Az elmúlt évtizedekben már több alkalommal is lakossági tiltakozásokat váltott ki egy-egy híd levezető úthálózata. Míg a XIX. században nyom nélkül lebontották a pesti belvárost, vagy a XX. században Óbuda központját egy új híd miatt, ma már sokkal jobban odafigyelnek az emberek az épített és a természeti környezetükre.

A pirossal jelölt rész a Kiserdő a Google Maps légi fotóján 

Főleg olyan területeken, ahol eleve kevés a zöld, és ami van, azt jelentős értéknek tartják. Éppen ezért évek óta zajlik az a vitáktól sem mentes folyamat, amely a Galvani úti híd pesti levezető úthálózatáról szól. Nem is közvetlenül a Duna partján, hanem a Határ út mentén lévő, a Gyáli és az Üllői út között tervezett, a József Attila-lakótelep és a Wekerletelep közötti Kiserdő, illetve esetlegesen az ennek a zöld felületnek a rovására elvezetett útról, amely egyszer Budapest új körútja lesz.

A tervezett új körúti szakasz. A zöld az első szakasz a Nagy- és a Soroksári-Duna hídjával. A narancs a Ferencvárosi pályaudvar felé haladó nyomvonal lehetősége, míg a kék a Kiserdőt érintő alternatíva (Forrás: budapestujkorutja.hu)

Nézzük meg a hídhoz vezető utak történelmi hátterét! A Galvani út vonalába építendő híd eleve azért került napirendre 30 éve, mert Budán a Hamzsabégi úti lakók tiltakoztak a Hamzsabégi út kiszélesítése ellen, és ekkor a vitában merült fel, hogy a Rákóczi híd helyett a Galvani útnál kellene hidat építeni, így nem is lenne szükség a Hamzsabégi útra. A Galvani híd akkori támogatói azt is szerették volna, hogy a Hungária körút eleve a Galvani hídhoz érkezzen meg. Hosszas viták után a budai oldal nyugvópontra jutott úgy, hogy a Szerémi úttal a Rákóczi híd forgalmát délebbre vezették, ami valójában azt jelentette, hogy a Galvani úti híd budai úthálózata nagyrészt kész van. (Egyszerűbben fogalmazva, a Rákóczi hídhoz valójában a Galvani híd budai úthálózata épült meg.)

Pesten a Rákóczi híd a Hungária körútban folytatódik, itt nem is volt tiltakozás. Ám a Galvani híd megépítése esetén Pesten már más a helyzet. Aránylag sűrűn beépített területen keresztül kell átfűzni egy utat, s ez mindenképp érdekeket sért. Az a cél, hogy olyan megoldás alakuljon ki, amely mindenkinek elfogadható.

Az eredetileg a József Attila-lakótelep és a Wekerletelep közötti Kiserdőn át vezető út tervezését évekkel ezelőtt leállították. Idén a Budapesti Fejlesztési Központ hat alternatív útvonalról kérte ki a lakosság véleményét, s ezek között ismét szerepel a Kiserdőn át vezető út. A petíció aláírói így fogalmaztak: 

„A hat tanulmányban foglaltak csupán újabb kapacitásokat kínálnak a jelenlegi, a szakmai közvéleményben is újra és újra hangoztatott, elviselhetetlen mértékű gépjárműforgalomnak.

A petíció aláírói egyetértenek abban, hogy a Galvani híd megépítésével összefüggésben semmilyen formában (sem felszínen, sem süllyesztve, sem kéreg alatt) nem fogadják el az új út építését az érintett lakóközösségek, nevezetesen az Aszódi úti lakótelep, a József Attila-lakótelep, a Kékvirág lakótelep és a Wekerletelep rovására, ahogyan a Ferencvárosi (Határ úti) Kiserdő kárára sem.”

A petícióhoz XI. kerületiek is csatlakoztak, attól tartva, hogy az új híd megnöveli a kerületen átmenő autóforgalmat az Andor és a Szerémi utat téve még zsúfoltabbá. A vita tulajdonképpen arról is szól, hogy miért nem az Albertfalvai híd épül meg előbb. A kérdésről korábban már írtunk a pestbuda.hu oldalon.

Egy másik alternatíva, a térképen a narancsszínnel jelzett útvonal, a pályaudvar alatt átvezetett nyomvonal (Forrás: budapestujkorutja.hu)

A Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója, Vitézy Dávid a tervezett híd forgalomváltoztató hatásáról a Facebook-oldalán ezt írta:

„A BFK és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által megrendelt forgalmi modellezés eredményei alapján a Galvani híd és a kapcsolódó úthálózat nem növeli, hanem összességében csökkenti a budapesti autóforgalmat (az autók által megtett összes járműkilométert) annak köszönhetően, hogy a külső kerületek közötti, nagy kerülőkre kényszerített autóforgalom közvetlen átjutási lehetőséget kap a Dunán. A számítások szerint az új híd – a Főváros hatáskörébe tartozó belvárosi forgalomcsillapító intézkedések feltételezése mellett, de azok hatásán túl – Budapest és térsége közúthálózatán a külső kerületek közötti utak rövidítésével 2025-ben a közúti forgalmat mintegy 100 000 járműkilométerrel, míg 2040-ben már 170 000 járműkilométerrel csökkenti naponta. Ennek hatása olyan, mintha Budapesten belül naponta 14 000 gépkocsi egyáltalán el sem indulna.”

A tiltakozók szerint minden útépítés forgalomgenerálással jár, és úgy vélik, hogy az új híd nem csökkenteni, hanem növelni fogja a forgalmat. Fontos azonban megjegyezni, hogy a Galvani úti híd esetében – az 1990-es évek szemléletével szemben – nem egy városi autópálya épülne, hanem egy városi út járdával, villamossal és kerékpárúttal.

A Határ úton a felszínen vezetett útvonal látványterve (Forrás: budapestujkorutja.hu)

A petíciót átvevő főpolgármester bejelentette, hogy kezdeményezni fogja a Galvani hídhoz kapcsolódó úthálózatról szóló döntés elhalasztását a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában. A kérdés azért aktuális, mert elvileg a tanácsnak ez év végéig kellene kialakítania álláspontját az út nyomvonaláról, illetve arról a hat alternatíváról, amelyet az illetékesek kidolgoztak. Ezek között van, amely a Ferencvárosi rendezőpályaudvar felé vezetné el a forgalmat, és van, amely a Kiserdő alatt, kéregalagútban.

Remélhető, hogy sikerül olyan megoldást találni, amely a XI. kerületben, Kispesten és Ferencvárosban élőknek is elfogadható, és olyan pesti úthálózat épült az új hídhoz, amely a belvárosi forgalmat valóban csökkenti.

Nyitókép: A Határúton vezetve, a Kiserdő alatt, kéregalagútban (Forrás: budapestujkorutja.hu)