Lánchíd

A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.

Alig készült el az átépített Lánchíd, le kellett zárni 105 évvel ezelőtt A Lánchidat 1913 és 1915 között teljesen átépítették. Mindenki azt gondolta, hogy hosszú évekre, évtizedekre rendben lesz a megújult, modernizált szerkezetű híd, azonban alig 4 évvel később, 1919. június 22-én le kellett zárni a fogatolt és a motoros teherkocsik előtt. A rendőrség, amelyet akkor Vörös Őrségnek hívtak, hiszen ez a dátum a Tanácsköztársaság uralmára esett, azért döntött így, mert a híd útpályája tönkrement.

Felújítás a pesti alsó rakparton Idén nyáron a Lánchíd és az Erzsébet híd közötti Duna-parton 8 fát ültetnek, és 365 négyzetméteren évelőágyást telepítenek. A rakparton párakaput, automata öntözőrendszert és árnyékolókat is elhelyeznek.

A Lánchíd díszkivilágításai A Lánchíd díszkivilágítása az elmúlt 90 év alatt folyamatosan megújult, de egyik megoldás sem volt hosszú élettartamú. Ebben közrejátszott a háború, az elhanyagolás, a rossz kivitelezés vagy egyszerűen a technikai fejlődés. A mostani felújítás előtti rendszer 1999-ben, 25 évvel ezelőtt készült el a Lánchíd megépítésének 150. évfordulójára.

A Lánchíd története 1849-től a XXI. századig A Lánchíd a magyar főváros egyik jelképe, 175 évvel ezelőtti átadása óta nemzeti büszkeségünk táplálója. Egy most megjelent könyv 1849-től a XXI. századig dolgozta fel múltját, történetét.

A Lánchíd budai kapuja: a Clark Ádám tér változásai A Lánchíd megépülése és az Alagút átadása tette a város egyik legfontosabb csomópontjává a Clark Ádám teret, amelyet egykor díszes paloták öveztek, közülük kettőt Ybl Miklós tervezett. A tér jelentősége az idők során mit sem változott, képe azonban nagyon is, története pedig szimbolikusan leképezi Budapest XX. századi szenvedéseit és a legújabb korok bizonytalanságait is.

A Lánchíd első szállítmánya 1849. január 1-jén A Lánchíd első szállítmánya a Szent Korona volt. A becses tárgyat nem a megnyitó részeként, ünnepélyes keretek között szállították át az ország legfontosabb hídján, hanem a szabadságharc hadi eseményei, az előretörő osztrák csapatok miatt menekítették Budáról Pesten keresztül Debrecenbe 175 évvel ezelőtt, 1849. január 1-jén.

Egy világbajnok év – Jelentős fejlesztések zajlottak 2023-ban Budapesten A világ szeme 2023 nyarán Budapestre figyelt, hiszen itt versenyeztek a világ legjobb atlétái. Bár tagadhatatlanul az Atlétikai Világbajnokság volt a tegnap véget ért esztendő fénypontja, a főváros egész évben szépen fejlődött, az alábbiakban pedig igyekeztünk erről egy összefoglalást adni: milyen fontosabb létesítményeket, épületeket, emlékműveket emeltek vagy állítottak helyre Budapesten.

Budapest fejlesztéséről szóló törvényt fogadtak el 115 éve Budapest fejlesztéséről sok törvény született az elmúlt évszázadokban. A legjelentősebb talán az első állandó híd elrendelését szolgáló 1836. évi XXVI. törvény, a nagyvárossá fejlesztését lehetővé tevő 1870. évi X. törvény, de legalább ilyen fontos az 1908-ban elfogadott XLVIII. törvény, amely híd- és fürdőépítésről, városrészek átalakulásáról is szólt.

A hídvámok vége Hídpénzt 105 éve, 1918. december elsejétől nem szednek a budapesti hidakon. Ennek a sarcnak a megszüntetését ekkor már évtizedek óta kérték a budapestiek. De mi is volt az a hídpénz? Miért kellett fizetni?

Közel 90 évig határozta meg Pest és Buda sorsát egy 1838-ban kötött szerződés Egy 1838. szeptember 27-én kötött szerződés egészen 1936-ig meghatározta a Buda és Pest közötti átkelés lehetőségeit, kimondta, ki és milyen hidat, kompot vagy átkelőhajót üzemeltethet.

