Régi korok karácsonya Budapesten

2020. december 19. 9:00

Milyen volt az ünnepi készülődés a boldog békeidőkben és az azt követő évtizedekben a fővárosban? Korabeli újságcikkek és fotók alapján mutatjuk be a karácsonyvárás hangulatát a régmúlt korokból.

A XIX. század végi Budapesten az ajándékokat a belvárosi bazárokban, üzletekben lehetett beszerezni, de a karácsonyi vásárok is népszerűek voltak. A régi Városháza előtti téren – a Belvárosi templom mellett, az Erzsébet híd pesti hídfőjénél – is rendeztek vásárt. A bódékban főleg a gyerekeknek való portékákat lehetett kapni: hintalovat, trombitát, katonát, dobot, babát, bababútort és édességeket is. Az adventi időszakban már akkor is tömeg volt a városban.

Karácsonyi vásár a Városház téren, háttérben a Belvárosi templom (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1890. december 21.)

A Vasárnapi Ujság 1899. decemberi 24-i száma így mutatja be a karácsonyi piacot: „A nagyobb városokban, különösen pedig az igazi nagyvárosokban a »karácsonyi piac« forgalma szinte mesés összegekre rúg. Számtalan műhely és gyár hónapokon át tartó szorgos munkával főleg a karácsonyi piac szükségleteinek kielégítésén fáradozik, és segítségül híván a művészetet, évről-évre tökéletesedő cikkeket állít elő, hogy az egyszerűbb szükségeken kívül a finomultabb műizlés követeléseinek is eleget tudjon tenni.” A jómódú közönség a vásárlás mellett a nehezebb sorsúakra is gondolt, jótékony egyesületek támogatásán keresztül gondoskodtak a szegényekről.

Karácsonyi vásár a Vámház mellett (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1897. december 26.)

Idilli képet ábrázol a „víg vásárról” a korabeli újság tudósítója: itt nincs pecsenyéssátor, se muzsikaszó, de minden arc mosolyog, szelíd és családias, tiszta öröm jellemzi. „Azért a legvígabb vásár a világon a karácsoni, mert itt nem testi dolgokat, szükségleteket, házi holmit, vagy effélét, hanem tiszta örömet vásárol magának minden ember, a legszegényebb is. Az utcaseprő gyermeke ökölnyi karácsonfájának s a rajta függő egy pár diónak, aranyfüstös papírburkában és rongyból készített kis babácskájának éppen úgy örvend, mint a gróf úrficska és kisasszonyka mesterséges és drága játékai s csecsebecséi nagy halmazának” – a Vasárnapi Ujság 1871. december 24-i beszámolója szerint.

Ajándéktárgyak válogatása egy fővárosi üzletben (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1902. december 21.)

Nagy volt a sürgés-forgás az utcákon, a belvárosban, a Vasárnapi Ujság 1897. decemberében így tájékoztat róla: „Hetek óta mindent karácsonyra árulnak. A kirakatokat fölfrissítik, fényesebben világítják. Az emberek kisebb-nagyobb csomagokkal járnak az utcákon. Hordárok viszik a hintás lovakat és dobokat.” A „közönség” hullámzott a körutakon, hogy a korán sötétedő téli napokon gyönyörködhessenek a kivilágított, színes kirakatokban.

Karácsony hetében budapesti utcai kép (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1902. december 21.)

A városligeti jégpályán (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1902. december 21.)

Az első karácsonyfát Pesten az 1820-as években állították fel – valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő –, az új szokás elterjesztésében fontos szerepet játszott a Podmaniczky és a Bezéredy család is. A fenyőfaállítás német eredetű szokása gyorsan elterjedt Magyarországon, a XIX. század közepén a polgárság otthonaiban megjelent a feldíszített karácsonyfa. A köztéri faállítás később vált általánossá.

Karácsony este (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1871. december 24.)

Lányoknak babaház, fiúknak villanyvonat – karácsonyi ajándékok 1930-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 57916)

A templomokban régen is állítottak betlehemet. „És kincseiket kitárván, ajándékokat adának Néki: aranyat, tömjént és mirhát” – írta a Tolnai Világlapja 1935 decemberében.

Karácsonyi szoborcsoportozat a vízivárosi plébániatemplomban (Tolnai Világlapja, 1935. december 18.)

Betlehem a karácsonyfa alatt (XII., Kék Golyó utca 15/a) 1942-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 72009)

Az 1860-as évektől tartottak fenyővásárokat, főleg a Duna-parton és a tereken. A századfordulón már hetekkel karácsony előtt a tereken, piacokon egész fenyőligeteket lehetett látni. „A tereken, piacokon, utca-közökben egész fenyőfa-ligetek támadnak. A hó, a fagy közepette is zöldülnek. [...] A Dunapart volt eddig karácsonykor a legsűrűbb fenyőliget Budapesten. Zsámolyokba, hórakásokba tűzött ezernyi fa, ág és galy szegélyezte a Duna szélét s behatolt a városház előtti térre is” – ismerteti a Vasárnapi Ujság 1897. december 27-én.

Karácsonyi bevásárlás 1914-ben (Forrás: Érdekes Újság, 1914. december 20.)

A köztéri karácsonyfa-állítás az 1900-as évek közepén első évtizedeiben terjedt el az országban. A Képes Pesti Hirlap az 1929. december 28-i számában ezt írja: „Az utóbbi években Budapesten is hódolnak annak a szép külföldi szokásnak, hogy a város különböző pontjain karácsonyfákat állítanak fel a szabadban. Egy ilyen »Mindenki karácsonyfája« állott a Nemzeti Múzeum bejárata előtt és gyönyörűen kivilágítva hirdette a szeretet ünnepét.”

Mindenki karácsonyfája a Nemzeti Múzeum bejárata előtt 1929-ben (Forrás: Képes Pesti Hirlap, 1929. december 28.)

Mindenki karácsonyfája a Szent Gellért-lépcső alatt 1936-ban (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Belgrád (Ferenc József) rakpart, háttérben jobbra a Sörház utca torkolata 1936-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 177203)

Szegény gyerekek karácsonya 1932-ben (Pesti Napló Képes Melléklete, 1933. január 1.)

A gyerekek 90 évvel ezelőtt is izgatottan várták, hogy milyen meglepetés kerül a fa alá. „Most kopnak legjobban az áruházak, boltok küszöbei. Mit adjon, mit hozzon krisztkindlire a Jézuska? Hintalovat a kis legénynek vagy motort, gőzmasinát? Tessék őszintének lenni, megmondani apukának, anyukának, a karácsonyi angyal feljegyzi a kívánságot aranykönyvébe és szól a Jézuskának” – írja a Pesti Napló 1933. december 24-i számában.

Ezt a hintalovat szeretném! (Pesti Napló, 1933. december 24.)

A korabeli reklám „szép és célszerű” ajándékokat kínál (Forrás: Tolnai Világlapja, 1927. december 21.)

A „pesti hó” a Ferenciek terén 1927-ben (Pesti Napló Képes Melléklete, 1927. december 18.)

Fenyőfavásár a Hungária virágház előtt (Múzeum körút 11.) 1939-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 180615)

Karácsonyfavásár Budapesten (Forrás: Béke és Szabadság, 1954. december 15.)

A Triál Sport-, Játék- és Hangszerkereskedelmi Vállalat Tanács körút (ma Károly körút) 22–24. szám alatti bemutatóterme 1971-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 198940)

Téli vásár a Rákóczi úton 1970-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 21402)

Nagy forgalom a belvárosban, a Kristóf tér, Váci utca sarkán, szemben az Aranykapu karácsonyi vásár 1981-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 192746)

Váci utca, szemben a Vörösmarty tér a hatalmas karácsonyfával 1985-ben (Fotó: Fortepan/Fépszám: 76081)

Idén a járványhelyzet miatt másképp ünnepelünk, mint korábban. Kevesebb a „külső” élmény, nincsenek nyitva a korcsolyapályák, elmaradnak a szabadtéri karácsonyi vásárok, a koncertek, zárva vannak a színházak, a kávéházak. A kivilágított főváros képe azonban most is gyönyörű.

Karácsonyfa az üres Vörösmarty téren 2020 decemberében (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Betlehemi jászol a Szent István-bazilika előtt 2020 decemberében (Fotó: adventbazilika.hu)

Nyitókép: Karácsonyi vásár a Városház téren, háttérben a Belvárosi templom (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1890. december 21.)

advent, Budapest, karácsony, Múltidéző, PestBuda, pestbuda.hu, piac

²⁷ ² ⁰

Kapcsolódó írások

A legnagyobb áruház, amely nélkül szinte nem volt karácsony

2023. december 22. 12:30

A Corvin Áruház az 1920-as évek közepétől Budapest egyik legjelentősebb nagyáruháza volt. Vezetése nem csak a kereskedelemhez, hanem a marketinghez is értett – nem az árut adták el, hanem az életérzést, hogy London, Párizs, Berlin után Magyarországon is egy helyen szinte minden beszerezhető kedvező áron. A november végén indult karácsonyi vásárra különböző programokkal, jelszavakkal készültek. Ezek közül a legmaradandóbb a „Nincs karácsony Corvin nélkül!” volt, melyet 1968-tól húsz éven át sulykoltak a vásárlók fejébe.

Felállították az ország karácsonyfáját az Országház előtt

2023. november 27. 19:00

Megérkezett a Parlament elé az ország karácsonyfája. A 24 méter magas fenyő vízkereszt napjáig díszíti a Kossuth teret.

