Keresés az archívumban

Íme, itt a magyar Pompeji! – 125 éves az Aquincumi Múzeum Az Aquincumi Múzeum 1894. május 10-én, 125 éve nyitotta meg kapuit. A római régészeti parkban az aquincumi polgárváros mindennapi életébe pillanthatunk be, láthatjuk a rekonstruált római lakóházat, a világhírű aquincumi orgonát, a látványraktár gazdag gyűjteményét. Most nyílt egy formabontó évfordulós kiállítás is.

A kalandok, a csalódások és a gyönyörűség városa – Budapest a magyar irodalomban Budapest az irodalmi művek hőseinek éppúgy otthont ad, mint a hús-vér embereknek. A kitalált szereplőknek éppúgy meghatározza életét a város, mint a miénket. Írásunkban a Budapesten játszódó XIX–XX. századi magyar novellákból, balladákból és elbeszélő költeményekből mazsolázunk.

Emlékhelyek napja lesz a hétvégén 15 budapesti helyszínen Országszerte 46 helyen várják a hétvégén a történelem és a kultúra rajongóit. Vezetett séták, előadások, filmvetítések és sok látnivaló lesz a nemzeti és történelmi emlékhelyeken.

Lekerült a palánk, körbejártuk a Miniszterelnökség épületeit a Várban Eddig csak a fehér kerítés résein át leskelődhettek az arra járók, most azonban már bárki körbejárhatja az egykori Karmelita kolostor épületét. Megnéztük, milyen lett.

Molnár-C. Pál budapesti kötődései – Egy Ménesi úti villában élt a 125 éve született festőművész Molnár-C. Pál festő–grafikus 1894. április 28-án született. Rendkívül sokszínű életpályája során olajfestményeket, grafikákat, fametszeteket, freskókat készített, irodalmi műveket illusztrált, és plakátot tervezett. Európai hírű művész, akinek munkásságát többek között az 1937-es párizsi világkiállításon Festészeti Aranyéremmel, az 1938-as varsói nemzetközi fametszet-kiállításon Aranyéremmel ismerték el, illetve XII. Pius pápa aranykereszttel tüntette ki.

120 éve nyílt meg a Közlekedési Múzeum A Városligetben 1899. május 1-jén egy új intézmény nyitotta meg kapuit, a Közlekedési Múzeum. Nem minden előzmény nélkül: az épület a millenniumi kiállítás Közlekedésügyi Csarnokának készült, és a bemutatott anyag rendkívül népszerű volt a látogatók körében.

Újabb campus épül Budán A tervek szerint a 9000 négyzetméteres tetőteraszon lesznek egyetemi sportpályák, valamint 320 méteres futókör, szabadtéri edzőpark, lugas és egy kávézóterasz is. A Hauszmann Alajos által tervezett főépületet és a történeti kertet megőrzik.

Tavaszi séta a Városligetben A Városligetbe minden évszakban érdemes ellátogatni, de talán tavasszal a legszebb. A Ligetben folyamatban lévő munkálatok mellett találunk olyan megújult részeket, amelyeket már birtokba vehettek a látogatók.

Megkezdődött a növények telepítése a Millenáris új parkrészén A Millenáris új parkja 17 ezer négyzetméteres zöldszigetként egy rekreációs terület lesz a Margit körúti térségben. Az építmények zöldtetőt kapnak, élő tavat, digitális vízfüggönyt és függőkertet is kialakítanak az ősszel elkészülő parkban.

A Margit-sziget szárnyhídja A Margit-sziget 1908-ig magántulajdonban volt. Éppen ezért a hozzá vezető hidat is részben a tulajdonos anyagi hozzájárulásával építették meg.

Kálvária, Pest, feltámadás A régi korok polgárai húsvétkor körmenetekkel idézték fel Jézus szenvedésének és feltámadásának a csodáját. Pesten ma már csak a Kálvária tér neve utal rá, hogy területén egykor zarándokok jártak – és az Epreskertben az az ódon barokk építmény, amely a történelem sok viharát átvészelve ma is hirdeti a régi város lakosainak buzgalmát.

Szilágyi Erzsébet fasor: íme, a vadgesztenye! Sajnos mostanában inkább a véget nem érő dugóiról, mint gyönyörű gesztenyefasoráról híres a Szilágyi Erzsébet fasor. Pedig a szépen csavarodó, tekintélyes vastagságú törzsek, a tenyérre emlékeztető friss levelek és a kibomlóban lévő csodálatos virágok megérdemlik a figyelmet.

Hogyan ünnepelték a húsvétot a békebeli Budapesten? Díszbe öltöző kirakatok, ünneplő emberekkel telt utcák, színpompás képeslapok és a lányok napja is jelezte egykor az év egyik legnagyobb ünnepének kezdetét.

Minden múlt a múltam – Fortepan-kiállítás a Nemzeti Galériában Minden fényképhez tartozik egy történet. A tárlat főszereplője az egyszerű magánember, akinek fotóin keresztül felfedezhetjük egy évszázados közös múltunkat. Jövőre lesz 10 éves a Fortepan digitális fotóarchívum, amelynek 350 fotójából nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában.

A tavasz ünnepe: a Tóth Árpád sétány Budán Ha szeretne egy igazán, felemelően, lenyűgözően szép fasorban sétálni, most kell felmennie Budára, a Várba, a Tóth Árpád sétányra! Friss zöld, üde levelű, gyertyaszerű fehér virágokat bontó vadgesztenyék az egyik oldalon, tömött virágú, rózsaszín japán díszcseresznyék a másikon. Sőt, e zöld és e rózsaszín odafönn alagútként borul össze!

Megnyitotta első budapesti szállodáját a Meininger Hotels A Meininger Hotels megnyitotta első budapesti szállodáját, a Meininger Budapest Great Market Hallt a Fővám téri Központi Vásárcsarnok mellett.

Hogyan köszöntötték a tavaszt a régi Budapesten? Gavallérok, ibolyaárus asszonyok, rajcsúrozó gyerekek és virágkiállítás: archív fotók és régi újságcikkek alapján bemutatjuk a hajdanvolt budapesti tavaszok hangulatát.

Kossuth három nehéz éve a budavári börtönben Kossuth Lajos 1837. május 5-től 1840. május 10-ig a budai Várnegyedben álló börtönben töltötte fogságát. A mai Táncsics Mihály utca 9. számú házat akkor politikai foglyok elzárására használták. Kossuthnak három évet kellett itt raboskodnia. A fogság évei felkészítették a politikust élete későbbi nehézségeinek méltósággal történő elviselésére. A 125 éve elhunyt politikusra emlékezünk.

Újjászületik a Böszörményi úti református templom Hosszú idő után végre megújíthatja a Böszörményi úti templomát a Budahegyvidéki Református Egyházközség. Az új épület várhatóan idén ősszel készül el.

Így újul meg az Olof Palme Ház Rövidesen lezárul az Olof Palme Ház műemléki rekonstrukciója, a restaurátori munkák már befejeződtek. Az épületet Millennium Háza néven ősszel vehetik majd birtokba a látogatók.

Budapestről mesél a Fekete Lyuk – A pokol tornáca című kultúrtörténeti kiállítás a Kiscelli Múzeumban Különleges kiállítás látható a Kiscelli Múzeum új kiállítóterében, a sziklapincében. A Fekete Lyuk – A pokol tornáca. A Budapesti Undergound '88–'94 című tárlat az ikonikus budapesti szórakozóhelyet és a hozzá kapcsolódó életérzést élményszerűen mutatja be.

Ház, tele kreativitással Újra egy belvárosi ház belső udvarába néztünk be: gazdag múltat és inspiráló jelenkori működést találtunk. Meg két bájos, töredezettsége ellenére is megkapó szobrot. Fedezzék fel velünk a Kossuth Lajos utcai Wagner-házat!

Meglepő, hányféle szobra van Szent István királynak Budapesten Nemrég járta be a budapesti sajtót a hír, hogy szobrot állítanak István királynak a XIII. kerületben, a róla elnevezett parkban. Felmerül a kérdés, hogy hány szobor ábrázolja őt a fővárosban? Ennek jártunk utána.

Jelek útvesztőjében Budapest utcáin Bizonyára mindenki eljátszott már egyszer a gondolattal, mi történne, ha visszamenne az időben, és megnézné Budapestet 50, 60, 100 évvel ezelőtt. Az első, ami ilyenkor eszünkbe jut, hogy régen más képet mutattak az épületek, és kevésbé voltak zsúfoltak a közterületek. De ha tovább időzünk képzeletbeli múltbeli sétánkon, azt is felfedezhetjük, mennyivel kevesebb információ zúdul ránk a környezetükből, ugyanis nem voltak az utcákon közlekedési táblák és a figyelemfelkeltő szimbólumok. Most térjünk vissza a jelenbe, és tegyünk egy sétát Budapest utcáin úgy, hogy figyelmünket kizárólag a jelekre irányítjuk, és arra, milyen információt közvetítenek nekünk.

A Liget zakatoló szíve – Mi minden fér el az OMRRK-ban? Bár a Városliget közelében hamarosan megnyíló Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központot az egész múzeumi szakma érdeklődéssel várja, legjobban mégis a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria munkatársai örülnek neki. Raktárak, restaurátorműhelyek, kutatóintézet, látogatóközpont – egy példaértékű barnamezős beruházás részletei az egykori Szabolcs utcai kórház területén.

Landererék háza Ki hinné, hogy a pesti ház, amely előtt a márciusi ifjak hangosan követelték a Nemzeti dal és a 12 pont kinyomtatását, ma is áll? Csak egy kissé (vagy nagyon is) elfelejtve, kopott öregúrként a nagyváros új forgatagában. Felfedeztük: dicső múltat, dicstelen jelent találtunk.

A Magyar Nemzeti Múzeum őrházai A pesti Múzeumkert átfogó rekonstrukciója hamarosan végleg befejeződik. Sok minden látszik a megújulásból, a kerítés, a kerti utak, a restaurált szobrok. Most azonban nem ezekről írnánk, hanem a kert legkisebb építményeiről, az idei tavaszra ugyancsak megszépült kis múzeumi őrházakról.

Három évszázad története – Megújult a Kiscelli Múzeum Az egykori kolostor később laktanya lett, majd barokk kastély, ma múzeum működik a falai között, amely a főváros újkori tárgyi emlékeit őrzi. A sokarcú épületet nemrég átalakították, a látogatók több újdonságot is felfedezhetnek.

Szellemház az Óbudai Promenádon Megújult Óbuda-Újlak történelmi városrésze a Puskás Öcsi térrel együtt 2012 végén. Azóta több mint hat év telt el, azonban a Bécsi út 69–71. szám alatti félkész állapotú épületek ma is rontják a városképet. A házakat az önkormányzat betakartatta, amíg nem rendeződnek az állapotok.

Békebeli paloták alkotója Monográfia jelent meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár épületének alkotójáról.

Vissza az alapokhoz: a megújult Múzeumkert Már csak néhány nap, és elkészül a Múzeumkert várva várt felújítása. Március idusához közeledve belestünk: milyen lett ez a nagy múltú park?

A Király utcától a Városligetig – Gundel János nyomába eredtünk Éppen százötven éve nyitott meg az első Gundel-vendéglő Budapesten, amelyet számos másik követett. De hol működtek ezek és mi van a helyükön ma? Ennek jártunk utána.

Három pesti öreg – avagy tavaszváró séta a Füvészkertben Könnyű beleszeretni a Füvészkertbe: a város dübörgő kőrengetegében igazi oázist jelent. És könnyű megtorpanni a kertben a három hatalmas gingkofa törzsénél: még így, lombfakadás előtt is impozáns látványt nyújtanak. Budapest nevezetes fáinak nyomában most ezt a három öregurat (vagy inkább két öregurat és egy hölgyet) mutatjuk be.

„Budapesthez méltó épület” – A fővárosi pályaudvarok története Az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt a budapesti pályaudvarokat érintő fejlesztésekkel kapcsolatos bejelentések száma. De ismerjük-e a Nyugati, a Déli, illetve a Keleti pályaudvarok történetét? Az alábbiakban erről lesz szó.

Botrány a Baross Gábor szobrára kiírt pályázat eredményhirdetésekor A vasminiszter 1892-es váratlan halála után szinte azonnal mozgalom indult, hogy az életében nem túl népszerű, 44 évesen elhunyt miniszternek szobrot állítsanak. Azt mindenki érezte, hogy Baross halálával nem egy népszerűséget hajszoló politikust vesztett el az ország, hanem egy Széchenyi Istvánhoz fogható zsenit, aki bárhová nyúlt, ott a veszteséges, nem működő állami vagy állami pénzen fenntartott vízfejű intézményből hatékony, nyereséges és kitűnő szolgáltatást nyújtó szervezet jött létre. Olyan rendszereket tett rendbe pár év alatt, mint a magyar vasúthálózat, a Posta, az állami hajózás.

Hauszmann után újratervezve – Átépítik az első fővárosi közkórházat Hauszmann Alajos kiváló munkája, a Szent István Kórház igen fontos helyet foglal el Budapest történetében mint első fővárosi közkórház. Építését jelentős tudományos munka előzte meg, az építész egész Európára kiterjedő kutatást végzett, hogy a legkorszerűbb betegellátási és építészeti elvek segítségével alkothasson, és a folyamatot a sajtó is nyomon követte. Az intézmény ismét rivaldafénybe került, mivel a Szent István Kórház lesz az első budapesti centrumkórház.

