Lechner Ödön követője volt – 75 éve hunyt el Jánszky Béla

2020. december 14. 9:00

A XX. század elejének újító gondolatai és útkeresése az építészetben is megjelent. A nagy mester, Lechner Ödön hatására számos fiatal építész fordult a szecesszió felé, és vett részt az új, nemzeti jellegű építőművészet kialakításában. A „Fiatalok”-nak nevezett generáció aktív tagja és a szecesszióból formálódó népies stílus jeles képviselője volt Jánszky Béla, akinek népi motívumokkal díszített épületei ma is üde színfoltjai fővárosunknak. Jánszky több mint húsz évig lakott a belvárosi Nádor utcában, abban az általa tervezett házban, amely ma a CEU egyik épülete.

A múlt század elején, a Műegyetemen építésznek tanulók egy csoportja elhatározta, hogy a lechneri utat követve megalkotja a magyar építészeti stílust. Jánszky Béla és társai, köztük Kós Károly, Györgyi Dénes, Kozma Lajos, azaz a „Fiatalok”-nak nevezett csoport fő célkitűzése egy korszerű, mégis nemzeti, minden ízében magyar építőművészet megvalósítása, a „magyar formára” való törekvés volt. Figyelmük a népi építészet felé fordult, gyűjtőutakon, főleg Erdélyben tanulmányozták a falusi épületeket és motívumokat, amelyeket aztán felhasználtak saját terveik készítésekor. A stílusok vegyítése, a lechneri szecesszió és a népi építészet ötvözése jelenik meg a 75 évvel ezelőtt elhunyt Jánszky Béla alkotásain is.

Az 1884 nyarán Ózdon születő Jánszky a budapesti Királyi József Műegyetemen – ahol Schulek Frigyes tanítványa volt – 1906-ban szerzett építészi oklevelet. Ez idő alatt ismerkedett meg Lechner Ödön munkásságával, akinek hatására a magyar stílusú szecesszió híve és követője lett.

Egyetemi tanulmányait követően nyugat- és észak-európai tanulmányutakon gyarapította ismereteit, de eljutott Oroszországba is. Első jelentősebb sikereit pedig országos és nemzetközi kiállításokra tervezett pavilonjaival aratta. Kezdetben a tervein és a munkáin az erdélyi népművészet hatása érvényesült, jellemzőek a magas tetők, tornyok és a faanyag használata. Később a népi építészetből vett arányokat és formákat megtartva a késő szecesszió stílusában dolgozott. Kedvelt díszítőelemei a népi virág- (főleg tulipán) és állatmotívumok (mókus, bagoly, medve) voltak, amelyek több épületén is visszaköszönnek.

Falus Elekkel és Iványi Grünwald Bélával együtt 1910-ben megalapította a kecskeméti művésztelepet, majd aktívan részt vett az 1911-ben földrengés sújtotta város újjáépítésében is. Ekkor társult Szivessy Tiborral, akivel 1918-ig, majd 1926-tól 1932-ig számos épületet terveztek.

A VIII. kerületi Dankó utca 22. szám alatti bérház Jánszky Béla és Szivessy Tibor első együttműködése alatt, 1910–1911-ben született (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Érdekes geometrikus díszítést kapott a ház kapuja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Márkus Emília villája a II. kerület, Hűvösvölgyi út 85. szám alatt, Jánszky Béla és Szivessy Tibor közös munkája. A megrendelő személye vagy kérése miatt visszafogott, klasszicizálóba hajló stílusban készült az épület 1910-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A pestszentlőrinci (akkor önálló település, ma a XVIII. kerület) Kossuth téren 1927-re készült el Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervei szerint a polgári fiú- és leányiskola épülete (Forrás: Tomory Lajos Múzeum)

A Kossuth téri iskola napjainkban felújítva. Az ablakok mellett finom növényi és állatmotívumos díszítés látható (Fotó: Pápai Tamás László/Tomory Lajos Múzeum)

Az I. kerületben, az Ág utca 3. szám alatti Somló-villa is az építészpáros közös munkája, 1912-ben épült (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Jánszky Béla kedvelt állatmotívumai is visszaköszönnek az Ág utcai villán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az V. kerületi, Nádor utca 11. szám alatti épületet Jánszky Béla és Szivessy Tibor a Festetics család megbízásából késő szecessziós stílusban tervezte. Az 1914–1915-ben épült ház homlokzatát Moiret Ödönnek az I. világháború borzalmaira reflektáló domborművei díszítik. Maga Jánszky Béla is itt élt több mint húsz évig. Az egykori lakóépület 1997-ben került a Közép-európai Egyetem (CEU) tulajdonába, 2006-ban teljesen felújították.

A Jánszky–Szivessy-építészpáros tervezte ház jól megfér a Nádor utcában a Pollack Mihály (Nádor utca 9.) és a Hild József (Nádor utca 13.) tervezte klasszicista épületek között. Ma mindháromban a Közép-európai Egyetem (CEU) működik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Növényi ornamentika (tulipán) díszíti az ablakkeretet, az erkélyt és a korlátot is a Nádor utcai épületen. Itt lakott több mint húsz évig a tervező, Jánszky Béla is (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Moiret Ödön által készített dombormű az egykori Festetics-palota homlokzatán. A művész a monogramjával is ellátta alkotását (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Felirat őrzi a tervezők nevét a Közép-európai Egyetemnek otthont adó Nádor utca 11. szám alatti épületen (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Heisler Ignác-féle Szállítmányozási Rt. lakóháza 1928-ban épült a Jánszky–Szivessy-építészpáros tervei szerint. A XIII. kerületben, a Radnóti Miklós és Pannónia utca sarkán álló épület érdekességei a félkörívesen kiugró zárt erkélyek (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az épület másik érdekessége a díszítésben rejlik. Az építtetőre és a cég funkciójára, a szállítmányozásra utalnak a motívumok: hajó, mozdony, valamint gabonafélék, mák, komló jelennek meg a homlokzaton (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Festetics-palotához hasonlóan a Radnóti utcai lakóház növényi díszítése az erkélyen is visszaköszön (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Jánszky Béla önálló munkái között találunk bérházakat, villákat és a Budapesti Kisipari Hitelintézet Rt. székházát a VIII. kerületben. Munkássága során sokat merített a magyar népi építészetből, a népies stílus képviselőjeként a népi motívumok visszafogott felhasználása mellett nagy hangsúlyt fektetett az épületek összhatására és az arányokra, alkotásai kívülről olykor rendkívülről puritánok.

A XI. kerület, Bartók Béla utca 8. szám alatti bérház Jánszky Béla egyik önálló munkája 1910-ben épült (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A XIV. kerület, Tihamér utca 18. szám alatti Dirner-villa Jánszky Béla tervei szerint az 1930-as évek elején épült. A modern stílusú ház egyszerűségében is erőt sugall (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A XIII. kerületben, a Taksony utca 14., Angyalföldi út 5/A szám alatti székesfővárosi kislakásos bérházak Jánszky Béla tervei szerint épültek a II. világháború alatt, 1939–1941-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Jánszky Béla utolsó megvalósult munkája a Budapesti Kisipari Hitelintézet Rt. székháza (1942) a Vas utca és Stáhly utca sarkán, a VIII. kerületben. Az épület már a modern stílus jegyében készült (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Fia, ifj. Jánszky Béla visszaemlékezése alapján egy széles látókörű és érdeklődésű ember volt, igazi polihisztor, aki nemcsak építésznek volt kiváló, hanem festőnek is. Emellett készített ékszerterveket, orgonázott, zongorázott, regényeket írt. Vezető tagja volt a Magyar Építőművészek Szövetségének, ügyvezető elnöke és egyik alapítója a Lechner Ödön Társaságnak és igazgatósági tagja számos kulturális és közhasznú egyesületnek.

Jánszky Béla és Toroczkai Wigand Ede Néprajzi Múzeumra készített 1923-as pályaterve (Forrás: Hitel 2008. 8. szám)

Sajnos az I. és II. világháború, valamint az 1920-as évek gazdasági válsággal sújtott nehéz évei miatt tehetsége nem tudott kellő teret kapni, sok terve papíron maradt csupán. Egy gazdag építészi pálya zárult le az 1945. november 20-án bekövetkezett halálával.

Nyitókép: Az V. kerületi Nádor utca 11. szám alatti Festetics-palota Jánszky Béla és Szivessy Tibor közös munkája (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Budapest, építészet, F. Nagy Veronika, Fiatalok, Jánszky Béla, Kós Károly, Lechner Ödön, nemzeti építészet, népi építészet, népies stílus, ornamentika, PestBuda, pestbuda.hu, szecesszió, Szivessy Tibor

¹² ⁰ ⁰

Kapcsolódó írások

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban

2024. április 18. 15:00

Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán

2024. április 17. 15:00

A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét

2024. április 13. 9:00

Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Felújítják Budán a Nagy Imre teret

2024. április 19. 18:00

A II. kerületi Nagy Imre tér átalakul: korszerűbb játszóteret, díszsétányt és nagyobb kutyafuttatót is kialakítanak. Az akadálymentes parkba új növényeket is ültetnek.

Új gyalogátkelőhely épül az Astoriánál

2024. április 19. 17:00

Új jelzőlámpás zebrát alakítanak ki az Astoriánál, a Rákóczi úton összekötve a Múzeum körút és a Károly körút járdáit. Ezzel az összeköttetéssel a gyalog közlekedők akadálymentesen és kerülő nélkül kelhetnek át az úton.

Gregersen Gudbrand építőmesterre emlékeztek a Fiumei úti sírkertben

2024. április 19. 16:00

Gregersen Gudbrand norvég származású magyar híd- és vasútépítő születésének 200. évfordulóján megemlékezést tartottak a Fiumei úti sírkertben, a felújított sírjánál.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Gregersen építőmester – Egy norvég vállalkozó, aki a skandináv megbízhatóság élő példája lett hazánkban Kétszáz éve született a XIX. századi norvég–magyar kapcsolatok egyik legfontosabb alakja, a norvég születésű, de Magyarországon hírnevet szerző, ácsmesterből nagyvállalkozóvá vált Gregersen Gudbrand. Bécsben egy magyar építész azt ajánlotta neki, próbáljon Pesten szerencsét. Felsorolni is nehéz, hány épület, híd őrzi a mai napig is az életművének egy-egy darabját.

⁷³ ⁰ ⁰

Kolduló barátok a Duna mentén – Ferences rendi emlékek Pesten és Budán A ferences barátok számára április 16. minden évben nagy jelentőséggel bír, a hagyomány szerint ugyanis 1209-ben III. Ince pápa e napon hagyta jóvá – egyelőre még csak szóban – a rendük alapítását. Ilyenkor megújítják az egyszerűségre és tisztaságra vonatkozó fogadalmukat, mi pedig ez alkalomból bemutatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során milyen kulturális örökséget teremtettek a fővárosban.

¹⁰⁵ ⁰ ⁰

Ilyen volt a város, amelyben 1784-ben kocsigyár nyílt Pesten, a Hatvani kapu mellett 1784 tavaszán nyitotta meg bognár- és kocsiműhelyét Kölber Kázmér. A később jelentőssé vált Kölber-gyár alapításakor a város még egy viszonylag kis létszámú település volt, de már nagy lehetőségeket rejtett.

¹²⁸ ¹ ⁰

Építész és üzletember – Egy városrész őrzi a 150 éve született Lipták Pál emlékét Lipták Pál nem tartozik a híres építészeink közé, amit a viszonylag kevés saját tervezésű munkája magyaráz. Van azonban két épülete, amelyet csaknem mindenki ismer: a Budaörsi úti Petőfi laktanya és a zuglói Lipták-villa, amelyet saját magának tervezett, ma pedig művelődési ház. A meglehetősen fiatalon alapított gyárának köszönheti, hogy ma Pestszentlőrincen egy városrész viseli a nevét.

⁹⁶ ⁰ ⁰

Hatvan éve ünnepeljük a magyar költészet napját – József Attila-emlékszoba nyílt 1964-ben a ferencvárosi Gát utcában József Attila 1905. április 11-én született, a Ferencváros egyik legszegényebb részében, a szorosan egymás mellett álló bérkaszárnyák egyikében, a Gát utca 3. számú kétszintes házban. Szülőházában 1964. április 11-én nyílt meg az első állandó kiállítás. Ugyanezen a napon lett hivatalosan a jeles születésnap egyben a hazai költészet ünnepnapja.

⁵³ ⁰ ¹

A híres Fiume Kávéház kevéssé ismert történetei A hazai kulturális élet egyik legjelentősebb ünnepe a magyar költészet napja, melyet 1964-ben tettek József Attila születésnapjára, április 11-re. A költőóriás is gyakran dolgozott egy-egy „kávéházi szegleten”, mint ahogy a XX. század elejének más jelentős alkotói is. Cikkünkben a Múzeum körút 13. szám alatt egykor működő Fiume Kávéházat mutatjuk be, amelyet az írókon túl az építészek is előszeretettel látogattak.

¹³¹ ⁰ ⁰

Ezért halasztották el a Margit híd felújítását A Margit híd felújításának az 1970-es években kétszer kezdtek neki. Először 50 évvel ezelőtt, amikor az volt a cél, hogy a munkálatok a híd felépítésének 100. évfordulójára befejeződjenek. De akkor csak az előkészítésig jutottak el, mert különböző okokból csúszott a beruházás.

⁹² ² ¹

Élet a szép homlokzatok mögött – 150 évesek az Andrássy út első bérházai Az Andrássy út bérházai ma különleges státuszt élveznek, hiszen világörökségi helyszínen állnak. Ahhoz, hogy ezt a rangot elnyerjék, szükség volt a százötven évvel ezelőtti speciális építési szabályokra is, melyek ráadásul nem is voltak előzmény nélküliek. Az alábbiakban bemutatjuk eme előírások történetét, melyek tükröződnek a patinás útvonal házaiban, kívül és belül egyaránt.

¹¹² ¹ ¹

Mikor Budára figyelt Európa – Zsigmond király uralkodásának 600 éves emlékei A középkori Buda aranykora Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején kezdődött, aki idegen származása ellenére beleszeretett Magyarországba, és akkor sem hagyta el, amikor már fél Európa vezetője volt. Éppen ellenkezőleg: a nyugatot hozta ide, aminek egyik szemléletes példája a budavári Szent Zsigmond-templom hatszáz évvel ezelőtti felszentelése a mai Szent György téren. Az évtizedekkel ezelőtt itt végzett ásatásokat követően kövekkel rajzolták ki az épület alapfalait a Sándor-palota és a Karmelita kolostor előtti területen, hogy a Várba látogató sok-sok turista számára is egyértelmű legyen, hol állt egykor a Szent Zsigmond-templom.

¹⁷⁸ ⁴ ⁹

Már 50 évvel ezelőtt is vita volt a Városligetről Már 50 éve is vita volt arról, milyen legyen a Városliget, s ennek az adott alapot, hogy 1974 tavaszára vonult ki a helyszínről a Budapesti Nemzetközi Vásár, azaz a BNV. Korábban ugyanis a Liget adott helyet a rendezvénynek, állandó épületei álltak itt, a parkból hatalmas részt vettek el a pavilonok és a lebetonozott területek, amelyeket részben ezután elbontottak.

⁷² ¹²⁴ ⁰

A Gellért-hegy egykori keresztútjai Budapest egyik kiemelkedő helyszíne a Gellért-hegy. Kevesen tudják, hogy több mint két évszázadon át az itt kialakított keresztutat bejárva idézhették fel a hívő emberek Jézus nagypénteki szenvedéseinek és kereszthalálának történetét. Az utolsó Gellért-hegyi kálváriát, amelyhez a keresztút vezetett, 1950-ben számolták fel.

¹²¹ ⁰ ⁰

Az utolsó magyar gyártású gőzmozdony A magyar vasúti járműgyártásban 65 évvel ezelőtt, 1959 tavaszán lezárult egy korszak, elkészült az utolsó gőzmozdony. A mozdonyt 1959. március 20-án adták át a MÁV-nak, és a mozdony másnap, 1959. március 21-én indult el a Nyugati pályaudvarról a próbaútjára.

⁷⁷ ¹⁰⁰ ⁰

A VIII. kerület jelképe – Száz évig épült-szépült a józsefvárosi plébániatemplom A józsefvárosi plébániatemplom Pest egyik leghatalmasabb épülete, hetven méter magas tornyait már messziről megcsodálhatjuk. Azonban nem mindig törtek olyannyira az ég felé, ugyanis felszentelése után még kifejezetten sokat változott az épület, közel száz évvel később nyerte csak el a ma ismert képét. A Nagyhét kezdete alkalmából bemutatjuk ezt a méltóságteljes műemléket, Józsefváros jelképét.

¹⁴⁸ ¹ ²

A belföldi repülőjáratok vége Több mint 20 évig mindennap indultak és érkeztek Budapestre több vidéki nagyvárosból repülőjáratok. A szolgáltatás 1946-ban indult, az utolsó, menetrend szerinti belföldi MALÉV-gép 55 évvel ezelőtt, 1969. március 15-én közlekedett.

¹² ⁸⁶ ¹

Aki magyaros motívumokkal díszítette a királyi palotát – 90 éve hunyt el Györgyi Géza építész A generációkon átívelő művészi tehetség megnyilvánulására a Györgyi család az egyik legszemléletesebb példa, mely festőket, iparművészeket és építőművészeket is adott az országnak. Egyik leghíresebb tagjuk, Györgyi Géza leginkább építészként tevékenykedett, de nagy gondot fordított művei aprólékos díszítésére is. Halálának kilencvenedik évfordulóján bemutatjuk főbb budapesti alkotásait.

¹⁴⁹ ⁰ ⁰

Budapesten diadalmaskodott a legtöbbször a 150 éve született Kincsem A lóversenyzés a fénykorát élte a XIX. században. Pest első lóversenytere Széchenyi Istvánnak köszönhetően valósult meg Ferencvárosban, ahol a rangos futamok fontos társadalmi eseményként is szolgáltak. Ezen a helyen is nyert számos alkalommal Kincsem, akit mintegy 4 éves pályafutása alatt senki nem tudott legyőzni. Gazdája még saját istállót is építtetett neki a belváros szívében. A csodaló születésének 150. évfordulója alkalmából megemlékezünk 15 fővárosi győzelméről, az első pesti lóversenytérről és a Kincsem-palota néven illetett épületről.

¹⁰⁴ ⁰ ⁰

Egy nagy léptékekben gondolkodó építész – 175 éve született Palóczi Antal Budapest városképét nemcsak a szebbnél szebb homlokzatok, izgalmas tornyok és kupolák teszik olyan varázslatossá, hanem az utcák rendezett hálózata és a kisebb-nagyobb terek jó arányai is. A városrendezés fontosságát már a dualizmus korszakának elején felismerték, de később sem feledkeztek meg róla, amit Palóczi Antal kiterjedt munkássága is bizonyít.

¹⁶⁸ ¹ ⁰

Autóközlekedés Budapesten a XX. század elején Budapesten 1909-ben szabályozták az automobilok közlekedését. A rendelkezéshez hosszú út vezetett, és az is kérdéses volt, hogy ki hozhatja meg az ezekkel az új járművekkel kapcsolatos szabályozást, azaz országos vagy helyi döntés szükséges-e?

¹¹⁵ ⁹ ⁰

A Dunagőzhajózási Társaság megalakulása Hosszas próbálkozások után, 1829 márciusában alakult meg az a hajózási társaság, amely a következő évtizedekre meghatározta a dunai gőzhajózást. A 195 éve létrejött Dunagőzhajózási Társaság, illetve német nevének rövidítése után a DDSG erős magyarországi és pest-budai kötődéssel rendelkezett, s ez Széchenyi Istvánnak volt köszönhető.

¹⁰⁷ ⁴ ⁰

A márciusi ifjak emlékei a főváros belső kerületeiben Pesten 1848. március 15-én értelmiségi fiatalok egy csoportja a Landerer–Heckenast-nyomdánál egy nyomdagépet lefoglalva – a szabad sajtó első termékeiként – kinyomtatta a nemzet követeléseit tartalmazó Tizenkét pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc elindítóiról, a márciusi ifjakról számos budapesti közterületet neveztek el. A március 15-i események évfordulója alkalmából bemutatjuk a névadókat és az érintett utcákat, tereket a főváros belső kerületeiből.

¹⁸³ ⁰ ⁰

Tisza Kálmán 140 évvel ezelőtt nyújtotta be az állandó országház építéséről szóló törvénytervezetet Az 1867-es kiegyezés megkötése után még inkább felgyorsult Budapest amúgy is dinamikus fejlődése, az ország anyagi és kulturális gyarapodása, a kapitalista gazdaság térnyerésével. Csakhogy a magyar fővárosban nem álltak rendelkezésre olyan középületek, amelyek befogadhatták volna a parlamentáris jogállammal együtt járó intézményeket, mint például az egyes minisztériumokat vagy a kétkamarás országgyűlést.

¹⁷⁸ ⁰ ⁰

Száműzték a nagyon szennyező ipari üzemeket Budapestről Budapest levegője az 1970-es években katasztrofális volt. Ugyan sokkal kevesebb autó járta a fővárosi utakat, mint most, de más szennyezők szép számmal voltak. A Margit-szigeten az autók kipufogófüstjétől pusztultak a növények, az épületeket pedig vastag koromréteg csúfította el a kémények füstje miatt.

¹⁰⁵ ⁹ ²

„Fény a homályban” – 165 éves a Lónyay Utcai Református Gimnázium A Lónyay Utcai Református Gimnázium Budapest egyik legpatinásabb oktatási intézménye, melynek 1940-es évek elején épült, modern stílusú épülete a közelmúltban újult meg. Ez azonban nem az első otthona, az iskola története ugyanis sokkal régebbre nyúlik vissza: az alapítás irányába 1859. március 6-án, tehát 165 évvel ezelőtt tették az első lépést.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

Mesterektől élményekig – Új szabadtéri kiállítás a Várkert Bazárban A Várkert Bazár idén ünnepli újjászületésének tizedik évfordulóját, a jubileum apropóján pedig egy új kiállítást rendeztek, mely a gyönyörű épületegyüttes változatos történetét mutatja be. Nevével ellentétben ugyanis nem mindig volt benne kert, és a bazárnak szánt helyiségeket sem csak boltok használták. A Glorietthez vezető északi rámpán felsétálva feltárul tehát a hely múltja, amelyből mi is adunk egy kis ízelítőt.

¹³⁴ ⁰ ⁰

Az első villamos vasút Nagy jelentőségű megállapodást kötött a budapesti Ganz-gyár és az olasz Societá per le Strade Ferrate Meridionali-Rete Adriatica vasút 125 éve. A megállapodás eredménye a valóban használható nagyvasúti villamos vontatás kialakítása volt, amelyet a magyar vállalat végzett el az olasz cég megrendelésére. A feladat megoldására valójában ekkor egyetlen cég volt képes a világban, a budapesti Ganz-gyár.

¹²³ ⁸¹ ⁰

Így éltek az első budapesti gyermekotthonok lakói Az árva, elhagyott gyerekek gondozása már az elmúlt évszázadokban is cselekvésre sarkallta a jobb érzésű embereket. A nevelésükre létrehozott lelencházak eleinte egyházi és egyesületi keretek között működtek, majd megnyílt az első állami intézet is 1907-ben. Az akkori gyermekvédelmi törvények megalkotói arra törekedtek, hogy az elhagyottak vagy árvák minél hamarabb családba kerüljenek, így a nevelőotthonokban többnyire csak átmenetileg tartózkodtak.

¹³⁶ ² ²

Egy magyar útburkoló kő Sárga, magyar, és az 1878-as párizsi világkiállításon díjazták. Nem egy déligyümölcsről van szó, hanem egy ma már szinte teljesen kikopott útburkoló anyagról, a keramitról, amelyet 145 éve kezdtek el nagyobb mértékben használni.

²⁰⁵ ⁷ ³

Anya helyett anya – 125 éve született József Jolán Nincs olyan magyarul írni-olvasni tudó ember, aki ne ismerné József Attilát, költészetünk és egyben a világirodalom kiemelkedő alakját, aki 1905. április 11-én született Budapesten, a ferencvárosi Gát utca 3. szám alatt. 60 éve ez a születésnap egyben a Magyar Költészet Napja is. Közvetlen rokonairól már kevesebb ismeretünk van, pedig mások mellett idősebb nővérének, a 125 évvel ezelőtt született József Jolánnak köszönhetjük, hogy öccse életéről, fiatalkoráról annyi információ fennmaradt.

¹¹⁵ ¹ ⁰

Sokáig kellett várni rá – 130 éve készült Budapest első átfogó építési szabályzata Százharminc évvel ezelőtt, 1894. március 1-én lépett hatályba Budapest első állandó építési szabályzata, amely több övezetre osztotta az akkori főváros területét, és a későbbi hasonló jellegű szabályozások mintaadójává vált.

¹¹⁸ ¹ ¹

Borostyános palota az Ötpacsirta utcában – Egy főúré volt a Magyar Építőművészek Szövetségének székháza A múlt héten felröppent hír szerint a Magyar Építőművészek Szövetségének és három rokon szervezetnek ki kell költöznie a józsefvárosi Palotanegyedben található Ötpacsirta utca 2. szám alatti székházából. A figyelem középpontjába került tehát az épület, amely egyébként is mágnesként vonzza az arra járók tekintetét. Egyrészt méretével és elrendezésével is elüt a környező palotáktól, a falaira felkúszó borostyán pedig még rejtélyes hangulatot is teremt.

¹³⁷ ¹ ¹