Keresés az archívumban

A vas öltöztette város – Fotókiállítás a város ékességeiről Fotókiállítást rendeztek a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény megnyitásának 50. évfordulója alkalmából a Tranzit Art Caféban, a tárlaton a pestbuda.hu fotográfusának alkotása is látható.

A legjobb nemzetközi középület lett a Magyar Zene Háza A Városligetben épülő Magyar Zene Háza elnyerte „A legjobb nemzetközi középület” díjat az egyik legrangosabb nemzetközi ingatlanszakmai versenyen, az International Property Awardson, így a világ 10 régiójának kategóriagyőztesei között lett az első.

25 éve hivatalosan is létezik az Egérút Budapesten Dél-Buda közlekedését sokáig egy nagyon szűk folyosó szolgálta ki. A Petőfi hídra vezető utak és maga a Petőfi híd vitte a hátán szinte a teljes országos közúti forgalmat a Dunántúl és az ország keleti része között. Az 1990-es években évtizedes előkészítés után új útvonalat terveztek a közlekedésszervezők. Ám az utolsó pillanatban hiba csúszott a gépezetbe.

A régi budai városháza épülete nyerte az idei Budapest Építészeti Nívódíjat ​A Budapest Építészeti Nívódíj idei nyertese a régi budai városháza, azaz a Bölcs Vár műemléki rekonstrukciója lett. Az egykori városháza szépen felújított épületében az értékmegőrzés és értékteremtés is példás, követendő módon valósult meg.

Sportközponttal bővül a budai Szent Imre Gimnázium A Wälder Gyula tervezte Villányi úti neobarokk palota belső átalakításával is együtt jár majd, hogy a Szent Imre Gimnázium udvarán felépül az új, mintegy 3700 négyzetméteres sportközpont.

Fedezzük fel a Várnegyedet! Budapest ékszerdobozának játékos megismerésére invitál a Mesélő Budapest zsebkönyvsorozatának első kötete, a Várnegyed titkai.

Különleges áruházként nyílt meg 55 évvel ezelőtt a Divatcsarnok Az 1950-es évek áruhiánya után az 1960-as években már kissé javult a lakosság ellátása Budapesten. 1964-ben pedig egy új színfolt jelent meg a fővárosban, a régi Párisi Nagy Áruház helyén megnyílt a felújított Divatcsarnok.

Újra látogatható a Svábhegyi Csillagvizsgáló A Normafa közelében egy hatalmas parkban található a Svábhegyi Csillagvizsgáló, amely ősztől újra várja a látogatókat. Az 1922-ben átadott Meridiánházban mérték egykor a pontos időt az országban.

Akinek álma Buda és Pest egyesítése volt – 125 éve hunyt el Házmán Ferenc, Buda utolsó polgármestere Házmán Ferenc a reformkori polgáreszmény megtestesítője volt, eltökélten harcolt a magyar nyelv használatáért, a szabadság eszméjéért, Buda és Pest egyesítéséért. A Szent Korona elrejtőinek egyike jogászként indult, de hamar hivatalnok, majd politikus lett, aki hosszú éveket töltött emigrációban. Hazatérve pedig Buda utolsó – Budapest 1873-as megszületése előtti – polgármestereként sokat tett a város fejlődéséért.

A jövő lakásai – Hatvan éve kezdődött az óbudai kísérleti lakótelep építése Az 1950-es évek végén a jövő lakásainak kikísérletezésére Óbudát szemelték ki. A mintalakótelepet akkor még nem tízemeletes betontengernek képzelték el a tervezők: kétszintes sorházak is épültek a sok négyszintes lakóépület mellett, ám később magasabb házak is helyet kaptak a telepen.

A Belvárosban élt, de Pestszentlőrincen építtetett nyaralót Eötvös Loránd Idén emlékezünk báró Eötvös Loránd világhírű magyar fizikus halálának 100. évfordulójára. Kutatási eredményei a kapillaritás és a gravitáció témakörében máig hatóak, nevét számos közintézmény viseli. Azt viszont már kevesen tudják, hogy nyaralóvillája volt Pusztaszentlőrincen, a mai XVIII. kerületben.

Könyvbe foglalták Budapest legendás fáit Budapest fáiról szól a pestbuda.hu munkatársának könyve. A hiánypótló kötet a velünk élő faóriásokon kívül a hozzájuk kapcsoló történeteket és archív fotókat is bemutatja.

Az új Erzsébet hidat 55 évvel ezelőtt adták át 1964. november 21. Hatalmas tömeg hömpölygött át e napon az Erzsébet hídon. Mert megtehették. Majd 20 évet vártak erre a budapestiek.

Nagy név, nagy lomb (II. rész) Emlékfákról szóló cikkünk első részében a millennium tiszteletére elültetett fákról szóltunk, amelyek szerte az országban hirdették az ezredévi jelenlétet. 1898-ben ezután, talán a sikereken is felbuzdulva, újabb felhívás jelent meg a lapokban: ezúttal Erzsébet királyné előző év szeptemberében bekövetkezett tragikus halála adott okot emlékfák ültetésére. Elsöprő siker lett ebből a kezdeményezésből is.

Ahol a gyermek József Attila tyúkot sétáltatott – A költőóriás elcsodálkozna, ha ma látná a Ferenc teret Számos olyan utcája, tere van fővárosunknak, mely végső formáját a nagy 1838. évi árvíz után nyerte el. Ezek közé tartozik a IX. kerületi Ferenc tér is, mely 1839 óta szerepel a pesti térképeken, s az elmúlt 180 év alatt számos alkalommal kapott új arculatot. Volt, amikor a legszegényebbek élettere volt, máskor tankok szántották fel a földjét, hősök és ártatlan civilek vére borította a kövezetet. Manapság az egyik leghangulatosabb fővárosi térként tartják számon.

A Lánchíd alakváltozásai A Lánchíd „születésnapján” új időszaki kiállítással köszönti a főváros ikonikus hídját a megújuló Közlekedési Múzeum. „A Lánchíd alakváltozásai” című tárlat a november 20-án 170 éve elkészült első fővárosi állandó híd felújításait, átalakulásait mutatja be. A kiállítást egész napos szakmai konferencia keretében nyitották meg a BME OMIKK épületében.

Nagy név, nagy lomb (I. rész) A fa túléli az embert. Valószínűleg ez a banális igazság az alapja annak, hogy kialakult az emlékfák ültetésének gyakorlata – és nem is gondolnánk, milyen régi és szerteágazó gyakorlat ez! A budapesti fák nyomában most az emlékfákat próbáltuk sorba szedni.

Megvalósult a több mint százéves álom: a népköztársaság Népstadionjától az új Puskás Arénáig A 2019. november 15-én ünnepélyes keretek között átadott Puskás Aréna nemcsak egyedi méreteivel és technikai újdonságaival emelkedik ki a magyar sportlétesítmények közül, hanem azzal is, hogy a tervező, Skardelli György építészcsapata egy olyan stadiont alkotott, amely számos elemében őrzi a régi Népstadion értékeit. Igaz, funkciójában a Népstadion teljesebb volt, de az új Aréna teljesen megfelel a legkorszerűbb sportépítészeti elvárásoknak.

Nem kell senkinek a MÁV-palota – Negyedjére sem akadt vevő az Andrássy úti székházra Budapest legszebb, legelegánsabb utcájában van egy hatalmas palota, amely érthetetlen módon nem kell senkinek. A Rochlitz Gyula tervei szerint 1876-ban épült Andrássy úti MÁV-székház, amely három utca által határolt óriási tömbjével valaha az építtető magyar vasúttársaság gazdasági erejét hirdette, 2008 óta üresen áll, miközben a környezetében sorra építik át szállodákká az egykori bérpalotákat.

A CEU volt épületében nyílt meg a Koreai Kulturális Központ Európa legnagyobb koreai kulturális központja nyílt meg hétfőn, a II. kerületi Frankel Leó út 30-34. szám alatt. A kétemeletes, tetőtérbeépítéses épületben százfős színházterem, kiállítóterek, szemináriumi termek, bemutatókonyha, többezres állományú könyvtár, gyermekkönyvtár, teapavilon és taekwondo edzőterem is található.

Aki Buda látképét meghatározta – Száz éve hunyt el Schulek Frigyes, a műemlékvédő építész Száz évvel ezelőtt, 1919-ben számos nagy alakját vesztette el a magyar tudományos, irodalmi és művészeti élet. Csak hogy néhányat említsünk: Ady Endre, Eötvös Loránd, Csontváry Kosztka Tivadar, Szemere Miklós, Hopp Ferenc. És 100 éve, 1919. szeptember 5-én hunyt el Schulek Frigyes egyetemi tanár is, az eklektikus építészet és a műemlékvédelem jelentős képviselője, mérnök és restaurátor. Nevéhez olyan emblematikus, Budapest városképét meghatározó épületek kötődnek, mint a Mátyás-templom, a Halászbástya és a János-hegyi Erzsébet-kilátó.

Csoda, jelkép, műalkotás: 170 éve nyílt meg az ország legfontosabb hídja 170, illetve 70 éves a Lánchíd. Egyszerre mindkettő, de ha szigorúan nézzük, 104 éves is lehet. 1849-ben adták át elsőként, 1915-ben építették át, és 1949-ben adták át az újjáépített hidat. Azaz három „születésnapja” van. Ebből kettő esik egy napra, november 20-ra.

Budapest fényképésze – Negyven éven át fotózta a fővárost a 175 éve született Klösz György A vállalkozó kedvű, tehetséges fotográfus, Klösz György elévülhetetlen érdemeket szerzett a XIX. századi főváros megörökítésében, házainak, utcáinak, tereinek dokumentálásában. Nélküle jóval kevésbé láthatnánk, milyen is volt Budapest a városegyesítés korától az I. világháborúig terjedő időszakban. Negyven éven át fotózta a várost.

A Gerbeaud-legenda – Száz éve halt meg Gerbeaud Emil A nevéből fogalom lett, az igényességet és az eleganciát képviselte, nemzetközi hírnevet és elismerést szerzett a magyar cukrásziparnak. Emlékkiállítás nyílt Gerbeaud Emilről.

Himlő, vörheny, tífusz – Járványos betegségek gyógyítására épült a Szent László Kórház 125 évvel ezelőtt A járványok még a XIX. század végén is nagy gondot jelentettek a fővárosban. Olyan, ma már eltűnt betegségek jelentkeztek, mint például a kolera, amely még 1890-ben is jelentős pusztítást végzett. Ez felvetette a szükségességét egy új járványkórház megnyitásának. A Szent László Kórház 125 évvel ezelőtt, 1894. novemberének elején a járványos betegek elkülönítése és gyógyítása céljából nyitotta meg kapuit.

Újra látogatható a Borsos Miklós-kiállítás a Várnegyedben Elkészült az Úri utca 6. szám alatt lévő Borsos Miklós Lakásmúzeum teljes körű felújítása. November közepétől az alkotó életművéből rendezett állandó kiállítással és kulturális programokkal várják a látogatókat.

125 éves a legendás New York Kávéház A magyar főváros legimpozánsabb kávépalotája, a New York Kávéház 125 éve, 1894. október 23-án nyílt meg. A kávéház Budapest több kávét kínáló vendéglátóhelyei közül nemcsak belső tereinek míves kialakításával tűnt ki, hanem vendégkörének egyedülálló, sokszínű világa miatt is. A magyar kultúra meghatározó képviselői tartoztak egykori törzsközönségéhez, a Nyugat folyóirat íróitól a zenei élet kedvelt komponistáin át az Est lapok illusztrátoraiig.

Az Árpád híd, a metró és az 1-es villamos találkozása a Váci úton Teljesen átalakult Észak-Pest 35 évvel ezelőtt, amikor átadták a kiszélesített Árpád hidat. A híd ugyan már 1950-ben megnyílt, de akkor csak fél szélességben épült meg. Az 1980-as években végül az eredeti terveknél is szélesebb híd épült, amelyhez sok kiegészítő beruházás is kapcsolódott.

Az utolsó omnibusz Kilencven éve szűnt meg az omnibuszközlekedés Budapesten. Az egykori omnibuszokra ma már nem sok minden emlékeztet, de valamikor a főváros meghatározó járművei voltak.

Egymásba fonódó történetek: a végtelen Városliget A Városliget fáinak történetét szinte olyan lehetetlen megírni, mint mondjuk a magyar irodalom történetét. Fő tendenciák, folyamatok, fontos mérföldkövek persze megjelölhetők. De, miként a kortárs irodalomtörténet-írásban, itt is azt kell gondolnunk, a nagy és egységes történet helyett inkább csak versengő történetek vannak. Így, többes számban, sokféle különálló, koronként is változó szín. És mindezeken túl a Városliget éppen mostanában nagy változásban is van: nemcsak múltjának vannak versengő történetei, de jövőjéről se látható egységes kép – mi több, ezek az eltérő jövőképek súlyos indulatokat is keltenek.

A 658 lovat gőzgéppel akarták leváltani Budapest közlekedésében 140 éve Az 1870-es években a frissen létrejött egységes Budapest fejlődése meglódult. A városon belüli közlekedést azonban továbbra is lóvontatású eszközök biztosították, miközben a gőzvontatású vasút a világon és Magyarországon hódított. A korszellemnek megfelelően 1879-ben, 140 évvel ezelőtt kísérletet tettek arra, hogy Budapesten is gőzgépek váltsák le a lovakat.

Szent István szobráról, a Városligetről és a Római-partról is dönthet mai ülésén a Fővárosi Közgyűlés Városképi szempontból jelentős ügyeket tárgyal mai alakuló ülésén az új fővárosi közgyűlés. Dönthetnek a Szent István-szobor felállításának elhalasztásáról, a Városliget építkezéseiről és a Római-partra tervezett mobilgátról is.

3+1 templom a főváros múltjából Nemrég számoltunk be arról, hogy visszakapta a Petőfi téri ortodox templom a II. világháborúban elveszített déli toronysisakját. Sajnos emellett további épített egyházi értéktől is megfosztotta Budapestet és az országot a világégés, illetve az utána kiépülő kommunista diktatúra. Cikkünkben összeszedtünk 3+1 olyan templomot a fővárosból, amely már a múlté.

Attila kardja őrizte a magyar hősök emlékét a Rákoskeresztúri új köztemetőben „Isten kardja”, amely Attila hun király birtokában volt, nevezetes eleme a magyar mondavilágnak és ősi jelképe a magyar katonai erényeknek. Ez a jelkép került 1916-ban arra az emlékműre, amelyet a Rákoskeresztúri új köztemetőben található Hősök temetőjében állítottak hősi halottjaink emlékére.

Felavatták a Nemzeti vértanúk emlékművét Korabeli fényképek, dokumentumok alapján rekonstruálták az 1934-ben felavatott Nemzeti vértanúk emlékművét, amely újra az eredeti helyén, a róla elnevezett téren emlékeztet történelmünk egy évszázaddal ezelőtti sötét epizódjára.

Új iskola épül a régi irodaház helyén a II. kerületben A Gyermekek Háza új iskolaépülete 350 diáknak biztosít modern körülményeket. A gimnáziumi tagozat az általános iskolai részleggel együtt költözhet majd a teljesen átalakított és felújított Völgy utcai épületegyüttesbe.

200 éve rakták le a régi Szent János Kórház új épületének alapkövét A legtöbb fővárosi lakos, de szinte minden budai tudja, hol található a Szent János Kórház. A klasszikus, XIX. századi pavilonrendszert követő kórház hatalmas területe felnyúlik a budai hegyoldalba. De nem ez volt az első Szent János Kórház. Az eredeti, a régi Szent János Kórház másutt, a mai Széna téren volt. A régi kórház új épületének alapkövét 200 éve tették le.

Elkezdődött a Szilágyi Dezső téri református templom belső felújítása Jövőre készül el az eredeti kivitelezéshez hasonló igényű, új templombelső. A teljes körű felújításon és modernizáláson kívül restaurálják a padokat, az üvegablakokat, az eredeti mintázatú díszítőfestést is elvégzik a Pecz Samu által tervezett Szilágyi Dezső téri templomban.

Bejártuk Pálffy Pálné 150 éve épült palotáját – Felújítják Ybl Miklós remekművét A tetőt is kicserélik Ybl Miklós 150 évvel ezelőtt elkészült Ötpacsirta utcai épületén, amelyet Pálffy Pálné megbízásából tervezett, és az özvegy grófnő a gyermekeivel költözött ide. A városképi szempontból is kiemelten fontos épületet jó ideje a FSZEK használja. Mivel a zenei gyűjtemény átköltözött a FSZEK főépületébe, a szomszédos Wenckheim-palotába, a felújítás után ez az épület kulturális rendezvényeknek, kiállításoknak ad majd otthont.

Átadták a Nagyjátszóteret és a Millennium Házát a Városligetben Elkészültek a kormányzat Városligetet megújító programjának, a Liget Budapest Projektnek az újabb kiemelt fejlesztései. A látogatók szombaton birtokba vehették a Nagyjátszóteret, valamint a helyreállított Millennium Házát.

A Közmunkatanács születése Még nem volt egységes Budapest, amikor a kiegyezés utáni első miniszterelnök, Andrássy Gyula javasolta egy olyan szervezet létrehozását, amely a leendő egységes város fejlesztéseit koordinálja, illetve meghatározza. Ez lett a 128 éven keresztül sikerrel működő Közmunkatanács.

Árkay Aladár ajándéka – Felújítják a városmajori Kistemplomot Az 1923-ban épült városmajori Kistemplom tervezését és kivitelezését ingyen vállalta a temesvári születésű Árkay Aladár. A főváros térítésmentesen biztosította a telket, az építés költségeit pedig a hívek adományaiból fedezték. Ám csak tíz évig tölthette be eredeti funkcióját, amíg szomszédságában fel nem épült a „nagytemplom”. Most felújítják az egykor erdei kápolnának is nevezett, lenyűgöző kis épületet.

Hétezer éves leleteket találtak a Dózsa György útnál Régészeti megfigyelés során kerültek elő az újkőkori és rézkori leletek Angyalföldön. A rézkori edényeken, állatcsontokon kívül a nedves közeg szervesanyag-maradványokat is megőrzött, talán még az őskor gasztronómiájába is bepillantást nyerünk.

Fába faragott évszázad – Thék Endre mestermunkáira emlékeztek az Országházban Thék Endre bútor- és zongoragyáros halálának százéves évfordulóján konferenciát szerveztek az Országházban 2019. október 17-én. A Parlament delegációs termében megtartott rendezvény iránt mutatott nagyszámú érdeklődés kifejezte, hogy a XXI. századi iparművészet iránti érdeklődők megbecsülik a múlt kiemelkedő mestereit.

Európa legjobb középülete díját nyerte el a Magyar Zene Háza Európa legjobb középületének járó díját nyerte el a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza, és a beruházás ezzel a világ legjobbjainak járó díj esélyesei közé is bekerült.

A Vöröskereszt Erzsébet Kórházát 135 éve építették A Magyar Vöröskereszt a működését szinte azonnal egy kórház építésével kezdte, amelyet 135 éve, 1884. október 19-én avattak fel.

A Vuk című rajzfilm karakterei színesítik egy józsefvárosi ház tűzfalát A Vuk című rajzfilm karakterei láthatók azon az óriás festményen, amely a Józsefvárosban található Baross utcai ház tűzfalát díszíti.

Vén szivarok: séta a Szent István parkban Friss levegő, elegancia és egy kis romantika: ezek voltak a kulcsszavak az 1920-as évek végén az újlipótvárosi Szent István park tervezésekor. Az eredmény pedig ma is önmagáért beszél, hisz valóban egy igazán modern, átlátható, jól használható zöld terület jött itt létre, ahol már generációk sora nőhetett fel. A budapesti fák nyomában ezúttal ide vezetett az utunk.