Keresés az archívumban

A legjobb nemzetközi középület lett a Magyar Zene Háza A Városligetben épülő Magyar Zene Háza elnyerte „A legjobb nemzetközi középület” díjat az egyik legrangosabb nemzetközi ingatlanszakmai versenyen, az International Property Awardson, így a világ 10 régiójának kategóriagyőztesei között lett az első.

A régi budai városháza épülete nyerte az idei Budapest Építészeti Nívódíjat ​A Budapest Építészeti Nívódíj idei nyertese a régi budai városháza, azaz a Bölcs Vár műemléki rekonstrukciója lett. Az egykori városháza szépen felújított épületében az értékmegőrzés és értékteremtés is példás, követendő módon valósult meg.

Óbudai holtak városa: ezernél több sírt tártak fel az ókori temetőben Több mint ezer sírt tártak fel Óbuda legnagyobb ókori temetőjében, a Bécsi út 68-84. szám alatti telken, Aquincum mellett. Kőtáblákat és faragványokat is találtak.

Könyvbe foglalták Budapest legendás fáit Budapest fáiról szól a pestbuda.hu munkatársának könyve. A hiánypótló kötet a velünk élő faóriásokon kívül a hozzájuk kapcsoló történeteket és archív fotókat is bemutatja.

Az új Erzsébet hidat 55 évvel ezelőtt adták át 1964. november 21. Hatalmas tömeg hömpölygött át e napon az Erzsébet hídon. Mert megtehették. Majd 20 évet vártak erre a budapestiek.

Nagy név, nagy lomb (II. rész) Emlékfákról szóló cikkünk első részében a millennium tiszteletére elültetett fákról szóltunk, amelyek szerte az országban hirdették az ezredévi jelenlétet. 1898-ben ezután, talán a sikereken is felbuzdulva, újabb felhívás jelent meg a lapokban: ezúttal Erzsébet királyné előző év szeptemberében bekövetkezett tragikus halála adott okot emlékfák ültetésére. Elsöprő siker lett ebből a kezdeményezésből is.

Ahol a gyermek József Attila tyúkot sétáltatott – A költőóriás elcsodálkozna, ha ma látná a Ferenc teret Számos olyan utcája, tere van fővárosunknak, mely végső formáját a nagy 1838. évi árvíz után nyerte el. Ezek közé tartozik a IX. kerületi Ferenc tér is, mely 1839 óta szerepel a pesti térképeken, s az elmúlt 180 év alatt számos alkalommal kapott új arculatot. Volt, amikor a legszegényebbek élettere volt, máskor tankok szántották fel a földjét, hősök és ártatlan civilek vére borította a kövezetet. Manapság az egyik leghangulatosabb fővárosi térként tartják számon.

Budavári Palota: lezárták a BTM bejáratát, hamarosan kezdődik a Szent István-terem helyreállítása Áthelyezték a királyi palotában található Budapesti Történeti Múzeum főbejáratát, mivel hamarosan megkezdődik az egykori Szent István-terem helyreállítása. Az eredeti tervekhez képest változott a promram: nem csupán az iparművészeti szempontból kiemelkedő jelentőségű, a hauszmanni palotabővítés idején létrehozott helyiséget és a két oldalról hozzá csatlakozó termeket rekonstruálják, hanem az alattuk lévő földszinti teret is.

Nagy név, nagy lomb (I. rész) A fa túléli az embert. Valószínűleg ez a banális igazság az alapja annak, hogy kialakult az emlékfák ültetésének gyakorlata – és nem is gondolnánk, milyen régi és szerteágazó gyakorlat ez! A budapesti fák nyomában most az emlékfákat próbáltuk sorba szedni.

Megvalósult a több mint százéves álom: a népköztársaság Népstadionjától az új Puskás Arénáig A 2019. november 15-én ünnepélyes keretek között átadott Puskás Aréna nemcsak egyedi méreteivel és technikai újdonságaival emelkedik ki a magyar sportlétesítmények közül, hanem azzal is, hogy a tervező, Skardelli György építészcsapata egy olyan stadiont alkotott, amely számos elemében őrzi a régi Népstadion értékeit. Igaz, funkciójában a Népstadion teljesebb volt, de az új Aréna teljesen megfelel a legkorszerűbb sportépítészeti elvárásoknak.

Nem kell senkinek a MÁV-palota – Negyedjére sem akadt vevő az Andrássy úti székházra Budapest legszebb, legelegánsabb utcájában van egy hatalmas palota, amely érthetetlen módon nem kell senkinek. A Rochlitz Gyula tervei szerint 1876-ban épült Andrássy úti MÁV-székház, amely három utca által határolt óriási tömbjével valaha az építtető magyar vasúttársaság gazdasági erejét hirdette, 2008 óta üresen áll, miközben a környezetében sorra építik át szállodákká az egykori bérpalotákat.

Turisták sokasága csodálja meg a Főőrség épületét a Várban, amióta elbontották a palánkot Az érdeklődők körében már most igen népszerű az 1971-ben elbontott és most újra felépített Főőrség épülete a budai Várban, a Hunyadi-udvarban. Az épületet korábban takaró palánkot elbontották, mert a külső homlokzat elkészült, s azóta a Főőrség szabaddá tett fő- és oldalterasza emberek tucatjait vonzza.

Aki Buda látképét meghatározta – Száz éve hunyt el Schulek Frigyes, a műemlékvédő építész Száz évvel ezelőtt, 1919-ben számos nagy alakját vesztette el a magyar tudományos, irodalmi és művészeti élet. Csak hogy néhányat említsünk: Ady Endre, Eötvös Loránd, Csontváry Kosztka Tivadar, Szemere Miklós, Hopp Ferenc. És 100 éve, 1919. szeptember 5-én hunyt el Schulek Frigyes egyetemi tanár is, az eklektikus építészet és a műemlékvédelem jelentős képviselője, mérnök és restaurátor. Nevéhez olyan emblematikus, Budapest városképét meghatározó épületek kötődnek, mint a Mátyás-templom, a Halászbástya és a János-hegyi Erzsébet-kilátó.

Csoda, jelkép, műalkotás: 170 éve nyílt meg az ország legfontosabb hídja 170, illetve 70 éves a Lánchíd. Egyszerre mindkettő, de ha szigorúan nézzük, 104 éves is lehet. 1849-ben adták át elsőként, 1915-ben építették át, és 1949-ben adták át az újjáépített hidat. Azaz három „születésnapja” van. Ebből kettő esik egy napra, november 20-ra.

A Gerbeaud-legenda – Száz éve halt meg Gerbeaud Emil A nevéből fogalom lett, az igényességet és az eleganciát képviselte, nemzetközi hírnevet és elismerést szerzett a magyar cukrásziparnak. Emlékkiállítás nyílt Gerbeaud Emilről.

Középpontban a középkor – A Vármúzeumban láthatóak a tavalyi ásatások legérdekesebb leletei A Budapesti Történeti Múzeum új régészeti kiállítása, a „Középpontban a középkor” a 2018. évi régészeti ásatások legérdekesebb leleteiből nyújt válogatást.

Himlő, vörheny, tífusz – Járványos betegségek gyógyítására épült a Szent László Kórház 125 évvel ezelőtt A járványok még a XIX. század végén is nagy gondot jelentettek a fővárosban. Olyan, ma már eltűnt betegségek jelentkeztek, mint például a kolera, amely még 1890-ben is jelentős pusztítást végzett. Ez felvetette a szükségességét egy új járványkórház megnyitásának. A Szent László Kórház 125 évvel ezelőtt, 1894. novemberének elején a járványos betegek elkülönítése és gyógyítása céljából nyitotta meg kapuit.

125 éves a legendás New York Kávéház A magyar főváros legimpozánsabb kávépalotája, a New York Kávéház 125 éve, 1894. október 23-án nyílt meg. A kávéház Budapest több kávét kínáló vendéglátóhelyei közül nemcsak belső tereinek míves kialakításával tűnt ki, hanem vendégkörének egyedülálló, sokszínű világa miatt is. A magyar kultúra meghatározó képviselői tartoztak egykori törzsközönségéhez, a Nyugat folyóirat íróitól a zenei élet kedvelt komponistáin át az Est lapok illusztrátoraiig.

Az Árpád híd, a metró és az 1-es villamos találkozása a Váci úton Teljesen átalakult Észak-Pest 35 évvel ezelőtt, amikor átadták a kiszélesített Árpád hidat. A híd ugyan már 1950-ben megnyílt, de akkor csak fél szélességben épült meg. Az 1980-as években végül az eredeti terveknél is szélesebb híd épült, amelyhez sok kiegészítő beruházás is kapcsolódott.

Tavasszal újra megnyílik a Várnegyedben Az első bástya című pop-up kiállítás A tervek szerint jövő tavasszal ismét várja a látogatókat a Várban a Táncsics utca 9. szám alatti Erdélyi bástya, amely korábban elzárt terület volt.

Egymásba fonódó történetek: a végtelen Városliget A Városliget fáinak történetét szinte olyan lehetetlen megírni, mint mondjuk a magyar irodalom történetét. Fő tendenciák, folyamatok, fontos mérföldkövek persze megjelölhetők. De, miként a kortárs irodalomtörténet-írásban, itt is azt kell gondolnunk, a nagy és egységes történet helyett inkább csak versengő történetek vannak. Így, többes számban, sokféle különálló, koronként is változó szín. És mindezeken túl a Városliget éppen mostanában nagy változásban is van: nemcsak múltjának vannak versengő történetei, de jövőjéről se látható egységes kép – mi több, ezek az eltérő jövőképek súlyos indulatokat is keltenek.

A Szent István-szobor felállítását felfüggesztették, nem épül új Nemzeti Galéria a Városligetben Az új Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén döntöttek a Szent István-szobor felállításának elhalasztásáról. A Városligetben a még el nem kezdett beruházások megvalósulását nem támogatja a közgyűlés, így nem ért egyet az új Nemzeti Galéria megépítésével sem. Ezek helyén park kialakítását tervezik.

Szent István szobráról, a Városligetről és a Római-partról is dönthet mai ülésén a Fővárosi Közgyűlés Városképi szempontból jelentős ügyeket tárgyal mai alakuló ülésén az új fővárosi közgyűlés. Dönthetnek a Szent István-szobor felállításának elhalasztásáról, a Városliget építkezéseiről és a Római-partra tervezett mobilgátról is.

Ma 75 éve robbantották fel a németek a Margit hidat A kecses, kék színű csoda, a Margit híd egyik íve 75 éve, egy szombati napon délben, egy forgalmas napon felrobbant, magával rántva további két nyílást is. A robbantást előkészítő német utászok hibáztak, vagy tudatosan robbant fel a híd a járókelők alatt?

Egy elfeledett pesti temető – A felszámolt sírhantok helyén ma parkot és lakóházakat találunk November elején gyakrabban gondolunk elhunyt szeretteinkre, több tízezer városlakó keresi fel rokonai, barátai sírhelyét mindenszentek és halottak napján. A temetők történetéről is gyakrabban olvashatnak az emberek az újságok oldalain. Ilyenkor egy-egy mondat erejéig régi, már felszámolt sírkertekről is említést tesznek a cikkírók. Érdemes azonban kicsit hosszabban is elidőzni a témánál, mert sok várostörténeti, irodalomtörténeti vagy éppen politikatörténeti érdekességgel szolgálhatnak azok a területek, amelyek mára egy-egy közparknak vagy modern épületegyüttesnek adták át a helyet. Ilyen az egykori Ferencvárosi temető is.

Felavatták a Nemzeti vértanúk emlékművét Korabeli fényképek, dokumentumok alapján rekonstruálták az 1934-ben felavatott Nemzeti vértanúk emlékművét, amely újra az eredeti helyén, a róla elnevezett téren emlékeztet történelmünk egy évszázaddal ezelőtti sötét epizódjára.

Elkezdődött a Szilágyi Dezső téri református templom belső felújítása Jövőre készül el az eredeti kivitelezéshez hasonló igényű, új templombelső. A teljes körű felújításon és modernizáláson kívül restaurálják a padokat, az üvegablakokat, az eredeti mintázatú díszítőfestést is elvégzik a Pecz Samu által tervezett Szilágyi Dezső téri templomban.

Klasszikusok – kissé – rövidítve: az örökifjú Orczy-kert Az Orczy-kert Pest egyik legrégebbi parkja, ahová túlzás nélkül századok óta járnak ki a polgárok feltöltődni. Kis tava, a nagy rétet megkerülő sétánya már a XIX. század elején is ugyanott volt, ahol ma, nagyapáink nagyapái is azt az ösvényt taposták, amelyen mi járhatunk.

Bejártuk Pálffy Pálné 150 éve épült palotáját – Felújítják Ybl Miklós remekművét A tetőt is kicserélik Ybl Miklós 150 évvel ezelőtt elkészült Ötpacsirta utcai épületén, amelyet Pálffy Pálné megbízásából tervezett, és az özvegy grófnő a gyermekeivel költözött ide. A városképi szempontból is kiemelten fontos épületet jó ideje a FSZEK használja. Mivel a zenei gyűjtemény átköltözött a FSZEK főépületébe, a szomszédos Wenckheim-palotába, a felújítás után ez az épület kulturális rendezvényeknek, kiállításoknak ad majd otthont.

Átadták a Nagyjátszóteret és a Millennium Házát a Városligetben Elkészültek a kormányzat Városligetet megújító programjának, a Liget Budapest Projektnek az újabb kiemelt fejlesztései. A látogatók szombaton birtokba vehették a Nagyjátszóteret, valamint a helyreállított Millennium Házát.

A Közmunkatanács születése Még nem volt egységes Budapest, amikor a kiegyezés utáni első miniszterelnök, Andrássy Gyula javasolta egy olyan szervezet létrehozását, amely a leendő egységes város fejlesztéseit koordinálja, illetve meghatározza. Ez lett a 128 éven keresztül sikerrel működő Közmunkatanács.

Árkay Aladár ajándéka – Felújítják a városmajori Kistemplomot Az 1923-ban épült városmajori Kistemplom tervezését és kivitelezését ingyen vállalta a temesvári születésű Árkay Aladár. A főváros térítésmentesen biztosította a telket, az építés költségeit pedig a hívek adományaiból fedezték. Ám csak tíz évig tölthette be eredeti funkcióját, amíg szomszédságában fel nem épült a „nagytemplom”. Most felújítják az egykor erdei kápolnának is nevezett, lenyűgöző kis épületet.

Fába faragott évszázad – Thék Endre mestermunkáira emlékeztek az Országházban Thék Endre bútor- és zongoragyáros halálának százéves évfordulóján konferenciát szerveztek az Országházban 2019. október 17-én. A Parlament delegációs termében megtartott rendezvény iránt mutatott nagyszámú érdeklődés kifejezte, hogy a XXI. századi iparművészet iránti érdeklődők megbecsülik a múlt kiemelkedő mestereit.

Vén szivarok: séta a Szent István parkban Friss levegő, elegancia és egy kis romantika: ezek voltak a kulcsszavak az 1920-as évek végén az újlipótvárosi Szent István park tervezésekor. Az eredmény pedig ma is önmagáért beszél, hisz valóban egy igazán modern, átlátható, jól használható zöld terület jött itt létre, ahol már generációk sora nőhetett fel. A budapesti fák nyomában ezúttal ide vezetett az utunk.

Befejeződött a Fővárosi Vízművek Váci úti irodaházának bontása A Váci út és a Dózsa György út sarkán 38 évig állt a toronyház, amely a Fővárosi Vízművek egykori irodaháza volt.

Hódolat a múltból – A Közmunkatanács 1928-as döntése valósult meg 2019-ben a Kossuth téren Az állványok elbontása után immár teljes szépségében látható a Kossuth téren felépített új parlamenti irodaház elegáns homlokzata. Olyan harmonikusan simul környezetébe, hogy aki nem ismeri a két évvel ezelőtt eldózerolt MTESZ-székház történetét, azt gondolhatja, hogy ezt a kifinomult ízléssel megrajzolt épületet ugyanabban a korban építhették, mint a tér többi palotáját.

Emléktáblát avattak Harry Hill Bandholtz tábornok tiszteletére a Múzeumkertben Emléktáblát avattak a Magyar Nemzeti Múzeum kincseinek Romániába szállítását 1919-ben megakadályozó amerikai tábornok, Harry Hill Bandholtz tiszteletére csütörtökön a Múzeumkertben. A tábornok emlékét egy szobor is őrzi a belvárosban.

Hatvan éve dőlt el az Erzsébet híd sorsa A világ legnagyobb lánchídja, a magyar ipar büszkesége, a fantasztikus Erzsébet híd 1945. január 18-án a Dunába roskadt. Ahogy a többi páratlan Duna-hidunk is. Arról, hogy ne e világcsoda épüljön újjá, hanem egy autópályahíd legyen a helyén, 60 évvel ezelőtt, 1959. október 15-én döntöttek. A főváros háború utáni életében vélhetően ez volt a legmeghatározóbb döntés, amely állandósította a város közepén az átmenő forgalmat, és megpecsételte az egész belváros sorsát.

Lefedik a Nyugati pályaudvar pénztárcsarnokát Jövőre kezdődik a Nyugati pályaudvar tetőszerkezetének felújítása. Ennek előkészítésére a pénztárcsarnokban a teljes belső felületet takaró védőtetőt építenek október 17-től. Az állványépítés korlátozásokkal jár.

Állomásból múzeum – a Kelenföldi pályaudvar története A napokban érkezett az örvendetes hír, hogy megmenekül a Kelenföldi pályaudvar épülete. A MÁV által véglegesen kiürített épület a Közlekedési Múzeumhoz kerül, és egy „kis” közlekedési múzeum lesz benne.

Századfordulót idéző játszóteret adtak át a Múzeumkertben A századforduló hangulatát idézi a Nemzeti Múzeum kertjében kialakított új játszótér. A Pál utcai fiúkból is jól ismert játékok, verkli és egy lóvasúti kocsi is található az árnyas parkban.

Víziváros tornyai – templomok, kápolnák egykor és ma A budai Várhegy és a Duna között elterülő Víziváros kétarcú világába enged bepillantást az a kiállítás, amelyen tizenegy szakrális épületben tehetünk virtuális sétát. Megismerjük a középkor feltárt kápolnáit és az újkori templomok titkait.

Felavatták Albertfalva névadójának szobrát A XI. kerületi Albertfalva fennállásának 200. évfordulója alkalmából felavatták a település alapítójának, Albert hercegnek a szobrát a Mahunka Imre téren.

Az Erzsébet lánchíd építője Több budapesti híd emléktábláján is szerepel, szerepelt a neve, de tevékenysége rejtve maradt a nagyközönség előtt. Czekelius Aurél 175 éve született.

Titkos óvóhelyek a Hegyvidék gyomrában – Hamarosan látogatható lesz az egyik legnagyobb budai magánbunker Budapesten a II. világháború alatt több mint háromezer óvóhely állt a lakosok rendelkezésére, ma azonban ezekből csak egy nagyon kis töredékük tekinthető meg. A budai Hegyvidéken az egyik ilyen kicsi óvóhely a Denevér úton található, és a napokban derült ki, hogy az Edvi Illés utcából nyíló egykori jóval nagyobb magánóvóhely is hamarosan megtekinthető lesz.

Az őszi szünetben nyit a nagyjátszótér a Városligetben Elkészült Magyarország legkülönlegesebb és legkorszerűbb játszótere, melyet a felújított Millennium Házával egy napon, október 26-án vehetnek birtokba a látogatók. A több mint 13 ezer négyzetméteres területen számtalan különleges játékelemet állítottak fel, köztük a Szinyei Merse Pál Léghajó című festménye által inspirált háromszintes mászókát. A gyermekek szórakozására szolgáló bekerített parkrészbe számos olyan játszóeszközt telepítettek, amelyet fogyatékkal élők is biztonsággal használhatnak. Szoptatásra és pelenkázásra alkalmas helyeket is kialakítottak.

Aki lehetővé tette a Lánchíd megmentését Legszebb fővárosi hídjaink tervezését tehetséges magyar hidászok segítették, közéjük tartozott Kherndl Antal is, akinek számításait felhasználták a Lánchíd újratervezésénél. A nagy tudású műegyetemi tanár éppen száz évvel ezelőtt hunyt el.

Visszakapta elpusztult tornyát a Petőfi téri ortodox templom Hetvenöt év után újra két egyforma toronnyal büszkélkedhet a városképi szempontból is jelentős épület, amelynek toronysisakjait Ybl Miklós tervezte.