A középkori István-torony ihlette az Országos Levéltár tornyát – Újjáépítése után kilátó működik majd benne

A cikk angolnyelvű változata: A lookout in the works – Medieval István Tower the inspiration behind tower of the National Archives

Írta: Filepkó Dominik

2021. január 2. 12:00

A napokban jelent meg a hír, hogy a Nemzeti Hauszmann Program keretében fel fogják újítani a budai Várban lévő Országos Levéltár épületét, valamint ismét megépítik annak ikonikus tornyát. Ennek apropóján a torony történetének járunk utána.

Közel harminc éven keresztül volt a budai panoráma szerves része a Bécsi kapu tér 2-4. szám alatt álló Országos Levéltár tornya, amely a második világháború végén, Budapest ostroma idején olyan súlyosan megsérült, hogy helyreállítása a korban lehetetlen volt. Viszont hamarosan újjá fogják építeni a középkori budai palota által ihletett tornyot a Nemzeti Hauszmann Program keretében.

Az Országos Levéltár (mint intézmény) története egészen a XVIII. századig nyúlik vissza. A mai levéltár elődjét, az Archivum Regnit 1756-ban alapították meg Pozsonyban. Ekkor a magyar Országgyűlés pozsonyi otthonában kapott helyet, ahonnan 1784-ben költöztették át Budára, az egykori klarisszák kolostorába. Ez a hely már a beköltözéskor szűkösnek bizonyult, így nem meglepő, hogy az idő előrehaladtával egyre tarthatatlanabbá vált a helyzet.

Először 1874-ben merült fel, hogy az ekkor felállított Magyar Királyi Országos Levéltár egy új, külön erre a célra készült épületet kapjon. A terv megvalósulása sokáig váratott magára, amihez kellett Pauler Gyula országos levéltárnok évtizedeken át tartó lobbizása is, ám célja megvalósulását sajnos már nem érhette meg.

Képeslap az Országos Levéltárról az 1930-as években (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Miután az 1890-es évek végén a miniszterelnök és a belügyminiszter mellett végre a pénzügyminiszter támogatását is sikerült elnyerni, Pecz Samu műegyetemi tanár kapott felkérést, hogy dolgozza ki a levéltár terveit – írja Reisz T. Csaba a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának weboldalán. Pecz egy külsejében és belső díszítéseiben historizáló, ám felszereltségét és műszaki színvonalát tekintve kora egyik legmodernebb épületét tervezte meg.

Noha az építész már 1899-ben készen volt az első tervekkel, többször is bizonytalanná vált az önálló levéltár jövője, valamint sokáig nem találták meg az ideális helyszínt az építkezéshez. A végleges döntés csak 1911-ben született meg, a kivitelezés pedig 1913-ban kezdődött meg a budai Várban található Bécsi kapu téren, az egykori bosnyák laktanya helyén. Az építkezést eredetileg 1916-ban akarták befejezni, ám az első világháború és az azzal járó pénzhiány miatt csak 1918-ra készült el az épület.

A forradalmakat követően, a politikai konszolidációt elhozó Horthy-korszakban a kultúra támogatása fontos cél volt, főleg gróf Klebelsberg Kuno kultuszminisztersége alatt. Neki köszönhető, hogy az Országos Levéltár pazar belső díszítést kapott, amely miatt hajlamosak vagyunk a Bécsi kapu téren álló épületet levéltári palotának is hívni.

A palotát többek között Róth Miksa ablakai, Dudits Andor freskói és Kisfaludi Strobl Zsigmond szobra díszítik. Az „E” alaprajzú épület középső szárnyában kaptak helyet a reprezentatív terek és a kutatóhelyiségek, míg a nyugati és a keleti szárnyában kaptak helyet az irattárak.

Az Országos Levéltár tetejét Zsolnay-cseréppel fedték. A kép 1918 után készült (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A levéltári palota szerves része volt a nyugati szárnyához kapcsolódó, 75 méteres torony, amelyben Pecz Samu az épület fűtését biztosító kazánház kéményét, illetve a tűzoltáshoz szükséges tartályokat szándékozta elrejteni. A torony végződésében próbálta leképezni a középkori budai királyi palota István-tornyát.

