pestbuda.hu

Ahol József Attila múzsája is lakott – Tisztviselőknek épült a Ganz-gyár százéves bérháza az Ugocsa utcában Száz évvel ezelőtt a lakásínség enyhítésére az állam nagyszabású lakásépítési akciót szervezett, melybe a vállalatokat is be akarta vonni. Ennek érdekében adókedvezményeket és kölcsönt ígért azoknak, akik bérlakások építésébe fogtak. Az akcióba bekapcsolódott a Ganz-gyár is, mely a kor egyik ismert építészével, Wälder Gyulával terveztette meg budai lakóházát a tisztviselői számára.

Alagút az Andrássy út alatt – 130 éve kezdődött a Kisföldalatti építése Kevesebb, mint két év volt a megépítésére, késésről szó sem lehetett, ráadásul addig szinte példátlan dolgot kellett felépíteni, egy föld alatt vezetett, elektromos meghajtású városi vasutat. Lehet, hogy ma inkább elhalasztanák a kezdést, 1894-ben azonban bátran belevágtak a földalatti építésébe.

Aranyba foglalt csontok – Magyar szentek ereklyéi Az augusztus 20-i ünnepségek egyik kiemelt eseménye a Szent Jobb-körmenet, melynek során államalapító királyunk kézfejét teszik láthatóvá a nagyközönség számára is. Ez hazánk legismertebb ereklyéje, de korántsem az egyetlen: összeállításunkban bemutatjuk azokat, amelyek nagy jelentőségű szentjeink testéből maradtak fent, és melyeket – a Szent Jobbhoz hasonlóan – iparművészeti remeknek számító ereklyetartókban őriznek.

Megújulhat Csepel központja A tervek szerint megújítják Csepelen a Kossuth Lajos utca központi szakaszát, a Károli Gáspár utca és Görgey Artúr tér között. A cél, hogy árnyékos és biztonságos környezetet, közösségi teret alakítsanak ki a városrész főterének számító Szent Imre tér folytatásában.

A Keleti pályaudvar a 140. születésnapját ünnepli A Rochlitz Gyula és Feketeházy János által tervezett Keleti pályaudvar vágányairól 1884. augusztus 16-án gördültek ki az első szerelvények. A pályaudvar megnyitásának 140. évfordulójára a vasúttársaság számos programmal készül.

Az első közlekedési kódex A gyalogosokat a járdára terelték, megszabták, hol lehet átkelni az úton, és előírták, hogy a gyerekek számára a városokban és a nagyobb forgalmú községekben játszótereket kell kijelölni. Sok minden más is volt a 95 éve elfogadott első egységes közlekedési kódexben, amely több száz oldalon foglalta össze a közlekedők kötelességeit és a járművekre vonatkozó szabályokat.

Elkezdődött a Honvéd Főparancsnokság Szent György téri épületrészének alapozása Az egykori Honvédelmi Minisztérium homlokzatát idéző, de annál kisebb épületrész a Honvéd Főparancsnokság újjáépülő palotáját zárja majd le a Szent György tér felől. Az eredeti, Kallina Mór tervezte, 1881-ben elkészült minisztériumi épület a II. világháborúban sérült meg, nagy részét utána elbontották, ám utolsó traktusa még 2002-ig állt.

Átdolgozzák a Pázmány-campus terveit, jövőre idulhat az építkezés Jövő tavasszal kezdődhetnek meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusához kapcsolódó munkálatok a VIII. kerületi Palotanegyedben. A Nemzeti Múzeum mögötti területen, ahol egykor a Magyar Rádió működött, a jelenlegi tervek alapján nyolc épületet bontanak le teljesen vagy részlegesen, hogy megépülhessenek az új egyetemi épületek. A Károlyi- és az Esterházy-palotát, valamint a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai székházának ikonikus homlokzatát megtartják és felújítják.

„A magyar hazát a kultúra teheti ismét naggyá” – Így szervezte át Klebelsberg a Nemzeti Múzeumot és a többi közgyűjteményt A most megalakult Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ hallatán sokaknak a két világháború közötti, Klebelsberg Kunó által életre hívott Gyűjteményegyetem jut az eszébe, melynek a Nemzeti Múzeum is a része volt. Az viszont már kevésbé ismert, hogy ennek a Gyűjteményegyetemnek a nevét 1934-ben Magyar Nemzeti Múzeumra változtatták.

Egy bérbeadási szerződés és hatása A MÁV 95 éve bérbe adta egy vonalát a BHÉV-nek, nevezetesen a Óbuda–Filatorigát–Buda–Császárfürdő vonalát, ami lehetővé tette, hogy a szentendrei HÉV-ek sűrűbben járjanak. Ez a szerződés azonban még ennél is nagyobb jelentőségű.

Egy ismeretlen tehetség – 150 éve született Schöntheil Richárd építész A budapesti kerületek közül építészeti szempontból talán Kőbánya tartogatja a legtöbb meglepetést. Bár a városrész az iparáról híres, a századfordulón számos elsőrangú lakó- és középületet emeltek itt. Ezek közül többet az éppen 150 évvel ezelőtt született Schöntheil Richárd tervezett. Az évforduló alkalmából bemutatjuk e tehetséges építész néhány érdekes alkotását.

Középkori várak hangulatát idézi a kelenföldi evangélikus templom Hazánkat száz évvel ezelőtt számtalan nehézség sújtotta, melynek következtében az emberek természetes módon fordultak a vigaszt nyújtó egyházak felé. Az evangélikusok körében is felpezsdült a hitélet, melynek egyik jele, hogy 100 évvel ezelőtt, 1924 nyarán a kelenföldi hívek önálló egyházközséget alapítottak. Pár évvel később nekiláttak egy templom építésének is a mai Bocskai út – Magyari István utca sarkán, amely a középkori várak hangulatát idézi meg, illeszkedve a felekezet köszöntési formájához: Erős vár a mi Istenünk!

Szobrot állítanak a budavári Szent György tér közepére A Szabadság oszlopa a budavári Szent György tér közepén áll majd, tetején Hungária nőalakjával, a talapzaton három oroszlánnal, az emlékmű allegorikus formában jeleníti meg a 12 pontot. A tér teljesen újjáépül, elbontják a Szent Zsigmond-templom alapfalait jelképező köveket, az egykori romterületen park épül, a polgárváros felől érkezőket nemzeti lobogóval díszített fogadótér várja majd.

A Szervita tér gyöngyszeme – A Szent Anna-templom átalakulása A Szervita tér egyike a főváros azon pontjainak, amelyeknek képe az utóbbi évtizedekben a legtöbbször változott. Ez volt itt a tendencia már a XIX. században is, ami a térnek nevet adó templomon is nyomot hagyott. Védőszentjére, Szent Annára az egyház július 26-án emlékezik, mi pedig ez alkalomból a Szervita tér e sokat változott gyöngyszemét mutatjuk be.

Közlekedési adót vetett ki a járművekre a főváros 100 éve Adót vetettek ki a közlekedőkre a fővárosban 1924-ben. Addig is volt valamiféle adó, de ez elinflálódott. Az infláció megfékezésére tett kormányzati, központi intézkedések mellett a főváros is állandó aranykorona-alapú adót vetett ki a közlekedőkre.

Közösségi parkot adtak át Rákosmentén Elkészült a XVII. kerületi Cséplő utcai közösségi park, amelyet a helyi lakosok bevonásával alakítottak ki. Van itt játszótér, pumpapálya a kerékpárosok számára, KRESZ-pálya, valamint futókör és kutyafuttató is.

Felújítják a terézvárosi Liszt Ferenc teret Megújul a Liszt Ferenc tér Andrássy út felőli része. Az Ady-szobor körüli térrész átjárható és zöldebb lesz, utcabútorokat és ivókutat is elhelyeznek.

Budapesti hidak, de nem a Dunán Budapesten általában csak a Duna-hidakról beszélünk, hiszen azok egyedülállóak, látványosak és kifejezetten szépek. De a fővárosban számos más különleges híd van és volt, amelyekről sokszor meg szoktunk feledkezni.

Ahol a csillogó fekete lemezek is készültek – Volt egyszer egy gyártelep a Fehérvári úton Már a két alapító is úttörőnek számított, amikor a Fehérvári út 120. szám alatt létrehozták kábelgyár hatalmas telepét. Hamarosan a különböző műanyagok gyártásába is belefogtak, és évtizedekig egyedül itt állítottak elő Magyarországon hanglemezeket. A profiltisztításokat követően a műanyagból készült villamosipari termékek maradtak a gyár termékei. A Fehérvári úti telepen a 2010-es években megszűnt a termelés, és idén hozzákezdtek az épületek bontásához is.

Híres magyar festők vízparti képei – Megnyílt a Várkert Bazár új szabadtéri kiállítása Jelentős magyar festőművészek vizes tematikájú alkotásaiból mutat be válogatást A Nyár a parton – folyók, tavak, tengerek magyar ecsettel című tárlat. A Várkert Bazárban kiállított tablókon egyebek mellett Vaszary János, Egry József, Ferenczy Károly, Aba-Novák Vilmos vagy Csontváry Kosztka Tivadar festményeinek reprodukciói jelennek meg, felidézve Magyarország legismertebb vizeit: a Dunát, a Balatont, de kedvelt tengerparti helyszíneket is láthatunk a képeken.

Több mint 120 év után először emelik le a Hősök tere arkangyalát Teljeskörűen restaurálják a Millenniumi emlékmű ikonikus szobrát, a korinthoszi oszlopon álló Gábriel arkangyalt. A megújult szobor várhatóan 2025 első felében tér vissza a Hősök terére.

Magyar Nobel-díjasok portréjával díszítették egy lakóház falát Elkészült a Nobel-díjasok Fala a VII. kerületi Wesselényi utcában. Egy lakóház tűzfalára Karikó Katalin és Krausz Ferenc Nobel-díjas tudós óriásportréja került fel, a műalkotáson az olvasható, hogy „Magyarként, a tudomány élvonalában, az emberiséget szolgálva”.

Különleges gépkocsikat restaurálnak, köztük az egyhengeres Csonka-autót Újabb járművekkel, köztük ritkaságokkal bővült a közelmúltban a Közlekedési Múzeum gyűjteménye. Folyamatban van néhány ikonikus villamos felújítása, restaurálni fogják Csonka János 1900-as évek elejéről származó egyhengeres személygépjárművét és más különleges gépkocsikat, köztük egy Csepel teherautót és egy MÁVAG-tehergépjárművet is.

Az első „igazi” villamos Budapest és a villamosok elválaszthatatlanok. A villamosok már 135 éve részei a fővárosi utcaképnek, ugyanis 1889. július 30-án indultak el az első rendes, azaz nem kísérleti járművek az Egyetem tér és a Köztemető között.

Ahol a Festetics család a vendégeit fogadta – Egy különleges díszlépcsőház a mágnásnegyedben Főúri épületek esetében a díszlépcsőház nemcsak a közlekedést, a palota felső szintjére történő eljutást biztosította, hanem a család pompakifejtését is szolgálta. A Pollack Mihály téri Festetics-palota ma is megcsodálható díszlépcsőháza páratlan élményt nyújt a betérő emberek számára. Kevéssé ismert, hogy az épület tervezése során a lépcsőházat máshova gondolták elhelyezni, mint ahogy az ma látható.

Műemlék a Vámház körúton – Egy Ybl Miklós tervezte lakóépület és tulajdonosai A XIX. századi bérházak számos esetben a hazai építészet élvonalbeli mestereitől származtak, az utókor szerencséjére közülük több ma is áll, és akár egy egész utca- vagy házsor architektúráját meghatározzák. Ilyen az 1864-ben, 160 éve elkészült, Ybl Miklós által tervezett sarokház is a Vámház körút 15. alatt.

Iránytű a város szélén – Még önálló község volt Pesterzsébet a plébániatemplom építésekor Pesterzsébet a XX. század elején még egy gyorsan növekvő falu volt, ahol az utcák képét a földszintes lakóházak határozták meg. A betelepülők számára nem volt kérdés a templom építése, melyet karcsú és magas toronnyal láttak el, hogy szimbolikusan is kiemelkedjen a környezetéből, a hétköznapok szürkesége után az ünneplésre hívjon. Az Árpád-házi Szent Erzsébet pártfogásába ajánlott neogótikus alkotás 115 évvel ezelőtt készült el, de csak a következő évben, 1910. július 11-én szentelték fel.

Felavatták az új Olimpiai Emlékfalat a Farkasréti temetőben Az elhunyt olimpiai bajnokok tiszteletére emlékfalat állítottak a Farkasréti temetőben. A gyűrű alakú falon összesen 172 név szerepel.

A félhold árnyékában – Török kori emlékek Budapesten Hazánk történelmének egyik legnehezebb időszaka zajlott az 1920-as évek elején, az alapoktól kellett újjászervezni az ország működését. A sok teendő közé tartozott a diplomáciai kapcsolatok felvétele is a különböző államokkal, ez Törökországgal éppen 100 évvel ezelőtt történt meg. Bár kapcsolatunk nem volt mindig felhőtlen, mert középkori épületeink java része elpusztult a 150 éves török uralom alatt, de a megszállás idején épült, és máig megmaradt török emlékek ma már turisztikai látványosságnak és védendő értéknek számítanak Budapesten.