Régi korok karácsonya Budapesten

2020. december 19. 9:00

Milyen volt az ünnepi készülődés a boldog békeidőkben és az azt követő évtizedekben a fővárosban? Korabeli újságcikkek és fotók alapján mutatjuk be a karácsonyvárás hangulatát a régmúlt korokból.

A XIX. század végi Budapesten az ajándékokat a belvárosi bazárokban, üzletekben lehetett beszerezni, de a karácsonyi vásárok is népszerűek voltak. A régi Városháza előtti téren – a Belvárosi templom mellett, az Erzsébet híd pesti hídfőjénél – is rendeztek vásárt. A bódékban főleg a gyerekeknek való portékákat lehetett kapni: hintalovat, trombitát, katonát, dobot, babát, bababútort és édességeket is. Az adventi időszakban már akkor is tömeg volt a városban.

Karácsonyi vásár a Városház téren, háttérben a Belvárosi templom (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1890. december 21.)

A Vasárnapi Ujság 1899. decemberi 24-i száma így mutatja be a karácsonyi piacot: „A nagyobb városokban, különösen pedig az igazi nagyvárosokban a »karácsonyi piac« forgalma szinte mesés összegekre rúg. Számtalan műhely és gyár hónapokon át tartó szorgos munkával főleg a karácsonyi piac szükségleteinek kielégítésén fáradozik, és segítségül híván a művészetet, évről-évre tökéletesedő cikkeket állít elő, hogy az egyszerűbb szükségeken kívül a finomultabb műizlés követeléseinek is eleget tudjon tenni.” A jómódú közönség a vásárlás mellett a nehezebb sorsúakra is gondolt, jótékony egyesületek támogatásán keresztül gondoskodtak a szegényekről.

Karácsonyi vásár a Vámház mellett (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1897. december 26.)

Idilli képet ábrázol a „víg vásárról” a korabeli újság tudósítója: itt nincs pecsenyéssátor, se muzsikaszó, de minden arc mosolyog, szelíd és családias, tiszta öröm jellemzi. „Azért a legvígabb vásár a világon a karácsoni, mert itt nem testi dolgokat, szükségleteket, házi holmit, vagy effélét, hanem tiszta örömet vásárol magának minden ember, a legszegényebb is. Az utcaseprő gyermeke ökölnyi karácsonfájának s a rajta függő egy pár diónak, aranyfüstös papírburkában és rongyból készített kis babácskájának éppen úgy örvend, mint a gróf úrficska és kisasszonyka mesterséges és drága játékai s csecsebecséi nagy halmazának” – a Vasárnapi Ujság 1871. december 24-i beszámolója szerint.

Ajándéktárgyak válogatása egy fővárosi üzletben (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1902. december 21.)

Nagy volt a sürgés-forgás az utcákon, a belvárosban, a Vasárnapi Ujság 1897. decemberében így tájékoztat róla: „Hetek óta mindent karácsonyra árulnak. A kirakatokat fölfrissítik, fényesebben világítják. Az emberek kisebb-nagyobb csomagokkal járnak az utcákon. Hordárok viszik a hintás lovakat és dobokat.” A „közönség” hullámzott a körutakon, hogy a korán sötétedő téli napokon gyönyörködhessenek a kivilágított, színes kirakatokban.

Karácsony hetében budapesti utcai kép (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1902. december 21.)

A városligeti jégpályán (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1902. december 21.)

Az első karácsonyfát Pesten az 1820-as években állították fel – valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő –, az új szokás elterjesztésében fontos szerepet játszott a Podmaniczky és a Bezéredy család is. A fenyőfaállítás német eredetű szokása gyorsan elterjedt Magyarországon, a XIX. század közepén a polgárság otthonaiban megjelent a feldíszített karácsonyfa. A köztéri faállítás később vált általánossá.

Karácsony este (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1871. december 24.)

Lányoknak babaház, fiúknak villanyvonat – karácsonyi ajándékok 1930-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 57916)

A templomokban régen is állítottak betlehemet. „És kincseiket kitárván, ajándékokat adának Néki: aranyat, tömjént és mirhát” – írta a Tolnai Világlapja 1935 decemberében.

Karácsonyi szoborcsoportozat a vízivárosi plébániatemplomban (Tolnai Világlapja, 1935. december 18.)

Betlehem a karácsonyfa alatt (XII., Kék Golyó utca 15/a) 1942-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 72009)

Az 1860-as évektől tartottak fenyővásárokat, főleg a Duna-parton és a tereken. A századfordulón már hetekkel karácsony előtt a tereken, piacokon egész fenyőligeteket lehetett látni. „A tereken, piacokon, utca-közökben egész fenyőfa-ligetek támadnak. A hó, a fagy közepette is zöldülnek. [...] A Dunapart volt eddig karácsonykor a legsűrűbb fenyőliget Budapesten. Zsámolyokba, hórakásokba tűzött ezernyi fa, ág és galy szegélyezte a Duna szélét s behatolt a városház előtti térre is” – ismerteti a Vasárnapi Ujság 1897. december 27-én.

Karácsonyi bevásárlás 1914-ben (Forrás: Érdekes Újság, 1914. december 20.)

A köztéri karácsonyfa-állítás az 1900-as évek közepén első évtizedeiben terjedt el az országban. A Képes Pesti Hirlap az 1929. december 28-i számában ezt írja: „Az utóbbi években Budapesten is hódolnak annak a szép külföldi szokásnak, hogy a város különböző pontjain karácsonyfákat állítanak fel a szabadban. Egy ilyen »Mindenki karácsonyfája« állott a Nemzeti Múzeum bejárata előtt és gyönyörűen kivilágítva hirdette a szeretet ünnepét.”

Mindenki karácsonyfája a Nemzeti Múzeum bejárata előtt 1929-ben (Forrás: Képes Pesti Hirlap, 1929. december 28.)

Mindenki karácsonyfája a Szent Gellért-lépcső alatt 1936-ban (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A Belgrád (Ferenc József) rakpart, háttérben jobbra a Sörház utca torkolata 1936-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 177203)

Szegény gyerekek karácsonya 1932-ben (Pesti Napló Képes Melléklete, 1933. január 1.)

A gyerekek 90 évvel ezelőtt is izgatottan várták, hogy milyen meglepetés kerül a fa alá. „Most kopnak legjobban az áruházak, boltok küszöbei. Mit adjon, mit hozzon krisztkindlire a Jézuska? Hintalovat a kis legénynek vagy motort, gőzmasinát? Tessék őszintének lenni, megmondani apukának, anyukának, a karácsonyi angyal feljegyzi a kívánságot aranykönyvébe és szól a Jézuskának” – írja a Pesti Napló 1933. december 24-i számában.

Ezt a hintalovat szeretném! (Pesti Napló, 1933. december 24.)

A korabeli reklám „szép és célszerű” ajándékokat kínál (Forrás: Tolnai Világlapja, 1927. december 21.)

A „pesti hó” a Ferenciek terén 1927-ben (Pesti Napló Képes Melléklete, 1927. december 18.)

Fenyőfavásár a Hungária virágház előtt (Múzeum körút 11.) 1939-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 180615)

Karácsonyfavásár Budapesten (Forrás: Béke és Szabadság, 1954. december 15.)

A Triál Sport-, Játék- és Hangszerkereskedelmi Vállalat Tanács körút (ma Károly körút) 22–24. szám alatti bemutatóterme 1971-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 198940)

Téli vásár a Rákóczi úton 1970-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 21402)

Nagy forgalom a belvárosban, a Kristóf tér, Váci utca sarkán, szemben az Aranykapu karácsonyi vásár 1981-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 192746)

Váci utca, szemben a Vörösmarty tér a hatalmas karácsonyfával 1985-ben (Fotó: Fortepan/Fépszám: 76081)

Idén a járványhelyzet miatt másképp ünnepelünk, mint korábban. Kevesebb a „külső” élmény, nincsenek nyitva a korcsolyapályák, elmaradnak a szabadtéri karácsonyi vásárok, a koncertek, zárva vannak a színházak, a kávéházak. A kivilágított főváros képe azonban most is gyönyörű.

Karácsonyfa az üres Vörösmarty téren 2020 decemberében (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Betlehemi jászol a Szent István-bazilika előtt 2020 decemberében (Fotó: adventbazilika.hu)

Nyitókép: Karácsonyi vásár a Városház téren, háttérben a Belvárosi templom (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1890. december 21.)

advent, Budapest, karácsony, Múltidéző, PestBuda, pestbuda.hu, piac

²⁷ ² ⁰

Kapcsolódó írások

Idén is karácsonyi díszkivilágítást kap a Megyeri híd

2024. december 18. 19:00

December 20–26. között esténként a Megyeri híd 100 méter magas karácsonyfává változik. Mindkét pilonra, annak budai és pesti oldalára is csillagcsúcsdísz kerül, továbbá a pilonok középső, üveges részén speciális díszfényeket is kihelyeznek.

Karácsonyra várva

2024. december 2. 15:00

Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.

A legnagyobb áruház, amely nélkül szinte nem volt karácsony

2023. december 22. 12:30

A Corvin Áruház az 1920-as évek közepétől Budapest egyik legjelentősebb nagyáruháza volt. Vezetése nem csak a kereskedelemhez, hanem a marketinghez is értett – nem az árut adták el, hanem az életérzést, hogy London, Párizs, Berlin után Magyarországon is egy helyen szinte minden beszerezhető kedvező áron. A november végén indult karácsonyi vásárra különböző programokkal, jelszavakkal készültek. Ezek közül a legmaradandóbb a „Nincs karácsony Corvin nélkül!” volt, melyet 1968-tól húsz éven át sulykoltak a vásárlók fejébe.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon

2024. december 20. 14:00

Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

Építési engedélyt kapott a Hőgyes–Schöpf-Merei Gyógyszerkutató Központ kialakítása

2024. december 19. 15:00

A IX. kerületi Hőgyes Endre 5. szám alatti Gyógyszerészeti Intézet és a Bakáts téren lévő egykori Schöpf-Merei Kórház épületének felújításával és bővítésével létrejön egy intézmény, mely az oktatást, a kutatást, valamint a gyógyszergyártást szolgálja majd. A munkálatok során helyreállítják a történelmi épületek homlokzatait is.

Padot avattak André Kertész tiszteletére a Múzeumkertben

2024. december 18. 16:00

A Magyar Nemzeti Múzeum az André Kertész-emlékév záróeseményeként padot avatott a Múzeumkertben a világhírű magyar fotóművész tiszteletére. A XX. század egyik legnagyobb magyar fotográfusának hagyatékából jelentős részt őriz a múzeum.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

⁴ ⁰ ¹

Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.

¹² ⁰ ⁰

Labirintus a föld alatt: 50 éve nyílt meg a Deák téri aluljáró A Deák Ferenc tér egy hatalmas közlekedési csomópont, egyben a város központja, nemcsak a felszínen, hanem a föld alatt is, hiszen Budapest legnagyobb föld alatti közlekedési átszálló- és aluljárórendszere található itt. Az egész felszín alatti kis világ kialakítása még az 1896-ban megnyílt millenniumi földalatti vasút építésekor kezdődött, az egyik legjelentősebb eleme, a gyalogos aluljáró pedig 50 éve nyílt meg a budapestiek előtt.

³⁸ ⁰ ¹

Két épület egyben Ybl Miklóstól: 150 éve épült a Degenfeld-palotabérház A Degenfeld-Schomburg-palota a pesti mágnásnegyed egyik különleges épülete, mert palotát és bérházat egyesít magában egy épületen belül. Nem is sikerült elsőre elfogadtatni a városi hatósággal az épület terveit, pedig Ybl Miklós készítette azokat. A ház idén 150 éve, 1874-ben lett kész teljesen, s egyik lakója révén hamar sajtónyilvánosságot kapott.

⁵⁰ ¹ ⁰

Az első magyar repülőgép bemutatkozása Hivatalosan az első magyar repülőgép felszállásának dátuma 1910. január 10-e. Azonban az ekkor repülő gép, a Libelle már egy hónappal korábban kész volt, és 1909. december 9-én, 115 éve be is mutatták a készítők, sőt repülni is próbáltak vele. Azonban, hogy pontosan mi történt, az egyes szakirodalmak eltérően mondják el.

¹⁵² ⁰ ⁰

Akinek az első magyar fotóalbumot köszönhetjük – 150 éve hunyt el Rosti Pál Rosti Pál geográfus, néprajztudós, utazó, író, az első magyar fotóalbum megalkotója, a Budai-Pesti Hajós Egylet egyik alapítója 150 éve hunyt el. Közép- és dél-amerikai útját megörökítő albumának fotói az első fényképek voltak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Noha alakja korántsem mondható széles körben ismernek, a fiatalon elhunyt Rosti életútja egy kivételesen nagy talentumú, művelt tudós és művész képét vetíti elénk.

¹¹³ ⁰ ⁰

A Műegyetem épületegyüttese 115 éve készült el Ma Budapest XI. kerülete egy pezsgő kerület, amely alig 120-130 éve még nem is létezett. Az egyik első jelentős középülete a Műegyetem volt, amely közvetlenül az akkori Ferenc József híd budai hídfőjéhez épült.

¹²⁸ ¹ ¹

Karácsonyra várva Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.

¹⁷⁰ ⁰ ⁰

A legrégibb fővárosi középiskola – Az Egyetemi Katolikus Gimnázium fordulatos története Budapesten kevés iskola büszkélkedhet több száz éves múlttal, az Egyetemi Katolikus Gimnázium viszont közéjük tartozik. E hosszú idő ugyanakkor nem jelent állandóságot is, sőt az intézménynek nagyon is fordulatos a története. Az alábbiakban ezt elevenítjük fel, amely egyfajta tükörképe is hazánk és fővárosunk sorsának.

¹⁴⁰ ⁴ ²

Hasonlóságok és különbségek a Lánchíd két átadása között A Lánchíd 175 éves. A sokszor átépített, felújított híd jelkép, Budapest egyik legfontosabb építménye, valójában az egységes várost megteremtő műtárgy. Történetének két kiemelkedő jelentőségű eseménye esett november 20-ra, az első és második átadása.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt 155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

¹¹⁰ ⁰ ¹

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²⁷ ¹ ⁶

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰⁴ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

¹⁰⁰ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹⁷ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

²⁰⁹ ¹⁶ ⁵

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ⁴ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁷ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁹ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴² ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁹ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁸ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