A II. kerületi, Frankel Leó utca 30–34. szám alatti épületet, amelyben hétfőn megynyílt a Koreai Kulturális Központ, 2017-ben vásárolta meg a Koreai Köztársaság. A Frankel Leó út–Gül Baba utca sarkán található ingatlanegyüttest, amely srégen szemben áll a Budai Irgalmasrendi Kórházzal, egy időben a CEU használta, a homlokzaton az arra járók és a környéken élők sokáig olvashatták a Central European University – Közép-Európai Egyetem feliratot.
Az ingatlannyilvántartás adatai szerint a Frankel Leó út 30., 32. 34. valamint a Gül Baba utca 3. szám alatti telkek egyesítéséből alakították ki az 1109 négyzetméteres telket 2004-ben, amelyen most a háromszintes plusz tetőtérbeépítéses épület áll. Ekkor került az ingatlanegyüttes a Kis-Buda Center Irodaházépítő és Értékesítő Nonprofit Kft. tulajdonába.
A terület múltjáról levéltári források is mesélnek: a Frankel Leó úti telek meglehetősen korán beépült, már 1813-ban építési engedélyt kértek ide új egyemeletes lakóház építésére. A ház a mai Frankel Leó út 32-es számú telken állt, Jaeger András tulajdonos megbízásából Dankó András építész készítette el a terveket. A Fővárosi Cím- és Lakásjegyzékből tudjuk, hogy száz évvel kősőbb, 1916-ban Mártonfi Péter és neje lakott itt tulajdonosként.
A Frankel Leó út 34. számú ház az Üstökös utcából nézve 1961-ben (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11)
A fennmaradt levéltári forrásokból azt is tudjuk, hogy a mai Frankel Leó út 30. szám alatt 1917-ben egy fakereskedő és egy vincellér is lakott. Akkor persze még nem a párizsi kommün munka- és kereskedelemügyi bizottságának vezetője nevét viselte ez a közterület, hanem Zsigmond király útjának, majd Zsigmond utcának hívták.
A szintén az érintett ingatlanegyütteshez csatolt Gül Baba utca 3. számú házról pedig annyit tudhatunk a múltból, hogy az épületben 1916-ban Heverle Karolin lakott tulajdonosként (a Gül Baba utcát akkor akkor Niedermaier utczának hívták).
Az azóta eltelt száz év alatt óriásit változott a környék és maga a terület is. A CEU campusának kialakított hatalmas épületegyüttes tulajdonosa 2017-ben a Koreai Köztársaság lett, amely a Kis-Buda Center Irodaházépítő és Értékesítő Nonprofit Kft.-től vásárolta meg az ingatlant.
Az itt kialakított Koreai Kulturális Központ átadásáról a Magyar Távirati Iroda (MTI) is beszámolt, ezt a tódósítás közöljük a továbbiakban.
"Magyarország éppen harminc éve, Kelet-Európa államai közül elsőként vette fel a kapcsolatot a Koreai Köztársasággal" – idézte fel a budapesti Koreai Kulturális Központ új épületének avatóünnepségén Baranyi András keleti kapcsolatok fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár – írja az MTI.
Mint közölte, rövidesen megkezdi működését a Szöuli Magyar Kulturális Központ is, amelyet december 12-én Szijjártó Péter külügyminiszter nyit meg.
Érdeklődő a Kortárs koreai építészet kozmopolita arca 1989-2019 című kiállításon az újonnan átadott budapesti Koreai Kulturális Központban 2019. november 18-án (Fotó: MTI/Mónus Márton)
Baranyi András emlékeztetett arra, hogy a két ország között kiváló a gazdasági együttműködés, elmondása szerint idén a Koreai Köztársaság vált Magyarország legnagyobb külföldi befektetőjévé. A kétoldalú kapcsolatokban a kultúra is kiemelt szerepet tölt be, hiszen idén magyar kulturális évadot rendeztek Koreában, és Magyarország volt a Szöuli Nemzetközi Könyvvásár díszvendége is.
Csö Kju Szik, a Koreai Köztársaság magyarországi nagykövete szintén megemlékezett a diplomáciai kapcsolatfelvétel kerek évfordulójáról, hozzátéve: a két országot idén egy tragikus esemény, a Hableány turistahajó balesete is összekovácsolta, a magyar kormány és polgárok ugyanis nagy odaadással segítettek a mentésben és az áldozatok utáni kutatásban.
Hétfőn Európa legnagyobb koreai kulturális központja nyílt meg Budapesten – hangsúlyozta Csö Kju Szik. Kim Te Hun, a Koreai Kulturális és Információs Szolgálat igazgatója felidézte, hogy az első magyarországi Koreai Kulturális Központ 2012-ben nyitotta meg kapuit, és kiemelte, hogy az új épület még nagyobb teret nyújt a kulturális együttműködésre.
Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere örömét fejezte ki, hogy a kulturális központ új épülete a kerületben kapott helyet, és felajánlotta az önkormányzat partneri együttműködését.
Az újonnan átadott budapesti Koreai Kulturális Központ konyhája (Fotó: MTI/Mónus Márton)
A Koreai Kulturális Központ számos kulturális eseményt és tanulási lehetőséget kínál az érdeklődőknek a koreai nyelvtanfolyamoktól a taekwondo edzéseken át a K-pop kultúrához kapcsolódó táncokig. Tartanak főzőkurzusokat, kulturális műhelyükben pedig koreai kézműves tárgyakat készíthetnek a látogatók.
A most átadott, négyszintes kulturális komplexumban 100 fős színházterem, kiállítóterek, szemináriumi termek, bemutatókonyha, többezres állományú könyvtár, gyermekkönyvtár, teapavilon és taekwondo edzőterem is található, továbbá egy külön emelet a koreai nyelv, a hagyományos viselet és kézművesség, valamint a teaszertartás megismerésére nyújt lehetőséget. A tetőteraszon kiépíteni tervezett koreai pavilon jövőre nyílik meg.
Néptáncbemutató a budapesti Koreai Kulturális Központ avatóünnepségén (Fotó: MTI/Mónus Márton)
Az épületben elsőként a cshongszongi fehér porcelánt és az elmúlt 30 év jelentősebb koreai építészeti projektjeit mutatja be időszaki kiállítás.
Az újranyitást emellett gazdag eseménysorozattal ünnepli a központ, ahol fellép többek között a Koreai Nemzeti Művészeti Konzervatórium cselló tanszékének vezető professzora növendékeivel, a koreai kortárs jazz kiválósága, és egy kortárs táncegyüttes is.
Forrás: MTI
Hozzászólások
Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!
Bejelentkezés Regisztráció