Lechner Ödön követője volt – 75 éve hunyt el Jánszky Béla

2020. december 14. 9:00

A XX. század elejének újító gondolatai és útkeresése az építészetben is megjelent. A nagy mester, Lechner Ödön hatására számos fiatal építész fordult a szecesszió felé, és vett részt az új, nemzeti jellegű építőművészet kialakításában. A „Fiatalok”-nak nevezett generáció aktív tagja és a szecesszióból formálódó népies stílus jeles képviselője volt Jánszky Béla, akinek népi motívumokkal díszített épületei ma is üde színfoltjai fővárosunknak. Jánszky több mint húsz évig lakott a belvárosi Nádor utcában, abban az általa tervezett házban, amely ma a CEU egyik épülete.

A múlt század elején, a Műegyetemen építésznek tanulók egy csoportja elhatározta, hogy a lechneri utat követve megalkotja a magyar építészeti stílust. Jánszky Béla és társai, köztük Kós Károly, Györgyi Dénes, Kozma Lajos, azaz a „Fiatalok”-nak nevezett csoport fő célkitűzése egy korszerű, mégis nemzeti, minden ízében magyar építőművészet megvalósítása, a „magyar formára” való törekvés volt. Figyelmük a népi építészet felé fordult, gyűjtőutakon, főleg Erdélyben tanulmányozták a falusi épületeket és motívumokat, amelyeket aztán felhasználtak saját terveik készítésekor. A stílusok vegyítése, a lechneri szecesszió és a népi építészet ötvözése jelenik meg a 75 évvel ezelőtt elhunyt Jánszky Béla alkotásain is.

Az 1884 nyarán Ózdon születő Jánszky a budapesti Királyi József Műegyetemen – ahol Schulek Frigyes tanítványa volt – 1906-ban szerzett építészi oklevelet. Ez idő alatt ismerkedett meg Lechner Ödön munkásságával, akinek hatására a magyar stílusú szecesszió híve és követője lett.

Egyetemi tanulmányait követően nyugat- és észak-európai tanulmányutakon gyarapította ismereteit, de eljutott Oroszországba is. Első jelentősebb sikereit pedig országos és nemzetközi kiállításokra tervezett pavilonjaival aratta. Kezdetben a tervein és a munkáin az erdélyi népművészet hatása érvényesült, jellemzőek a magas tetők, tornyok és a faanyag használata. Később a népi építészetből vett arányokat és formákat megtartva a késő szecesszió stílusában dolgozott. Kedvelt díszítőelemei a népi virág- (főleg tulipán) és állatmotívumok (mókus, bagoly, medve) voltak, amelyek több épületén is visszaköszönnek.

Falus Elekkel és Iványi Grünwald Bélával együtt 1910-ben megalapította a kecskeméti művésztelepet, majd aktívan részt vett az 1911-ben földrengés sújtotta város újjáépítésében is. Ekkor társult Szivessy Tiborral, akivel 1918-ig, majd 1926-tól 1932-ig számos épületet terveztek.

A VIII. kerületi Dankó utca 22. szám alatti bérház Jánszky Béla és Szivessy Tibor első együttműködése alatt, 1910–1911-ben született (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Érdekes geometrikus díszítést kapott a ház kapuja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Márkus Emília villája a II. kerület, Hűvösvölgyi út 85. szám alatt, Jánszky Béla és Szivessy Tibor közös munkája. A megrendelő személye vagy kérése miatt visszafogott, klasszicizálóba hajló stílusban készült az épület 1910-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A pestszentlőrinci (akkor önálló település, ma a XVIII. kerület) Kossuth téren 1927-re készült el Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervei szerint a polgári fiú- és leányiskola épülete (Forrás: Tomory Lajos Múzeum)

A Kossuth téri iskola napjainkban felújítva. Az ablakok mellett finom növényi és állatmotívumos díszítés látható (Fotó: Pápai Tamás László/Tomory Lajos Múzeum)

Az I. kerületben, az Ág utca 3. szám alatti Somló-villa is az építészpáros közös munkája, 1912-ben épült (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Jánszky Béla kedvelt állatmotívumai is visszaköszönnek az Ág utcai villán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az V. kerületi, Nádor utca 11. szám alatti épületet Jánszky Béla és Szivessy Tibor a Festetics család megbízásából késő szecessziós stílusban tervezte. Az 1914–1915-ben épült ház homlokzatát Moiret Ödönnek az I. világháború borzalmaira reflektáló domborművei díszítik. Maga Jánszky Béla is itt élt több mint húsz évig. Az egykori lakóépület 1997-ben került a Közép-európai Egyetem (CEU) tulajdonába, 2006-ban teljesen felújították.

A Jánszky–Szivessy-építészpáros tervezte ház jól megfér a Nádor utcában a Pollack Mihály (Nádor utca 9.) és a Hild József (Nádor utca 13.) tervezte klasszicista épületek között. Ma mindháromban a Közép-európai Egyetem (CEU) működik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Növényi ornamentika (tulipán) díszíti az ablakkeretet, az erkélyt és a korlátot is a Nádor utcai épületen. Itt lakott több mint húsz évig a tervező, Jánszky Béla is (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Moiret Ödön által készített dombormű az egykori Festetics-palota homlokzatán. A művész a monogramjával is ellátta alkotását (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Felirat őrzi a tervezők nevét a Közép-európai Egyetemnek otthont adó Nádor utca 11. szám alatti épületen (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Heisler Ignác-féle Szállítmányozási Rt. lakóháza 1928-ban épült a Jánszky–Szivessy-építészpáros tervei szerint. A XIII. kerületben, a Radnóti Miklós és Pannónia utca sarkán álló épület érdekességei a félkörívesen kiugró zárt erkélyek (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az épület másik érdekessége a díszítésben rejlik. Az építtetőre és a cég funkciójára, a szállítmányozásra utalnak a motívumok: hajó, mozdony, valamint gabonafélék, mák, komló jelennek meg a homlokzaton (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Festetics-palotához hasonlóan a Radnóti utcai lakóház növényi díszítése az erkélyen is visszaköszön (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Jánszky Béla önálló munkái között találunk bérházakat, villákat és a Budapesti Kisipari Hitelintézet Rt. székházát a VIII. kerületben. Munkássága során sokat merített a magyar népi építészetből, a népies stílus képviselőjeként a népi motívumok visszafogott felhasználása mellett nagy hangsúlyt fektetett az épületek összhatására és az arányokra, alkotásai kívülről olykor rendkívülről puritánok.

A XI. kerület, Bartók Béla utca 8. szám alatti bérház Jánszky Béla egyik önálló munkája 1910-ben épült (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A XIV. kerület, Tihamér utca 18. szám alatti Dirner-villa Jánszky Béla tervei szerint az 1930-as évek elején épült. A modern stílusú ház egyszerűségében is erőt sugall (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A XIII. kerületben, a Taksony utca 14., Angyalföldi út 5/A szám alatti székesfővárosi kislakásos bérházak Jánszky Béla tervei szerint épültek a II. világháború alatt, 1939–1941-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Jánszky Béla utolsó megvalósult munkája a Budapesti Kisipari Hitelintézet Rt. székháza (1942) a Vas utca és Stáhly utca sarkán, a VIII. kerületben. Az épület már a modern stílus jegyében készült (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Fia, ifj. Jánszky Béla visszaemlékezése alapján egy széles látókörű és érdeklődésű ember volt, igazi polihisztor, aki nemcsak építésznek volt kiváló, hanem festőnek is. Emellett készített ékszerterveket, orgonázott, zongorázott, regényeket írt. Vezető tagja volt a Magyar Építőművészek Szövetségének, ügyvezető elnöke és egyik alapítója a Lechner Ödön Társaságnak és igazgatósági tagja számos kulturális és közhasznú egyesületnek.

Jánszky Béla és Toroczkai Wigand Ede Néprajzi Múzeumra készített 1923-as pályaterve (Forrás: Hitel 2008. 8. szám)

Sajnos az I. és II. világháború, valamint az 1920-as évek gazdasági válsággal sújtott nehéz évei miatt tehetsége nem tudott kellő teret kapni, sok terve papíron maradt csupán. Egy gazdag építészi pálya zárult le az 1945. november 20-án bekövetkezett halálával.

Nyitókép: Az V. kerületi Nádor utca 11. szám alatti Festetics-palota Jánszky Béla és Szivessy Tibor közös munkája (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Budapest, építészet, F. Nagy Veronika, Fiatalok, Jánszky Béla, Kós Károly, Lechner Ödön, nemzeti építészet, népi építészet, népies stílus, ornamentika, PestBuda, pestbuda.hu, szecesszió, Szivessy Tibor

¹² ⁰ ⁰

Kapcsolódó írások

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza

2024. október 30. 9:00

A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom

2024. október 27. 10:30

Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát

2024. október 17. 11:00

Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

A Várkert Bazár történetét tárja az olvasók elé egy új kötet

2024. november 21. 14:00

A Várkert Bazár történetét a kezdetektől napjainkig mutatja be egy most megjelent új könyv. A kötet beszámol az Ybl Miklós által tervezett épület megvalósulásáról, a Budai Ifjúsági Park korszakáról, valamint az épületegyüttes tíz évvel ezelőtt befejeződött rekonstrukciójáról is.

Száz éve halt meg Fraknói Vilmos

2024. november 20. 9:30

Fraknói Vilmos püspök, egyháztörténész a XIX. századi tudománytörténet meghatározó alakja volt. Halálának 100. évfordulója alkalmából a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben, a felújított síremlékénél tartottak megemlékezést.

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról

2024. november 18. 14:00

Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²² ⁰ ³

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰¹ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

⁹⁹ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹³ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

¹⁹⁵ ¹⁰ ³

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ³ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁶ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁸ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴⁰ ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹³ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁸ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁶ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.

¹³² ¹ ⁰

Megemlékezéseket tartottak a nemzeti gyásznapon a Batthyány-mauzóleumnál és országszerte Az 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek a fővárosban, valamint országszerte és az egész Kárpát-medencében október 6-án, a nemzeti gyásznapon. Budapesten 175 évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első független, felelős magyar miniszterelnököt, Aradon pedig a tizenhárom honvéd főtisztet, akiket aradi vértanúkként ismer az egész nemzet. A Fiumei úti sírkertben, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzást tartottak.

¹¹⁶ ⁰ ⁰

Buszok Budára Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.

¹³⁸ ¹ ⁰

Százhuszonöt éve született Budapesten a golyóstoll megalkotója Bíró László József 125 éve, 1899. szeptember 29-én született Budapesten. Élete során foglalkozott sok mindennel, volt autóversenyző, vámügyintéző, festő, újságíró, de a nevét a golyóstoll őrzi, amelyet sok országban Biro-pennek hívnak.

¹¹⁸ ⁰ ¹

Aki az első magyar magánmúzeumot alapította – Ernst Lajos tündöklése és bukása A XIX. század végi gazdasági fejlődés eredményeképpen hatalmas vagyonok összpontosultak egy-egy kézben, melyeket a tulajdonosaik különbözőképpen fektettek be. Többen vásároltak például műkincseket, de közülük is élen járt Ernst Lajos, aki gazdag gyűjteményéből 1912-ben megalapította az ország első magánmúzeumát. A műalkotásokban nemcsak az üzletet látta, szenvedélyesen vásárolta azokat, és sajnos ez okozta vesztét is.

¹²³ ⁰ ⁰

A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.

¹³² ¹ ⁰

Hermész ott is látható Pesten, ahol nem is gondolnánk Az európai vándormotívumnak tekinthető Hermész-ábrázolások városi középületeken vagy köztereken talán nem is olyan meglepőek, hiszen jórészt minden városban folyt kereskedés és pénzgazdálkodás, amely tevékenység végzőinek az ókori isten a patrónusa volt. Viszont vannak Pesten olyan XIX. században épült magánházak is, amelyeken a szárnyas isten domborműve szintén látható.

⁵⁷ ⁰ ⁰

A budapesti közlekedésben 95 éve fordulópont volt Budapest közlekedési forgalmát valójában az 1920-as években kezdték szabályozni, és az első, kezdeti szakasz után mind a forgalomszámlálásban, mind a közlekedésbiztonságban az 1929-es év tekinthető fordulópontnak.

¹¹⁸ ¹ ¹

A budapesti árvizek krónikája – A védekezés soha nem érhet véget Hatalmas árhullám vonul le a Dunán, amely több országban településeket öntött el. A védekezés jelentős erőfeszítéseket követel Magyarországon is, de a szakemberek szerint Budapesten nincs ok az aggodalomra. Nem így volt ez az elmúlt évszázadokban: óriási pusztításokat okoztak a fővárosban az áradások, amelyekben százak vesztették életüket. Cikkünkben azt mutatjuk be, mikor és hogyan veszélyeztette a kiöntött folyó Budapestet.

⁵⁹ ¹ ⁰

A fotográfia szentélye – 130 éves a Mai Manó Ház A XX. század leghíresebb fotóművészei között számos magyar származásút találunk, többségük külföldön futott be szenzációs karriert. Sikerüket mintegy előrevetítette Mai Manó munkássága, aki azonban Budapesten dolgozott a századforduló körüli évtizedekben. A Nagymező utcában építtette fel a műtermét is magában foglaló bérházát, melybe 1894-ben, tehát 130 évvel ezelőtt költözött be.

¹⁵⁴ ⁰ ⁰

Százhuszonöt éve nyílt meg a budafoki HÉV-vonal Egykor HÉV, azaz helyi érdekű vasút közlekedett a Szent Gellért tértől Budafokig. A vonalat 125 éve nyitották meg, ez volt Budapest és egyben az ország első villamosított helyi érdekű vasútvonala is. Ma az egykori HÉV helyén villamosok járnak.

¹⁰⁹ ² ¹