A kiállítás nem a híd építését vagy előkészítését mutatja be, hanem azokat a változásokat, amelyen a Lánchíd az elmúlt 170 év alatt átesett. A kiállítás címe ezért is „A Lánchíd alakváltozásai”. 

„A Lánchíd a budapestiek és az ide érkező turisták számára gyakran egyet jelent Budapesttel. Szimbólum, ami egyben a mindennapi közlekedésünk része is. Immár 170 éve határozza meg a pesti és budai Duna-part látképét és kapcsolja össze a folyó két partját. A kiállításban arra törekedtünk, hogy a Lánchíd történetének kevésbé ismert fejezeteit mutassuk be, a híd változásait, felújításait”  – mondta el a kiállítás megnyitóján Vitézy Dávid, a Közlekedési Múzeum főigazgatója.

A híd ugyanis az elmúlt 170 évben rengeteget változott, gyakorlatilag nincs olyan része, amely változatlan maradt. A hidat 1849. november 20-án adták át. Jelentős részben fából volt, ami folyamatos karbantartást, a korhadt, tönkrement fa alkatrészek állandó cseréjét jelentette.

Mindemellett még a XIX. században is számos változtatást vezettek be, például az olajlámpákat gázlámpákra cserélték, javították a pilonok tetejét, alakítottak a hídfőkön. A XX. század elején, 1913-1915 között teljesen átépítették, gyakorlatilag egy új híd épült, és ezután is több ponton változott a híd. 

A kiállítás tablói a lépcsőházban (Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum)

A tárlat ezt a folyamatot nem időrendben mutatja meg, hanem 10 külön fejezetben, 10 külön tablón, amelyek mindegyike a híd egy-egy részletének, egy elemének a változásait mutatja be. 

A kiállítás helye a Budapesti Gazdasági és Műszaki Egyetem könyvtára, a Pecz Samu által tervezett és 110 éve átadott neogótikus katedrálist idéző Műszaki információs Központ és Könyvtár aulája. A tablók a kétkarú lépcső két oldalán olvashatók, a kis galérián kaptak helyet a vitrinek, ahol olyan érdekességeket láthatunk, mint faszilánkokat a Lánchíd alapozásánál használt cölöpökből (gyakorlatilag a pilonok alapozása maradt érintetlen az eltelt 170 év alatt), alkatrészeket az eredeti, 1849-ben épült, illetve az 1913-1915 között átépített híd szerkezetéből.

Láthatunk fakockákat, és metszeteit olyan vas pallóknak, „Zorés vasaknak”, amelyek a fa útpályát felváltották. 

Dr. Józsa János a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora (Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum)

A kiállításban helyet kapott egy óriási csont. Első pillanatra azt hihetnénk, hogy az egyik orosztán csontja, de a Lánchíd oroszlánjai a helyükön maradtak. A csont egy közel 10 évvel ezelőtti furcsa magánakció, városi vicc eredménye, a habkőből készült csontot ugyanis 10 éve valakik a Lánchíd egyik oroszlánjának szájába helyezték. A kiállításba a rendőrség adta kölcsön a lefoglalt „bűnjelet”.

A galérián látható a Lánchíd makettje, amely a híd eredeti állapotát mutatja be. A nagyon részletesen kidolgozott makett asztala egyben egy játék, ahol kis fapálcákra ragasztott eseményeket – a Lánchíd történetének fontosabb eseményeit – kell sorrendbe rakni.

A kiállítás földszintjén nagyobb tárgyak kaptak helyet. A Lánchíd pilonjának eredeti állapotát bemutató makett (amikor még nem volt kiszélesítve a kapuzat), egy eredeti, gázégős lámpatest, és egy olyan installáció, amely a híd útpályájának 1879-es állapotát mutatja be. 

A kiállított Lánchíd kapuzat makett (Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum)

Itt egy olyan tablót is elhelyeztek, amelyhez 3D (kék piros szűrős) szemüveg szükséges, ugyanis a híd eredeti állapotát bemutató sztereófotót alakítottak át úgy, hogy ilyen szemüveggel térhatású képet mutat. 

A Lánchíd gázlámpája (Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum)

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár aulájában rendezett kiállítást egész napos tudományos konferencia keretében nyitották meg.

Az évforduló alkalmából a Clark Ádám Életműdíj átadása után Dr. Józsa János a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora, Dr. Farkas György a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karának decan emeritusa és Vitézy Dávid, a Közlekedési Múzeum főigazgatója mutatta be a kiállítást. 

Dr. Farkas György a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karának decan emeritusa és Vitézy Dávid, a Közlekedési Múzeum főigazgatója a kiállítás megnyitóján (Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum)

A kiállítás 2019. november 21-től a tervek szerint 2020. február 14-ig látható a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki információs Központ és Könyvtár aulájában, a könyvtár nyitvatartási idejében, azaz munkanapokon 8-20 óra között. 

Nyitókép: A Lánchíd eredeti állapotát bemutató makett ​(Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum)