Böhm Henrik 1867-ben született Várpalotán. Építészmérnöki oklevelet 1890-ben szerzett a budapesti Műegyetemen, majd a kor szokásának megfelelően többéves külföldi tanulmányutat tett. Ausztria és Németország mellett Svédországban és Dániában is szerzett tapasztalatokat. Hazatérve először Meinig Artúr mellett dolgozott, majd 1896-ban Hegedűs Árminnal megnyitották közös irodájukat.

Bár önállóan is vállaltak tervezést, együttműködésük Böhm haláláig tartott. Számos nagyszerű épületet alkottak szecessziós, majd neobarokk stílusban Budapesten és vidéken. A közös munka során Böhm foglalkozott inkább a tervezéssel, Hegedűs Ármin az iroda munkáját szervezte, a kivitelezési munkálatokat irányította.

Az 1900-ban átadott újpesti Városháza Böhm Henrik és Hegedűs Ármin tervei alapján épült (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Egyik első közös munkájuk volt az újpesti Városháza. Az 1898-ban még községháza építésére kiírt pályázatot a Böhm–Hegedűs-páros az „Évszázados múlt után” jeligéjű munkájával nyerte meg. Az impozáns, kéttornyos, késő historizáló stílusú épületet 1899 májusában kezdték építeni, és bő egy évvel később, 1900. november 5-én már fel is avatták. Az 1907-ben várossá váló Újpest jelképévé váló Városháza mellett több közintézményt is terveztek a településnek: az azóta elbontott Újpest-Vidéki Takarékpénztár épületét, az 1908 és 1911 között épült és 2006-ban műemlékké nyilvánított vágóhidat és az 1928-ben megnyitott art deco stílusú Szülőotthont.

A Szervita tér 3. szám alatti egykori Török Bankház épülete 1906 körül (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Egyik legjelentősebb fővárosi munkájuk a Szervita téri szecessziós stílusú Török Bankház. A Török A. és Társa Bankház 1905-ben hirdetett tervpályázatot új székházára. Ugyan az első díjat Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula pályamunkája nyerte, a kivitelezési munkálatok a második díjat nyert Böhm Henrik és Hegedűs Ármin tervei szerint zajlottak. Ez volt az első, kizárólag iroda- és üzlethelyiségek céljára emelt épület Budapesten, amelyet a gyönyörűen kialakított, modern homlokzat is hirdetett. Már a pályázatban előírták az alapterület legnagyobb mérvű kihasználását, a minél nagyobb nappali megvilágítást, a tűzbiztonságot, a vas és üveg alkalmazását, valamint a homlokzat minden emeletén reklámtáblák számára megfelelő felület tervezését.

A Török Bankház homlokzatát díszítő, Róth Miksa készítette üvegmozaik festmény is visszanyerte eredeti pompáját a 2007-es felújítást követően (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Magyar Nemzet 1906. november 13-i száma részletes leírást adott az épületről. A földszinttől a negyedik emeletig fémkeretes üvegablakok dominálnak, az oszlopok svéd szienitből, a homlokzat egyéb kőanyaga hazai márványból készült. Az ötödik emeleti üvegmozaik festmény – Budapesten a legnagyobb ilyen alkotás – Róth Miksa munkája. Az épület plasztikái és a mára már eltűnt tetődísz Ney Simon alkotása. A szoborcsoport egy három méter átmérőjű, a Török nevet hirdető földgömböt tartotta, amelyet esténként kivilágítottak. A két medúzafej fölött – amelyek kígyóhajzata a tetőtéri ablakokat fogja közre – ragyog az üvegmozaik festmény. Középen Hungária, két oldalán a magyar történelem nagy alakjai, köztük Bocskai István, Zrínyi Miklós, Rákóczi Ferenc, Pázmány Péter, Kossuth Lajos, Széchenyi István, Vasvári Pál.

Az utcáról fémmel keretezett, amerikai stílusú forgóajtón lehetett belépni. Az épület vízvezetékkel, központi fűtéssel, külön bejáratú, de összenyitható önálló helyiségekkel, két lifttel és külön postafelvonóval, tetőterasszal és a padlástérben kialakított fényképészeti műteremmel várta ügyfeleit és a vásárlókat. A „Levegő és világosság!” elvét szem előtt tartva kiemelten figyeltek a tűzbiztonságra, a tetőablak nyitható volt. A földszinten a bank, az emeleteken üzlethelyiségek kaptak helyet. Az épületet 2007-ben felújították, így eredeti pompájában, bár a tetődísz nélkül csodálható meg.

Böhm Henrik és Hegedűs Ármin tervezte a Budapesti Közvetítési Vállalat Rt. székházát is a Gerlóczy utca 11. szám alatt. Az 1912-re elkészült késő szecessziós, art decóba hajló stíluselemekkel díszített épületet a 2010-es évek elején felújították, így üde színfoltja a pesti belvárosnak.

A Gerlóczy utca 11. szám alatti épület késő szecessziós stílusban épült Böhm Henrik és Hegedűs Ármin tervei szerint 1912-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A bérházat díszítő elemek és a tetőt tartó marcona férfiak már az art decót idézik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Ugyanebben az évben készült el a Váci utca 78–80. szám alatti szecessziós stílusú lakóház is, amelynek homlokzatán szintén fellelhetők art deco stílusjegyei.

A Váci utca 78–80. szám alatti bérház is Böhm Henrik és Hegedűs Ármin közös munkája. Díszítése miatt Páva-háznak is hívták ((Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Közös munkáikat az 1920-as évektől a neobarokk stílusa jellemezte, amelynek szép példája az 1927–1928-ban a Pannónia és Balzac utca sarkán épült ötemeletes lakóház.

A XIII. kerületi Balzac és Pannónia utcák (Pannónia utca 36.) sarkán álló lakóház neobarokk stílusban épült a Böhm–Hegedűs-építészpáros tervei szerint (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Együtt készítették az első magyar acélvázas lakóházat is. Eredetileg irodaházat terveztek az Általános Fogyasztási Szövetkezet részére a mai Horváth Mihály térre, a József Telefonközpont melletti telekre. Mivel rövid idő állt rendelkezésre a kivitelezésre, ezért az acélvázas megoldás mellett döntöttek. Közben az igények módosulásával a tervek is megváltoztak, így 1931-re irodaház helyett végül egy hatemeletes bérházat építettek fel.

A VIII. kerületi Horváth Mihály tér 16. szám alatt áll az első magyar acélvázas lakóház, amelyet Böhm Henrik és Hegedűs Ármin közösen tervezett (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Közintézmények (az újpesti mellett a pesterzsébeti városháza is ő munkájuk), iroda- és lakóházak mellett családi házat is terveztek. Az 1930-1931-ben kivitelezett II. kerületi Napraforgó utcai mintalakótelep egyik háza, a Napraforgó utca 14. szám alatti is a Böhm–Hegedűs-páros tervei szerint épült.

A II. kerületben, a Napraforgó utca 14. szám alatti családi ház is az építészpáros munkája (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Lajta Béla halála után (1920. október 11.) kaptak megbízást az általa tervezett Pesti Izraelita Hitközség gimnáziumi épületének befejezésére. Lajta terveit részben tiszteletben tartva, azt art decós elemekkel kiegészítve 1931-re készült el a modern iskolaépület a Czázár András utca 10. szám alatt, amelyben ma az ELTE Radnóti Miklós Általános Iskola és Gimnázium működik.

A Cházár András utcában álló, ma az ELTE Radnóti Miklós Általános Iskola és Gimnáziumnak otthont adó iskolaépületet Lajta Béla tervezte, de halála után terveit valamelyest módosítva a Böhm–Hegedűs-építészpáros fejezte be (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Már az 1910-es években terveztek fürdő- és gyógyszállókat (Pöstyén, Trencsénteplic), az 1920-as évekre pedig szakmai tapasztalataiknak köszönhetően számos vidéki fürdőszálló tervét készítették el neobarokk stílusban, így Kiskunfélegyházán, Szolnokon, Békéscsabán és Egerben.

Részt vettek az Országos Társadalombiztosító Intézet Fiumei úti székházának tervpályázatán, ahol a harmadik díjat nyerték el munkájukkal, emellett a Gellért rakpart művészi kiképzésének pályázatán is. Több családi sírboltot terveztek a rákoskeresztúri temetőben, de Böhm önállóan is részt vett a Kozma utcai izraelita temető árkádos sírbolttervekre hirdetett pályázatán.

Böhm Henrik Budapesten hunyt el 1936. október 23-án.

Nyitókép: A Böhm Henrik és Hegedűs Ármin tervezte Török Bankház épülete a Szervita téren napjainkban (Fotó: pestbuda.hu/Both Balázs)