Régi korok karácsonya Budapesten

Írta: Dabasi H. Kinga

2020. december 19. 9:00

Milyen volt az ünnepi készülődés a boldog békeidőkben és az azt követő évtizedekben a fővárosban? Korabeli újságcikkek és fotók alapján mutatjuk be a karácsonyvárás hangulatát a régmúlt korokból.

A XIX. század végi Budapesten az ajándékokat a belvárosi bazárokban, üzletekben lehetett beszerezni, de a karácsonyi vásárok is népszerűek voltak. A régi Városháza előtti téren – a Belvárosi-templom mellett, az Erzsébet híd pesti hídfőjénél – is rendeztek vásárt. A bódékban főleg a gyerekeknek való portékákat lehetett kapni: hintalovat, trombitát, katonát, dobot, babát, bababútort és édességeket is. Az adventi időszakban már akkor is tömeg volt a városban.

Karácsonyi vásár a Városház téren, háttérben a Belvárosi-templom (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1890. december 21.)

A Vasárnapi Ujság 1899. decemberi 24-i száma így mutatja be a karácsonyi piacot: „A nagyobb városokban, különösen pedig az igazi nagyvárosokban a »karácsonyi piac« forgalma szinte mesés összegekre rúg. Számtalan műhely és gyár hónapokon át tartó szorgos munkával főleg a karácsonyi piac szükségleteinek kielégítésén fáradozik, és segítségül híván a művészetet, évről-évre tökéletesedő cikkeket állít elő, hogy az egyszerűbb szükségeken kívül a finomultabb műizlés követeléseinek is eleget tudjon tenni.” A jómódú közönség a vásárlás mellett a nehezebb sorsúakra is gondolt, jótékony egyesületek támogatásán keresztül gondoskodtak a szegényekről.

Karácsonyi vásár a Vámház mellett (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1897. december 26.)

Idilli képet ábrázol a „víg vásárról” a korabeli újság tudósítója: itt nincs pecsenyés-sátor, se muzsikaszó, de minden arc mosolyog, szelíd és családias, tiszta öröm jellemzi. „Azért a legvígabb vásár a világon a karácsoni, mert itt nem testi dolgokat, szükségleteket, házi holmit, vagy effélét, hanem tiszta örömet vásárol magának minden ember, a legszegényebb is. Az utcaseprő gyermeke ökölnyi karácsonfájának s a rajta függő egy pár diónak, aranyfüstös papírburkában és rongyból készített kis babácskájának éppen úgy örvend, mint a gróf úrficska és kisasszonyka mesterséges és drága játékai s csecsebecséi nagy halmazának” – a Vasárnapi Ujság 1871. december 24-i beszámolója szerint.

Ajándéktárgyak válogatása egy fővárosi üzletben (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1902. december 21.)

Nagy volt a sürgés-forgás az utcákon, a belvárosban, a Vasárnapi Ujság 1897. decemberében így tájékoztat róla: „Hetek óta mindent karácsonyra árulnak. A kirakatokat fölfrissítik, fényesebben világítják. Az emberek kisebb-nagyobb csomagokkal járnak az utcákon. Hordárok viszik a hintás lovakat és dobokat.” A „közönség” hullámzott a körutakon, hogy a korán sötétedő téli napokon gyönyörködhessenek a kivilágított, színes kirakatokban.

Karácsony hetében – budapesti utcai kép (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1902. december 21.)

A városligeti jégpályán (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1902. december 21.)

Az első karácsonyfát Pesten az 1820-as években állították fel – valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő –,  az új szokás elterjesztésében fontos szerepet játszott a Podmaniczky és a Bezéredy család is. A fenyőfaállítás német eredetű szokása gyorsan elterjedt Magyarországon, a XIX. század közepén a polgárság otthonaiban megjelent a feldíszített karácsonyfa. A köztéri faállítás később vált általánossá.

Karácsony este (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1871. december 24.)

Lányoknak babaház, fiúknak villanyvonat – karácsonyi ajándékok 1930-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 57916)

A templomokban régen is állítottak betlehemet. „És kincseiket kitárván, ajándékokat adának Néki: aranyat, tömjént és mirhát“ – írta a Tolnai Világlapja 1935 decemberében.

Karácsonyi szoborcsoportozat a vízivárosi plébániatemplomban (Tolnai Világlapja, 1935. december 18.)


