A középkori István-torony ihlette az Országos Levéltár tornyát – Újjáépítése után kilátó működik majd benne

2021. január 2. 12:00

A napokban jelent meg a hír, hogy a Nemzeti Hauszmann Program keretében fel fogják újítani a budai Várban lévő Országos Levéltár épületét, valamint ismét megépítik annak ikonikus tornyát. Ennek apropóján a torony történetének járunk utána.

Közel harminc éven keresztül volt a budai panoráma szerves része a Bécsi kapu tér 2–4. szám alatt álló Országos Levéltár tornya, amely a II. világháború végén, Budapest ostroma idején olyan súlyosan megsérült, hogy helyreállítása a korban lehetetlen volt. Viszont hamarosan újjá fogják építeni a középkori budai palota által ihletett tornyot a Nemzeti Hauszmann Program keretében.

Az Országos Levéltár (mint intézmény) története egészen a XVIII. századig nyúlik vissza. A mai levéltár elődjét, az Archivum Regnit 1756-ban alapították meg Pozsonyban. Ekkor a magyar Országgyűlés pozsonyi otthonában kapott helyet, ahonnan 1784-ben költöztették át Budára, az egykori klarisszák kolostorába. Ez a hely már a beköltözéskor szűkösnek bizonyult, így nem meglepő, hogy az idő előrehaladtával egyre tarthatatlanabbá vált a helyzet.

Először 1874-ben merült fel, hogy az ekkor felállított Magyar Királyi Országos Levéltár egy új, külön erre a célra készült épületet kapjon. A terv megvalósulása sokáig váratott magára, amihez kellett Pauler Gyula országos levéltárnok évtizedeken át tartó lobbizása is, ám célja megvalósulását sajnos már nem érhette meg.

Képeslap az Országos Levéltárról az 1930-as években (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Miután az 1890-es évek végén a miniszterelnök és a belügyminiszter mellett végre a pénzügyminiszter támogatását is sikerült elnyerni, Pecz Samu műegyetemi tanár kapott felkérést, hogy dolgozza ki a levéltár terveit – írja Reisz T. Csaba a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának weboldalán. Pecz egy külsejében és belső díszítéseiben historizáló, ám felszereltségét és műszaki színvonalát tekintve kora egyik legmodernebb épületét tervezte meg.

Noha az építész már 1899-ben készen volt az első tervekkel, többször is bizonytalanná vált az önálló levéltár jövője, valamint sokáig nem találták meg az ideális helyszínt az építkezéshez. A végleges döntés csak 1911-ben született meg, a kivitelezés pedig 1913-ban kezdődött meg a budai Várban található Bécsi kapu téren, az egykori bosnyák laktanya helyén. Az építkezést eredetileg 1916-ban akarták befejezni, ám az I. világháború és az azzal járó pénzhiány miatt csak 1918-ra készült el az épület.

A forradalmakat követően, a politikai konszolidációt elhozó Horthy-korszakban a kultúra támogatása fontos cél volt, főleg gróf Klebelsberg Kunó kultuszminisztersége alatt. Neki köszönhető, hogy az Országos Levéltár pazar belső díszítést kapott, amely miatt hajlamosak vagyunk a Bécsi kapu téren álló épületet levéltári palotának is hívni.

A palotát többek között Róth Miksa ablakai, Dudits Andor freskói és Kisfaludi Strobl Zsigmond szobra díszítik. Az E alaprajzú épület középső szárnyában kaptak helyet a reprezentatív terek és a kutatóhelyiségek, míg a nyugati és a keleti szárnyában az irattárak.

Az Országos Levéltár tetejét Zsolnay cseréppel fedték. A kép 1918 után készült (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A levéltári palota szerves része volt a nyugati szárnyához kapcsolódó, 75 méteres torony, amelyben Pecz Samu az épület fűtését biztosító kazánház kéményét, illetve a tűzoltáshoz szükséges tartályokat szándékozta elrejteni. A torony végződésében próbálta leképezni a középkori budai királyi palota István-tornyát.

Ám a torony megítélése már a megépülte előtt megoszlott. Még az építkezés megkezdése előtt, 1912-ben felállítottak egy bizottságot a kivitelezési munkák felügyeletére, illetve véleményezésére. A bizottság első ülésén, 1912. augusztus 28–29-én készült jegyzőkönyvek beszámolnak arról, hogy az ülésen vita támadt a tagok között a toronyról. A kereskedelemügyi miniszter szerint a torony kifogásolható mind célszerűségi, mind esztétikai szempontból. Szerinte a tűzoltáshoz szükséges vizestartályokat a pincékben is el lehet helyezni, ahonnan szivattyúkkal lehetne az esetleges tűzhöz szállítani a vizet. Ebben a véleményében támogatta a minisztert a fővárosi tűzoltóparancsnok, valamint a miniszteri tanácsos.

A torony mellett foglalt állást maga az építész, Pecz Samu, illetve az építkezés műszaki szakértőjének felkért Hauszmann Alajos is. Hauszmann kiemelte, hogy a szivattyúk akár csütörtököt is mondhatnának, ám ha a toronyban lennének a tartályok, akkor a fizika törvényei tennék a dolgukat. Továbbá a palota által képviselt nagy tömeget tudná oldani egy torony. Végül a bizottság tagjai fele-fele arányban szavaztak a torony mellett, illetve ellene, így végső soron a miniszterelnök döntötte el a megépítését.

A középkori budai királyi palota István-tornya inspirálta az Országos Levéltár kéményét rejtő tornyot (Fotó: Fortepan/Képszám: 158265)

Noha Pecz Samu a víztartó tartályokat is a toronyban helyezte volna el, azok sohasem voltak benne. Ugyanis az építkezés közben kitörő I. világháború, illetve az azt követő zűrzavaros időszak (őszirózsás forradalom, Tanácsköztársaság, Trianon) jelentősen megnehezítette az építőanyag-beszerzést, és a súlyos mértékben növekedő infláció emelte az árakat – írja Reisz T. Csaba a torony átépítésére vonatkozó 1930. évi tervek ismertetésében. Ahogy arról maga Pecz is beszámolt a bizottság 1918. április 13-án tartott ülésén, „ez idő szerint nem lehet – az anyag be nem szerezhetősége miatt – a csempe-, zománcfesték-, aszfaltréteg- és üvegfestési munkálatokat, továbbá a toronyban elhelyezendő víztartó- és szivattyúberendezést elkészíteni” – tájékoztat az ülés jegyzőkönyve.

A Horthy-rendszer megszilárdulását követően az építész többször is lobbizott a kormánynál és főleg a belügyminiszternél, hogy biztosítsanak forrást az épület víztartályainak kivitelezésére. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy ami a háború előtt 80 000 koronába került volna, az az 1920-as évek legelején már 1 450 000 koronára emelkedett az infláció miatt. Végül bekerült ez a tétel is a költségvetési tervezetbe, ám a Pénzügyminisztérium képviselője azt később törölte.

Mint ahogyan már korábbiakban említettük, gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter sokat tett az Országos Levéltár támogatásáért. Ugyanakkor ő sem volt elégedett a toronnyal, főleg annak végződésével. Ennek tudható be Klebelsberg 1928 végén kelt rendelete, amelyben megbízta Pogány Móric építészmérnököt, hogy tervezze át a torony végződését.

Pogánynak felajánlották Nagy Károly műegyetemi tanár segítségét is, aki korábban Pecz Samunak segített az Országos Levéltár építésénél, majd Pecz 1922-es halála után folytatta annak munkáját. Pogány Móric kevesebb mint egy év alatt el is készítette a kért terveket a torony módosítására.

A terveket 1929 végén nyújtotta be a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak,és 1930. január 28-án hagyták jóvá azokat. Pogány egy könnyedebb végződéssel módosította volna a tornyot, amelynek négy oldalára órákat helyezett volna el. Ám közben elérte Magyarországot a nagy gazdasági világválság. Olyan szorult helyzetbe került hirtelen mindenki, hogy nemcsak a módosító beavatkozásra nem volt keret, hanem Pogány Móricnak is csak alig-alig tudták kifizetni a 8000 pengős tiszteletdíj első részletét.

Az Országos Levéltár a Fortuna utcából 1932-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 84739)

Noha többen nem voltak megelégedve a torony kinézetével vagy éppen magával a torony meglétével, kétségtelen, hogy megkerülhetetlen tényező volt. A Magyar Rádió 1925-ben kérvényezte, hogy a toronyra felszerelhessenek antennákat, ugyanis Amerikával rádión keresztül csak itt lehetett összeköttetést teremteni. Ám Csánki Dezső, az Országos Levéltár főigazgatója ellenezte azt, így nem került antenna a toronyra. Öt évvel később, 1930-ban Budapest Székesfőváros Elektromos Művei kereste fel a főigazgatót, hogy díszkivilágítással látnák el a tornyot, ám Csánki ezúttal is elutasító választ adott.

Súlyosan megsérült a torony 1945-ben (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Budapest ostromában az Országos Levéltár épülete súlyos sérüléseket szenvedett, mivel a harcok egyik központjában volt. Az épületet kétszer is bombatalálat érte: először 1945. január 25-én, majd február 12-én. Az épület sérülései mellett elpusztult 3100 iratfolyóméter dokumentum is. A torony helyreállítása olyan sokba került volna, hogy inkább a lebontása mellett döntöttek.

A torony nélküli, tetőtéri ablakokkal tarkított Országos Levéltár épülete 1964-ben a Kapisztrán tér felől (Fotó: Fortepan/Képszám: 50723)

A múlt héten adtunk róla hírt, hogy a budai Vár megújításával foglalkozó Nemzeti Hauszmann Program keretében nemcsak az Országos Levéltár tornyát fogják ismét felépíteni, hanem a meg nem épült szárnyat is az eredeti terveknek megfelelően. Az új szárnyban kap helyet a levéltár látogatóközpontja, míg a torony a tervek szerint kilátóként fog funkcionálni.

Nyitókép: A Magyar Országos Levéltár épülete 1933-ban (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Bécsi kapu tér, budai vár, Budapest, építészet, Hauszmann Alajos, Nemzeti Hauszmann Program, Országos Levéltár, Pauler Gyula, Pecz Samu, PestBuda, pestbuda.hu, Pogány Móric, Róth Miksa, torony

⁶² ² ³

Kapcsolódó írások

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban

2024. április 18. 15:00

Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán

2024. április 17. 15:00

A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét

2024. április 13. 9:00

Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Felújítják Budán a Nagy Imre teret

2024. április 19. 18:00

A II. kerületi Nagy Imre tér átalakul: korszerűbb játszóteret, díszsétányt és nagyobb kutyafuttatót is kialakítanak. Az akadálymentes parkba új növényeket is ültetnek.

Új gyalogátkelőhely épül az Astoriánál

2024. április 19. 17:00

Új jelzőlámpás zebrát alakítanak ki az Astoriánál, a Rákóczi úton összekötve a Múzeum körút és a Károly körút járdáit. Ezzel az összeköttetéssel a gyalog közlekedők akadálymentesen és kerülő nélkül kelhetnek át az úton.

Gregersen Gudbrand építőmesterre emlékeztek a Fiumei úti sírkertben

2024. április 19. 16:00

Gregersen Gudbrand norvég származású magyar híd- és vasútépítő születésének 200. évfordulóján megemlékezést tartottak a Fiumei úti sírkertben, a felújított sírjánál.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

⁷³ ⁰ ⁰

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

¹⁰⁵ ⁰ ⁰

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

¹²⁸ ¹ ⁰

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

⁹⁶ ⁰ ⁰

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

⁵³ ⁰ ¹

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

¹³¹ ⁰ ⁰

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

⁹² ² ¹

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

¹¹² ¹ ¹

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

¹⁷⁸ ⁴ ⁹

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

⁷² ¹²⁴ ⁰

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

¹²¹ ⁰ ⁰

Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.

⁷⁷ ¹⁰⁰ ⁰

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

¹⁴⁸ ¹ ²

A belföldi repülőjáratok vége Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.

¹² ⁸⁶ ¹

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

¹⁶⁸ ¹ ⁰

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

¹¹⁵ ⁹ ⁰

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

¹⁰⁷ ⁴ ⁰

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

¹⁸³ ⁰ ⁰

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

¹⁷⁸ ⁰ ⁰

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

¹⁰⁵ ⁹ ²

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

¹²³ ⁸¹ ⁰

Így éltek az első budapesti gyermekotthonok lakói Az árva, elhagyott gyerekek gondozása már az elmúlt évszázadokban is cselekvésre sarkallta a jobb érzésű embereket. A nevelésükre létrehozott lelencházak eleinte egyházi és egyesületi keretek között működtek, majd megnyílt az első állami intézet is 1907-ben. Az akkori gyermekvédelmi törvények megalkotói arra törekedtek, hogy az elhagyottak vagy árvák minél hamarabb családba kerüljenek, így a nevelőotthonokban többnyire csak átmenetileg tartózkodtak.

¹³⁶ ² ²

Egy magyar útburkoló kő Sárga, magyar, és az 1878-as párizsi világkiállításon díjazták. Nem egy déligyümölcsről van szó, hanem egy ma már szinte teljesen kikopott útburkoló anyagról, a keramitról, amelyet 145 éve kezdtek el nagyobb mértékben használni.

²⁰⁵ ⁷ ³

Anya helyett anya – 125 éve született József Jolán Nincs olyan magyarul írni-olvasni tudó ember, aki ne ismerné József Attilát, költészetünk és egyben a világirodalom kiemelkedő alakját, aki 1905. április 11-én született Budapesten, a ferencvárosi Gát utca 3. szám alatt. 60 éve ez a születésnap egyben a Magyar Költészet Napja is. Közvetlen rokonairól már kevesebb ismeretünk van, pedig mások mellett idősebb nővérének, a 125 évvel ezelőtt született József Jolánnak köszönhetjük, hogy öccse életéről, fiatalkoráról annyi információ fennmaradt.

¹¹⁵ ¹ ⁰

Sokáig kellett várni rá – 130 éve készült Budapest első átfogó építési szabályzata Százharminc évvel ezelőtt, 1894. március 1-én lépett hatályba Budapest első állandó építési szabályzata, amely több övezetre osztotta az akkori főváros területét, és a későbbi hasonló jellegű szabályozások mintaadójává vált.

¹¹⁸ ¹ ¹

Borostyános palota az Ötpacsirta utcában – Egy főúré volt a Magyar Építőművészek Szövetségének székháza A múlt héten felröppent hír szerint a Magyar Építőművészek Szövetségének és három rokon szervezetnek ki kell költöznie a józsefvárosi Palotanegyedben található Ötpacsirta utca 2. szám alatti székházából. A figyelem középpontjába került tehát az épület, amely egyébként is mágnesként vonzza az arra járók tekintetét. Egyrészt méretével és elrendezésével is elüt a környező palotáktól, a falaira felkúszó borostyán pedig még rejtélyes hangulatot is teremt.

¹³⁷ ¹ ¹