pestbuda.hu

Hogyan változtak megépítésük után Budapest hídjai? A Lánchíd 1914-es átépítését bemutató cikkünkhöz sok hozzászólás érkezett a budapesti hidakról, azok módosításáról, áttervezéséről. Ezért most megmutatjuk, melyik híd hogyan változott a megépítése utáni évtizedekben.

Budapest várja a belföldi turistákat A Magyar Turisztikai Ügynökség szerint a nemzetközi vendégkör elmaradása miatt növelni kellene a fővárosba látogató belföldi turisták számát. Ehhez fel kell hívni a magyar vendégek figyelmét a történelmi gyógyfürdőkre, a világörökségi helyszínekre és Budapest gasztronómiai kínálatára is.

Emlékhelyek napja lesz augusztus végén 12 budapesti helyszínen Országszerte 70 helyen várják augusztus 29-én a történelem és a kultúra rajongóit. Vezetett séták, előadások, koncertek és sok látnivaló lesz a nemzeti és történelmi emlékhelyeken.

Kölcsey Ferenc nyomában Budapesten – 230 éve született a Himnusz költője A ma 230 éve született Kölcsey Ferenc a reformkori magyar irodalom és közélet egyik legnagyobb alakja, aki az 1823-ban írt Himnusz című költeményével örökre bevéste nevét a magyar kultúra halhatatlanjai közé. Mindezek ellenére furcsa, hogy az emlékét Budapesten sokáig egyetlen köztéri szobor vagy emléktábla sem jelezte. Cikkünkben a Budapesten jelenleg fellelhető szobrait, emlékhelyeit gyűjtöttük egybe.

Elindul a Testnevelési Egyetem campusfejlesztésének második üteme Építési engedélyt kapott Buda legnagyobb campusfejlesztésének második üteme: a Csörsz utcai sportpályák és multicsarnok építése heteken belül elkezdődhet.

Újabb három rovarhotelt helyeztek el a fővárosban A város ökológiai sokfélesége érdekében rovarhoteleket telepített a Főkert a Vérmezőre, a Tabánba és a II. János Pál pápa térre is. Ezekben a rovarok a természetes élőhelyükhöz hasonló otthont találnak.

A neogótika csodái Budapesten Budapest mai arculatát egyértelműen egy igen termékeny időszak, a dualizmus építészete határozza meg. A XIX. század második felében épültek a főváros leghíresebb épületei, mint például a Halászbástya, az Operaház, az Országház és a Szent István-bazilika. Erre az időszakra a nagyfokú stíluspluralitás jellemző. Cikkünkben most a legszebb neogótikus épületeket mutatjuk be.

Százötven éve volt Batthyány Lajos nyilvános újratemetése – Kivégzése után titokban hantolták el a 42 éves miniszterelnököt Batthyány Lajos gróf, az első magyar felelős miniszterelnök kivégzése egy lemoshatatlan szégyenfoltja a szabadságharc utáni megtorlásoknak. A miniszterelnököt titokban temették el, majd 21 évvel később, 1870-ben hatalmas pompával, a politikai helyzet megkívánta rafinériával, de nagy hazafihoz méltó temetésen búcsúzott el tőle a nemzet.

Kilátó épül a Naplás-tónál Modern kilátó épül a XVI. kerületi Naplás-tó mellett, amely a fák fölé magasodik majd, ezzel teljes panorámát nyújt környékre. Az épület várhatóan már őszre elkészül.

Már két toronydaru dolgozik a Nyugati pályaudvar tetőszerkezetének felújításán Folyamatosan dolgoznak a Nyugati pályaudvar mintegy 8200 négyzetméteres tetőszerkezetének felújításán. Jelenleg két óriási toronydaru segíti a munkát, az egyik összeszerelésénél mi is a helyszínen jártunk. A vágánycsarnok tetőzetén tervezett bontási műveletek várhatóan ősszel fejeződnek be.

Megkezdődhet a fejlesztés előkészítése a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusán A kormány közel kilencmilliárd forintot szán a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusának fejlesztésére, amelyet a józsefvárosi Palotanegyedben, a Magyar Rádió egykori területén alakítanak ki. A most megjelent kormányhatározat szerint pályázatot is kiírnak az épületegyüttes megtervezésére.

Sokan próbálták összekötni Pestet és Budát – Hidat tervezett a Dunára az első magyar gőzhajó megalkotója A Carolina hajó történetét bemutató cikkünkben megemlítettük, hogy a tervező Bernhard Antal egy Pestet és Budát összekötő hídtervet is benyújtott. A Lánchíd megépítése előtt közel két tucat javaslat született arra, miképp kellene áthidalni a folyót, és ezek között Bernhard terve egy fontos elképzelés volt, mert elvileg meg lehetett volna valósítani.

A város legmagasabb pontján jártunk – 110 éve épült az Erzsébet-kilátó Sisi egyik kedvenc kirándulóhelyén, Budapest legmagasabb pontján építették fel a város egyik legkedveltebb kilátótornyát, az Erzsébet-kilátót. A Kluzinger Pál és Schulek Frigyes tervei alapján készült épületet 110 éve adták át. Az évforduló alkalmából úgy döntöttünk, teszünk egy túrát a János-hegyre, és megmásszuk a kilátót.

A Csodaszarvas és Az arany dinamikája című szobrok díszítik majd a felújított Postapalotát A Buda Palotában, ismertebb nevén az egykori Postapalotában kialakítandó Pénztörténeti Múzeum bejárata előtt állítják fel Az arany dinamikája című szobrot, és a Postapalota épületében helyezik el a Csodaszarvas című alkotást is. A Sándy Gyula tervezte épület a Magyar Királyi Posta igazgatósági épületének készült 1924-ben, felújítása évek óta tart, a külső rekonstrukciós munkálatok már jórészt befejeződtek.

A magyarok temploma volt – Hetven éve kezdték meg a Mária Magdolna-templom bontását Ma már csak a Magdolna-torony és a mellette lévő romkert tanúskodik a Várnegyedben arról, hogy a Kapisztrán téren egykor egy fontos templom állt. Története folyamán hosszú ideig a magyarok temploma volt, a török idők alatt órás mecset lett belőle. Tanúja volt I. Ferenc király koronázásának, és hosszú ideig helyőrségi templomként működött. Megmenthető lett volna a háború után, de politikai döntés született az elbontásáról.

A megjelent látványtervek szerint ilyen lesz a Népligetnél épülő kézilabdacsarnok A 20 ezer néző befogadására alkalmas IX. kerületi aréna a sportesemények mellett koncertek, rendezvények, kiállítások helyszíne is lesz. A csarnokot 2021-ben adják át, mutatjuk a látványterveket.

Hogyan épült Budapest? – Villamosok és HÉV-ek is szállították az építőanyagot Budapest a XIX. században a sokszorosára növekedett. A korszakban miképp épülhetett fel a város? Hogyan szállították ide az élelmiszereket vagy az építőanyagokat?

Sándy Gyula életművét is megismerhetjük – Kiállítás nyílt a Műcsarnokban A budai Postapalotát tervező Sándy Gyula építész munkásságával is megismerkedhet, aki ellátogat a Műcsarnok most megnyílt kiállítására. A Sándy / Konok – Metszéspontok című közös tárlat négy művész pályájának közös vonásait emeli ki, bemutatja az életművek metszéspontjait.

Megújult a homlokzata a hat éve leégett Kodály köröndi palotának Levették az állványok nagy részét a Kauser József tervezte Kodály köröndi palotáról, amelynek a tetőzete hat éve égett le. A műemléki rekonstrukció jövőre készül el, de a homlokzatot már most is megcsodálhatjuk.

Megújult a Kálvária téri játszótér Józsefvárosban Az új játékokkal bővült játszótér mellett fitneszparkot is kialakítottak, sakkasztalokat elhelyeztek a VIII. kerületi Kálvária téren. Nyáron felújítják a tér déli határán húzódó járdát is.

Fotókiállítás nyílt az Összetartozás Emlékhelyénél Az Alkotmány utca Kossuth térbe torkolló részén a nemrég megépített Összetartozás Emlékhelye körül új fotókiállítás látható augusztus 19-ig. A 160 kép megidézi Magyarország múltját, bemutatja a Kárpát-medence nevezetességeit, épített örökségét, néprajzát, természeti szépségeit és élővilágát, a Vajdahunyad várától a fraknói várig, Pozsonytól Fiuméig.

Felavatták Szervátiusz Tibor síremlékét a Fiumei úti művészparcellában Felavatták Szervátiusz Tibor szobrászművész síremlékét a Fiumei úti Nemzeti Sírkert művészparcellájában. A Nap-kapu nevű emlékmű Kontur András alkotása.

Megépítése óta az ország jelképe volt, de 1914-ben teljesen elbontották a Lánchidat A Lánchíd felújításánál a napokban szóba került, hogy az 1914-es tervekhez kell visszanyúlni. De miért az 1914-es változat a követendő, amikor a híd 1839–1849 között épült?

Indulhat a Lánchíd felújításáról szóló közbeszerzés A Budapesti Közlekedési Központ döntött a közbeszerzés kiírásáról, a Lánchíd rekonstrukciója 2021 tavaszán indulhat, és a híd 2023-ra születhet újjá.

Átadták a BVSC-Zugló felújított székházát Felújították a BVSC-Zugló Szőnyi úti székházát, az épületben egy tornatermet és egy vívótermet is kialakítottak. A ház új külső burkolatot, nyílászárókat és új tetőszerkezetet kapott.

A budapesti csapvíz – Már száz évvel ezelőtt vízórákat szereltek a pazarlás visszaszorítására Ma már nehéz elképzelni, hogy a csapból folyó fogyasztható ivóvíz nem volt mindig alapszolgáltatás. Ebben, valamint Budapest vízellátásának megszervezésében és kiépítésében elvitathatatlan érdeme van a 160 éve született Kajlinger Mihálynak. Nevéhez fűződnek a főváros nagy csatornázási szivattyútelepének, csatorna- és vízvezeték-hálózatának tervei, de a vízpazarlást megfékezendő a vízfogyasztásmérők bevezetése is az ő javaslatára történt. Fő műve, a káposztásmegyeri vízmű a korabeli Európa legszebb és legkorszerűbb vízműtelepe volt.

Avar kori temetőt tártak fel Csepelen Egy VII. századi avar temetőt találtak a régészek Csepel-szigeten, ahol sírokat és lovastemetkezéseket is feltártak. A halottakat fegyvereikkel, ékszereikkel, használati eszközeikkel együtt hantolták el.

52 nehéz nap a Várnegyedben Idén különösen aktuális A Várnegyed ostroma című, megrendítő és sokkoló személyes történeteket is felelevenítő kötet, amely Budapest fennállásának talán legnehezebb időszakát mutatja be az I. kerületre fókuszálva. A főváros ostroma ugyanis 1945-ben, azaz 75 évvel ezelőtt fejeződött be.

Megkoszorúzták Hunyadi János I. kerületi szobrát Koszorúzást tartottak aI. I. kerületben, Hunyadi János szobránál az 1456. július 22-i nándorfehérvári diadal emléknapján. A világraszóló győzelem után a török terjeszkedést évtizedekre sikerült megállítani.