Bejártuk a felújított Lánchidat, és több apró változást tapasztaltunk A napokban bejártuk a nemrég felújított Lánchidat, és számos kisebb-nagyobb változást találtunk a korábbi állapothoz képest. Több régi díszítőelem is visszakerült az átkelőre, amelyek azelőtt hiányoztak, és ismét láthatjuk a pesti hídfők oroszlánjainak talapzatán az újonnan elkészült Széchenyi-címert és Sina-címert.

Széchenyi István 175 éve hagyta el végleg Pest-Budát Egy lefüggönyözött hintóban hagyta el végleg a magyar fővárost Széchenyi István 1848. szeptember 5-én, hogy a Bécs melletti Döblingbe távozzon, és élete hátralévő tizenkét évét az ottani elmegyógyintézetben töltse el. A drámai döntés 175. évfordulóján összefoglaltuk, mit adott Pest-Budának a legnagyobb magyar.

Tíz módosítás a Lánchídon – Változott a színe, a lámpái, kicserélték a pályalemezt Pár napja már a gyalogosok is használhatják a Lánchidat, amely, mint fennállásának 174 éve alatt minden felújításnál, most is módosult a korábbi állapotához képest. Ez az átalakulás természetesen egész más léptékű, mint az 1913–1915-ös volt, amikor teljesen új szerkezetű híd épült a régi alapokra. Azonban most is két jelentős változás és több kisebb módosítás történt, nézzük meg ezeket sorjában!

Pénteken délben megnyitják a Lánchidat a gyalogosok előtt Augusztus 4-én, pénteken déltől megnyílik a Lánchíd a gyalogosok előtt. A felújított híd mindkét oldalán használható lesz a járda, és átadják a hídfőkben lévő aluljárókat is. A Lánchídon a gyalogosokon kívül továbbra is csak a BKK autóbuszai, a taxik, a motorosok, a biciklisek és a rolleresek közlekedhetnek, autók nem hajthatnak át rajta.

Rossz ómennek tartotta Széchenyi az épülő Lánchíd 175 évvel ezelőtti balesetét Már csupán az utolsó láncszakasz beemelése volt hátra, ami igazi látványosságnak számított, összegyűlt a Duna-parton Pest és Buda apraja-nagyja, amikor a súlyos baleset bekövetkezett. Az 1848-ban történt szerencsétlenség nem okozott végzetes kárt az épülő Lánchídban, de Széchenyi István figyelmeztető jelnek tartotta, és az ország hamarosan bekövetkező pusztulását látta benne.

A Lánchíd kandeláberei – Mára csak négy lámpaoszlop maradt meg 1849-ből A napokban volt hír, hogy elárvereznek 14 kandelábert a Lánchíd lámpái közül. A híd lámpáit a közel 175 éves története alatt sokszor cserélték, és nem mindig voltak egyformák. Nézzük meg, hogyan alakult a kandeláberek története!

Elárverezik a Lánchíd kandelábereit Elektronikus árverésen értékesíti a Lánchíd tizennégy kandeláberét Budapest Főváros Önkormányzata. Az árverési hirdetményt a Fővárosi Vagyonkezelő honlapján tették közzé, a legdrágább kandeláber 1,1 millió forint plusz áfa induló áron szerepel az árverési tételek között.

Amikor átadták a Lánchidat a forgalomnak: ilyen volt a város jelképe az 50 évvel ezelőtti felújításkor A Lánchíd 50 évvel ezelőtt is jelentős felújításon esett át: tizenkét vállalat ötszáz embere dolgozott rajta. Kijavították az útpálya hibáit, kicserélték a megkopott láncokat, szegecseket, hat réteg gránitszürke festékkel vonták be az acélfelületet. A kőből, gránitból készült elemeket helyreállították, lámpákat, sőt címert is cseréltek, újraaranyozták az oroszlánok talapzatának betűit. A híd féléves munka után, 1973. június 15-re készült el, és másnap megnyitották a forgalom előtt.

A Lánchíd díszkivilágításának története A napokban adták át a Lánchíd új, modern, energiatakarékos díszkivilágítását, amely új köntösben mutatja meg a világ egyik legszebb hídját. Megfelelő díszkivilágítása 86 éve állítja újra és újra kihívások elé a szakembereket, akik e feladatot az évtizedek alatt több-kevesebb sikerrel oldották meg.

Főpróba a Lánchídon – Már augusztusban átkelhetnek rajta a gyalogosok A Lánchíd felújítása nyáron befejeződik, elkezdődött a műszaki átvételi eljárás. Gyalog várhatóan már augusztusban át lehet kelni a Lánchíd két oldalán végigfutó járdákon. Az új rekonstruált, valamint a régi restaurált kandeláberekből álló közvilágítás megújult, a díszvilágítást energiatakarékos rendszer váltotta fel.

Egy budapesti evezősverseny a múltból – Még a házak teteje is tele volt nézőkkel Hatalmas tömeg kísérte figyelemmel azt az evezősversenyt, amelyet 1863. június 8-án rendeztek a Margit-sziget és a Lánchíd között. De mi volt az oka, hogy ilyen óriási érdeklődést keltett egy sportesemény, hogy nemcsak a Duna két partja telt meg nézőkkel, hanem a környező házak teteje is?

Aki elsőként javasolt lánchidat Buda és Pest közé A Buda és Pest közé építendő híd a XIX. század elején nagyban foglalkoztatta a mérnököket. Sok terv született, de egy sem volt megépíthető. Ám 200 évvel ezelőtt Baritz György mérnök olyan hídszerkezetet javasolt, amely akkor viszonylag új megoldásnak számított: úgy vélte, láncokra függesztett állandó híddal kellene összekötni a két várost.

A bánat költője volt – Száznegyven éve született Juhász Gyula Bár alapvetően Szegedhez és az Alföldhöz kötődött, Juhász Gyula életének fontos színtereit Budapesten is megtaláljuk. A pesti egyetemen tanult, itt ismerkedett meg Babits Mihállyal, Kosztolányi Dezsővel, Csáth Gézával. Sokszor járt a fővárosban, megfordult lapkiadók székházában, és több fővárosi kórházban, szanatóriumban kezelték, hogy segítsenek letargikus állapotán. Cikkünkben a Nyugat első nemzedékének nagy lírikusára, az egyik első Baumgarten-díjas költőre emlékezünk születésének 140. évfordulóján.

A Hídjelentés, amely fordulatot hozott Budapest történetében Egy útijelentés, amely megváltoztatta Pest és Buda, valamint Magyarország történetét. A könyvecske hozzájárult a fél évezredes jogszokások megváltoztatásához, és egy addig soha nem látott méretű és műszaki színvonalú beruházás megvalósításához. Ez a könyv a Hídjelentés volt.

Aki a Lánchíd építését is megfestette: 125 éve hunyt el Barabás Miklós Bátran kijelenthetjük, hogy Barabás Miklós a reformkor egyik legkiemelkedőbb művésze volt, az első olyan festő, aki művészeti munkásságával kivívta a társadalom tiszteletét. Hosszú pályafutása során számos fontos és ismert személyiségről készített portrét, köztük Vörösmarty Mihályról, Arany Jánosról, Deák Ferencről, József nádorról, sőt még Ferenc Józsefről is. A főváros is sokszor szolgáltatott témát képeinek. Hatalmas sikereket ért el műveivel, a sajtó rendszeresen beszámolt aktuális munkáiról. Kivételes tehetségének köszönhette, hogy egy olyan időszakban sikerült hírnevet szereznie, amikor a festők munkásságát még nem becsülték sokra.

Ötven évvel ezelőtt is lezárták a Lánchidat Ötven évvel ezelőtt is lezárták a Lánchidat, amely az 1949-es újjáépítése után ismételten felújításra szorult. A munkálatokat Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100. évfordulójára időzítették. A régi festést 73 ezer négyzetméternyi felületről kellett leszedni, de ekkor cserélték le az 1949-es címert is az 1973-ban aktuális változatra.

Már festik a Lánchíd korlátjait Már festik a Lánchíd járdáira visszakerülő korlátokat és műemléki elemeket. A híd 704 méternyi korlátszerkezetének jelentős részét a rozsda okozta károsodások miatt újragyártották. Nyolc íves mellvédöntvényt a Lánchíd 1914–1915-ös megjelenéséhez illeszkedően, archív fotók alapján rekonstruálnak.

Így fejlődött Budapest 2022-ben – Középületek sorát adták át idén A 2022-es év szinte biztos, hogy negatív színezettel vonul majd be a történelembe, hiszen válságok sora terhelte, melyekből hazánk sem vonhatta ki magát. Ennek ellenére Budapest nagyon szépen fejlődött, sok beruházás ért véget idén: több új épület elkészült, és számos műemléket helyreállítottak. Az év utolsó napján visszapillantunk, és összefoglaljuk az esztendő történéseit.