Ám a torony megítélése már a megépülte előtt megoszlott. Még az építkezés megkezdése előtt, 1912-ben felállítottak egy bizottságot a kivitelezési munkák felügyeletére, illetve véleményezésére. A bizottság első ülésén, 1912. augusztus 28-29-én készült jegyzőkönyvek beszámolnak arról, hogy az ülésen vita támadt a tagok között a toronyról. A kereskedelemügyi miniszter szerint a torony kifogásolható mind célszerűségi, mind esztétikai szempontból. Szerinte a tűzoltáshoz szükséges vizes tartályokat a pincékben is el lehet helyezni, ahonnan szivattyúkkal lehetne az esetleges tűzhöz szállítani a vizet. Ebben a véleményében támogatta a minisztert a fővárosi tűzoltó parancsnok, valamint a miniszteri tanácsos.

A torony mellett foglalt állást maga az építész, Pecz Samu, illetve az építkezés műszaki szakértőjének felkért Hauszmann Alajos is. Hauszmann kiemelte, hogy a szivattyúk akár csütörtököt is mondhatnának, ám ha a toronyban lennének a tartályok, akkor a fizika törvényei tennék a dolgukat. Továbbá a palota által képviselt nagy tömeget tudná oldani egy torony. Végül a bizottság tagjai fele-fele arányban szavaztak a torony mellett, illetve ellene, így végső soron a miniszterelnök döntötte el a megépítését.

A középkori budai királyi palota István-tornya inspirálta az Országos Levéltár kéményét rejtő tornyot (Fotó: Fortepan/Képszám: 158265)

Noha Pecz Samu a víztartó tartályokat is a toronyban helyezte volna el, azok sohasem voltak benne. Ugyanis az építkezés közben kitört első világháború, illetve az azt követő zűrzavaros időszak (őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, Trianon) jelentősen megnehezítette az építőanyag-beszerzést és a súlyos mértékben növekedő infláció emelte az árakat – írja Reisz T. Csaba a torony átépítésére vonatkozó 1930. évi tervek ismertetésében.  Ahogy arról maga Pecz is beszámolt a bizottság 1918. április 13-án tartott ülésén, „ez idő szerint nem lehet – az anyag be nem szerezhetősége miatt – a csempe-, zománcfesték-, aszfaltréteg- és üvegfestési munkálatokat, továbbá a toronyban elhelyezendő víztartó- és szivattyúberendezést elkészíteni” – tájékoztat az ülés jegyzőkönyve.

A Horthy-rendszer megszilárdulását követően az építész többször is lobbizott a kormánynál és főleg a belügyminiszternél, hogy biztosítsanak forrást az épület víztartályainak kivitelezésére. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy ami a háború előtt 80000 koronába került volna, az az 1920-as évek legelején már 1450000 koronára emelkedett az infláció miatt. Végül bekerült ez a tétel is a költségvetési tervezetbe, ám a Pénzügyminisztérium képviselője törölte azt később.

Mint ahogyan már korábbiakban említettük, gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter sokat tett az Országos Levéltár támogatásáért. Ugyanakkor ő sem volt elégedett a toronnyal, főleg annak végződésével. Ennek tudható be Klebelsberg 1928 végén kelt rendelete, amelyben megbízta Pogány Móric építészmérnököt, hogy tervezze át a torony végződését.

Pogánynak felajánlották Nagy Károly műegyetemi tanár segítségét is, aki korábban Pecz Samunak segített az Országos Levéltár építésénél, majd Pecz 1922-es halála után folytatta annak munkáját. Pogány Móric kevesebb, mint egy év alatt el is készítette a kért terveket a torony módosítására.

A terveket 1929 végén nyújtotta be a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak és 1930. január 28-án hagyták jóvá azokat. Pogány egy könnyedebb végződéssel módosította volna a tornyot, amelynek négy oldalára órákat helyezett volna el. Ám közben elérte Magyarországot a nagy gazdasági világválság. Olyan szorult helyzetbe került hirtelen mindenki, hogy nem csak a módosító beavatkozásra nem volt keret, hanem Pogány Móricnak is csak alig-alig tudták kifizetni a 8000 pengős tiszteletdíj első részletét.

