeti lóvasút. Most kiállítás emlékezik rá a lóvasút nemrég megújult egykori végállomásán.
Itt az idei Könyvhét Az idei könyvhéten több mint 180 kiállító, valamint 76 magyarországi és 16 határon túli kiadó kínálata fog szerepelni.
Negyed évszázada tervezik a dél-budai hidat Az Új hídra, azaz a Galvani utca vonalába tervezett Duna-hídra kiírt pályázat nem az első volt. Még 1992-ben a főváros írt ki pályázatot egy itteni átkelőre.
Hajót a hídon át? – a Lánchíd titkai Tudta, hogy a Lánchídon tilos volt hajót átvontatni? Így szabályozták a Lánchíd működését az építkezés kezdetén a hídvámtól a befagyott Duna használatáig.
Kitakarították a városligeti Felső-tavat Újra tiszta és friss víz várja a látogatókat.
Lebontják Róth Miksa első műhelyét a Józsefvárosban Hamarosan eltűnik az a kis földszintes Bacsó Béla utcai épület, amelyben a legnagyobb magyar üvegfestő és mozaikművész pályája elindult.
Száztíz éves a budai Szent Imre Kollégium 1908. május 17-én avatták fel a budai Szent Imre Kollégiumot. Az épület a történelme során nem csupán diákok otthona volt, de eseményein vendégül látott hercegeket is, rejtegetett francia katonákat, és szállást kínált nyaraló fiataloknak. A kollégium falai a gondtalan diákélet emlékei mellett a két világháború lenyomatát is őrzik.
Hogyan került a víztorony a Svábhegyre? Van egy víztorony a Svábhegyen. Azt az érzést kelti a látogatóban, mintha köré szerveződne a tér minden eleme. Ez persze így nem igaz. Az építmény csupán száztizenöt éves, de valóban fontos a környéken élők számára, ugyanis a Széchenyi-hegy, Csillebérc és János-hegy vízellátását adja.
Így pusztul a Klauzál utca – csend honol az új lakóingatlan körül A műemléki védelem alatt álló Klauzál utca 7–9. területe az elmúlt évtizedekben egyre inkább kopár és omladozó, s a tervezett Klauzál Residence lakópark építése sem mutat változást. Vajon mi kell ahhoz, hogy az omladozó falak ismét a városkép történeti részét színesítsék?
Isten ǀ nő – új kiállítás a Hopp Ferencben A Déví-kultusz és a tradicionális női szerepek Indiában: ez a témája a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum májusban nyíló új kiállításának.
De ki volt Maderspach Károlyné? Tudta, hogy miért viseli egy ruszkabányai vasgyáros és hidász feleségének nevét egy XI. kerületi utca?
Városerdő, eperliget és a Domonkos-rendiek A középkorban „Ukur földnek”, később Városerdőnek nevezték a Városligetet. A Domonkos-rendi apácák egykori területét Mária Terézia korában füzek, majd eperfák borították. Az erdő és a liget közti átalakulást nemcsak a névváltozatok, de rajzok, litográfiák, festmények, leírások is mutatják.
Fák és versek: a zöld Budapest költői szemmel A költészet napja van – fákról szóló sorozatunkba kerestünk tehát néhány klasszikus alkotást, amelyek az egykori budapesti fáknak állítanak emléket. Meglepően sokat találtunk, sőt még egy emléktáblára is bukkantunk.
Az első felelős magyar kormány évfordulóját ünnepeljük Százhetven éve, 1848. április 7-én írta alá V. Ferdinánd király az első független, felelős magyar kormány kinevező iratát.
Jogos tulajdonosok kaptak vissza műtárgyakat Az örökségvédelmi hatóság korábban eltűnt műtárgyakat szolgáltatott vissza jogos tulajdonosaiknak.
Átadták az Orczy-parki Sportközpontot Átadták az új Sportközpontot a Ludovika Campus Projekt keretein belül az Orczy-parkban. A 2012-ben indult beruházással folyamatosan újul meg a Ludovika és környéke, új kollégiumok, oktatási és sportlétesítmények, lovarda épülésével. Olyan egyetemváros létrehozásán dolgoznak, amelyben nemcsak a közszolgálati képzés felé rója le évtizedes tartozását az állam, de a városlakók számára is kedveznek vele.
Villamos az Erzsébet hídon? Több mint 45 éve nem jár villamos a Rákóczi úton. Valamikor Pestet teljesen behálózták a villamossínek, sőt arra is volt elképzelés, hogy azokban az utcákban is villamosközlekedést alakítsanak ki, amelyekben a normál kocsik el se fértek.
Akadémia szolgálati lakással Felvették a világ legvonzóbb látványosságai közé a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpontot. Az intézmény 1986-ban, a zeneszerző halálának századik évfordulóján nyílt meg a Régi Zeneakadémia épületében.
Indul a máriaremetei uszoda építése Több medence és lelátó is lesz a létesítményben, a vízilabda-utánpótlás nevelése is cél.
Itt egy dagerrotípia egy '48-as nemzetőrről! A Magyar Nemzeti Múzeum kiállított egy '48-as nemzetőrről készült ős-fotográfiát.
Egykor ruhát is szárítottak Pallas Athéné szobrán A városvédő istennő Szentháromság téri szobra sokak által kedvelt alkotás, hiszen régóta őrködik az Óvárosháza sarkánál. A mostani alkotás azonban csak másolat, az eredeti a pesti Városházán található, ennek története pedig regénybe illően fordulatos.
Okoshotel nyílt Budapesten Budapesten megnyílt Európa első négycsillagos, teljes egészében a vendég okostelefonja által vezérelt okoshotelje, a KViHotel.
Versenyben a budapesti Sziklakórház az Év Európai Múzeuma címért A budapesti Sziklakórház Atombunker Múzeum és a gyulai Almássy-kastély Látogatóközpont is bekerült idén az Év Európai Múzeuma díj 40 legjobbja közé. Az immáron 10 éve állandó kiállításként működő Sziklakórház történetiségével és autentikus, hamisítatlan környezetével mutathat újat.
Százötven éves a budapesti Vízművek Másfél évszázaddal ezelőtt, 1868-ban létesült az Első Pesti Vízmű a Flotillenplatzon, a mai Parlament helyén.
Az angliai kis Lánchíd és a kétkedő mérnökök: így született meg a Lánchíd terve Széchenyi István a társaival végiglátogatta Anglia legnevesebb mérnökeit, hogy megtalálják a pest-budai Duna-híd legjobb tervét és tervezőjét. Így formálódott a Lánchíd terve 1832 őszén a ködös Albionban.
Reitter Ferenc, aki csatornát tervezett a mai Nagykörút helyére Budapest a fejlődését sok kiemelkedő személynek köszönheti. A hosszú névsorban van egy személy, aki a legtöbbet talán egy olyan tervvel tette, amely nem valósult meg, de a hozzá kapcsolódó előkészítő munkák rendkívül fontos szerepet játszottak a város fejlesztésében. Ez Reitter Ferenc csatornaterve, amelyre a tervező születésének 205. évfordulóján emlékezünk.
Amikor kitiltották a teherautókat a budapesti belvárosból Az I. világháború negyedik évében, pontosan száz éve Budapesten érdekes rendelkezést hoztak a teherautókkal kapcsolatban, amely az akkori budapesti utak állapotába is bepillantást enged.
Fény és árnyék Pasaréten: a 80 éves Torockó téri templom Ünnepélyes istentisztelettel emlékeztek meg Pasaréten, a II. kerületi Torockó téren a református templom alapításának 80 éves évfordulójáról a közelmúltban. A Bauhaus stílushoz sorolt épület megszületésének, fennmaradásának regényes története van, alapkőletételére 1938-ban, felszentelésére pedig egy évvel később került sor.
Restaurálják a Városháza háromszáz éves homlokzatát Pályázatot írtak ki a budapesti Városháza műemlékegyüttesének homlokzati felújítására. Az épület eredeti rendeltetése szerint az irgalmasrendiek kórháza volt, s Martinelli Antal Erhard építőmester tervezte. Írásunk az épület történetéről szól.
A modern hírközlés előfutára – 125 éves a telefonhírmondó A világon elsőként Budapesten vált elérhetővé az a hírközlési szolgáltatás, amely két évtizeddel megelőzte a rádiót és előre vetítette a hírközlés XX. századi forradalmát.
Két világ között egy harmadik – 150 éve született Árkay Aladár Most 150 éve, 1868. február 1-jén született Árkay Aladár építész, akinek a két budapesti temploma a kor építészeti törekvéseinek meghatározó művei.
Keretek között – a '60-as évek művészete Érdekes korszak az 1960-as évek a magyar kultúrában: már nem a szocialista realizmus az egyetlen elviselt művészeti irányzat, a cenzúra tűrőképessége nagyobb, és több területen is tapasztalhatók az oldódás jelei.
Miért omlott be 150 éve a Bazilika kupolája? Miért omolhatott be 150 évvel ezelőtt, 1868-ban a Bazilika kupolája? Mikor derült ki, hogy valami baj van az épülettel? Miképp látta Ybl Miklós a katasztrófát? Nálunk elolvashatja.
Rómaiak, ÁVH, MDF és irodabiznisz: a Radetzky laktanya sűrű története A rómaiaktól a Monarchia hadseregén és az ÁVH-n át az MDF-ig és a vitatott irodaháztervekeig. Olvassa el nálunk a Radetzky laktanya történetét!
A Duna jege: királyválasztás, híd és árvíz Miképp állhatott vagy járkálhatott egykor több ezer ember a Duna jegén? Az elmúlt évtizedekben nem láthattuk befagyva a Dunát, ezért ma már nehéz elképzelnünk, hogy egykor a Duna jegén közlekedtek az emberek. Pedig így volt.
Ha elbontanák a Nyugati felüljáróját Animáció készült arról, milyen is lenne a Nyugati tér közlekedése a felüljáró nélkül.
Milyen volt a pest-budai hajóhíd? Budát és Pestet immár 250 éve köti össze állandó jelleggel híd. Igaz, olyan, amelyet télen raktárban tartottak. A két város között 1767 óta állt az a hajóhíd, amelyet minden tavasszal újra összeraktak. Íme, a története.
Veszélyben egy neoreneszánsz lakóház – Mi lesz a Paulay u. 52. sorsa? Eredetileg november 30-án döntött volna Terézváros Önkormányzata a Paulay Ede utca 52. számú neoreneszánsz ház kiemelt védettségének megszüntetéséről, de az ügyet levették a napirendről. Ennek az is oka lehet, hogy több írás is napvilágot látott, amely tiltakozott az épület tervezett elbontása ellen. De mi a ház története? Nálunk elolvashatják.
Természetlátás és képszerűség: 150 éve született Vaszary János Vaszary János számos műfajban alkotott maradandót, az ecset mellett a tollat is magabiztosan kezelte, ha írnia kellett, munkássága nagy hatást gyakorolt a magyar avantgárd törekvésekre.
Tudományos Gyűjtemény: a folyóirat, amely segített magyarrá tenni a tudományt Bár kétszáz éve még egyáltalán nem volt általános, hogy a tudományról anyanyelvünkön is olvashatunk, a Tudományos Gyűjtemény óriási lépéseket tett afelé, hogy az újítások a nagyközönség számára is olvashatóvá váljanak.
Építészéletművek nyomában: így működik a Lechner Tudásközpont Építészeti terveket, fotókat és teljes életműveket is befogad építészeti gyűjteményébe a Lechner Tudásközpont. Építészeti örökségünk emlékeinek gondozása mellett a dokumentumok közérdekű hasznosítása is fókuszba kerül.