Bükkfa és áhítat: faóriások nyomában a budai hegyekben Nincs méltóságteljesebb erdő, mint a sima, szürke törzsekkel a gótikus katedrálisokat megidéző bükkfaerdő. Budapest nevezetes fáinak nyomában járva ezúttal egy budai bükkóriást fedezünk fel, méghozzá egy szent helyen.

A tavasz első hírnökei Budapesten Várják már a tavaszt? Mi egyre jobban, így hát utánajártuk, hol fedezhető már föl a városban: jön, jön, jön! Tartsanak velünk!

Legfőbb dicsőség a vitézség – a Szemere-lövölde története A pestszentlőrinci Zila Kávézó 2003 januárjában nyitotta meg kapuit. Kevesen tudják, hogy a neves kávézó díszes, felújított épülete éppen akkor volt százéves. 1903-ban Szemere Miklós alapított itt lövöldét, a második világháború után pedig strandfürdő öltözőjének használták Pestszentlőrinc egyik legszebb épületét. Ismerkedjünk meg a történetével!

Pillantás Pest-Budára 200 évvel ezelőtt Honlapunkon és Facebook-oldalunkon is Petrich András Pest-Budát ábrázoló rajzát (illetve az abból készült színezett rézmetszetről készült digitalizált fényképet) láthatják nyitóképként. Éppen kétszáz éves. Az évforduló és a kép kötelez: ezúttal ennek eredtünk nyomába.

Egy gyarapodó kor jelentős alkotója: 100 éve hunyt el Senyei Károly szobrász A száz éve elhunyt Senyei Károly szobrászművész nevét kevesen ismerik, pedig korának meghatározó alkotója volt Stróbl Alajos, Zala György és Fadrusz János kortársaként. Szobrai megtalálhatók Budapest számos pontján: a Budavári Palota udvarában, a Hősök terén vagy a Vigadó téren.

A Mária-énekektől a genfi zsoltárokig – a most leégett református kollégium története Tragikus végkimenetelű tűzvész pusztított január 23-án este a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának és kollégiumának is helyet biztosító Dunamelléki Református Egyházkerület Székházának épületében. Falai közt egykoron a Ferencvárosi Dohánygyár működött, s a gyárban 1885-ben és 1904-ben szintén jelentős kárt okozó tűzesetek történtek. A mostani tragédia után is van remény a sérült épületrész újjáépítésére.

A korai modern építészet budapesti csodái: 100 éves a Bauhaus Idén ünneplik a Bauhaus alapításának centenáriumát szerte a világon. A stílusnévvé vált Bauhaus Budapest korai modern építészetét is meghatározta.

„S lőn világosság” – gyöngyszemek a fővárosi közvilágítás történetéből Egyre népszerűbbek a régi budapesti fotók, képek, amelyek nemcsak az embereket és az eseményeket, de magát a várost is megörökítették. De észrevesszük-e az egykori pazar épületek oldalában vagy az utcák, terek mentén megbúvó lámpákat? Az alábbiakban bemutatjuk Budapest egykori kandelábereinek színe-javát.

Egy költő, aki rímekkel álmodott – Harminc éve hunyt el Weöres Sándor Weöres Sándor fiatalkora ugyan a Dunántúlhoz kötődik, de a költőnek a magyar főváros lett nemcsak az élettere, de több költeményének ihlető forrása is. Weöres feleségével, Károlyi Amy költőnővel több évtizedet élt Budán. Weöres Sándor szobrai, emlékháza mind a Dunántúlon találhatóak, a fővárosban iskolák viselik a nevét.

Ilyen lesz a Magyar Zene Háza! Kialakult mostanra, mi mindent fog magába foglalni a Városligetben felépítendő Magyar Zene Háza! Itt vannak a részletek a leendő új intézmény koncepciójáról, kiállításairól, oktatási programjáról – Mozarttól Bartókon át a mai rocksztárokig, popikonokig.

Buda nyugalma? – Ady és Budapest III. Ady Endre Budapesten elsősorban a pesti oldalon élt, ott dolgozott és járta az éjszakát. Budára már csak akkor érkezett meg, amikor beteg lett: betege elsősorban annak az életvitelnek, amelyet éveken át folytatott. Itt viszonylagos nyugalom és idill várta: a városnak ez a fele akkoriban még sokak számára ezt jelentette.

A művészetek mentora: 150 éve született Lyka Károly Lyka Károly kivételesen hosszú élete folyamán meghatározó személyisége lett a magyar művészettörténet-írásnak, miközben több művészgeneráció tanára is volt.