Az Országos Levéltár a Fortuna utcából 1932-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 84739)

Noha többen nem voltak megelégedve a torony kinézetével vagy éppen magával a torony meglétével, kétségtelen, hogy megkerülhetetlen tényező volt. A Magyar Rádió 1925-ben kérvényezte, hogy a toronyra felszerelhessenek antennákat, ugyanis Amerikával rádión keresztül csak itt lehetett összeköttetést teremteni. Ám Csánki Dezső, az Országos Levéltár főigazgatója ellenezte azt, így nem került antenna a toronyra. Öt évvel később, 1930-ban Budapest Székesfőváros Elektromos Művei kereste fel a főigazgatót, hogy díszkivilágítással látnák el a tornyot, ám Csánki ezúttal is elutasító választ adott.

Súlyosan megsérült a torony 1945-ben (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Budapest ostromában az Országos Levéltár épülete súlyos sérüléseket szenvedett, mivel a harcok egyik központjában volt. Az épületet kétszer is bombatalálat érte: először 1945. január 25-én, majd február 12-én. Az épület sérülései mellett elpusztult 3100 iratfolyóméter dokumentum is. A torony helyreállítása olyan sokba került volna, hogy inkább a lebontása mellett döntöttek.

A torony nélküli, tetőtéri ablakokkal tarkított Országos Levéltár épülete 1964-ben, a Kapisztrán tér felől (Fotó: Fortepan/Képszám: 50723)

A múlt héten adtunk róla hírt, hogy a budai Vár megújításával foglalkozó Nemzeti Hauszmann Program keretében nem csak az Országos Levéltár tornyát fogják ismét felépíteni, hanem a meg nem épült szárnyat is az eredeti terveknek megfelelően. Az új szárnyban kap helyet a levéltár látogatóközpontja, míg a torony a tervek szerint kilátóként fog funkcionálni.

Nyitókép: A Magyar Országos Levéltár épülete 1933-ban (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Összesen 3 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Igy van. Ezert is fontos, hogy visszaepuljon, hiszen maga az Istvan-torony nyilvanvaloan nem fog, elsosorban a palota kupolajanak kozelsege miatt. Velhetoleg ezert nem merult fel soha a Karmelita-templom tornyanak visszaepitese sem.
A polgarvarosban viszont ez a problema nem all fenn sot, kifejezetten jol mutat egyutt a sok torony, tehat kezdodjek a rekonstrukcio! Egyben javasolnam a kozeli, ma mar nem egyhazi kezben levo egykori Klarisszak kolostorahoz tartozo templom tornyanak visszaepiteset is az eredeti barokk homlokzat es az osztatlan belso ter visszaalitasa mellett.

Válaszok:
Reki | 2021. január 3. 06:37

A Karmelita templom tornyának visszaépítése nem zavarná a vár és a palota kupolájának összképét, sőt a sok torony visszaidézné a palota középkori sok tornyos sziluettjét.

Válaszok:
persona | 2021. január 4. 03:12

Nyilvan pont ezt akarjak elkerulni.
Nem csupan epiteszeti szempontbol van jelentosege a palota abszolut dominanciajanak. Sok toronyrol egyebkent sem lehetne szo mert a kozepkori palotabol joforman semmi nem maradt meg. Helyet atvette a hatalmas neobarokk palota. Maximum az Istvan-tornyot lehetne visszaepiteni, de mivel kozvetlenul a mai palota mellett allt es magasabb volt a neobarokk kupolanal nem tudom elkepzelni, hogy a kormany visszaepitene. Hasonloan a Karmelita-templom tornyahoz, ami egy kifejezetten magas barokk torony volt.
A Kiscelli Muzeum tornyanak visszaepitese ezzel szemben kifejezetten jo hatassal lenne az epuletegyuttes osszkepere, mert ott pont a torony hianya okoz disszonanciat.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó