Hazánk a XIX. század második felében szédítő tempóban fejlődött, amit fővárosunk népességnövekedése is látványosan kifejezett: a főváros 1873-as egyesítése idején még csak alig volt háromszázezer fölött a lakosság száma, az évszázad végére viszont megduplázódott. Az épületállomány is rohamos ütemben gyarapodott, az ekkor tevékenykedő építészek pedig munkájukban gyakran alapoztak külföldi előképekre.

Friedrich von Schmidt: Győzedelmes Mária-templom Bécsben (Forrás: wikipedia.org)

Steindl Imre például a Parlament kupoláját a Bécs Fünfhaus kerületében álló Győzedelmes Mária-templomból (Kirche Maria von Siege) kölcsönözte, Hauszmann Alajos Kúriáját pedig a berlini Reichstag ihlette. Az építészek közül többen maguk is idegen származásúak – főleg németek – és külföldi iskolázottságúak voltak, így kijelenthető, hogy a világvárossá váló Budapesten nagymértékben érvényesült a külföld hatása.

Párizs, rue de Rivoli 234-244, a francia Pénzügyminisztérium egykori palotái (Forrás: Google Street View)

A Pénzügyminisztériumok terén ez már nem áll, a mi várbeli épületünk nem külföldi példákat követ. A francia Pénzügyminisztérium egészen más: Párizsban a XIX. század folyamán a rue de Rivoli 234-244 számú, 1815–1824 között – eredetileg bérházak céljára – emelt épületben működött a minisztérium. A két kiterjedt épület a rue de Castiglione és a rue Cambon között helyezkedett el. A Tuileriák kertje felé mindkettő rendkívül hosszú, monoton homlokzattal néz, melyek viszont a klasszicizmus iskolapéldái. A hatszintes épületeket vízszintesen hangsúlyos párkányok tagolják, függőleges irányban ez viszont csak a földszintet és a félemeletet tagoló félköríves árkádsorban valósul meg.

Párizs, a Pénzügyminisztérium mai székhelye (Forrás: wikipedia.org)

Az 1871-es kommün idején leégtek, és bár újjáépítették őket, a minisztériumot mégis áthelyezték a Louvre Richelieu-szárnyába. Egészen az 1980-as évekig működött itt, amikor is elkezdték áttelepíteni a Bercy városrészben, a Szajna partjára felépített új székhelyére. A Jean-Baptist Colbertről – XIV. Lajos király pénzügyminiszteréről – elnevezett épület délnyugati szárnya valójában be is nyúlik a folyóba, alapja annak medrében van. Nemcsak elhelyezése futurisztikus, de megjelenése is: mintha egy hatalmas, szögletes hajó tárulna a szemünk elé.

Bécsben a közelmúltig egy barokk épületben működött a Pénzügyminisztérium (Forrás: wikipedia.org)

Bécsben 1848-ban jött létre a császári és királyi Pénzügyminisztérium, mely Savoyai Jenő herceg téli palotáját kapta meg székhelyül. A Himmelpfortgasséban álló barokk palotát Fischer von Erlach tervei szerint kezdték el építeni 1695-ben, majd Johann Lukas von Hildebrandt fejezte be 1724-ben. A herceg halála után Mária Terézia 1738-ban császári kezelésbe vette, és 1752-ben Nicoló Pacassi tervei szerint már állami hivatalok számára alakították át. A Pénzügyminisztérium 2007 és 2013 között nagyszabású helyreállítási munkálatokat végzett rajta, azóta az épület egy részét a látogatók előtt is megnyitották. A hosszan elnyúló, háromemeletes épületen magas, két szintet átfogó kapuk nyílnak, a fölső két szintet pedig pilaszterek kötik össze, ugyanakkor tagolják szakaszokra. Bár ablakai jórészt egyenes záródásúak, a második emeleten azokat a barokkhoz méltó gazdag díszítés veszi körül.

A német Pénzügyminisztérium grandiózus épülete (Forrás: wikipedia.org)

Németországban a pénzügyeket központilag felügyelő szervezet csak az egységes állam 1871-es megalakulása után jött létre, de nem is azonnal: egészen 1880-ig kellett várni a kancellárnak felelős államtitkárság felállítására. Székhelye a berlini Wilhelmplatzon volt, és a ma használt épülete sincs messze onnan: a Wilhelmstrassén hosszan elnyúló Detlev–Rohwedder-Hausról van ugyanis szó. Az 1935–1936 között emelt hatalmas épület egykor a világ legnagyobb irodaháza volt, képviselve a náci Németország megalomániáját. A 250 méter hosszú, hétemeletes monstrum – melynek 2800 irodáját több, mint 4000 ablak világítja meg – eredetileg a Hermann Göring vezette Luftwaffe számára épült Ernst Sagebiel tervei szerint. A birodalmi építészet jegyeit mutatja: a Római Birodalomra tekint előképként, de az ókori klasszicizmus vegyül a modernizmus puritánságával is. A II. világháború után a város keleti, kommunista blokkhoz tartozó feléhez került, de továbbra is kormányzati célokra használták. A Pénzügyminisztérium 1999-ben költözött ide.

Az olasz Pénzügyminisztérium palotája (Forrás: mef.gov.it)

Olaszországban is az 1870-es években formálódott a Pénzügyminisztérium, és 1876-ban Raffaele Canevari tervei szerint fel is épült a palotája. Róma Quirinale dombján, a Via Settembre 20. alatt áll ez a hatalmas neobarokk épület, melyen megmutatkozik az olaszok művészet iránti szeretete: oromfalait neves szobrászok (Ercole Rosa és Pietro Costa) domborművei díszítik, udvarát pedig Francesco Pieroni szökőkútja frissíti fel. Az allegorikus kompozíciók nemcsak a szemet gyönyörködtetik, hanem egyúttal utalnak is az épület funkciójára. Sárga vakolattal bevont háromemeletes homlokzatát hatalmas féloszlopok tagolják, az ablakokat pedig szegmensíves, illetve háromszögű timpanon koronázza. Díszes belső terei közül kiemelkedik a Sala Ciampi és a Sala Parlamentino.

A Sala Ciampit műalkotások díszítik (Forrás: mef.gov.it)

A sort természetesen még folytathatnánk, de most csak azokat a nemzeteket mutattuk be, amelyek történelmileg a legnagyobb mértékben befolyásolták Magyarország kulturális, művészeti fejlődését. A fenti példák alapján azt mondhatjuk, hogy a Pénzügyminisztériumok az országokra jellemző épületekben működnek: a francia formabontóban, a német grandiózusban, az osztrák díszes barokkban, az olaszt pedig műalkotásokkal halmozták el. A mi Pénzügyminisztériumunk régi-új épülete illeszkedik majd e trendbe, hiszen bár külseje – a szomszédos Mátyás-templommal való harmonizálás miatt is – neogótikus, a belső díszítése a magyar föld növényvilágából táplálkozik. Ez a kettősség egyébként jellemző volt a századforduló magyar építészetére, többek között az Országház épületén is megfigyelhető.

A nyitóképen: A Magyar Királyi Pénzügyminisztérium székháza a XX. században elején https://pestbuda.hu/cikk/20211203_elegans_termeket_rejtett_a_pompas_neogotikus_kulso_a_penzugyminiszterium_belso_terei (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)