Betlehem a karácsonyfa alatt (XII., Kék Golyó utca 15/a) 1942-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 72009)

Az 1860-as évektől tartottak fenyővásárokat, főleg a Duna-parton és a tereken. A századfordulón már hetekkel karácsony előtt a tereken, piacokon egész fenyőligeteket lehetett látni. „A tereken, piacokon, utca-közökben egész fenyőfa-ligetek támadnak. A hó, a fagy közepette is zöldülnek. (...) A Dunapart volt eddig karácsonykor a legsűrűbb fenyőliget Budapesten. Zsámolyokba, hórakásokba tűzött ezernyi fa, ág és galy szegélyezte a Duna szélét s behatolt a városház előtti térre is” – ismerteti a Vasárnapi Ujság 1897. december 27-én.

Karácsonyi bevásárlás 1914-ben (Forrás: Érdekes Újság, 1914. december 20.)

A köztéri karácsonyfa-állítás az 1900-as évek közepén első évtizedeiben terjedt el az országban. A Képes Pesti Hirlap az 1929. december 28-i számában ezt írja: „Az utóbbi években Budapesten is hódolnak annak a szép külföldi szokásnak, hogy a város különböző pontjain karácsonyfákat állítanak fel a szabadban. Egy ilyen »Mindenki karácsonyfája« állott a Nemzeti Múzeum bejárata előtt és gyönyörűen kivilágítva hirdette a szeretet ünnepét.”

„Mindenki karácsonyfája” a Nemzeti Múzeum bejárata előtt 1929-ben (Forrás: Képes Pesti Hirlap, 1929. december 28.)

Mindenki karácsonyfája a Szent Gellért lépcső alatt 1936-ban (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

 A Belgrád (Ferenc József) rakpart, háttérben jobbra a Sörház utca torkolata 1936-ban (Fotó: Fortepan/Képszám: 177203)

Szegény gyerekek karácsonya 1932-ben (Pesti Napló Képes Melléklete, 1933. január 1.)

A gyerekek 90 évvel ezelőtt is izgatottan várták, hogy milyen meglepetés kerül a fa alá. „Most kopnak legjobban az áruházak, boltok küszöbei. Mit adjon, mit hozzon krisztkindlire a Jézuska? Hintalovat a kis legénynek vagy motort, gőzmasinát? Tessék őszintének lenni, megmondani apukának, anyukának, a karácsonyi angyal feljegyzi a kívánságot aranykönyvébe és szól a Jézuskának” – írja a Pesti Napló 1933. december 24-i számában.

Ezt a hintalovat szeretném! (Pesti Napló, 1933. december 24.)

A korabeli reklám „szép és célszerű” ajándékokat kínál (Forrás: Tolnai Világlapja, 1927. december 21.)

A „pesti hó” a Ferenciek terén 1927-ben (Pesti Napló Képes Melléklete, 1927. december 18.) 


Fenyőfavásár a Hungária virágház előtt (Múzeum körút 11.) 1939-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 180615)

Karácsonyfavásár Budapesten (Forrás: Béke és Szabadság, 1954. december 15.)


 A Triál Sport-, Játék- és Hangszerkereskedelmi Vállalat Tanács körút (ma Károly körút) 22–24. szám alatti bemutatóterme1971-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 198940)

Téli vásár a Rákóczi úton 1970-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 21402)

Nagy forgalom a belvárosban, a Kristóf tér–Váci utca sarkán, szemben az Aranykapu karácsonyi vásár 1981-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 192746)

Váci utca, szemben a Vörösmarty tér a hatalmas karácsonyfával 1985-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 76081)

Idén a járványhelyzet miatt másképp ünnepelünk, mint korábban. Kevesebb a „külső” élmény, nincsenek nyitva a korcsolyapályák, elmaradnak a szabadtéri karácsonyi vásárok, a koncertek, zárva vannak a színházak, a kávéházak. A kivilágított főváros képe azonban most is gyönyörű.

 Karácsonyfa az üres Vörösmarty téren 2020 decemberében (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Betlehemi jászol a Szent István-bazilika előtt 2020 decemberében (Fotó: adventbazilika.hu)

Nyitókép: Karácsonyi vásár a Városház téren, háttérben a Belvárosi-templom (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1890. december 21.)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó