József Attila ikonikus szobrát 40 évvel ezelőtt, 1980 végén avatták fel a Kossuth téren. Elhelyezése akkor sem váltott ki osztatlan elismerést, a Kritika című folyóirat 1981. évi 7. számában Rózsa Gyula a Duna-parti József Attila-szobor című cikkében partra vetett halként jellemezte a műalkotást:

„A bronz József Attila-figurát ugyanis a rakodópart alsó kövére ültette Marton László szobrász és Vadász György építész – csak éppen az alsó köveket hozták fel – darabonként – a felső rakpartra, annak is egy mesterséges dombjára, ahová betonkockákon lehet enyhén felkaptatni. A partra-vetett-hal-szituáció tehát még csak nem is az egyik verssors kőbe-bronzba való kiírása – ha következetesen az volna, az emlékmű még megrendítően drámai is lehetne.”

A kritikus magától az alkotástól sem volt elragadtatva, azt „a mindenkori magyar köztéri kompromisszum” emlékművének nevezte, és hosszan, másfél oldalas cikkben kritizálta a kompozíciót.

Arról, hogy József Attilának szobrot állítsanak Budapesten, 1947 óta szó volt. A tervezett szobornak sok helyszínt kinéztek, általában a kommunista vezetés által eltávolított emlékművek helyét, de végül az első budapesti József Attila-szobrot 1952-ben, a XIII. kerületi József Attila téren állították fel.

A szobor az eredeti helyén 1981-ben (Fotó: A Hét, 1981. április 15. szám)

A XIII. kerületben Beck András alkotása hagyományosabb pózban, talapzaton állva, felemelt kézzel ábrázolja a költőt. A következő szobrot 1974-ben helyezték el a Margit-szigeten, azonban a Varga Imre által késztett mellszobrot 1977-ben ellopták, és csak 1988-ban pótolták. Sajnos ezután is vandálok rongálták meg.

Ezeken kívül még több, összesen 17 József Attila-szobor, dombormű található a fővárosban, az egyiket a költő születésének 100. évfordulójára állították a XX. kerületi József Attila Általános Iskola előtt, illetve 2006-ban a Liszt Ferenc téren, az egyik törzshelye, az egykori Japán Kávéház előtt. De áll egy szobra a XI. kerületben a József Attila Gimnázium előtt is.

A Kossuth téri emlékművet az egykori Andrássy-szobor helyén a József Attila-év záró eseményeként avatták fel 1980. december 23-án. Ebben az évben ünnepelték a fájóan fiatalon elhunyt költő születésének 75. évfordulóját.

József Attila szobra most már valóban a Dunára lát rá (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Maga a szobor avatása természetesen ünnepélyes keretek között történt, Hegedűs D. Géza szavalta el a szobrot inspiráló verset, A Dunánált, és beszédet mondott Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke is. Mivel a szocializmus mindenáron magához kívánta kötni József Attilát, a kommunista mártír mítoszát erősítette az is, hogy az avatáson az Internacionálét játszották le.

Szerencsére József Attila költészetéről és így a szoborról a hamis ráaggatott jelzők lekoptak. A géniuszról készült alkotás Budapest egyik legkedveltebb köztéri szobra lett.

Ezt az is mutatta, hogy amikor 2011-ben nyilvánosságra került a szobor elmozdításának terve, akkor civil szervezetek, ismert művészek, közéleti emberek – vélhetően félreértés vagy nem megfelelő kommunikáció miatt – versmaratont szerveztek annak védelmében: összesen 32 óra 40 percig olvasták fel József Attila verseit. Azért ennyi ideig, mert a költő 32 és háromnegyed évig élt.

A tiltakozás arra jó volt, hogy József Attilára és a költeményeire irányítsa a figyelmet, de a tervekben eleve az szerepelt, hogy a szobrot csak néhány méterrel arrébb helyezik, mert döntés született arról, hogy a Kossuth térre visszaállítják a legendás miniszterelnök, Andrássy Gyula lovas szobrát (amelynek eredeti anyagát a Sztálin-szoborhoz használták fel).

József Attila emlékművét 2013-ban, restaurálás után fel is állították. Az új hely kialakításában Vadász György építész is közreműködött, aki az eredeti szobortalapzatot is tervezte.

Az emlékmű új helyét is Vadász György tervezte meg (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Viszont az áthelyezés nagyon fontos változást hozott a szobor kompozíciójában. Ugyanis ezután a költő bronzalakja nem egy mesterséges dombocskán ül egy lépcsőn, hanem valóban a Duna-parton, ahonnan látható is a folyó, míg az eredeti helyről nem.

József Attila legfontosabb budapesti szobra tehát most valóban a Duna-part lépcsőin ülve szemlélheti a folyót, míg a budapestiek és a turisták olvashatják a szobron elhelyezett verssorokat:

„Mintha szivemből folyt volna tova, / zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.”

Nyitókép: A József Attila-szobor (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)