Lechner Ödön követője volt – 75 éve hunyt el Jánszky Béla

Írta: F. Nagy Veronika

2020. december 14. 09:00

A XX. század elejének újító gondolatai és útkeresése az építészetben is megjelentek. A nagy mester, Lechner Ödön hatására számos fiatal építész fordult a szecesszió felé és vett részt az új, nemzeti jellegű építőművészet kialakításában. A „Fiatalok”-nak nevezett generáció aktív tagja és a szecesszióból formálódó népies stílus jeles képviselője volt Jánszky Béla, akinek népi motívumokkal díszített épületei ma is üde színfoltjai fővárosunknak. Jánszky több mint húsz évig lakott a belvárosi Nádor utcában abban az általa tervezett házban, amely ma a CEU egyik épülete.

A múlt század elején, a Műegyetemen építésznek tanulók egy csoportja elhatározta, hogy a lechneri utat követve megalkotják a magyar építészeti stílust. Jánszky Béla és társai, köztük Kós Károly, Györgyi Dénes, Kozma Lajos, azaz a „Fiatalok”-nak nevezett csoport fő célkitűzése egy korszerű, mégis nemzeti, minden ízében magyar építőművészet megvalósítása, a „magyar formára” való törekvés volt. Figyelmük a népi építészet felé fordult, gyűjtőutakon, főleg Erdélyben tanulmányozták a falusi épületeket és motívumokat, amelyeket aztán felhasználtak saját terveik készítésekor. A stílusok vegyítése, a lechneri szecesszió és a népi építészet ötvözése jelenik meg a 75 évvel ezelőtt elhunyt Jánszky Béla alkotásain is.

Az 1884 nyarán Ózdon született Jánszky a budapesti királyi József Műegyetemen – ahol Schulek Frigyes tanítványa volt – 1906-ban szerzett építészi oklevelet. Ez idő alatt ismerkedett meg Lechner Ödön munkásságával, akinek hatására a magyar stílusú szecesszió híve és követője lett.

Egyetemi tanulmányait követően nyugat- és észak-európai tanulmányutakon gyarapította ismereteit, de eljutott Oroszországba is. Első jelentősebb sikereit pedig országos és nemzetközi kiállításokra tervezett pavilonjaival aratta. Kezdetben tervein és munkáin az erdélyi népművészet hatása érvényesült, jellemzőek a magas tetők, tornyok és a fa anyaghasználat. Később a népi építészetből vett arányokat és formákat megtartva a késő szecesszió stílusában dolgozott. Kedvelt díszítőelemei a népi virág- (főleg tulipán) és állatmotívumok (mókus, bagoly, medve) voltak, amelyek több épületén is visszaköszönnek.

Falus Elekkel és Iványi Grünwald Bélával együtt 1910-ben megalapította a kecskeméti művésztelepet, majd aktívan részt vett az 1911-ben földrengés sújtotta város újjáépítésében is. Ekkor társult Szivessy Tiborral, akivel 1918-ig, majd 1926-tól 1932-ig számos épületet terveztek.

A VIII. kerületi Dankó utca 22. szám alatti bérház Jánszky Béla és Szivessy Tibor első együttműködése alatt, 1910-1911-ben született (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

 

Érdekes geometrikus díszítést kapott a ház kapuja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Márkus Emília villája a II. kerület, Hűvösvölgyi út 85. szám alatt, Jánszky Béla és Szivessy Tibor közös munkája. A megrendelő személye vagy kérése miatt visszafogott, klasszicizálóba hajló stílusban készült az épület 1910-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A pestszentlőrinci (akkor önálló település, ma a XVIII. kerület) Kossuth téren 1927-re készült el Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervei szerint a polgári fiú- és leányiskola épülete (Forrás: Tomory Lajos Múzeum)

A Kossuth téri iskola napjainkban, felújítva. Az ablakok mellett  finom növényi és állatmotívumos díszítés látható (Fotó: Pápai Tamás László/Tomory Lajos Múzeum)

Az I. kerületben, az Ág utca 3. szám alatti Somló-villa is az építészpáros közös munkája, 1912-ben épült (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

 

Jánszky Béla kedvelt állatmotívumai is visszaköszönnek az Ág utcai villán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az V. kerületi. Nádor utca 11. szám alatti épületet Jánszky Béla és Szivessy Tibor a Festetics-család megbízásából késő szecessziós stílusban tervezte. Az 1914-1915-ben épült ház homlokzatát Moiret Ödön az I. világháború borzalmaira reflektáló domborművei díszítik. Maga Jánszky Béla is itt élt több mint húsz évig. Az egykori lakóépület 1997-ben került a Közép-Európai Egyetem (CEU) tulajdonába, 2006-ban teljesen felújították.

A Jánszky-Szivessy építészpáros tervezte ház jól megfér a Nádor utcában a Pollack Mihály (Nádor utca 9.) és a Hild József (Nádor utca 13.) tervezte klasszicista épületek között. Ma mindháromban a Közép-Európai Egyetem (CEU) működik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Növényi ornamentika (tulipán) díszíti az ablakkeretet, az erkélyt és a korlátot is a Nádor utcai épületen. Itt lakott több mint húsz évig a tervező, Jánszky Béla is (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Moiret Ödön által készített dombormű az egykori Festetics-palota homlokzatán. A művész monogramjával is ellátta alkotását (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Felirat őrzi a tervezők nevét a Közép-Európai Egyetemnek otthont adó Nádor utca 11. szám alatti épületen (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Heisler Ignác-féle Szállítmányozási Rt. lakóháza 1928-ban épült a Jánszky-Szivessy építészpáros tervei szerint. A XIII. kerületben, a Radnóti Miklós és Pannónia utca sarkán álló épület egyik érdekessége a félkörívesen kiugró zárt erkélyek (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az épület másik érdekessége a díszítésben rejlik. Az építtetőre és a cég funkciójára, a szállítmányozásra utalnak a motívumok: hajó, mozdony, valamint gabonafélék, mák, komló jelennek meg a homlokzaton (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Festetics-palotához hasonlóan a Radnóti utcai lakóház növényi díszítése az erkélyen is visszaköszön (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Jánszky Béla önálló munkái között találunk bérházakat, villákat és a Budapesti Kisipari Hitelintézet Rt. székházát a VIII. kerületben. Munkássága során sokat merített a magyar népi építészetből, a népies stílus képviselőjeként a népi motívumok visszafogott felhasználása mellett nagy hangsúlyt fektetett az épületek összhatására és az arányokra, alkotásai kívülről olyakor rendkívülről puritánok.

A XI. kerület. Bartók Béla utca 8. szám alatti bérház Jánszky Béla egyik önálló munkája, 1910-ben épült (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A XIV. kerület, Tihamér utca 18. szám alatti Dirner-villa Jánszky Béla tervei szerint az 1930-as évek elején épült. A modern stílusú ház egyszerűségében is erőt sugall (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A XIII. kerületben, a Taksony utca 14. – Angyalföldi út 5/A szám alatti Székesfővárosi kislakásos bérházak Jánszky Béla tervei szerint épültek a II. világháború alatt, 1939-1941-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Jánszky Béla utolsó megvalósult munkája a Budapesti Kisipari Hitelintézet Rt. székháza (1942) a Vas utca és Stáhly utca sarkán, a VIII. kerületben. Az épület már a modern stílus jegyében készült (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Fia, ifj. Jánszky Béla visszaemlékezése alapján egy széles látókörű és érdeklődésű ember volt, igazi polihisztor, aki nem csak építésznek volt kiváló, hanem festőnek is. Emellett készített ékszerterveket, orgonázott, zongorázott, regényeket írt. Vezető tagja volt a Magyar Építőművészek Szövetségének, ügyvezető elnöke és egyik alapítója a Lechner Ödön Társaságnak és igazgatósági tagja számos kulturális és közhasznú egyesületnek.

Jánszky Béla és Toroczkai Wigand Ede Néprajzi Múzeumra készített 1923-as pályaterve (Forrás: Hitel 2008., 8. szám)

Sajnos az első és második világháború és az 1920-as évek gazdasági válsággal sújtott nehéz évei miatt tehetsége nem tudott kellő teret kapni, sok terve papíron maradt csupán. Egy gazdag építészi pálya zárult le 1945. november 20-án bekövetkezett halálával.

Nyitókép: Az V. kerületi Nádor utca 11. szám alatti Festetics-palota Jánszky Béla és Szivessy Tibor közös munkája (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)


Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Felhasználónév:
Jelszó:

Regisztráció | Elfelejtett jelszó