Keresés az archívumban

Helyreállították a Szent Jobb-kápolnát és a sekrestyét a Szent István-bazilikában A Szent István-bazilika Szent Jobb-kápolnáját gyönyörűen felújították. Ez a templom legrégebbi helyisége, a szentélyt körülölelő íves kápolna és a sekrestye belső tereit is restaurálták.

Átépítik a Blaha Lujza teret Ötvenöt év után új, egységes arculatú térként újul meg Budapest egyik legforgalmasabb tere, a Blaha Lujza tér. A „nemzet csalogányáról” elnevezett tér történelmi és kulturális értékéhez méltó, pezsgő városi helyszínné válik.

Vörös téglás épületcsodák – 165 éve született Pecz Samu Különös, középkori hangulatú, de a használhatóságot, a funkciót szem elől nem tévesztendő épületei meghatározók Budapesten. 165 éve született Pecz Samu.

Budapest a századfordulón Tegyünk időutazást a századfordulós Budapesten régi képeslapok és fotók segítségével!

Vissza az alapokhoz: a megújult Múzeumkert Már csak néhány nap, és elkészül a Múzeumkert várva várt felújítása. Március idusához közeledve belestünk: milyen lett ez a nagy múltú park?

Köztünk élő építészet Több mint 200 budapesti és vidéki épület, köztük a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, az Astoria Szálló, az Erzsébet-kilátó, a Párizsi udvar, a Thonet-ház és a Zeneakadémia fotókkal illusztrált kalandos története ismerhető meg a Lechner Tudásközpont Köztünk élő építészet című térképét böngészve.

147 éves a Néprajzi Múzeum A költözés-előkészítés miatt nem látogatható, alapítását viszont idén is megünnepli a Néprajzi Múzeum. Március 5-én a Néprajzi Múzeum Napján újonnan elérhető népszerű és szakmai online tartalmakat kínál az érdeklődők számára az intézmény.

Maskarában – Fotókiállítás a Múzeumkert kerítésén Különleges kiállítás látható a Múzeumkert kerítésén. A Történeti Fényképtár gyűjteményében található fotográfiák közül a neves személyek jelmezes képeiből történt válogatás most a farsanghoz kapcsolódik.

Világhírű építésziroda tervezheti az új Közlekedési Múzeumot Tizenhárom magyar és külföldi építésziroda tervei közül választották ki a győztest. Az amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda tervei alapján készülhet majd el a Közlekedési Múzeum új épülete Budapesten.

175 éve született Munkácsy Mihály, a monumentális méretű festészet nagymestere Munkácsy Mihály a magyar festészet géniusza. Bár alkotásai jelentős részben a Kárpát-medencén kívül születtek, életművének legnagyobb szeletét mégis Budapesten a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. A Parlamentben található Honfoglalás című festménye mind méretében, mind reprezentatív elhelyezésében a millennium kori Magyarország ünnepi hangulatát idézi.

„Legyen újra a magyarok mindennapjainak része a budai Vár!” Azonnali beavatkozással kell felszámolni a Szent György tér nyugati oldalán tapasztalható áldatlan állapotokat, parkosításra és padok elhelyezésére, látogatóbarát területrendezésre van szükség – hangzott el ma a Miniszterelnökségen egy sajtóbeszélgetésen.

Ujjé, a Ligetben – 5+1 gyöngyszem a Városliget múltjából A Városliget nagyon fontos szerepet játszik nemcsak a főváros, hanem az egész ország életében is. Amíg a budapestieknek az egyik (ha nem a) legfontosabb és legjelentősebb közparkja, addig az országnak fontos kulturális központ (például a Szépművészeti Múzeum miatt). Továbbá nagyon fontos szerepet játszott a történelemben, mivel itt volt a millenniumi kiállítás központja. Ezek mind-mind rajta hagyták nyomukat a Ligeten. Az alábbiakban összeszedtünk 5+1 olyan helyszínt, amely sajnos már a múlté.

Kultúrtörténeti séták, épületbejárások és dunai hajózások is lesznek a héten Az érdeklődők ingyenesen megismerhetik a főváros történelmi értékeit, épületeit, rejtett érdekességeit az idegenvezetők világnapja alkalmából csütörtöktől vasárnapig.

Színházi élet a régi Városligetben A Ligetben hajdan pezsgő színházi élet folyt, a közönség itt láthatta mások mellett Feld Matyi, a tréfás pesti fiú bohózatait a Városligeti Színházban.

Kezdődik a budavári palotanegyed rendbetétele Hamarosan megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti átvilágítása, valamint megkezdődik a várbeli utak, sétányok, várfalak, parkok és kertek rendbetétele.

Összhangban a természetjárás és az erdőgazdálkodás - 50 éves a Pilisi Parkerdő Az évfordulót turisztikai és természetvédelmi fejlesztéssel ünneplik: új kilátókat építenek, pihenőhelyeket felújítanak és erdei fitneszparkot is létesítenek.

Egy gyarapodó kor jelentős alkotója: 100 éve hunyt el Senyei Károly szobrász A száz éve elhunyt Senyei Károly szobrászművész nevét kevesen ismerik, pedig korának meghatározó alkotója volt Stróbl Alajos, Zala György és Fadrusz János kortársaként. Szobrai megtalálhatók Budapest számos pontján: a Budavári Palota udvarában, a Hősök terén vagy a Vigadó téren.

Hűlt helyek nyomában: tabáni emlékek között A Budapest Történeti Múzeum a tabáni szerb templomról rendezett kiállításán jártunk. Nemcsak egy eltűnt épület, hanem egy egész alámerült Atlantisz nyomára bukkantunk.

Ilyen lesz a Magyar Zene Háza! Kialakult mostanra, mi mindent fog magába foglalni a Városligetben felépítendő Magyar Zene Háza! Itt vannak a részletek a leendő új intézmény koncepciójáról, kiállításairól, oktatási programjáról – Mozarttól Bartókon át a mai rocksztárokig, popikonokig.

Így űzték a téli sportokat a régi Budán A minap a hó eltakarításának régi fortélyaival foglalkoztunk. Folytassuk most a tél örömeivel, a korabeli téli sportok világának felidézésével! Megtudhatjuk azt is, ki volt 1924-ben Magyarország síbajnoka.

Van-e létjogosultsága az épületszobrászatnak? A budai Várban zajló építkezések kapcsán vetődött fel, hogy kell-e, van-e szerepe és létjogosultsága az épületplasztikának és az épületen elhelyezett szobroknak. Elgondolkodtunk a témán.

Átadták a világ legnagyobb múzeumi interaktív videófalát a Szépművészetiben A Magyar Kultúra Napján, január 22-én adták át a világ legnagyobb érintőképernyős múzeumi LCD-falát, amely a megújult Szépművészeti Múzeum gyűjteményének megismerését segíti.

A művészetek mentora: 150 éve született Lyka Károly Lyka Károly kivételesen hosszú élete folyamán meghatározó személyisége lett a magyar művészettörténet-írásnak, miközben több művészgeneráció tanára is volt.

Az anyag megnemesítése – Gottermayer Nándor könyvkötészete A legnevesebb hazai könyvkötészeti cég, a pesti belvárosban működő Gottermayer Nándor Könyvkötői Műintézet idén 140 éve, 1879-ben alakult, és 50 évi sikeres működés után 1929-ben, 70 éve szűnt meg. Az évfordulók és Gottermayer kiemelkedően magas színvonalú tevékenysége miatt érdemes megemlékeznünk a művészről és cége történetéről.

Mit kell tudni a Miniszterelnökség frissen átadott épületéről? – Összefoglaltuk Hivatalosan ezekben a napokban veszi birtokba új székhelyét a Miniszterelnökség a Várban. Ennek apropóján összefoglaltuk, mi mindent érdemes tudni a különleges épületegyüttesről.

Liget Budapest - Jövőre folytatódnak a beruházások Jövőre több beruházás is elkészül a Liget Budapest projekt keretében és elkezdődik egyebek mellett az Új Nemzeti Galéria építése is - mondta el az MTI-nek Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója.

150 éve született a Csikós-szobor alkotója Mint nemrég beszámoltunk róla, csaknem teljesen elkészült a budavári Lovarda épülete, amely elé hamarosan visszahelyezik a II. világháború után elbontott Csikós-szobrot is. De mit tudunk az alkotóról, a 150 évvel ezelőtt született ifjabb Vastagh Györgyről?

Elvitték Nagy Imre szobrát Elkerült a Nagy Imre-szobor a parlament melletti Vértanúk teréről péntek reggelre.

Egész városrész születhet Csepel és Dél-Pest határán Megszületett a Budapest Déli Városkapu meghívásos nemzetközi tervpályázat eredménye: komplett városrész születhet a Csepel-sziget északi csücske mentén.

Hamarosan megváltozik a Vértanúk tere A közeljövőben kezdődik a Vértanúk terének rehabilitációja, amelynek során „a második világháború utáni szoborrombolásokat megelőző képzőművészeti arculatot” fogják visszaállítani. Az 1996-ban itt felavatott Nagy Imre-szobrot áthelyezik a Jászai Mari térre, és visszaépítik az 1918–1919-es esztendők – korabeli hírlapi kifejezéssel: a vörös rém – vértanúinak emlékművét.

Szívós szemtanú: idős akác az Erzsébet téren Kevés olyan mozgalmas történelmű városi park van, mint az Erzsébet tér. Vagy ötször (ha nem tízszer) átnevezték már, épületeket emeltek és bontottak itt, újabban pedig egy óriáskerék is magasodik rajta. Sarkában szerényen, szívósan áll vagy száz éve egy akác: ő mindent kibír. Budapest nevezetes fáiról szóló sorozatunk új része következik.

Felavatták Antall József mellszobrát A Fiumei úti sírkertben emlékezik új szobor az egykori miniszterelnökre.

Mióta irányítják villanyrendőrök a forgalmat? Kilencven éve „robbant be” a villanyrendőr. A korai, 1926-os kísérletek után 1928-ban szinte a teljes pesti belvárost ellepték a forgalomirányító lámpák.

Költözhet a Nagy Imre-emlékmű A Nagy Imre-emlékmű a Jászai Mari térre kerülhet, a helyére pedig visszaállítják a Nemzeti Vértanúk Emlékművét.

Nekifutnak az Orczy tér felújításának A fejlesztés első ütemeként idén ősztől jövő tavaszig a BKV Zrt. kivitelezésében megújul a villamospálya a Népszínház utca Dobozi utcai csomópontjától a Fiumei úton az Orczy téri csomópontig, valamint akadálymentesítik a Magdolna utcai és az Orczy téri villamos megállóhelyeket.

Európa legjobb középülete díját nyerte el a Néprajzi Múzeum új épülete A világ legjobbjai közé került a Liget Budapest Projekt fejlesztése.

Előbújt a budavári Lovarda! A Vár Csikós udvarán zajló építkezés új szakaszba lépett: az épület külső homlokzata gyakorlatilag elkészült.

Kúria-épület: törölték a Politikatörténeti Intézet ingatlanhasználati jogát A Kúria elrendelte a Politikatörténeti Intézet Kossuth téri ingatlanhasználati jogának törlését.

A platántól a pálmáig: séta az Állat- és Növénykertben Az Állatkertbe invitáljuk olvasóinkat Budapest nevezetes fáiról szóló sorozatunk újabb részében. Az Állatkertbe, amelynek hivatalos neve: Fővárosi Állat- és Növénykert.

Budapest hírnevét növeli a magyar kiállítás Bonnban A festőfejedelmek szerepét és jelentőségét mutatja be a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria kiállítása Bonnban.

„Fővárostok nevét Budapestre kellene változtatni” – Tudta, ki Budapest keresztapja? „Fővárostok nevét Budapestre kellene változtatni, melly kevés év, sőt hónap mulva olly megszokottan ’s könnyen hangzanék mint Bukarest, ’s igy két város egyesülne, melly most nem legjobb szemmel nézi egymást.” Nem csak a Lánchidat, az Akadémiát, az Óbudai Hajógyárat, a pesti terek fásítását, a lóversenyt, a budapesti malomipart köszönheti Budapest Széchenyi Istvánnak, hanem magát a főváros nevét is.

„Anyag, Erő, Szorgalom” – 200 évvel ezelőtt született Gerenday Antal, az első magyar márványműgyár alapítója Gerenday Antal vasakarattal, jó üzleti érzékkel szervezte meg hazánk első síremlékművészettel foglalkozó márványműgyárát. A Gerenday-cég számos síremléke áll még ma is a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben: ők készítették például Vörösmarty Mihály, Jókai Mórné Laborfalvi Róza, Mészöly Géza festőművész, Lendvay Márton színész és még sok kiváló, hazánk felemelkedésén fáradozó család síremlékét. Unokája szavait idézve, Gerenday Antal „kora jellegzetes embere volt – és ez a kor volt Jókai kora is. Alakja és élete annak hőseire emlékeztet.”

Ezermilliárd forint juthat Budapestnek Mintegy ezermilliárd forintot jelent Budapestnek a főváros és a kormány között született szombati megállapodás Tarlós István szerint.

Így születtek meg a zebrák Budapesten Kilencven éve megpróbálták megfegyelmezni az összevissza kószáló budapesti gyalogosokat. Sőt, még az úttestre is jeleket festettek.

A kétezer éves kérdés: mi legyen az amfiteátrummal? A római korban is hatalmasnak számító aquincumi katonai amfiteátrum a korábbi évszázadok során is sokféle funkciónak tett eleget; XX. századi újrafelfedezése és feltárása óta pedig máig sokakat foglalkoztat a sorsa. Kalandozzon velünk az amfiteátrum kétezer éves történetében!

Felavatták az I. világháború magyar hőseinek emlékművét A Fiumei úti sírkertben kaptak új emlékművet az első világháború hősei.

A tabáni rác örökségre emlékeznek A tabáni szerb ortodox székesegyházra emlékezik a BTM új kiállítása.

Lugasok, szökőkutak, teraszok: ilyen lett volna a Pálmakert a Gellért-hegyen A Gellért-hegy századfordulós fejlesztése és kiépítése során Hein János, Schikedanz Albert és Herczog Fülöp Ferenc egy pálmakertet tervezett a hegy déli lejtőjére. Az üvegépületekkel és sétatérrel körülvett palota ötlete végül papíron maradt.