Keresés az archívumban

Az első pesti színház 245 évvel ezelőtt nyílt meg Mit lehet kezdeni egy olyan bástyával, amelyre épp nincs szükségünk, viszont még nem akarjuk vagy nem tudjuk lebontani? A XVIII. század utolsó harmadában ezzel szembesültek Pest városában. A megoldás egyszerű: bérbe kell adni, például színháznak.

A Simplontól a Bartókig – 85 éve nyílt meg az elegáns mozi A XI. kerületi középkorúak számára még meghatározó élmény volt a Bartók mozi, amely immár 20 éve nem működik. Nem volt olcsó hely, de az 1980-as években vagy az 1990-es évek elején elegáns, jól felszerelt filmszínháznak számított. Akárcsak a megnyitásakor, 1934-ben.

135 éve áll cölöpökön a Keleti pályaudvar A Keleti pályaudvart mindenki ismeri. Sajnos nem a legjobb állapotban található. Pedig valamikor a város büszkesége, egyik legmodernebb épülete volt.

Lebontják a Fővárosi Vízművek régi irodaházát Így néz ki a bontás alatt álló toronyház a Váci út és a Dózsa György út sarkán, amely a Fővárosi Vízművek irodaháza volt.

Tűz a Szent István-bazilikában A főváros legnagyobb templomának kupolája 1947-ben kigyulladt; erről a tűzesetről és a mentésről beszámolt a korabeli filmhíradó is.

Felújítják Budapest utolsó vízimalmát Újjászületik a XV. kerületi Liwa-malom, amely a főváros utolsó vízimalmaként működött 1952-ig. A rekonstruált műemlék épület és a malomkert a tervek szerint kulturális és turisztikai központ lesz.

85 éves a Duna-tengerhajózás Korábban a PestBudán már írtunk arról, hogy miképp is lehet az, hogy a kontinens közepén található Budapest valódi, bejegyzett tengeri kikötő. A trianoni békediktátum, így a tengeri kikötők elvesztése után kezdődött a Duna-tengerjáró hajók kifejlesztése, az első példányt 1934. augusztus 14-én bocsátották vízre a Ganz újpesti hajógyárában.

A hullámok hátán – Százéves a Palatinus strandfürdő A főváros első szabadtéri fürdője, a Palatinus az idők során többször átalakult, megújult, de a népszerűsége az egy évszázados fennállása alatt nem változott. Két éve gyönyörűen rekonstruálták a műemlék főépületet.

A klasszicista Pest éke volt – A Ferenc József tér története Pest városa a reformkorban tele volt a klasszicista építészet remekeivel. Elég csak a Sándor-palotára, a Nemzeti Múzeumra vagy a Deák téri evangélikus templomra gondolni. Viszont volt egy olyan tér a városban, amelynek épületeit úgy tervezték, hogy egymással harmonizáljanak. Ez volt előbb a Kirakodó, majd Ferenc József (ma Széchenyi) tér. Ismerjük hát meg a tér házainak történetét!

Kalandozások a svábhegyi fák nyomában Szeretik a fákat? A nagy, idős, különleges vagy híres példányokat? Akkor irány a Svábhegy: a fákat szerető embernek valóságos paradicsom ez. Van olyan matuzsálemi korú fa, amelyik még a hegy természetes erdőtársulásaiból maradhatott meg, és sok olyan is, amelyet egy-egy villatulajdonos – vagy éppen maga Jókai Mór – ültetett valamikor a XIX. században.

Százharminc éves az első normál nyomtávú villamos Sokan tudják, hogy az első budapesti villamos 1887-ben indult el. Ám az csak kísérlet volt, a rendszeres közforgalmi járatok 1889-ben, 130 évvel ezelőtt indultak el.

Ötezer éves régészeti emlékeket találtak a Margit hídnál Az Irgalmasrendi Kórház udvarán folyó ásatás során sokszínű kép bontakozik ki a hőforrások és a Duna-part közelségében lévő terület történetéről. Az itt talált kagylóhéjak és neolit kerámiák ötezer évesek.

A Váci utca egykori óriásának története Volt a XIX. századi Pestnek egy nevezetessége, amelyet ma már csak régi metszeteken és archív felvételeken láthatunk, kissé talán hitetlenkedve méretének és elhelyezésének különös ellentmondása miatt. A Váci utca fölé emelkedő hatalmas Szent Kristóf-szobor évtizedeken át Pest legjelentősebb köztéri szobra volt. Száztíz éve, hogy alakja eltűnt az utcából az egykori patikával együtt, melynek gigantikus méretű cégéréül szolgált. De az alkotás két töredéke, köztük a főalak feje ma is megtekinthető.

Pest egyik legrégebbi házát 50 éve bontották le Kicsit máshogy működött a műemlékvédelem ötven évvel ezelőtt, hiszen az újságok büszkén hirdették azt a tényt, hogy lebontották Budapest egyik legrégebbi házát.

Péter és Pál: a budafoki ősöreg juhar A fák, miként az emberek, nem egyformán öregszenek meg. Az idő múlása nyomot hagy, ágakat törhet le, odvassá tehet, eltorzíthatja a lombkoronát. Egyszóval elcsúfít. De vannak fák (miképpen emberek is), akik szépen öregszenek, méltóságot és finom, érett bölcsességet árasztva.

Bakáts tér: a változatlanság varázsa Ahhoz, hogy egy városi fa időskort tudjon megélni, s így terebélyes, szép, vastag törzsű példánnyá váljon, szükség van jó és elegendő földre, megfelelő vízellátottságra, napfényre és elviselhetően jó levegőre. Meg nyugalomra. Arra, hogy a fát békén hagyja a város folyton változó történelme: ne vágják ki útszélesítés vagy más miatt, ne robogjon rajta át tank, ne találja el lőszer és bomba, ne vágják ki tűzifának a fagyhalál ellen a polgárok, vagy ne legyen csak úgy, az újítás mámorában útban. Arra, hogy legyen becsülete.

Egy kultikus hely szegélye: a Duna-korzó eltűnt épületeinek nyomában Ki ne ismerné a Duna-korzót? Már több, mint egy évszázada a fővárosiak és a turisták egyik kedvenc helye Budapesten. Nem is csoda, hiszen a fák, a Duna közelsége és a budai oldal nyújtotta panoráma könnyen lebilincsel bárkit. De nemcsak ezek, hanem a korzó menti épületek is hozzájárulnak a hely megítéléséhez. Cikkünben e kultikus hely épületeinek történetét tárjuk fel.

Új szálloda nyílt a Király utcában Átadták Budapest legújabb szállodáját a VI. kerületi Király utcában, az épületben korábban bankszékház, majd irodaház működött. Homlokzata illeszkedik az utca hangulatához, tetején a városra páratlan kilátást nyújtó terasz található.

Száz éve hunyt el Kauser József – Meghatározó alakja volt Budapest építészetének A XIX. század második fele a budapesti városfejlődés aranykora. Az ekkor született értékek tárháza olyan gazdag, hogy a jelentős építőművészek közül is sokak neve bizony nem eléggé ismert. Ilyen a száz éve elhunyt Kauser József is, akinek épületeire pedig sokan jó szívvel gondolunk.

Budapest ismét megmutathatja magát a világnak Budapest 2027-ben újra a világ érdeklődésének középpontjába kerülhet, mert ismét a magyar főváros lesz a házigazdája a vizes világbajnokságnak. Csakúgy, mint két évvel ezelőtt, százmilliók láthatják majd a közvetítéseken keresztül Budapest különlegesen szép helyszíneit.

200 éves hídterv a Dunára – Állandó fahíd kötötte volna össze Pestet és Budát Egy szakemberekből álló bizottság 1811-ben megállapította, hogy Buda és Pest közé állandó hidat építeni műszakilag nem lehet. Ez a korszak technikai és műszaki ismeretei alapján megalapozott megállapítás volt. Ám alig nyolc évvel később, 1819-ben jelentkezett egy tervező, aki a hatóságok véleményét is megváltoztatta.

A Városliget megújítása 2023-ra fejeződik be A Városligetben a fejlesztések kétharmada most épül vagy már felépült, így a tervek szerint 2023-ig a Liget Budapest projekt összes új intézménye megnyílik és teljes szépségében elkészül a megnövekedett, megújított zöldfelületű park is. Ősszel a megnyitja kapuit a felújított egykori Olof Palme Ház, a Millennium Háza, bejárata előtt az új rózsakerttel.

Ady Budapestje egymillió szó tükrében Tudta, hogy Ady rendkívül termékeny újságíró volt? A Budapesti Naplóban, a Debreczeni Reggeli Újságban és a Nagyváradi Naplóban megjelent cikkei, tanulmányai 11 kötetet tesznek ki, amelyek jelentős része Budapest kulturális, politikai és közéletéről szól. Halálának századik évfordulója alkalmával fellapoztuk a vaskos köteteket, és meglepő dolgokat találtunk.

Ötven éve lett a Tőzsdepalota egész épülete a Magyar Televízióé Ötven évvel ezelőtt született meg az a döntés, hogy teljes egészében a Magyar Televízió kapja meg az Alpár Ignác által tervezett, Szabadság tér 17. alatti Tőzsdepalota volt székházát. Az MTV ezt követően még kereken negyven esztendeig működött a gyönyörű, patinás épületben. A tíz éve üresen álló Tőzsdepalotából a tervek szerint irodaház lesz.

Városligeti fasor: egy igazi klasszikus Viszonylag fiatal vadgesztenyék az út két oldalán, évszázados platánok a kertekben: ilyen most a Városligeti fasor. Egy fasor, amelyen több mint kétszáz éve járnak a fővárosiak.

Szavazni lehet a hegyvidéki új park és út elnevezéséről Eötvös Loránd, Detre László vagy Glück Frigyes legyen a névadója a Normafánál lévő egykori Hotel Olimpia helyén létesülő új parknak? Az Eötvös út felső szakaszának kiváltására építendő új útszakasz nevéről is szavaznak a polgárok.

Már a Várban van a restaurált Csikós-szobor Befejeződött ifj. Vastagh György Csikós című alkotásának restaurálása, a művet több darabban július 10-én szállították a solymári restaurátorműhelyből a budavári Lovardához. A helyére emelték, de cikkünk megjelenésének napján a ló fejét még nem helyezték fel, a helyszínen a szakemberek az utolsó simításokat végzik a körbeállványozott területen. Csányi Szabolcs restaurátor a csomagolás és szállítás előtt a restaurátorműhelyben mutatta be a pestbuda.hu-nak a szobrot.

Budapest: madárperspektíva Mi volna, ha ezúttal úgy tekintenénk a fővárosra, mintha (költöző) madarak volnánk? Mutatjuk a legjobb helyeket – azaz kalandozás következik a pest-budai mocsarak, erdők, árterek és lápok titkos világában…

Elszabadult vonatok – vasúti balesetek Budapesten Pár napja egy mozdony áttörte az ütközőbakot, és majdnem kicsúszott az útra Érden – szerencsére senki sem sérült meg. Az elmúlt évtizedekben Budapesten is többször előfordult olyan baleset, hogy a vonat túlszaladt a sínen, kétszer még az utcára is kifutott.

Platán a Palatinusnál, avagy a hét vezér nyomában Nő egy óriási platán a Margit-szigeti Palatinus strand bejáratával szemben. Hatalmas, nagyjából 300 négyzetméternyi árnyékába jó behúzódni a nyári kánikulában, és ámulatba ejtő a fa hét ágra szakadó törzse, hámló kérge, közel harmincméteres magassága is. Fedezzék fel velünk e matuzsálem regényes múltját évgyűrűről évgyűrűre!

Strand és gyógyfürdő épül a józsefvárosi pályaudvar helyére A tervezett tízmedencés józsefvárosi fürdő építésének előkészítéséhez most kétszáz millió forintot biztosított a kormány.

Nyolcvan éve találták meg Logod templomának romjait Buda csendes utcáját, a Vár alatt futó Logodi utcát sokan ismerik, de talán kevesebben tudják, honnan származik a neve. A középkori Budát, néha egészen közel a város falaihoz, itt-ott kisebb falvak vették körül. Ilyen volt Logod falu is, a budai Várhegy nyugati lejtőjén. A településnek a XX. századra nyoma sem maradt, azonban az 1930-as évek végének területrendezésekor felszínre kerültek az ősi falu templomának falmaradványai.

150 éve született Kandó Kálmán Kandó Kálmán neve összeforrt a villanymozdonnyal. Tevékenysége nyomán indulhatott meg a Budapestről kivezető vasútvonalak villamosítása.

Átadták a felújított pesterzsébeti gyógyfürdőt A teljesen újjávarázsolt pesterzsébeti fürdő az egyetlen, amelyben jódos-sós gyógyvízben lehet megmártózni Budapesten.

Köröndi kálvária – Öt éve égett le az Andrássy úti épület tetőzete Éppen öt éve annak, hogy egy júliusi délután néhány óra alatt leégett a Kodály körönd egyik műemléki, sőt világörökségi védelmet élvező épületének tetőzete. A ház a következő évben ideiglenes védőtetőzetet kapott, és most talán valóban megindulhat a helyreállítása is.

Botrányok terhelték egykor a Lánchíd felújításait A Lánchíd idén elkezdődő felújítása során leginkább az útpálya épül át. A régi vasbeton lemez helyett modernebb, könnyebb szerkezet épül. A híd 170 éves története során több alkalommal is kisebb-nagyobb botrány kísérte pályájának átépítését, javítását, vizsgálóbizottságok alakultak, és még per is volt.

Vissza a jövőbe: a budapesti dunai strandok nyomában Jövőre újra szabadstrand nyílik a Római-parton, ennek apropóján összegyűjtöttük, milyen strandokon lehetett fürdeni a múltban a Duna budapesti szakaszán.

145 éves a Fogaskerekű Közlekedési kuriózum, amelyet ugyan számos alkalommal meg akartak szüntetni, ennek ellenére 145 éve viszi az utasokat a svábhegyi Fogaskerekű Vasút, amely immár 80 éve villamos üzemű.

A Hajógyári-sziget titokzatos déli része Hogyan néz ki ma a volt Óbudai Hajógyár? Ki léphet a Hajógyári-sziget déli területére? Szabadon bemehetnek-e a régészek a római palotaegyüttes mai területére? Kitartó nyomozásunk megdöbbentő válaszokat eredményezett.

Nyolcvan éve épült a Lánchíd aluljárója, amely a budapestieket elszigetelte a Duna partjától „Szabad az út a pesti rakparton” – hirdette 80 évvel ezelőtt a Nemzeti Újság címe. Nem egy úttorlaszt bontottak el, hanem elkészült a Lánchíd hídfője alatt az új aluljáró.

Elkészült a Budavári Palota Szent István-termének Zsolnay-kandallója A budavári palota egykori, újjáépítés előtt álló Szent István-termének különleges remekművét, a neoromán stílusú kandallót újraalkották a Zsolnay Porcelánmanufaktúra munkatársai.

A napsütötte Tabán – Kiállítás a Virág Benedek Házban A lebontott Tabán kelt életre múlt szerdán az I. kerületi Tabáni Kuckó Döbrentei utcai kiállítóterében. Igen gazdag és színes anyagot tekinthetünk meg a városrészről a Virág Benedek Házban található múzeumban.

Megnyílt a Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény Szent László Napon átadták az új Kőbányai Helytörténeti Gyűjteményt. Az állandó kiállítás a kerület felvirágzásának korszakait, az első időszaki tárlat pedig a kőbányai porcelángyártás múltját meséli el a látogatóknak.

Száz év halt meg Csontváry Kosztka Tivadar, akit nem értettek meg kortársai A kortársai által többnyire meg nem értett, kinevetett, különcnek bélyegzett Csontváry Kosztka Tivadar festőművész száz évvel ezelőtt, 1919. június 20-án halt meg a budai János Kórházban.

Nívódíjat kapott a felújított zugligeti lóvasút-végállomás Műemlék-helyreállítás kategóriában a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont, az egykori zugligeti lóvasút-végállomás épülete elnyerte a 2018. évi Építőipari Nívódíjat. A századfordulón épült, svájci stílusú fűrészelt faornamentikával díszített épület rekonstrukciója során sikerült a régit és az újat összehangolni.

130 éves a Fővárosi Nagycirkusz Kiállítással és könyvsorozattal ünnepli fennállásának 130 éves jubileumát az 1889. június 27-én a Városligetben megnyílt, első állandó budapesti cirkusz, a mai Fővárosi Nagycirkusz.

135 éve tervezte Ybl Miklós a városligeti Gloriettet Ma úgy tekintünk a Hősök terére, mint egyfajta nemzeti panteonra, köszönhetően a Millenniumi emlékműnek. Ugyanakkor történelmi nagyjainkat megelőzően a tér közepén egy artézi kút volt, amelyre a magyar neoreneszánsz építészet mesterének, Ybl Miklósnak a munkája, a Gloriett épült.

Budapest valójában már 1849-ben létrejött Budapest egyesítésének időpontja közismert, 1873. november 17-től létezik Budapest, amely három város, Pest, Buda és Óbuda összevonásából jött létre. A történelem folyamán másodszor. Első alkalommal ugyanis 24 évvel korábban, 1849-ben született rendelet a városok egyesítéséről.