Több építészeti stílus mestere volt a 85 éve elhunyt Böhm Henrik

2021. november 16. 14:00

Böhm Henrik a XX. század elejének egyik meghatározó magyar építésze volt, akinek munkáival nemcsak Budapesten, de szerte az országban és a Felvidéken is találkozhatunk. Hegedűs Árminnal 125 éve, 1896-ban társult, közös építészeti irodát nyitottak. Évtizedekig tartó együttműködésük során számos közintézményt, lakó- és bérházat, fürdő- és gyógyszállót terveztek a késő historizáló stílusirányzattól a szecesszión át a neobarokkig.

Böhm Henrik 1867-ben született Várpalotán. Építészmérnöki oklevelet 1890-ben szerzett a budapesti Műegyetemen, majd a kor szokásának megfelelően többéves külföldi tanulmányutat tett. Ausztria és Németország mellett Svédországban és Dániában is szerzett tapasztalatokat. Hazatérve először Meinig Artúr mellett dolgozott, majd 1896-ban Hegedűs Árminnal megnyitották közös irodájukat.

Bár önállóan is vállaltak tervezést, együttműködésük Böhm haláláig tartott. Számos nagyszerű épületet alkottak szecessziós, majd neobarokk stílusban Budapesten és vidéken. A közös munka során Böhm foglalkozott inkább a tervezéssel, Hegedűs Ármin az iroda munkáját szervezte, a kivitelezési munkálatokat irányította.

Az 1900-ban átadott újpesti Városháza Böhm Henrik és Hegedűs Ármin tervei alapján épült (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Egyik első közös munkájuk volt az újpesti Városháza. Az 1898-ban még községháza építésére kiírt pályázatot a Böhm–Hegedűs-páros az „Évszázados múlt után” jeligéjű munkájával nyerte meg. Az impozáns, kéttornyos, késő historizáló stílusú épületet 1899 májusában kezdték építeni, és bő egy évvel később, 1900. november 5-én már fel is avatták. Az 1907-ben várossá váló Újpest jelképévé váló Városháza mellett több közintézményt is terveztek a településnek: az azóta elbontott Újpest-Vidéki Takarékpénztár épületét, az 1908 és 1911 között épült és 2006-ban műemlékké nyilvánított vágóhidat és az 1928-ben megnyitott art deco stílusú Szülőotthont.

A Szervita tér 3. szám alatti egykori Török Bankház épülete 1906 körül (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Egyik legjelentősebb fővárosi munkájuk a Szervita téri szecessziós stílusú Török Bankház. A Török A. és Társa Bankház 1905-ben hirdetett tervpályázatot új székházára. Ugyan az első díjat Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula pályamunkája nyerte, a kivitelezési munkálatok a második díjat nyert Böhm Henrik és Hegedűs Ármin tervei szerint zajlottak. Ez volt az első, kizárólag iroda- és üzlethelyiségek céljára emelt épület Budapesten, amelyet a gyönyörűen kialakított, modern homlokzat is hirdetett. Már a pályázatban előírták az alapterület legnagyobb mérvű kihasználását, a minél nagyobb nappali megvilágítást, a tűzbiztonságot, a vas és üveg alkalmazását, valamint a homlokzat minden emeletén reklámtáblák számára megfelelő felület tervezését.

A Török Bankház homlokzatát díszítő, Róth Miksa készítette üvegmozaik festmény is visszanyerte eredeti pompáját a 2007-es felújítást követően (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Magyar Nemzet 1906. november 13-i száma részletes leírást adott az épületről. A földszinttől a negyedik emeletig fémkeretes üvegablakok dominálnak, az oszlopok svéd szienitből, a homlokzat egyéb kőanyaga hazai márványból készült. Az ötödik emeleti üvegmozaik festmény – Budapesten a legnagyobb ilyen alkotás – Róth Miksa munkája. Az épület plasztikái és a mára már eltűnt tetődísz Ney Simon alkotása. A szoborcsoport egy három méter átmérőjű, a Török nevet hirdető földgömböt tartotta, amelyet esténként kivilágítottak. A két medúzafej fölött – amelyek kígyóhajzata a tetőtéri ablakokat fogja közre – ragyog az üvegmozaik festmény. Középen Hungária, két oldalán a magyar történelem nagy alakjai, köztük Bocskai István, Zrínyi Miklós, Rákóczi Ferenc, Pázmány Péter, Kossuth Lajos, Széchenyi István, Vasvári Pál.

Az utcáról fémmel keretezett, amerikai stílusú forgóajtón lehetett belépni. Az épület vízvezetékkel, központi fűtéssel, külön bejáratú, de összenyitható önálló helyiségekkel, két lifttel és külön postafelvonóval, tetőterasszal és a padlástérben kialakított fényképészeti műteremmel várta ügyfeleit és a vásárlókat. A „Levegő és világosság!” elvét szem előtt tartva kiemelten figyeltek a tűzbiztonságra, a tetőablak nyitható volt. A földszinten a bank, az emeleteken üzlethelyiségek kaptak helyet. Az épületet 2007-ben felújították, így eredeti pompájában, bár a tetődísz nélkül csodálható meg.

Böhm Henrik és Hegedűs Ármin tervezte a Budapesti Közvetítési Vállalat Rt. székházát is a Gerlóczy utca 11. szám alatt. Az 1912-re elkészült késő szecessziós, art decóba hajló stíluselemekkel díszített épületet a 2010-es évek elején felújították, így üde színfoltja a pesti belvárosnak.

A Gerlóczy utca 11. szám alatti épület késő szecessziós stílusban épült Böhm Henrik és Hegedűs Ármin tervei szerint 1912-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A bérházat díszítő elemek és a tetőt tartó marcona férfiak már az art decót idézik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ugyanebben az évben készült el a Váci utca 78–80. szám alatti szecessziós stílusú lakóház is, amelynek homlokzatán szintén fellelhetők art deco stílusjegyei.

A Váci utca 78–80. szám alatti bérház is Böhm Henrik és Hegedűs Ármin közös munkája. Díszítése miatt Páva-háznak is hívták ((Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Közös munkáikat az 1920-as évektől a neobarokk stílusa jellemezte, amelynek szép példája az 1927–1928-ban a Pannónia és Balzac utca sarkán épült ötemeletes lakóház.

A XIII. kerületi Balzac és Pannónia utcák (Pannónia utca 36.) sarkán álló lakóház neobarokk stílusban épült a Böhm–Hegedűs-építészpáros tervei szerint (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Együtt készítették az első magyar acélvázas lakóházat is. Eredetileg irodaházat terveztek az Általános Fogyasztási Szövetkezet részére a mai Horváth Mihály térre, a József Telefonközpont melletti telekre. Mivel rövid idő állt rendelkezésre a kivitelezésre, ezért az acélvázas megoldás mellett döntöttek. Közben az igények módosulásával a tervek is megváltoztak, így 1931-re irodaház helyett végül egy hatemeletes bérházat építettek fel.

A VIII. kerületi Horváth Mihály tér 16. szám alatt áll az első magyar acélvázas lakóház, amelyet Böhm Henrik és Hegedűs Ármin közösen tervezett (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Közintézmények (az újpesti mellett a pesterzsébeti városháza is ő munkájuk), iroda- és lakóházak mellett családi házat is terveztek. Az 1930-1931-ben kivitelezett II. kerületi Napraforgó utcai mintalakótelep egyik háza, a Napraforgó utca 14. szám alatti is a Böhm–Hegedűs-páros tervei szerint épült.

A II. kerületben, a Napraforgó utca 14. szám alatti családi ház is az építészpáros munkája (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Lajta Béla halála után (1920. október 11.) kaptak megbízást az általa tervezett Pesti Izraelita Hitközség gimnáziumi épületének befejezésére. Lajta terveit részben tiszteletben tartva, azt art decós elemekkel kiegészítve 1931-re készült el a modern iskolaépület a Czázár András utca 10. szám alatt, amelyben ma az ELTE Radnóti Miklós Általános Iskola és Gimnázium működik.

A Cházár András utcában álló, ma az ELTE Radnóti Miklós Általános Iskola és Gimnáziumnak otthont adó iskolaépületet Lajta Béla tervezte, de halála után terveit valamelyest módosítva a Böhm–Hegedűs-építészpáros fejezte be (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Már az 1910-es években terveztek fürdő- és gyógyszállókat (Pöstyén, Trencsénteplic), az 1920-as évekre pedig szakmai tapasztalataiknak köszönhetően számos vidéki fürdőszálló tervét készítették el neobarokk stílusban, így Kiskunfélegyházán, Szolnokon, Békéscsabán és Egerben.

Részt vettek az Országos Társadalombiztosító Intézet Fiumei úti székházának tervpályázatán, ahol a harmadik díjat nyerték el munkájukkal, emellett a Gellért rakpart művészi kiképzésének pályázatán is. Több családi sírboltot terveztek a rákoskeresztúri temetőben, de Böhm önállóan is részt vett a Kozma utcai izraelita temető árkádos sírbolttervekre hirdetett pályázatán.

Böhm Henrik Budapesten hunyt el 1936. október 23-án.

Nyitókép: A Böhm Henrik és Hegedűs Ármin tervezte Török Bankház épülete a Szervita téren napjainkban (Fotó: pestbuda.hu/Both Balázs)

art deco, Böhm Henrik, Budapest, építész, építészet, F. Nagy Veronika, Hegedüs Ármin, historizmus, neobarokk, PestBuda, pestbuda.hu, szecesszió, Török Bankház, Újpest, Városháza

²⁴ ⁰ ⁰

Kapcsolódó írások

A sárkányölő temploma – Szent György kultusza a Szerb utcában

2024. április 24. 12:30

Szent György egy ókeresztény korban élő katona volt, akinek vértanúságára hazánkban április 24-én emlékezünk. Budapest legrégibb, neki szentelt templomát viszont nem magyarok, hanem nálunk letelepült szerbek építették, és a róluk elnevezett Szerb utcában áll, az V. kerületben. Ünnepnapja alkalmából bemutatjuk ezt a barokk ékszerdobozt, mely bájos kertjével üde színfolt a sűrűn beépített Belvárosban.

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban

2024. április 18. 15:00

Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán

2024. április 17. 15:00

A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Zielinski Szilárdra, a hazai vasbetonépítés úttörőjére emlékeztek

2024. április 27. 16:00

Zielinski Szilárd építész, út- és vasúttervező mérnök, egyetemi tanár a vasbetonépítés egyik úttörőjeként számos emblematikus építményt adott a városnak. Halálának 100. évfordulóján megemlékezést tartottak a Fiumei úti sírkertben, a felújított sírjánál.

Újra jár a zugligeti Libegő

2024. április 27. 14:00

Április 27-től újra jár a Zugligeti Libegő, amelynek befejeződött a karbantartása. A Libegő Zugliget és a János-hegy között szállítja utasait, a két végállomás közötti 262 méter a szintkülönbség.

A leghíresebb magyar gőzmozdony: 100 éve készült el a legendás 424-es

2024. április 26. 9:00

Talán a leghíresebb magyar gőzmozdony, amiből több mint 500 készült 30 év alatt, 100 éve mutatkozott be. A 424-es mozdony a mai napig megdobogtatja a vasútbarátok szívét.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

A leghíresebb magyar gőzmozdony: 100 éve készült el a legendás 424-es Talán a leghíresebb magyar gőzmozdony, amiből több mint 500 készült 30 év alatt, 100 éve mutatkozott be. A 424-es mozdony a mai napig megdobogtatja a vasútbarátok szívét.

⁷⁹ ¹ ⁰

A sárkányölő temploma – Szent György kultusza a Szerb utcában Szent György egy ókeresztény korban élő katona volt, akinek vértanúságára hazánkban április 24-én emlékezünk. Budapest legrégibb, neki szentelt templomát viszont nem magyarok, hanem nálunk letelepült szerbek építették, és a róluk elnevezett Szerb utcában áll, az V. kerületben. Ünnepnapja alkalmából bemutatjuk ezt a barokk ékszerdobozt, mely bájos kertjével üde színfolt a sűrűn beépített Belvárosban.

⁵⁷ ⁰ ⁰

Miért kellett negyedszázadot várni a Margit-szigetre vezető híd megépítésére? Miért nem épült meg negyedszázadon keresztül a Margit-szigeti szárnyhíd, holott már eleve úgy tervezték a hidat, hogy arról egy szárny vezessen a szigetre? Mi kellett ahhoz, hogy 125 évvel ezelőtt döntés szülessen a megépítéséről?

¹²⁹ ⁰ ⁰

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

¹⁰³ ⁰ ⁰

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

¹⁴⁸ ⁰ ⁰

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

¹⁶² ¹ ⁰

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

⁹⁶ ⁰ ⁰

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

¹⁰⁵ ⁰ ¹

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

¹³¹ ⁰ ⁰

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

⁹² ² ¹

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

¹¹² ¹ ¹

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

¹⁷⁸ ⁴ ⁹

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

⁷² ¹²⁴ ⁰

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

¹²¹ ⁰ ⁰

Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.

⁷⁷ ¹⁰⁰ ⁰

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

¹⁴⁸ ¹ ²

A belföldi repülőjáratok vége Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.

¹² ⁸⁶ ¹

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

¹⁶⁸ ¹ ⁰

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

¹³⁸ ⁹ ⁰

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

¹⁰⁷ ⁴ ⁰

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

¹⁸³ ⁰ ⁰

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

¹⁷⁸ ⁰ ⁰

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

¹⁰⁵ ⁹ ²

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

¹²³ ⁸¹ ⁰

Így éltek az első budapesti gyermekotthonok lakói Az árva, elhagyott gyerekek gondozása már az elmúlt évszázadokban is cselekvésre sarkallta a jobb érzésű embereket. A nevelésükre létrehozott lelencházak eleinte egyházi és egyesületi keretek között működtek, majd megnyílt az első állami intézet is 1907-ben. Az akkori gyermekvédelmi törvények megalkotói arra törekedtek, hogy az elhagyottak vagy árvák minél hamarabb családba kerüljenek, így a nevelőotthonokban többnyire csak átmenetileg tartózkodtak.

¹³⁶ ² ²

Egy magyar útburkoló kő Sárga, magyar, és az 1878-as párizsi világkiállításon díjazták. Nem egy déligyümölcsről van szó, hanem egy ma már szinte teljesen kikopott útburkoló anyagról, a keramitról, amelyet 145 éve kezdtek el nagyobb mértékben használni.

²⁰⁶ ⁷ ³