szecesszió

191616_penzugyminiszterium_csarnok.jpg Kívül gótikus, belül magyaros – A Pénzügyminisztérium palotájának meglepő díszei A várbéli Szentháromság téren már évek óta nagy munka zajlik: helyreállítják a Pénzügyminisztérium egykori palotáját, mellyel egy gazdagon díszített, neogótikus épület születik újjá. Most arra világítunk rá, hogy a századfordulón mennyire áthatotta az építészeket – így a tervező Fellner Sándort is – a nemzeti érzés kifejezésének igénye. A Pénzügyminisztérium belső tereiben ugyanis rengeteg magyaros szecessziós részlet árulkodik erről.
Két gyöngyszem a pesti Duna-parton – A Klotild-paloták Az Erzsébet híd pesti hídfője építészetileg többé-kevésbé egységesnek mondható, hiszen hasonló történelmi korban, a XX. század elején épült ki. Az épületek közül kettő nem is csak hasonlít egymásra, hanem egymás tükörképei, tulajdonképpen ikerpalotákról van szó. Nevük is azonos: az építtetőjük után Klotild-palotáknak szokás hívni, ugyanis Habsburg József főherceg felesége rendelte meg őket. Bár a pesti népnyelv a délire előszeretettel használja a Matildot is, amit a benne tavaly megnyílt szálloda is átvett. Az északiban pedig idén nyílik új hotel – ebből az alkalomból érdemes visszatekinteni az épületek történetére.
Lenyűgöző belső terek – Bejártuk a felújított Postapalotát A Széll Kálmán tér legismertebb épülete az egykori Budai Postapalota, mely 1926-os átadása óta uralkodik méltóságteljesen a környék fölött. A Magyar Posta 2008-ban kiköltözött belőle, így hosszú évekig üresen állt, csak 2016-ban talált vevőre. 2018-ban a Magyar Nemzeti Bankhoz került, és az ekkor kezdett rekonstrukciónak köszönhetően az épület az MNB Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum néven született újjá. Történtek hatalmas változások, de azokat gondos odafigyeléssel hajtották végre, és a belső terek úgy újultak meg, hogy az eredeti állapotokra is utalnak. Bejártuk a felújított épületet.
A szecessziós építészet mestere – Százötven éve született Ullmann Gyula A századfordulón Budapest rendkívül sokszínű város volt, és ez az építészetén is láthatóvá vált. Több stílus is hódított párhuzamosan, amelyek közül a Bécsben kialakult szecessziót legkövetkezetesebben Ullmann Gyula építész munkái képviselték, aki Kármán Gézával vezetett közös irodát. Születésének 150. évfordulóján bemutatjuk Ullmann gyönyörű fővárosi épületeit.
Látványosan halad a Lechner Ödön tervezte Sipeki Balás-villa felújítása, már szerkezetkész az új épületrész A XIV. kerületi Hermina úton álló, 1905 és 1907 között épült szecessziós villa – ma a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének (MVGYOSZ) székháza – teljes körű rekonstrukciója 2021 tavaszán kezdődött. A munkálatok része a tetőzet rendbetétele, a 2700 négyzetméternyi vakolat felújítása restaurátori felügyelet mellett, de a hall kékes fényű eozinmázas csempékkel díszített egyedülálló kandallója és lépcsője, a homlokzat műkő elemei is visszanyerik régi pompájukat. A villa mellett lebontott, 1970-es évekbeli toldaléképület helyén emelt új épületrész már elérte a szerkezetkész állapotot.
A XX. század kiemelkedő építésze volt: 90 éve halt meg Árkay Aladár Budapest-szerte számos épületet köszönhetünk Árkay Aladárnak: első önálló munkája az eredetileg szecessziós stílusban készült Andrássy úti Babocsay-villa, mely később, lecsupaszított formájában jugoszláv nagykövetségként vált ismertté, de ő tervezte a kissvábhegyi villanegyed házait is. Árkay későbbi épületei azonban már a modernizmust képviselik: a városmajori kistemplom vagy az art deco jegyeket is felmutató fasori református templom máig emblematikus részei a városképnek.
Egy épület két arca – A józsefvárosi Heinrich-udvar Az Üllői út páros oldalán, az Iparművészeti Múzeummal szemben áll egy neobarokk bérház, amelyet Heinrich Ferenc vaskereskedő építtetett. Nem messze tőle, a szomszédos Mária utcában pedig egy szecessziós jellegű raktárépület hosszú homlokzata húzódik. Az ember nem is gondolná, hogy a kettőnek köze van egymáshoz, pedig mégis: mindkettőt a Heinrich vaskereskedő család építtette. Utóbbi 1912-re készült el, vagyis száztíz évvel ezelőtt kezdhették el feltölteni áruval.
Több építészeti stílus mestere volt a 85 éve elhunyt Böhm Henrik Böhm Henrik a XX. század elejének egyik meghatározó magyar építésze volt, akinek munkáival nemcsak Budapesten, de szerte az országban és a Felvidéken is találkozhatunk. Hegedűs Árminnal 125 éve, 1896-ban társult, közös építészeti irodát nyitottak. Évtizedekig tartó együttműködésük során számos közintézményt, lakó- és bérházat, fürdő- és gyógyszállót terveztek a késő historizáló stílusirányzattól a szecesszión át a neobarokkig.
Indulhat az Iparművészeti Múzeum régóta várt rekonstrukciója A munkák során kívül-belül restaurálják a Lechner Ödön által tervezett gyönyörű szecessziós palota díszítéseit, megerősítik az épület alapozását, lebontanak több belső válaszfalat és udvari toldaléképületet, valamint a múzeum 21 méter magas kéményét is.
Aki tojással és túróval kevert festékkel színezte a legdíszesebb homlokzatát – 155 éve született Spiegel Frigyes építész Budapest egyik legdíszesebb szecessziós díszítésű lakóháza, a főváros legkeskenyebb épülete – mindkét „leg” Spiegel Frigyes gazdag alkotómunkáját dicséri. A 155 éve született építész korának elismert iparművésze is volt, a szecesszió és az art deco egyik hazai képviselője, aki belsőépítészként és a homlokzati ornamentika tervezőjeként is figyelemre méltó munkákat alkotott.
A szecessziós bérpaloták mestere – 150 éve született Bálint Zoltán építész Jelentős szerepet játszott Budapest építészetében a 150 éve született Bálint Zoltán, de neve, sajnálatos módon, ma már kevéssé ismert. Pedig termékeny életműve, az építésztársával, Jámbor Lajossal közösen alkotott munkái a magyar szecessziós építészet megkerülhetetlen alakjává emelték őt.
Aki számos szecessziós épülettel gazdagította Budapestet – 150 éve született Kármán Géza Aladár A századforduló éveiben megjelenő szecessziós építészet kiemelkedő alakja volt Kármán Géza Aladár. A bécsi irányzatból és a német Jugendstilből inspirálódva tervezett számos villát, bérházat, középületet, üzletet Budapest-szerte, de fővárosunk első modern nagyáruházát is ő álmodta meg. A szecesszió stílusjegyeivel, növényi ornamentikával, lágy vonalakkal, ívelt formákkal díszített épületei ma is szemet gyönyörködtetőek, üde színfoltjai városunknak.
Idegszanatórium, munkáskórház, katonai objektum – Megújulásra vár a szecessziós Észak-pesti Kórház A Pestújhelyhez tartozó Észak-pesti Kórház a megépülésekor, 1903-ban az ország egyetlen szecessziós jellegű kórházi épületegyüttese volt. Az akkori Niedermann-féle idegszanatóriumban a későbbiek során munkáskórház működött, majd a megszálló szovjet hadsereg katonai területe lett: az itt állomásozó csapatok központi egészségügyi kiszolgálóintézményeként hasznosították. A szecessziós főépületben ma a járóbetegek szakellátása működik, de a több mint 30 ingatlan nagy része kihasználatlan, elhagyatott és lepusztult, holott 9 épület is műemléki védelem alatt áll.
A szép kapuk mestere – Jungfer Gyula alkotásai reprezentatív középületeinket díszítik Ha budapesti sétáink során reprezentatív középületeinket is megtekintjük, lépten-nyomon Jungfer Gyula munkáival találkozhatunk. A hazai vasművesség újjáteremtője és iparművészeti rangra emelője 180 éve született. Munkássága napjainkig meghatározza fővárosunk arculatát.
Lechner Ödön követője volt – 75 éve hunyt el Jánszky Béla A XX. század elejének újító gondolatai és útkeresése az építészetben is megjelent. A nagy mester, Lechner Ödön hatására számos fiatal építész fordult a szecesszió felé, és vett részt az új, nemzeti jellegű építőművészet kialakításában. A „Fiatalok”-nak nevezett generáció aktív tagja és a szecesszióból formálódó népies stílus jeles képviselője volt Jánszky Béla, akinek népi motívumokkal díszített épületei ma is üde színfoltjai fővárosunknak. Jánszky több mint húsz évig lakott a belvárosi Nádor utcában, abban az általa tervezett házban, amely ma a CEU egyik épülete.
A modern magyar építészet előfutára volt – Száz éve hunyt el Lajta Béla A XX. század elejének egyik legmeghatározóbb magyar építésze volt Lajta Béla, aki Lechner Ödön nyomán elindulva a szecesszió stílusának nagy hatású képviselője volt, majd megtalálva saját útját és formavilágát a modern építészet hazai előfutára lett. Új szemléletet képviselt a tömegformálásban, megtartva a népies dekorációt, a szecesszió finom ornamentikáját, összekapcsolva az új anyagok művészetével egyszerűségükben is monumentális épületeket alkotott, amelyek a mai napig a nagyvárosi modern építészet szép példái.
Pestről Budára, Budáról Pestre: 150 éves az Állami Számvevőszék Különleges helyszínen működik a 150 éves Állami Számvevőszék: székháza a pesti Duna-part azon kevés épületei közé tartozik, amelynek sikerült átvészelni a XX. század viharait, nem pusztult el a második világháborúban. Mégis, a fennállásnak e kerek évfordulója alkalmából kiadott emlékérmén nem ezt az épületet látjuk, hanem a korábbi székházat, amely még az első világháború előtt épült a budai Duna-parton, Jámbor Lajos és Bálint Zoltán tervei szerint.
Szecessziós külső, modern belső – Kőrössy Albert Kálmán utolsó épületében jártunk Nemrégiben fejeződött be a Benczúr utca 26. szám alatti impozáns villa felújítása. A Kőrössy Albert Kálmán tervezte épület kívül megmaradt szecessziós villának, belül azonban úgy őrizték meg a védett értékeket, hogy közben teljesen modern tereket alakítottak ki, ráadásul csúcstechnológiával felszerelve. Lakóépületnek készült, majd nyelvvizsgaközpont volt, most pedig egy XXI. századi oktatási és innovációs központ működik benne. Lépjenek be velünk!
Elkészült a Kertész Imre Intézet új székháza Befejeződött a Benczúr utca 46. számú szecessziós épület felújítása, amely a Kertész Imre Intézet székháza lett. Az Intézet Kertész Imre munkái mellett Arthur Koestler, Petri György, Pilinszky János hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is kezeli.
Új feladatot kap az egykori Schöpf-Merei Ágoston Kórház – Jövőre megnyílik a gyógyszerkutatási központ Kevés olyan, száz évnél régebben megnyitott kórházépülete van a fővárosnak, amely ne szorulna alapos felújításra, átalakításra, modernizálásra. Volt olyan időszak is, nem is olyan régen, amikor felújítás helyett a bezárás mellett döntöttek az intézményt fenntartók. Sorolhatnánk is azokat az épületeket, amelyek évtizedek óta üresen, kihasználatlanul állnak, várva az elkerülhetetlennek tűnő elbontást. Szerencsére van már példa arra is, hogy jelentősebb funkcióváltás nélkül egy egészségügyet szolgáló épület megújul. Ilyen példa a volt Schöpf-Merei Ágoston Kórház.
120 éves az újpesti Városháza – Városvédő Roland lovag szobra is díszíti az impozáns épületet Újpest egyik jelképét, a 120 éve, 1900. augusztus 21-én átadott Városházát a kor kiemelkedő építészpárosa, Hegedűs Ármin és Böhm Henrik tervezte. A kezdetben községházaként, majd 1907-től városházaként működő, szecessziós stílusjegyeket is magán viselő historizáló épület ma is a helyiek szolgálatában áll.
Egy kis Genova a Gellért-hegyen – Megmutatjuk az olasz város mintaként szolgáló eredeti épületét A Hegedüs-villát, vagy eredeti nevén a Schoch-villát valószínűleg minden budapesti ismeri, bár a nevét kevesen tudják. Az épület tömege a Szent Gellértet ábrázoló szobor és a vízesés fölött magasodik, így azonnal szembetűnik, ha Pestről Buda felé haladunk az Erzsébet-hídon. Középkorias formái a XX. század eleji magyar építészetre kevésbé jellemzők, a városi legenda szerint egy olasz épület másolata. Utánajártunk, vajon igaz-e a legenda.
Az Iparművészeti Múzeumban jártunk – Különleges alkotások kerültek elő a felújítás alatt álló épületben Budapest egyik legkarakteresebb épülete, a magyar építészet kiemelkedő jelentőségű alkotása, az Iparművészeti Múzeum több mint két éve áll bezárva a látogatók előtt. A bezárás oka az a nagyszabású és igen szükséges felújítási munka, amelybe pénteken mi is betekintést nyerhettünk. Lapunkat ugyanis meghívták egy különleges épületbejárásra.
Ma 120 éve nyílt meg a Budai Vigadó – Bállal ünnepelték meg az épület átadását Régi vágyuk teljesült a budaiaknak 1900 januárjának végén, amikor végre megnyílt a régóta vágyott vigadójuk. De milyennek látták a budai polgárok kulturális igényeinek kielégítésére készült épületet 120 évvel a lapok tudósítói? Hogyan számoltak be a főváros legújabb palotájának átadásáról a korabeli újságok? Visszautaztunk az időben, és ennek jártunk utána.
A magyar szecesszió és neobarokk építészet mestere volt Hegedüs Ármin Százötven éve született Hegedüs Ármin, a magyar építészet termékeny alkotója, számos fővárosi iskola tervezője. Évtizedeken keresztül közös tervezőirodát tartott fent Böhm Henrikkel, akivel a késői historizmustól a szecesszión át a neobarokkig több városházát és jelentős számú fürdőépületet hozott létre.
150 éve született Jámbor Lajos, a magyar szecessziós építészet egyik kiemelkedő képviselője Budapesten sétálva számos gyönyörű, szecessziós épületben gyönyörködhetünk. Vannak köztük közintézmények, bérházak, villák és paloták. A szemünknek kedves látvány mellett – hiszen alig van valaki, akit ne bűvölnének el a szecesszió lágyan hullámzó vonalai és finom növényi ornamentikája – az épületek történetét, az építtetőt és az építészt sokszor nem ismerjük. Valószínűleg igen kevesen vannak azok is, akik Jámbor Lajos nevével találkoztak már. Pedig a hazai szecessziós építészet egyik kiemelkedő alakját tisztelhetjük benne.
Díszítőérzékkel átszőtt tudás – Kiállítás Kőrössy Albert Kálmán művészetéről A Városligeti fasorban található Ráth György-villában szeptember közepéig látható a Lechner Ödön magyaros formanyelvét követő, de kevésbé ismert műépítész, Kőrössy Albert Kálmán életművét bemutató kiállítás. A művész születésének 150. évfordulójára is emlékező tárlatot a Magyar Építészeti Múzeum és a Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ rendezésében tekinthetjük meg.
Házak, sorsok, virágdíszek: Kőrössy Albert Kálmán évtizedei Bizonyára megakadt már a szemük a Népligettel szemben az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum épületén: ragyogó, szecessziós középület! De rácsodálkozhattak a terézvárosi Kölcsey Ferenc Gimnáziumra vagy a Városligeti fasor egyik csodaszép villájára is. Lechner Ödön művének tartják a legtöbben őket, pedig nem ő tervezte, hanem a méltatlanul ismeretlen Kőrössy Albert Kálmán.
Virágzó magyar szecesszió – Komor Marcell-kiállítás nyílt a Művészetek Palotájában A magyaros szecessziós építészet egyik legnagyobb alakjának alkotásait csodálhatjuk meg a Művészetek Palotájában több mint tucatnyi tablóképen. A Virágzó magyar szecesszió – Komor Marcell című kiállítás április 5-én nyílt, a 39. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében.
Szecessziós kiállítás a Bedő-házban – Ékszerdoboz a Belvárosban A szecessziós stílusú Bedő-házban működik a Magyar Szecesszió Háza. A kiállításon és a kávéházban összesen 600 négyzetméteren korhű bútorok, dísztárgyak, festmények és mindennapi használati eszközök mutatják be a XX. század eleji Budapest polgári életét.

További cikkeink