Péntektől ismét jár az adventi villamos

2022. november 24. 19:00

Az adventi és karácsonyi időszak látványossága az adventi villamos. A nosztalgiajármű idén nem a megszokott fénydíszítéssel, de hangulatos belső dekorációval bukkan majd fel a 2-es villamos vonalán és a főváros több különböző pontján.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

A leghíresebb magyar gőzmozdony: 100 éve készült el a legendás 424-es

2024. április 26. 9:00

Talán a leghíresebb magyar gőzmozdony, amiből több mint 500 készült 30 év alatt, 100 éve mutatkozott be. A 424-es mozdony a mai napig megdobogtatja a vasútbarátok szívét.

A Sas-hegy 50 éve látogatható

2024. április 25. 18:00

Ötven éve látogatható a Sas-hegy. Hogyan maradt meg szabadon ez a kis terület az egyre terjeszkedő város közepén? Mikortól volt zárva és miért csak a tudományos kutatómunkát végző szakemberek léphettek be a területre, külön engedéllyel?

A sárkányölő temploma – Szent György kultusza a Szerb utcában

2024. április 24. 12:30

Szent György egy ókeresztény korban élő katona volt, akinek vértanúságára hazánkban április 24-én emlékezünk. Budapest legrégibb, neki szentelt templomát viszont nem magyarok, hanem nálunk letelepült szerbek építették, és a róluk elnevezett Szerb utcában áll, az V. kerületben. Ünnepnapja alkalmából bemutatjuk ezt a barokk ékszerdobozt, mely bájos kertjével üde színfolt a sűrűn beépített Belvárosban.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

A leghíresebb magyar gőzmozdony: 100 éve készült el a legendás 424-es Talán a leghíresebb magyar gőzmozdony, amiből több mint 500 készült 30 év alatt, 100 éve mutatkozott be. A 424-es mozdony a mai napig megdobogtatja a vasútbarátok szívét.

² ⁰ ⁰

A sárkányölő temploma – Szent György kultusza a Szerb utcában Szent György egy ókeresztény korban élő katona volt, akinek vértanúságára hazánkban április 24-én emlékezünk. Budapest legrégibb, neki szentelt templomát viszont nem magyarok, hanem nálunk letelepült szerbek építették, és a róluk elnevezett Szerb utcában áll, az V. kerületben. Ünnepnapja alkalmából bemutatjuk ezt a barokk ékszerdobozt, mely bájos kertjével üde színfolt a sűrűn beépített Belvárosban.

²³ ⁰ ⁰

Miért kellett negyedszázadot várni a Margit-szigetre vezető híd megépítésére? Miért nem épült meg negyedszázadon keresztül a Margit-szigeti szárnyhíd, holott már eleve úgy tervezték a hidat, hogy arról egy szárny vezessen a szigetre? Mi kellett ahhoz, hogy 125 évvel ezelőtt döntés szülessen a megépítéséről?

⁵⁹ ⁰ ⁰

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

¹⁰³ ⁰ ⁰

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

¹³⁷ ⁰ ⁰

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

¹⁵⁸ ¹ ⁰

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

⁹⁶ ⁰ ⁰

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

¹⁰⁵ ⁰ ¹

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

¹³¹ ⁰ ⁰

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

⁹² ² ¹

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

¹¹² ¹ ¹

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

¹⁷⁸ ⁴ ⁹

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

⁷² ¹²⁴ ⁰

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

¹²¹ ⁰ ⁰

Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.

⁷⁷ ¹⁰⁰ ⁰

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

¹⁴⁸ ¹ ²

A belföldi repülőjáratok vége Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.

¹² ⁸⁶ ¹

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

¹⁶⁸ ¹ ⁰

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

¹³⁸ ⁹ ⁰

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

¹⁰⁷ ⁴ ⁰

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

¹⁸³ ⁰ ⁰

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

¹⁷⁸ ⁰ ⁰

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

¹⁰⁵ ⁹ ²

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

¹²³ ⁸¹ ⁰

Így éltek az első budapesti gyermekotthonok lakói Az árva, elhagyott gyerekek gondozása már az elmúlt évszázadokban is cselekvésre sarkallta a jobb érzésű embereket. A nevelésükre létrehozott lelencházak eleinte egyházi és egyesületi keretek között működtek, majd megnyílt az első állami intézet is 1907-ben. Az akkori gyermekvédelmi törvények megalkotói arra törekedtek, hogy az elhagyottak vagy árvák minél hamarabb családba kerüljenek, így a nevelőotthonokban többnyire csak átmenetileg tartózkodtak.

¹³⁶ ² ²

Egy magyar útburkoló kő Sárga, magyar, és az 1878-as párizsi világkiállításon díjazták. Nem egy déligyümölcsről van szó, hanem egy ma már szinte teljesen kikopott útburkoló anyagról, a keramitról, amelyet 145 éve kezdtek el nagyobb mértékben használni.

²⁰⁵ ⁷ ³