Két gyöngyszem a pesti Duna-parton – A Klotild-paloták

Írta: Bodó Péter

2022. április 8. 0:43

Az Erzsébet híd pesti hídfője építészetileg többé-kevésbé egységesnek mondható, hiszen hasonló történelmi korban, a XX. század elején épült ki. Az épületek közül kettő nem is csak hasonlít egymásra, hanem egymás tükörképei, tulajdonképpen ikerpalotákról van szó. Nevük is azonos: az építtetőjük után Klotild-palotáknak szokás hívni, ugyanis Habsburg József főherceg felesége rendelte meg őket. Bár a pesti népnyelv a délire előszeretettel használja a Matildot is, amit a benne tavaly megnyílt szálloda is átvett. Az északiban pedig idén nyílik új hotel – ebből az alkalomból érdemes visszatekinteni az épületek történetére.

Az Erzsébet híd építése miatt Pest középkori városmagját alaposan átalakították, a Dunához közel eső épületek jelentős részét le is bontották. Még a városháza is áldozatul esett a tereprendezésnek, és a Belvárosi plébániatemplom is csak hosszú viták eredményeként maradhatott meg. Az 1890-es évek elejétől a Fővárosi Közmunkák Tanácsa sorra sajátította ki és bontotta le az ingatlanokat, így a század végére rengeteg telek tátongott üresen a város közepén.

A pesti belváros képe az Erzsébet híd építése előtt, 1894-ben (Forrás: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára/Klösz György fényképei, Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.132)

Ez természetesen nagy lehetőséget kínált az ingatlanberuházóknak, köztük Klotild Mária főhercegnének is. 1899-ben megvásárolt két telket az akkor még csak épülő hídra vezető út két oldalán, hogy azokra szimmetrikusan két bérpalotát építtessen. A tervezéssel Korb Flóris és Giergl Kálmán közös építészirodáját bízta meg. A harminc méter széles Eskü út – amely Ferenc József 1867-ben itt elmondott koronázási esküjéről kapta nevét – nem engedte, hogy a leendő épületek csorbítsák a budai oldal látványát, az elképzelés ugyanis az volt, hogy a paloták a híd vizuális kapuit alkotnák, legalábbis a pesti belvárosból nézve.

A Klotild-paloták már állnak, a háttérben a hidat még építik (Forrás: Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma, Fotótár)

A Klotild-paloták napjainkban (Fotó: Juharos Róbert/pestbuda.hu)

Nemcsak felépítményük, hanem alaprajzuk is megegyezik: a telekhez igazodva trapéz alakú és a Dunára merőlegesen nyújtott. A belváros felőli oldala egészen rövid, mindössze tizenöt méter, a folyóhoz közelebbi és azzal párhuzamos oldala mintegy kétszer ilyen hosszú. Bejárat mindkét hosszú oldalán nyílik, a közepétől kissé keletre tolva, azokat pedig egy enyhe ívben hajló, boltozott kapuáthajtó – tulajdonképpen passzázs – köti össze, mely két részre tagolja az épületet. Mindkettő belsejében lépcsőházat is magában foglaló csarnok helyezkedik el, melyeket egy körülfutó folyosó és az arról nyíló kisebb-nagyobb termek vesznek körül.

A paloták trapéz alakú alaprajza (Forrás: Budapest Főváros Levéltára)

Külső megjelenésük is tükrözi a feladatukat: harmonizálnak a híd képével. Elülső rövidke oldalukhoz ugyanis a háromemeletes magasság egyébként is függőleges hangsúlyt kölcsönöz – ráadásul a földszint fölé egy félemeletet is beépítettek –, az út felőli sarokra pedig tornyokat is helyeztek, melyek szinte visszhangozzák a híd pilonjának formáját. A toronytól a bejáratok tengelyéig az épületet egy negyedik emelet is magasítja, melynek sarkaira kisebb tornyocskákat is állítottak a tervezők. Létrejön tehát a harmónia, de egy hiba mégis csúszott a számításba, melyet a Vállalkozók Lapja című folyóirat így tálalt:

„A térnek szép hatása elvész, mihelyt a Kossuth Lajos utcáról akarjuk élvezni, mert a Klotild-paloták felé annyira lejt, hogy e szép épületek a földbe látszanak süllyedni, a szimmetria pedig egyáltalán nem érvényesül.”

A látványt a Belvárosi plébániatemplom tornyai is rontják, aminek megtartásáról egyébként egészen az 1930-as évek közepéig tartott a vita, csak akkor vetették el véglegesen a lebontás vagy az eltolás (vagyis új helyen történő felépítés) lehetőségét. Ma már egyértelmű, hogy jó döntést hoztak a várostervezők, hiszen Pest legrégibb műemlékéről van szó. A híd helyét választották meg szerencsétlenül (a közlekedési szempontok voltak elsődlegesek), de annak építészeti részeit – például a pilonok felső lezárását – mégis a templom toronysisakjához tudták igazítani, így igyekeztek összhangba hozni a két építményt.

A régi Erzsébet híd és a Belvárosi plébániatemplom az 1910-es években (Forrás: Fortepan/Képszám: 27910)

A harmónia a híd és a Klotild-paloták között is létrejött, a látványon túl részben az anyaghasználatban is: a palotákat a félemelet magasságáig a Schlick-gyár által szerelt vasszerkezet alkotja, a felsőbb szintek kő- és téglafalai ezeken nyugszanak. A földszint kirakatainak hatalmas üvegfelületei is modern megoldásnak számítottak, csakúgy mint a liftek, melyeket Budapesten itt alkalmaztak először. Az üveg a funkció miatt kapott ilyen nagy szerepet, a földszintet ugyanis kávéházaknak és üzleteknek adták bérbe, amelyek így több vendéget és vásárlót tudtak becsalogatni. A déli palotában 1901-ben nyitott meg a Belvárosi Kávéház, melyet többek között Krúdy Gyula is előszeretettel látogatott, itt írta meg a Szindbád történetek nagy részét. Szemet gyönyörködtető berendezése szerencsére máig megmaradt.

A déli palotában működött a Belvárosi Kávéház (Forrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum)

Az első emeleti termeket – mindkét épületben – egyesületek és társulatok bérelték ki, a második és a harmadik emeleten sorakoztak a bérlakások, míg a legfelső, kisebb alapterületű szinten műtermeket rendeztek be. A kor legmodernebb felszereléseit építették be, minden lakásban volt fürdőszoba és folyóvizes csap is. Továbbá olyan neves üzemekből érkeztek ide termékek, mint a pécsi Zsolnay-gyár, amely a kályhákat szállította vagy Róth Miksa budapesti műhelye, amely az üvegablakokat készítette. Említést érdemelnek még a homlokzat teljes szélességében végigvonuló erkélyek díszes rácsai, melyeket többek a Forreider és Schiller cég kovácsolt, a kapukat pedig Jungfer Gyula vállalata gyártotta.

Az északi palota napjainkban (Fotó: Juharos Róbert/pestbuda.hu)

A homlokzat nagyon mozgalmas és meglehetősen összetett volt, jól tükrözi a századforduló stíluspluralizmusát. Legnagyobb részt a neobarokk képviselteti magát, hiszen ez a hivalkodó stílus könnyen felkeltette az emberek figyelmét – bár jelen esetben önmagában a központi fekvésük is megtette ezt –, így hamarabb találtak bérlőre a helyiségek. A stílust szépen reprezentálják az ablakok szemöldökpárkányai, a második emeleten láthatók különösen plasztikusak. Hasonló formát rajzolnak a homlokzati kiszögellések – úgynevezett rizalitok – oromzatai is.

Az déli palota napjainkban (Fotó: Juharos Róbert/pestbuda.hu)

Annyira részletgazdag a homlokzat, hogy egy korabeli értékelés spanyolosnak minősíti, a 48 méter magas tornyok felső részének megoldása ellenben az angol barokk formákat követi. A tornyok csúcsára érthető módon a főhercegi koronát állították a tervezők. A homlokzatot sárga színű tégla burkolja, bár a figyelmet inkább a tagozó- és díszítőelemek faragott kövei vonják magukra. Főleg a belső tér részleteiben, a növényi díszek alkalmazásában azonban tetten érhető a szecesszió is.

A palotákat 1899 májusában kezdték építeni és mindössze tizenhét hónap alatt el is készültek. Míg a déli az említett kávéházról volt igazán híres, az északiba maguk a tervezők költöztek be, bár csak tíz évet laktak ott. Az első világháború vége felé anyagi bajba kerülő főhercegi család is kénytelen volt eladni az ingatlanokat. A második világégés során az északi palota súlyos sérüléseket szenvedett, de az épen maradt déli párjának mintájára helyre tudták állítani eredeti képét.

Az utóbbi években szintén gyakran lehetett látni toronydarukat az épületek fölött: mindkettőben luxusszállodákat alakítottak ki. Jelenleg a déliben a tavaly megnyílt Matild Palace működik, az északiban pedig hamarosan az amerikai St. Regis brand nyitja meg legújabb szállodáját, mely Európában csupán a hetedik egységük lesz.

Nyitókép: A Klotild-paloták a két világháború között (Forrás: Fortepan/Képszám: 32570)

Összesen 10 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


Bar nem tartozik szervesen ide, de nagyon hianyzik a Tiller palota es az Osztalysorsjatek palota. Amiknek a helyen szegyenszemre jelenleg egy autopalya lehajto van, a szocialista motorizacio jegyeben...Jo lenne mar ezen valtoztatni vegre!

Válaszok:
persona | 2022. április 8. 14:38
belter | 2022. április 8. 23:20

Tovabba a volt Mercur Bank szekhaza amit a hatvanas evekben bontottak el es szinten resze volt a tombnek.
Hihetetlen mennyivel szebb es elhetobb lehetne Budapest, ha vegre megszunne a belvarost ketteszelo autopalya.

Válaszok:
Sándor | 2022. április 10. 15:17

A jobb oldali Klotild palotát évekkel ezelőtt felújitották, majd miután kiköltözött a Buddha-Bar Hotel, most megint renoválják.
Nem értem.

Válaszok:
belter | 2022. április 8. 23:22

Ezek a paloták valójában nem túl szépek. A mai Pestet meghatározó Erzsébet híddal egy időben és szinte egy stílusban épültek. nem csak a Klotild-paloták, a Curia-palota, de egy jó nyolc lakótömbnyi épület épült a pesti hídfő köré: késői szecesszió, spanyol barokk ízzel. A Duna-Irányi utca-Károlyi/Petőfi utcák-Haris köz-Piarista köz határolta belső-Belvárosból nem sok maradt a plébániatemplomon kívül. Nézzük meg az 1894-es felvételen, mi minden tűnt el pár év alatt: Városháza tér, Városháza, Belvárosi Plébánia, Curia, klasszicista pesti Duna-part, Piarista tömb, Szentháromság patika. Mit nyertünk az Erzsébet-híddal? Évszázados közlekedési katasztrófát a Rákóczi út - Kossuth Lajos utca - Hegyalja út vonalán. (Az Osztálysorsjáték palotáról ki merem jelenteni, hogy Pest legízléstelenebb épülete volt a századfordulón.)

Válaszok:
Sándor | 2022. április 10. 15:21

Két oka volt: a szállodaipar összeomlása a járvány/utazási zárlat miatt, valamint a tulajdonosváltás. Talán ugyanaz a török befektetőcsoport szerezte meg, mint a déli palotát.


A régi képen jól látható milyen összhangban voltak a régi Erzsébet híd, a Belvárosi templom, és a Klotild paloták tornyai.

Válaszok:
persona | 2022. április 10. 12:02
Sándor | 2022. április 22. 20:24

Ahogyan az elefantos haz sarokkupolaja is ami ma nagyon hianyzik a kepbol.


A Belvárost azóta szeli át autópálya mióta a régebbi, keskenyebb Erzsébet hidat egy ronda modern híddal helyettesítették és a Hegyalja utat rávezették. Hab a tortám a BAM felüljáró amelyik az M1-M7 forgalmát behozza a belvárosba.


Az Erzsébet híd (a régi) sokat javított a város forgalmán. A Hegyalja út felől nem kellett volna felvinni az autópályát. A lebontott házak egy részéért nem kár, régi, földszintes ház volt.


A régi Erzsébet híd egyenesen vitt rá a Kossuth Lajos útra, mostani előtt betettek egy görbületet a templom után, mert az északi oldal felé szélesítették a hidat.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó