Negyven éve avatták fel József Attila szobrát a Kossuth téren

Az Üllői út páros oldalán, az Iparművészeti Múzeummal szemben áll egy neobarokk bérház, amelyet Heinrich Ferenc vaskereskedő építtetett. Nem messze tőle, a szomszédos Mária utcában pedig egy szecessziós jellegű raktárépület hosszú homlokzata húzódik. Az ember nem is gondolná, hogy a kettőnek köze van egymáshoz, pedig mégis: mindkettőt a Heinrich vaskereskedő család építtette. Utóbbi 1912-re készült el, vagyis száztíz évvel ezelőtt kezdhették el feltölteni áruval.

A hétvégén átadott Magyar Zene Házában jártunk, bemutatjuk Kölcsey Ferenc Batthyány téri szobrának történetét, felidézzük a 45 éve megszűnt zugligeti villamos múltját, valamint megmutatjuk, hogy milyen katonai épületek álltak az új budapesti kézilabdacsarnok helyén. Tartsanak velünk!

A Nagykörút képéhez immár közel egy és negyedszázada hozzátartozik a villamos. A körút közlekedése elképzelhetetlen nélküle, ám volt idő, amikor a villamosok nem voltak elégségesek, ezért 1932-től, 57 éven keresztül autóbuszok is jártak a Nagykörúton. Épp 90 éve, 1932. január 25-én indultak el.

Kölcsey Ferenc első budapesti szobrának története igen kalandos: a Batthyány téren 1939-ben felavatott, alacsony emelvényről lenéző költő évtizedekkel ezelőtt még egy sokkal méltóbb helyről figyelhette a fővárosi járókelőket. A budapesti alkotás eredetijét 125 éve avatták fel a mostani helyétől több száz kilométerre, Nagykárolyban. Cikkünkben a magyar kultúra napja alkalmából bemutatjuk, hogy mi okból került a műalkotás Erdélyből Budapestre, és hogy miért mozdították el eredeti helyéről a Batthyány téren.

A XI. kerületi Szentimreváros egyik emblematikus helye a Feneketlen-tó, amely a XIX. század végén mesterségesen keletkezett. A mai Kosztolányi Dezső tér helyén működő téglagyár munkásai ugyanis egy mélyben futó vízfolyást véletlenül átvágtak, a rétegvíz a felszínre tört, és lassan feltöltötte az agyagmedret. A Feneketlen-tó és partja a múlt század derekáig elhanyagolt volt, ide hordták a két világháborúban a törmelékeket, romokat. 1958 és 1960 között azonban rendbe hozták, és parkot alakítottak ki körülötte, azóta a budapestiek kedvelt helye.

A Népligettel szemben egy olyan katonai objektum állt több mint száz évig, melynek látványa nagymértékben meghatározta az Üllői út, Könyves Kálmán körút kereszteződését. Helyén ma hatalmas kézilabdacsarnok áll, amelyben éppen most zajlik az első nemzetközi sportesemény. Az új épületnek még nagyon rövid a története, de jó alkalmat kínál ahhoz, hogy megismerkedjünk a régiével.

Éppen 100 éve, 1922-ben kapta alapítója után a Süss Nándor Precíziós Mechanikai és Optikai Intézet Rt. nevet az az üzem, amely később Budapest egyik legnagyobb és túlzás nélkül állíthatjuk, hogy világhírű gyára lett. Az 1939-től Magyar Optikai Művek néven működő gyárnak egykor számos épülete uralta a Csörsz utca környékét, ahol azonban mára a MOM néven és a művelődési házon kívül alig emlékeztet valami az egykori gyárra.

Az első magyar műszaki doktort 120 éve, 1902. január 17-én avatták fel. Ő volt Zielinski Szilárd, aki amellett, hogy doktori értekezését egy Budapest alatti vasúti rendszerről írta, a vasbetonépítés egyik úttörőjeként számos emblematikus építményt adott a városnak. Nélküle más lenne a víztorony a Margitszigeten, a róla elnevezett híd a Városligeti-tó fölött, de a Lánchíd is.

Az egyik legkedveltebb villamosvonalat, melynek utolsó, ikonikus villamosjárata az 58-as volt, 45 évvel ezelőtt, 1977. január 17-én szüntették meg. A budai oldal egyik első villamosvonala volt a zugligeti, mely már 1896-ban, a millennium évében elindult és bár az 1977-es leállás után járt helyette kezdetekben az 58V pótlóbusz, majd az 158-as busz, manapság pedig a 291-es busz, mind a mai napig sokan várják a fővárosban a villamosvonal újraélesztését.

Elindult videós hírműsorunk, a Pestbuda Magazin! Ezentúl minden héten beszámolunk a város fontos eseményeiről, évfordulóiról. A Várban jártunk, amikor a Burg Hotelről leverték a feliratot, megmutatjuk, milyen épületeket védetne le a főváros, beszámolunk József nádor és a város kapcsolatáról, felidézzük a 175 éve született Mikszáth Kálmán életének budapesti helyszíneit. Tartsanak velünk!

Az írói ambíciókat dédelgető Mikszáth Kálmán az 1860-as évek derekától kisebb-nagyobb megszakításokkal közel negyven esztendőt töltött el a fővárosban, ahol egyedül vagy a családjával együtt számtalan helyen lakott. A sok-sok helykeresésbe alighanem belejátszott változó anyagi helyzete, az alkotásra alkalmas hely megtalálása s betegeskedő szervezete egyaránt. Ma, az író születésének 175. évfordulóján ebből mutatunk be néhány helyszínt.

József nádor 175 éve halt meg Budán. A Firenzében született nagyherceget ugyan más pályára szánták, de 1795-től helytartóként, majd 1796-tól nádorként egészen haláláig, 1847-ig sokat tett Magyarországért, valamint Pestért és Budáért. Halálának évfordulóján csokorba szedtük, mit köszönhet Budapest neki.

Budapest, mint a nemzet fővárosa egyben a magyar kultúra fellegvára is. Itt található a legtöbb múzeum, könyvtár, színház és természetesen kiadó is. Ezeknek a döntő többsége a XIX. századi fejlődés eredményeképp jött létre, amelyek kulcsfontosságúak voltak a magyar művelődéstörténetben. Cikkünkben három kiemelkedő könyvkiadóval, illetve könyvnyomdával ismerkedhetünk meg.

Elsősorban 1945 és 1980 között épült, köztük budavári lakóházakat, két lakótelepet, két egykori pártházat és egy munkásszállót is helyi védelem alá helyezne a Fővárosi Önkormányzat, egy új tervezet szerint. A Fővárosi Közgyűlés számára készült előterjesztés kilenc oldalon keresztül sorolja a megőrzendő épületek listáját, a közel 180 fős listán van a budavári Hilton szálló, a Déli pályaudvar főépülete, valamint több kerületben, köztük a Belvárosban a háború után elbontott házak helyére tervezett modern épületek sora.

Százötven éve, 1872. január 12-én jelent meg Szarvas Gábor szerkesztésében a Magyar Nyelvőr című nyelvművelő folyóirat első száma. A lap a XIX. században állást foglalt a nyelvújítási vitákban, fellépett az idegenszerű fordulatok ellen. Helyesírási, nyelvhelyességi szabályokat is lefektetett, és nagy érdeme volt a nyelvjárások, a népnyelv megismertetésében.

Budapest a világ egyik legszebb fővárosa, amit elsősorban a páratlan fekvésének köszönhet. A külföldiek ma sem tudnak betelni a látvánnyal, talán ennek is szerepe lehet a nemzetközi építészeti tervpályázatok iránti általános nagy érdeklődésben. A legújabb nemzetközi tendert a Nyugati pályaudvar és környezetének megújítására hirdették meg. Ennek apropóján visszatekintünk az időben, bemutatunk néhány jelentősebb alkotást, melyeket külföldi építészek terveztek.

Az Astoria és a Blaha Lujza tér között, az épülő metróalagútban, de már a kifúrt szakaszon történt 1967-ben az a vízbetörés, amely megdöbbentette a budapestieket, és kérdéseket vetett fel a metró esetleges biztonságát illetően. Az 55 évvel ezelőtti váratlan homok- és vízbetörés nem csak a leendő utasok körében okozott riadalmat, de a szakemberek is attól tartottak, veszélybe kerülhetnek a Rákóczi úton álló lakóházak. A veszély elhárítása után az építők próbálták megnyugtatni a fővárosiakat, hogy a kész metróalagútban majd nem kell tartani hasonló balesetektől.

A történelmi múlt iránti tiszteletet figyelembe vevő, a Várnegyed arculatához és az UNESCO világörökségi környezetéhez szorosan illeszkedő ház lesz a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány Szentháromság téri új konferencia-központja – mondta el lapunknak az épületet tervező Reisz Ádám, a Rapa Architects vezetője. Azt is kifejtette, hogy a homlokzat visszaépítésnél a kiindulási alap a háború előtti állapot volt, hiszen erről a korról áll rendelkezésre olyan vizuális információmennyiség, amire alapozhattak.

A Pestbudán a napokban bemutattuk a most épülő Mol-tornyot, amely Budapest első igazi magasháza lesz. Nem lesz valódi felhőkarcoló, mert azokat az épületeket hívjuk így, amelyeknek magassága eléri a 150 métert, és a Mol-torony, ha kicsivel is, de alatta marad ennek a határnak. Magasházakat már közel 100 éve terveznek Budapesten, több építész túlszárnyalta volna az Országház és a Szent István-bazilika 96 méteres magasságát.

Még az idén elkészül a MOL új székháza, mely egyben a főváros első felhőkarcolója lesz. A tetőn elhelyezett műszaki berendezésekkel együtt 143 méteres toronyházat Budán, a lágymányosi városrészen építik fel, egy hasonló méretű épületet viszont a pesti Duna-partra is terveztek még a két világháború között. Lechner Jenő Magyar Történelem Tornyának tervében egyszerre jelentek meg egy idegenforgalmi szolgáltató központ hétköznapi feladatai és egy nemzeti panteon magasztos funkciói.

Hamarosan elkezdődhet a Semmelweis Egyetem Sience Park elnevezésű tudásközpontjának tervezése a Józsefvárosban, pályázat útján ugyanis megtalálták a nyertes tervezőirodát. Az Egészségipari és Biotechnológiai Science Park meghatározó szerepet vállal majd a mindennapi gyógyításban és a betegellátásban, valamint azt a célt szolgálja, hogy Magyarország versenyképességét növeljék az egészségipar és biotechnológia területén.

Amikor 1897-ben átadták rendeltetésének a Központi Vásárcsarnokot a Fővám téren, a város vezetői úgy gondolták, hogy az akkor már évtizedek óta folyó élelmiszeripari fejlesztés, áruszállítás folyamatának végére sikerült pontot tenni. A Soroksári út mentén gőzmalmok, vágóhidak és húsipari üzemek sorakoztak, a Déli Vasúti Összekötő Híd és a Fővám tér között pedig a Dunaparti Teherpályaudvar létesítésével és a közraktárak felépítésével a kis- és nagykereskedők igényeit is maradéktalanul sikerült kielégíteni. Hamarosan kiderült azonban, hogy koránt sincs így, az átmenő áruforgalom napi biztosítására egy nagybani piacra égetően szükség van.

Budapesten az 1960-as évektől egyre több gondot okozott, hogy a szűk belvárosi utcákat teljesen elfoglalták a gépkocsik, amelyek mellett alig fértek el a gyalogosok. Először csak a Váci utcából tiltották ki az autókat, ám 45 évvel ezelőtt több belvárosi utcában is megszüntették a gépjárműforgalmat, és onnantól kezdve csak a gyalogosok használhatták őket.

A fővárosban az utóbbi időben számos nagy léptékű beruházás a célegyenesébe ért, így hamarosan már a közönség is gyönyörködhet bennük. A teljesség igénye nélkül néhány példa: januárban nyit a Magyar Zene Háza, tavasszal pedig nem messze tőle a Néprajzi Múzeum. Március 15-től lesz látogatható az egykori Budai Postapalotában kialakított Pénzmúzeum. Az Operaház is újra megtelik élettel, valamint a vele szemben lévő egykori Állami Balettintézetben létesített szálloda is fogad már vendégeket. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a 2022-es a nagy átadások éve lesz.

A Magyar Divatcsarnok 1957-ben költözött a Rákóczi útról az Andrássy útra, a Párisi Nagy Áruház háború után államosított, könyvraktárként használt egykori épületébe. Az 1956-os forradalomban ugyanis annyira megsérült a Divatcsarnok Rákóczi út 72. szám alatti áruháza, hogy új helyszínt kellett keresni. Az Andrássy úti épület rendelkezésre állt, csak 10 vagonnyi eladatlan könyvtől kellett megszabadulni.

Az 1980-as években egyre nagyobb szerephez jutott a szocialista rendszerben is a magánszektor. A taxizásban 40 évvel ezelőtt jött el a változás, a fővárosban 1982-től dolgozhattak magántaxisok. Eleinte Ladák, Zastavák, Daciák szállították az utasokat.

A 45 évvel ezelőtt átadott Hilton szálló a város egykori legszebb barokk műemléke, a második világháborúban megsérült jezsuita kollégium helyére épült. A régi épületnek csupán a Hess András tér felé eső nyugati fala maradt meg. Vannak, akik szerint a modern épületet sikerült belekomponálni a vári környezetbe, mások úgy vélik, hatalmas tömbjével zavarja a Mátyás templom és a Halászbástya harmonikus látképét.

Az év utolsó napján régi szokás a visszapillantani az eltelt esztendőre, számot vetni a történtekkel, összegzést készíteni. Az alábbiakban mi is összefoglaltuk, milyen jelentős fejlesztések valósultak meg Budapesten 2021-ben, hogyan változott a főváros képe. A járványhelyzet miatti zárlat ellenére igen mozgalmas évet tudhatunk magunk mögött.