Franciás, olaszos, németes, magyaros – A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium és európai társai

A cikk angol nyelvű változata: French, Italian, German, Hungarian - The Royal Hungarian Ministry of Finance and its European counterparts

Írta: Bodó Péter

2022. június 28. 9:00

A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium Szentháromság téri palotájának varázslatos belső tereiben nagy szerepet kapott a magyar népművészet. Építésének idején – a XX. század legelején – ugyanis lángolt hazánkban a nemzeti érzés, amit az építészet nyelvén a nép ősi díszítőmotívumainak felelevenítésével fejeztek ki. Egy Pénzügyminisztérium minden országban fontos intézmény, de vajon máshol is tükröződik az adott nemzet lelkülete a falakon? Néhány európai példát bemutatva keressük a választ arra, hogy máshol is e koncepció alapján építették-e ezt az épülettípust.

Hazánk a XIX. század második felében szédítő tempóban fejlődött, amit fővárosunk népességnövekedése is látványosan kifejezett: a főváros 1873-as egyesítése idején még csak alig volt háromszázezer fölött a lakosság száma, az évszázad végére viszont megduplázódott. Az épületállomány is rohamos ütemben gyarapodott, az ekkor tevékenykedő építészek pedig munkájukban gyakran alapoztak külföldi előképekre.

Friedrich von Schmidt: Győzedelmes Mária-templom Bécsben (Forrás: wikipedia.org)

Steindl Imre például a Parlament kupoláját a Bécs Fünfhaus kerületében álló Győzedelmes Mária-templomból (Kirche Maria von Siege) kölcsönözte, Hauszmann Alajos Kúriáját pedig a berlini Reichstag ihlette. Az építészek közül többen maguk is idegen származásúak – főleg németek – és külföldi iskolázottságúak voltak, így kijelenthető, hogy a világvárossá váló Budapesten nagymértékben érvényesült a külföld hatása.

Párizs, rue de Rivoli 234-244, a francia Pénzügyminisztérium egykori palotái (Forrás: Google Street View)

A Pénzügyminisztériumok terén ez már nem áll, a mi várbeli épületünk nem külföldi példákat követ. A francia Pénzügyminisztérium egészen más: Párizsban a XIX. század folyamán a rue de Rivoli 234-244 számú, 1815–1824 között – eredetileg bérházak céljára – emelt épületben működött a minisztérium. A két kiterjedt épület a rue de Castiglione és a rue Cambon között helyezkedett el. A Tuileriák kertje felé mindkettő rendkívül hosszú, monoton homlokzattal néz, melyek viszont a klasszicizmus iskolapéldái. A hatszintes épületeket vízszintesen hangsúlyos párkányok tagolják, függőleges irányban ez viszont csak a földszintet és a félemeletet tagoló félköríves árkádsorban valósul meg.

Párizs, a Pénzügyminisztérium mai székhelye (Forrás: wikipedia.org)

Az 1871-es kommün idején leégtek, és bár újjáépítették őket, a minisztériumot mégis áthelyezték a Louvre Richelieu-szárnyába. Egészen az 1980-as évekig működött itt, amikor is elkezdték áttelepíteni a Bercy városrészben, a Szajna partjára felépített új székhelyére. A Jean-Baptist Colbertről – XIV. Lajos király pénzügyminiszteréről – elnevezett épület délnyugati szárnya valójában be is nyúlik a folyóba, alapja annak medrében van. Nemcsak elhelyezése futurisztikus, de megjelenése is: mintha egy hatalmas, szögletes hajó tárulna a szemünk elé.

Bécsben a közelmúltig egy barokk épületben működött a Pénzügyminisztérium (Forrás: wikipedia.org)

Bécsben 1848-ban jött létre a császári és királyi Pénzügyminisztérium, mely Savoyai Jenő herceg téli palotáját kapta meg székhelyül. A Himmelpfortgasséban álló barokk palotát Fischer von Erlach tervei szerint kezdték el építeni 1695-ben, majd Johann Lukas von Hildebrandt fejezte be 1724-ben. A herceg halála után Mária Terézia 1738-ban császári kezelésbe vette, és 1752-ben Nicoló Pacassi tervei szerint már állami hivatalok számára alakították át. A Pénzügyminisztérium 2007 és 2013 között nagyszabású helyreállítási munkálatokat végzett rajta, azóta az épület egy részét a látogatók előtt is megnyitották. A hosszan elnyúló, háromemeletes épületen magas, két szintet átfogó kapuk nyílnak, a fölső két szintet pedig pilaszterek kötik össze, ugyanakkor tagolják szakaszokra. Bár ablakai jórészt egyenes záródásúak, a második emeleten azokat a barokkhoz méltó gazdag díszítés veszi körül.

A német Pénzügyminisztérium grandiózus épülete (Forrás: wikipedia.org)

Németországban a pénzügyeket központilag felügyelő szervezet csak az egységes állam 1871-es megalakulása után jött létre, de nem is azonnal: egészen 1880-ig kellett várni a kancellárnak felelős államtitkárság felállítására. Székhelye a berlini Wilhelmplatzon volt, és a ma használt épülete sincs messze onnan: a Wilhelmstrassén hosszan elnyúló Detlev–Rohwedder-Hausról van ugyanis szó. Az 1935–1936 között emelt hatalmas épület egykor a világ legnagyobb irodaháza volt, képviselve a náci Németország megalomániáját. A 250 méter hosszú, hétemeletes monstrum – melynek 2800 irodáját több, mint 4000 ablak világítja meg – eredetileg a Hermann Göring vezette Luftwaffe számára épült Ernst Sagebiel tervei szerint. A birodalmi építészet jegyeit mutatja: a Római Birodalomra tekint előképként, de az ókori klasszicizmus vegyül a modernizmus puritánságával is. A II. világháború után a város keleti, kommunista blokkhoz tartozó feléhez került, de továbbra is kormányzati célokra használták. A Pénzügyminisztérium 1999-ben költözött ide.

Az olasz Pénzügyminisztérium palotája (Forrás: mef.gov.it)

Olaszországban is az 1870-es években formálódott a Pénzügyminisztérium, és 1876-ban Raffaele Canevari tervei szerint fel is épült a palotája. Róma Quirinale dombján, a Via Settembre 20. alatt áll ez a hatalmas neobarokk épület, melyen megmutatkozik az olaszok művészet iránti szeretete: oromfalait neves szobrászok (Ercole Rosa és Pietro Costa) domborművei díszítik, udvarát pedig Francesco Pieroni szökőkútja frissíti fel. Az allegorikus kompozíciók nemcsak a szemet gyönyörködtetik, hanem egyúttal utalnak is az épület funkciójára. Sárga vakolattal bevont háromemeletes homlokzatát hatalmas féloszlopok tagolják, az ablakokat pedig szegmensíves, illetve háromszögű timpanon koronázza. Díszes belső terei közül kiemelkedik a Sala Ciampi és a Sala Parlamentino.

A Sala Ciampit műalkotások díszítik (Forrás: mef.gov.it)

A sort természetesen még folytathatnánk, de most csak azokat a nemzeteket mutattuk be, amelyek történelmileg a legnagyobb mértékben befolyásolták Magyarország kulturális, művészeti fejlődését. A fenti példák alapján azt mondhatjuk, hogy a Pénzügyminisztériumok az országokra jellemző épületekben működnek: a francia formabontóban, a német grandiózusban, az osztrák díszes barokkban, az olaszt pedig műalkotásokkal halmozták el. A mi Pénzügyminisztériumunk régi-új épülete illeszkedik majd e trendbe, hiszen bár külseje – a szomszédos Mátyás-templommal való harmonizálás miatt is – neogótikus, a belső díszítése a magyar föld növényvilágából táplálkozik. Ez a kettősség egyébként jellemző volt a századforduló magyar építészetére, többek között az Országház épületén is megfigyelhető.

A nyitóképen: A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium székháza a XX. században elején https://pestbuda.hu/cikk/20211203_elegans_termeket_rejtett_a_pompas_neogotikus_kulso_a_penzugyminiszterium_belso_terei (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Összesen 10 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
időrendben | fordított időrendben | értékelés szerint


A várban a volt pénzügyminisztérium eredeti formájú épülete(csakúgy, mint a honvéd főparancsnokság épülete) borzasztó volt. Egy teljesen aránytalan, ízléstelen giccsparádé.
Az volt egyik azoknak az épületeknek, amihez jó érzékkel nyúltak hozzá és 45 után arányosabb és ízlésesebb lett, mint ellőtte.
Nem kéne mindent ész nélkül pont ugyanolyanra visszaépíteni, mert jó pár épület egyáltalán nem volt egy jól sikerült darab és a maga korában is közutálat és kritikák tárgya volt. De az utókor, ami azt hiszi, hogy ami 100 évnél régebbi az csak jó lehet, mindent vakon ajnároz.

Válaszok:
füleky01 | 2022. június 29. 09:32

Ön szerint ez a lecsupaszított kietlen, jellegtelen torzó, amit a kommunista műemlékvédelem szánt a jövő generációinak megfelelő. Hát nem vagyunk egy véleményen... A szocialista átalakításon az egyetlen értékelhető pont a régi épületből úgy-ahogy meghagyott neogót ablakok voltak. A tetőszerkezet kirívóan igénytelenül lett felépítve, egyszerű nyeregtető. Örvendetes, hogy teret kap egy olyan szemlélet, hogy a kommunista műemlékszemlélet által hagyott hiátusokat meg kell szüntetni.


Tisztelt ébrenjáró!
Őn mondent ellenez, ami a régi épületek eredeti formában való helyreállításáról szól. Persze joga van ehhez, de én és még sokan úgy gondoljuk, hogy Budapest régi fényének visszaállítását, és nemzeti önbecsülésünket segíti ez. Remélem az Őn véleménye kisebbségben marad!


A szemünkkel érzékelünk, a tudatukkal pedig látunk.
Ez azt jelenti, hogy az emberek látása nem tárgyilagos, mert a teljességet igénylő tudatunk a „hiányosságokat” igyekszik kiegészíteni. Amennyiben a teljesség hiányzik, akkor hiányérzetünk van. Ez a hiányérzet jellemzi a második világháború után épült épületek 90%-át. Az új Néprajzi Múzeum, A Müpa, a Magyaz Zene Háza, és a 10 emeletes panelházak is ezt a SIVÁRIZMUS stílust képviselik.
Ezekből hiányzik a múlt megbecsülése, a korábbi korok építészete iránti tisztelet. Hiányzik a három alapforma, a kör, a háromszög és a négyzet harmóniája, ami a teljesség érzetét adja. Hiányzik a nagy felületek felbontása kisebb egységekre, ami emberléptékűvé teszi az épületeket, és hiányzik a növényi és alakos, faragott, vagy kovácsoltvas díszítés, festmény, mozaik, maratott üveg, stb. - amik emberközelivé teszik az épületeket.
Az épület ne csak egy egyenes vonalzóval rajzolt hatalmas dísztelen tárolódoboz legyen, mert azt nem gépek, hanem emberek fogják használni.
Egy ablak vagy ajtónyílás ne csak egy nagy felületbe belevágott négyszögletes lyuk legyen, hanem díszítésekkel hangsúlyozott, lélekvidámító emberközeli épületrész.

Becsülni kell a csodálatos építészeti múltat, hiszen mi nagyon sok értéket veszítettünk a török, majd az osztrák megszállás elleni harcokban, és 1920-ban, Magyarország szégyenletes körberablásának keretében. Es becsülni kell a csodálatos építészeti múltat azért is, mert a környezetidegen, emberidegen kortárs „kakukkfióka” épületek egyre-másra szaporodnak, amiknek a látványa a teljesség helyett csak az arctalanságot és a hiányérzetet sugározza.

Rossz rágondolni, hogy a kortárs építészek színvonalára lesilányítva milyen sivár lenne az Országház, az Opera, a Bazilika, vagy Budapest számtalan csodálatos köz- és lakóépülete.

Válaszok:
belter | 2022. július 2. 01:35

Tisztelt szerkesztő hölgyek és urak, tisztelt pestbuda.hu, kedves vitatársak, barátaim!

Rendkívül izgalmasnak tartom a kialakult párbeszédet az egykori hivatali épületekről, Országos Levéltárról, Hiltonról, úgynevezett kortárs "vári házakról", Budavári Palotáról, Hauszmannról, műemlékvédelemről és kiemelt állami beruházásokról.

Jól látható egy törésvonal a historizmus, történeti építészeten alapuló századfordulós irányzat és a haladó kortárs építészet kedvelői között. Eközben zajlanak a bontások, építések.

Elengedhetetlennek tartom egy széles körű vitaest vagy hosszúhétvégés előadás-sorozat megrendezését. Fontos lenne, ha építész-, művészettörténész-, esztéta-, műemléki szakmérnök-, városépítész-, társadalomtudós szaktekintélyek ütköztetnék véleményüket, akár a hallgatóság bevonásával. Ez a jelenünk, ebben élünk, most alakul a város jövője. Ha alakulna egy Szépítő Bizottmány Egylet, talán bele is lehetne szólni a nagyok dolgába.

Pont a PM palota első PestBuda írása késztetett először válaszra. A Műegyetem műemlék óráin tanítják ezt a helyreállítást (Rados Jenő, háború után), mint követendő legjobb példát. Kérdés az, hogy jobb lett-e az épület az új, letisztult homlokzatával. Melyik változat alkalmazkodik a középkori-, újkori utcaképhez? Az eredeti tiszteli jobban az országos jelentőségű Mátyás-templomot, vagy a háború utáni mellett érvényesül inkább?

Lehet, hogy nem minden értékesebb, ami régebbi, ami békebeli.


Érdekes kérdés, hogy a kör, a háromszög, a négyzet harmonikus-e. Itt épületekről van szó városi-, történeti szövetben. Lehet persze szoborszerű: boglári gömbkilátó, piramis, kockaház. Mindegyik lehet magasművészet. Ezek egyszerre való kiegyensúlyozott alkalmazását viszont nem tudom elképzelni.

Rosszul értem?

A Magyar Zene Házáról eddig még nem hallottam rossz szót. Megérne egy misét.


T. belter!
Idézek Öntől:
"Jól látható egy törésvonal a historizmus, történeti építészeten alapuló századfordulós irányzat és a haladó kortárs építészet kedvelői között."
Szerintem a "haladó", kortárs építészet-nek helye van Budapesten, de nem úgy, hogy a régi épületekre erőszakolják rá. A régi épületeket állítsák helyre eredeti formájukban, az új épületeket meg építsék eddig még beépítetlen helyeken. Jó példa erre a Duna parton a Petőfi Híd és a Rákóczi Híd közötti terület modern beépítése, vagy az Árpád Híd pesti hídfőjénél lévő Göncz Árpád Városközpont.


Egyébként ez a "haladó, modern" építészet Budapesten annyira nívótlan, hogy újabban sorozatban bontják le a 70-es, 80-as években épült "modern" épületeket, (Spenót ház, Fontana ház, Vörösmarty téri Hungaroton
ház, stb.),hogy helyükre újabb modern épületeket építsenek, amelyek nívója szintén vitatható. Szerintem régi városrészekbe az ott korábban álló épületeket kéne visszaépíteni.

Válaszok:
belter | 2022. július 4. 01:27

A fent említett épületek valóban bontandók voltak: nem időtálló, rossz tömegű, silány anyagokból épült, elavult szerkezetű, városkép romboló szörnyek. 20-25 jelentős méretű, annál rémesebb szoc-modern pesti házat lehetne még említeni, de ezek nem haladóak és nem modernek.

Van három remek könyv, ami viszont százas nagyságrendben említ haladó modern budapesti középületeket:

Budapest építészete a XX. században
Jékely Zsolt - Sódor Alajos
Műszaki Könyvkiadó, 1980

Vámossy Ferenc: A 20. század magyar építészete 1-2. kötet
Tarsoly Kiadó, 2017

Három kedvencem ezek közül: Hilton, Körszálló, egykori Hyatt


A három alapszín a piros, a sárga és a kék.
A három alapforma a kör, a háromszög és a négyzet.
A három alapforma a gyerekrajzokon is jelen van. A négyzet és háromszög a házikó a kör a napocska.
A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium épületének az alapformája a négyzet, a boltíves ablakok, ajtók alapformája a kör és a négyet, a tető és egyéb épületrészek alapformája a háromszög. Ennek az összessége a teljességérzetet sugározza. Ezen kívül a nagy felületeket kisebb egységekre felosztó, díszítésekkel hangsúlyozott lélekvidámító épületrészek emberközelivé teszik az épületet.

Ezzel szemben a második világháború utáni építészek nagy százaléka csak a minimalizmussal fertőzött, dísztelen négyzetet alkalmazza az épületeken, amire leginkább a SIVÁRIZMUS stílus elnevezés illik. Gépies-geometrikus, mintha csak automata gépen készültek volna gépek számára. Hiányzik minden, ami emberközelivé és emberléptékűve teszi az épületeket.
A Sivárizmus hívei egymás vállát veregetik, és egymásnak osztogatják a milliókat és a kitüntetéseket az arctalan kakukkfióka épületeikért. Mi pedig azon túl, hogy bírálunk, csak találgatni tudunk, hogy a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium, vagy az új Néprajzi Múzeum látványa hozza- e a túristák millióit Budapestre, és melyik épület illik jobban a környezetéhez és az építészeti hagyományokgoz.
Ha a világ festőművészei a három alapszínből kizárólag csak a kék színt használnák a festményekhez, akkor az ugyan olyan sivár lenne, mint a kizárólag négyzetre alapozott építészet sivárizmusa.
Igaz, vannak jól sikerült épületek ezen belül, de erre hivatkozva nem szükséges felrúgni mindent, ami régi, hogy az eredetiség látszatával eltakarható legyen a tehetségtelenség. Nem szükséges, hogy az építészek lemásolják a régi épületeket, de a szellemiség átmentésével új alkotást lehet létrehozni. Ahogyan Bartók is másolás nélkül új zenét hozott létre a több száz éves népzenékből, vagy ahogyan ezt nagy tehetségű építészek is tették 100-150 éve, amikor Budapest mai arculatát kialakították.



Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó