Lechner Ödön követője volt – 75 éve hunyt el Jánszky Béla

2020. december 14. 9:00

A XX. század elejének újító gondolatai és útkeresése az építészetben is megjelent. A nagy mester, Lechner Ödön hatására számos fiatal építész fordult a szecesszió felé, és vett részt az új, nemzeti jellegű építőművészet kialakításában. A „Fiatalok”-nak nevezett generáció aktív tagja és a szecesszióból formálódó népies stílus jeles képviselője volt Jánszky Béla, akinek népi motívumokkal díszített épületei ma is üde színfoltjai fővárosunknak. Jánszky több mint húsz évig lakott a belvárosi Nádor utcában, abban az általa tervezett házban, amely ma a CEU egyik épülete.

A múlt század elején, a Műegyetemen építésznek tanulók egy csoportja elhatározta, hogy a lechneri utat követve megalkotja a magyar építészeti stílust. Jánszky Béla és társai, köztük Kós Károly, Györgyi Dénes, Kozma Lajos, azaz a „Fiatalok”-nak nevezett csoport fő célkitűzése egy korszerű, mégis nemzeti, minden ízében magyar építőművészet megvalósítása, a „magyar formára” való törekvés volt. Figyelmük a népi építészet felé fordult, gyűjtőutakon, főleg Erdélyben tanulmányozták a falusi épületeket és motívumokat, amelyeket aztán felhasználtak saját terveik készítésekor. A stílusok vegyítése, a lechneri szecesszió és a népi építészet ötvözése jelenik meg a 75 évvel ezelőtt elhunyt Jánszky Béla alkotásain is.

Az 1884 nyarán Ózdon születő Jánszky a budapesti Királyi József Műegyetemen – ahol Schulek Frigyes tanítványa volt – 1906-ban szerzett építészi oklevelet. Ez idő alatt ismerkedett meg Lechner Ödön munkásságával, akinek hatására a magyar stílusú szecesszió híve és követője lett.

Egyetemi tanulmányait követően nyugat- és észak-európai tanulmányutakon gyarapította ismereteit, de eljutott Oroszországba is. Első jelentősebb sikereit pedig országos és nemzetközi kiállításokra tervezett pavilonjaival aratta. Kezdetben a tervein és a munkáin az erdélyi népművészet hatása érvényesült, jellemzőek a magas tetők, tornyok és a faanyag használata. Később a népi építészetből vett arányokat és formákat megtartva a késő szecesszió stílusában dolgozott. Kedvelt díszítőelemei a népi virág- (főleg tulipán) és állatmotívumok (mókus, bagoly, medve) voltak, amelyek több épületén is visszaköszönnek.

Falus Elekkel és Iványi Grünwald Bélával együtt 1910-ben megalapította a kecskeméti művésztelepet, majd aktívan részt vett az 1911-ben földrengés sújtotta város újjáépítésében is. Ekkor társult Szivessy Tiborral, akivel 1918-ig, majd 1926-tól 1932-ig számos épületet terveztek.

A VIII. kerületi Dankó utca 22. szám alatti bérház Jánszky Béla és Szivessy Tibor első együttműködése alatt, 1910–1911-ben született (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Érdekes geometrikus díszítést kapott a ház kapuja (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Márkus Emília villája a II. kerület, Hűvösvölgyi út 85. szám alatt, Jánszky Béla és Szivessy Tibor közös munkája. A megrendelő személye vagy kérése miatt visszafogott, klasszicizálóba hajló stílusban készült az épület 1910-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A pestszentlőrinci (akkor önálló település, ma a XVIII. kerület) Kossuth téren 1927-re készült el Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervei szerint a polgári fiú- és leányiskola épülete (Forrás: Tomory Lajos Múzeum)

A Kossuth téri iskola napjainkban felújítva. Az ablakok mellett finom növényi és állatmotívumos díszítés látható (Fotó: Pápai Tamás László/Tomory Lajos Múzeum)

Az I. kerületben, az Ág utca 3. szám alatti Somló-villa is az építészpáros közös munkája, 1912-ben épült (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Jánszky Béla kedvelt állatmotívumai is visszaköszönnek az Ág utcai villán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az V. kerületi, Nádor utca 11. szám alatti épületet Jánszky Béla és Szivessy Tibor a Festetics család megbízásából késő szecessziós stílusban tervezte. Az 1914–1915-ben épült ház homlokzatát Moiret Ödönnek az I. világháború borzalmaira reflektáló domborművei díszítik. Maga Jánszky Béla is itt élt több mint húsz évig. Az egykori lakóépület 1997-ben került a Közép-európai Egyetem (CEU) tulajdonába, 2006-ban teljesen felújították.

A Jánszky–Szivessy-építészpáros tervezte ház jól megfér a Nádor utcában a Pollack Mihály (Nádor utca 9.) és a Hild József (Nádor utca 13.) tervezte klasszicista épületek között. Ma mindháromban a Közép-európai Egyetem (CEU) működik (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Növényi ornamentika (tulipán) díszíti az ablakkeretet, az erkélyt és a korlátot is a Nádor utcai épületen. Itt lakott több mint húsz évig a tervező, Jánszky Béla is (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Moiret Ödön által készített dombormű az egykori Festetics-palota homlokzatán. A művész a monogramjával is ellátta alkotását (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Felirat őrzi a tervezők nevét a Közép-európai Egyetemnek otthont adó Nádor utca 11. szám alatti épületen (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Heisler Ignác-féle Szállítmányozási Rt. lakóháza 1928-ban épült a Jánszky–Szivessy-építészpáros tervei szerint. A XIII. kerületben, a Radnóti Miklós és Pannónia utca sarkán álló épület érdekességei a félkörívesen kiugró zárt erkélyek (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az épület másik érdekessége a díszítésben rejlik. Az építtetőre és a cég funkciójára, a szállítmányozásra utalnak a motívumok: hajó, mozdony, valamint gabonafélék, mák, komló jelennek meg a homlokzaton (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Festetics-palotához hasonlóan a Radnóti utcai lakóház növényi díszítése az erkélyen is visszaköszön (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Jánszky Béla önálló munkái között találunk bérházakat, villákat és a Budapesti Kisipari Hitelintézet Rt. székházát a VIII. kerületben. Munkássága során sokat merített a magyar népi építészetből, a népies stílus képviselőjeként a népi motívumok visszafogott felhasználása mellett nagy hangsúlyt fektetett az épületek összhatására és az arányokra, alkotásai kívülről olykor rendkívülről puritánok.

A XI. kerület, Bartók Béla utca 8. szám alatti bérház Jánszky Béla egyik önálló munkája 1910-ben épült (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A XIV. kerület, Tihamér utca 18. szám alatti Dirner-villa Jánszky Béla tervei szerint az 1930-as évek elején épült. A modern stílusú ház egyszerűségében is erőt sugall (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A XIII. kerületben, a Taksony utca 14., Angyalföldi út 5/A szám alatti székesfővárosi kislakásos bérházak Jánszky Béla tervei szerint épültek a II. világháború alatt, 1939–1941-ben (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Jánszky Béla utolsó megvalósult munkája a Budapesti Kisipari Hitelintézet Rt. székháza (1942) a Vas utca és Stáhly utca sarkán, a VIII. kerületben. Az épület már a modern stílus jegyében készült (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Fia, ifj. Jánszky Béla visszaemlékezése alapján egy széles látókörű és érdeklődésű ember volt, igazi polihisztor, aki nemcsak építésznek volt kiváló, hanem festőnek is. Emellett készített ékszerterveket, orgonázott, zongorázott, regényeket írt. Vezető tagja volt a Magyar Építőművészek Szövetségének, ügyvezető elnöke és egyik alapítója a Lechner Ödön Társaságnak és igazgatósági tagja számos kulturális és közhasznú egyesületnek.

Jánszky Béla és Toroczkai Wigand Ede Néprajzi Múzeumra készített 1923-as pályaterve (Forrás: Hitel 2008. 8. szám)

Sajnos az I. és II. világháború, valamint az 1920-as évek gazdasági válsággal sújtott nehéz évei miatt tehetsége nem tudott kellő teret kapni, sok terve papíron maradt csupán. Egy gazdag építészi pálya zárult le az 1945. november 20-án bekövetkezett halálával.

Nyitókép: Az V. kerületi Nádor utca 11. szám alatti Festetics-palota Jánszky Béla és Szivessy Tibor közös munkája (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Budapest, építészet, F. Nagy Veronika, Fiatalok, Jánszky Béla, Kós Károly, Lechner Ödön, nemzeti építészet, népi építészet, népies stílus, ornamentika, PestBuda, pestbuda.hu, szecesszió, Szivessy Tibor

¹² ⁰ ⁰

Kapcsolódó írások

Átadták az állami építészeti díjakat

2024. december 18. 14:00

A magyar építészet napján átadták a Kós Károly-életműdíjat, valamint más fontos szakmai elismeréseket. Az építészeknek adható legrangosabb díjat idén Ferencz István, a nemzet művésze vehette át.

Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna

2024. december 16. 15:00

Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.

Két épület egyben Ybl Miklóstól: 150 éve épült a Degenfeld-palotabérház

2024. december 14. 15:00

A Degenfeld-Schomburg-palota a pesti mágnásnegyed egyik különleges épülete, mert palotát és bérházat egyesít magában egy épületen belül. Nem is sikerült elsőre elfogadtatni a városi hatósággal az épület terveit, pedig Ybl Miklós készítette azokat. A ház idén 150 éve, 1874-ben lett kész teljesen, s egyik lakója révén hamar sajtónyilvánosságot kapott.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon

2024. december 20. 14:00

Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

Építési engedélyt kapott a Hőgyes–Schöpf-Merei Gyógyszerkutató Központ kialakítása

2024. december 19. 15:00

A IX. kerületi Hőgyes Endre 5. szám alatti Gyógyszerészeti Intézet és a Bakáts téren lévő egykori Schöpf-Merei Kórház épületének felújításával és bővítésével létrejön egy intézmény, mely az oktatást, a kutatást, valamint a gyógyszergyártást szolgálja majd. A munkálatok során helyreállítják a történelmi épületek homlokzatait is.

Idén is karácsonyi díszkivilágítást kap a Megyeri híd

2024. december 18. 19:00

December 20–26. között esténként a Megyeri híd 100 méter magas karácsonyfává változik. Mindkét pilonra, annak budai és pesti oldalára is csillagcsúcsdísz kerül, továbbá a pilonok középső, üveges részén speciális díszfényeket is kihelyeznek.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

⁴ ⁰ ¹

Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.

¹² ⁰ ⁰

Labirintus a föld alatt: 50 éve nyílt meg a Deák téri aluljáró A Deák Ferenc tér egy hatalmas közlekedési csomópont, egyben a város központja, nemcsak a felszínen, hanem a föld alatt is, hiszen Budapest legnagyobb föld alatti közlekedési átszálló- és aluljárórendszere található itt. Az egész felszín alatti kis világ kialakítása még az 1896-ban megnyílt millenniumi földalatti vasút építésekor kezdődött, az egyik legjelentősebb eleme, a gyalogos aluljáró pedig 50 éve nyílt meg a budapestiek előtt.

³⁸ ⁰ ¹

Két épület egyben Ybl Miklóstól: 150 éve épült a Degenfeld-palotabérház A Degenfeld-Schomburg-palota a pesti mágnásnegyed egyik különleges épülete, mert palotát és bérházat egyesít magában egy épületen belül. Nem is sikerült elsőre elfogadtatni a városi hatósággal az épület terveit, pedig Ybl Miklós készítette azokat. A ház idén 150 éve, 1874-ben lett kész teljesen, s egyik lakója révén hamar sajtónyilvánosságot kapott.

⁵⁰ ¹ ⁰

Az első magyar repülőgép bemutatkozása Hivatalosan az első magyar repülőgép felszállásának dátuma 1910. január 10-e. Azonban az ekkor repülő gép, a Libelle már egy hónappal korábban kész volt, és 1909. december 9-én, 115 éve be is mutatták a készítők, sőt repülni is próbáltak vele. Azonban, hogy pontosan mi történt, az egyes szakirodalmak eltérően mondják el.

¹⁵² ⁰ ⁰

Akinek az első magyar fotóalbumot köszönhetjük – 150 éve hunyt el Rosti Pál Rosti Pál geográfus, néprajztudós, utazó, író, az első magyar fotóalbum megalkotója, a Budai-Pesti Hajós Egylet egyik alapítója 150 éve hunyt el. Közép- és dél-amerikai útját megörökítő albumának fotói az első fényképek voltak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Noha alakja korántsem mondható széles körben ismernek, a fiatalon elhunyt Rosti életútja egy kivételesen nagy talentumú, művelt tudós és művész képét vetíti elénk.

¹¹³ ⁰ ⁰

A Műegyetem épületegyüttese 115 éve készült el Ma Budapest XI. kerülete egy pezsgő kerület, amely alig 120-130 éve még nem is létezett. Az egyik első jelentős középülete a Műegyetem volt, amely közvetlenül az akkori Ferenc József híd budai hídfőjéhez épült.

¹²⁸ ¹ ¹

Karácsonyra várva Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.

¹⁷⁰ ⁰ ⁰

A legrégibb fővárosi középiskola – Az Egyetemi Katolikus Gimnázium fordulatos története Budapesten kevés iskola büszkélkedhet több száz éves múlttal, az Egyetemi Katolikus Gimnázium viszont közéjük tartozik. E hosszú idő ugyanakkor nem jelent állandóságot is, sőt az intézménynek nagyon is fordulatos a története. Az alábbiakban ezt elevenítjük fel, amely egyfajta tükörképe is hazánk és fővárosunk sorsának.

¹⁴⁰ ⁴ ²

Hasonlóságok és különbségek a Lánchíd két átadása között A Lánchíd 175 éves. A sokszor átépített, felújított híd jelkép, Budapest egyik legfontosabb építménye, valójában az egységes várost megteremtő műtárgy. Történetének két kiemelkedő jelentőségű eseménye esett november 20-ra, az első és második átadása.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt 155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

¹¹⁰ ⁰ ¹

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²⁷ ¹ ⁶

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰⁴ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

¹⁰⁰ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹⁷ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

²⁰⁹ ¹⁶ ⁵

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ⁴ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁷ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁹ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴² ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁹ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁸ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