Száz éve hunyt el Kauser József – Meghatározó alakja volt Budapest építészetének

2019. július 25. 8:00

A XIX. század második fele a budapesti városfejlődés aranykora. Az ekkor született értékek tárháza olyan gazdag, hogy a jelentős építőművészek közül is sokak neve bizony nem eléggé ismert. Ilyen a száz éve elhunyt Kauser József is, akinek épületeire pedig sokan jó szívvel gondolunk.

A pesti Belvárosból a Keleti pályaudvar felé tekintve többfelől jól látszik a Józsefváros háztetői felett kimagasló klinkertéglás toronyépület: a Nemzeti Színház egykori Blaha Lujza téri épületének víztornya a Csokonai utcában.

Az egykori Nemzeti Színház Csokonai utcai víztornya a Rákóczi út felől 1960-ban (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11)

Ugyancsak téglaborítású épület Budapest egyik legérdekesebb temploma, a szintén a Józsefváros házrengetegében megbújó Jézus szíve jezsuita templom, valamint a ferencvárosi Török Pál utcai Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola. Ezek a jellegzetesen historizáló eklektikus épületek ugyanannak az építésznek, az éppen száz esztendeje elhunyt Kauser Józsefnek az alkotásai.

A fenti rövid felsorolásból látható, Budapest építészetének meghatározó alakja volt Kauser, ennek ellenére nem tartozik a gyakran emlegetett építészek közé.

A jezsuiták templomának tornyai a Mária utca és az egykori Scitovszky tér, ma Lőrinc pap tér sarkán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Jézus szíve templom és a jezsuita rendház a VIII. kerületi Lőrinc pap téren (korábbi József utca) 1910-ben (Fotó: Fortepan)

Kauser József régi pesti családból származott, amely a XVIII. században Elzászból került Magyarországra. Édesapjának, a család hagyományos mesterségét űző Kauser János kőfaragónak nyolc gyermeke született, köztük József, aki 1848. május 7-én látta meg a napvilágot. Apja irányítása mellett kezdte meg tanulmányait, majd a pesti, 1868-tól pedig a zürichi műegyetemen folytatta.

1870-ben a párizsi Ecole des Beaux Arts hallgatója lett. Itteni tanulmányait a francia–porosz háború megakasztotta, Bécsbe ment, ahol Theophil Hansen mellett dolgozott, majd Párizsba visszatérve befejezte tanulmányait, építészeti gyakorlatának keretében az Igazságügyi Palota bővítésén dolgozott.

Kauser József portréja 1902-ből (Forrás: Wikipédia)

1874-ben, a Budapest egyesülését követő évben tért haza. Korai művei után az első igazán jelentős alkotása a Magyar Államvasutak Nyugdíjintézetének bérháza volt a köröndön, majd sorra jöttek a fontos és szép alkotások, a Jezsuita templom, a Református Főgimnázium, a Stefánia-gyermekkórház és a Károly körút ismert épülete, a Röser-bazár, a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. Kossuth Nyomda néven ismert Honvéd utcai épülete, valamint az Angolkisasszonyok iskolaépülete a Molnár utca 4–6. alatt.

A Magyar Államvasutak Nyugdíjintézetének egykori bérháza a köröndön (Fotó: FSZEK Budapest-képarchívum)

A Kodály körönd épülete 2019 júliusában (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Református Főgimnázium a Lónyai utca 4–8. szám alatt (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A gimnázium, jobbra a 6–8. szám alatt az elemi iskola épülete (ma Lónyay utca 4/c–8., Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium). A felvétel 1890 után készült (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.097).

A Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. épülete a Honvéd utca, Kálmán Imre utca sarkán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Munkáin végigtekintve megállapíthatjuk, épületeire mélységesen jellemző egyfajta bensőséges meghittség, aminek egyik oka, hogy a legtöbb közülük szűk utcák közt, mintegy eldugva található. Nem kivétel ez alól Kauser talán leginkább érvényesülő alkotása sem, amely nem házak sűrűjében, hanem a budai hegyvidék erdői közt a Zugliget út menti „zugában” található: az egykori lóvasút-végállomás épülete, mely ma a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontnak ad otthont.

A zugligeti Lóvasút épülete (Forrás: lovasut.hu)

A Szent István-bazilika is magán viseli Kauser József keze nyomát. Ybl Miklós 1891-es halála után ugyanis ő lett az épület vezető építésze, neki kellett befejeznie a már csaknem elkészült alkotást. A templomépület fő- és mellékhajóinak boltozása, a főkapu és a timpanon már az ő műve, csakúgy mint a templombelső teljes egészének kialakítása, díszítése.

A Szent István-bazilika homlokzatának részlete a timpanonnal (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Szent István-bazilika napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Szent István-bazilika a Bajcsy-Zsilinszky út (Váci körút) felől. A felvétel 1895 körül készült (Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.087).

Ennél a munkájánál Kausernek a szaktudásával egy másik nagy művész munkáját kellett befejeznie, tehát sok szempontból behatárolt keretek között dolgozhatott, de annyi bizonyos, a bazilika belső terének csodálatos, misztikus világa az épület minden látogatója számára bizonyossá teszi megalkotójának zsenialitását.

Itt is aláhúzhatjuk fenti megállapításunkat: a monumentális méretek ellenére otthonosság, meghittség tölti el az idelátogatót, hívőt és turistát egyaránt. A fény és sötét játéka, a színek harmonikus kavalkádja egyedülálló helyet jelöl ki a Szent István-bazilika enteriőrjének Budapest és a világ templomai között.

A Szent István-bazilika kupolájának belső képe (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Jelentős, máig fontos munkája még a Szent László Kórház és az Iparrajziskola már említett épülete.

A Szent László Kórház főbejárata a Gyáli úton (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola épületének részlete a Török Pál utcában (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola épülete a Török Pál utca, Lónyay utca sarkán (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az ember a művek mögött

A száz esztendeje elhunyt művész egyéniségét kutatva Lechner Jenő róla írt tanulmányához fordulunk, aki a Magyar Mérnök folyóirat 1921-es évfolyamában írt méltatást az elhunyt mesterről. Kauser helyét Budapest építészetében így összegzi Lechner:

„1870-ben a Közmunkatanács fölállításával századok óta először rendelkezik a produktív építőmunka az állam hatalmi forrásaival. Egy erőteljes munkásnemzedék dolgozik akkor Pest felvirágozásán: Ybl Miklóssal az élén Weber, Skalnitzky, Feszl, Koch, Feszty, Unger, Petschacher, Bobula, akiket tehetséges fiatal gárda követ: Schulek, Steindl, Czigler, Hauszmann, Pecz, Lechner és Pártos, Gerster, Schickedanz, akik közé tetterős készséggel, a technikai és építőművészi tudás teljes fegyverzetével állított be az ifjú Kauser József is az 1880-as évek elején.”

Majd Kauser emberségéről, halálának drámájáról döbbenetes sorokat találunk a méltatásban: „...a kétkedő, töprengő hajlam mindinkább erőt vett rajta. Az amúgy is tartózkodó, csendes természetű, érzékeny idegrendszerű építőművészt a háború évei egészen megtörték. A forradalom azután rangjától és tisztségeitől, az átkos kommün pedig hangyaszorgalommal és verejtékes, becsületes munkával gyűjtött vagyonától, s ami több, testi-lelki nyugalmától fosztotta meg. Ezzel a fájdalmas, reménytelen tudattal is fejezte be munkás életét 1919. évi július hó 25-én, ama borzalmas idők forgatagában csendesen, észrevétlenül és részvétlenül temettetvén el a rákoskeresztúri temető egyik tucatsírjában, ahogyan azt akkor a fennálló rend parancsolta.”

A Szent István-bazilika belső tere (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A tragikus sorsú mesterről való megemlékezésünket mégis optimista, jövőbe mutató gondolatokkal zárhatjuk. Művei közül az utóbbi években több is újjászületett, a korábban kopott külsejű jezsuita templom napjainkban úgy fest, mintha új lenne, a zugligeti lóvasút-végállomás új funkciót kapva másodvirágzását éli, és a MÁV Nyugdíjintézetének Kodály köröndi bérháza is megújulóban van az öt évvel ezelőtti tűzeset után. Kauser József művészete élő, és fontos része Budapest épített örökségének.

Nyitókép: A Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola épülete a Török Pál utcában (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Budapest, építészet, Flier Gergely, jezsuita templom, Kauser József, Kodály körönd, Lőrinc pap tér, Magyar Államvasutak Nyugdíjintézete, PestBuda, pestbuda.hu, Református Főgimnázium, Szent István-bazilika, Szent László Kórház, zugligeti Lóvasút

¹⁷ ⁴ ⁰

Kapcsolódó írások

Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna

2024. december 16. 15:00

Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.

Két épület egyben Ybl Miklóstól: 150 éve épült a Degenfeld-palotabérház

2024. december 14. 15:00

A Degenfeld-Schomburg-palota a pesti mágnásnegyed egyik különleges épülete, mert palotát és bérházat egyesít magában egy épületen belül. Nem is sikerült elsőre elfogadtatni a városi hatósággal az épület terveit, pedig Ybl Miklós készítette azokat. A ház idén 150 éve, 1874-ben lett kész teljesen, s egyik lakója révén hamar sajtónyilvánosságot kapott.

A Műegyetem épületegyüttese 115 éve készült el

2024. december 4. 13:00

Ma Budapest XI. kerülete egy pezsgő kerület, amely alig 120-130 éve még nem is létezett. Az egyik első jelentős középülete a Műegyetem volt, amely közvetlenül az akkori Ferenc József híd budai hídfőjéhez épült.

Ezek a cikkek is érdekelhetik

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon

2024. december 20. 14:00

Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

Építési engedélyt kapott a Hőgyes–Schöpf-Merei Gyógyszerkutató Központ kialakítása

2024. december 19. 15:00

A IX. kerületi Hőgyes Endre 5. szám alatti Gyógyszerészeti Intézet és a Bakáts téren lévő egykori Schöpf-Merei Kórház épületének felújításával és bővítésével létrejön egy intézmény, mely az oktatást, a kutatást, valamint a gyógyszergyártást szolgálja majd. A munkálatok során helyreállítják a történelmi épületek homlokzatait is.

Idén is karácsonyi díszkivilágítást kap a Megyeri híd

2024. december 18. 19:00

December 20–26. között esténként a Megyeri híd 100 méter magas karácsonyfává változik. Mindkét pilonra, annak budai és pesti oldalára is csillagcsúcsdísz kerül, továbbá a pilonok középső, üveges részén speciális díszfényeket is kihelyeznek.

Hozzászólások

Hozzászóláshoz lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés Regisztráció

További cikkeink

Kísérleti jegyértékesítés a 15-ös buszon Kísérletképpen 60 éve, 1964. december 14-én új jegyértékesítést vezettek be a 15-ös autóbuszon, a vonaljegyet, amit nem a kalauztól kellett megvenni, hanem az árát, 1 forintot egy perselybe kellett berakni. A kísérlettel egyrészt a kalauzhiányt próbálták enyhíteni, másrészt a kaotikus budapesti jegyrendszer átalakítását készítették elő.

⁴ ⁰ ¹

Egy csodára emlékező kis épület – A kútvölgyi Boldogasszony-kápolna Kútvölgy egyik legrégibb építménye a Boldogasszony-kápolna, ez azonban elsőre egyáltalán nem látszik rajta. A barokk korból származó falakat ugyanis a XX. század második felében kétszer is kibővítették, ma a rendszerváltáskor keletkezett homlokzat határozza meg a képét. A kápolna sorsát az a Regőczi István atya viselte a szívén, akiről öt évvel ezelőtt a környező teret is elnevezték.

¹² ⁰ ⁰

Labirintus a föld alatt: 50 éve nyílt meg a Deák téri aluljáró A Deák Ferenc tér egy hatalmas közlekedési csomópont, egyben a város központja, nemcsak a felszínen, hanem a föld alatt is, hiszen Budapest legnagyobb föld alatti közlekedési átszálló- és aluljárórendszere található itt. Az egész felszín alatti kis világ kialakítása még az 1896-ban megnyílt millenniumi földalatti vasút építésekor kezdődött, az egyik legjelentősebb eleme, a gyalogos aluljáró pedig 50 éve nyílt meg a budapestiek előtt.

³⁸ ⁰ ¹

Két épület egyben Ybl Miklóstól: 150 éve épült a Degenfeld-palotabérház A Degenfeld-Schomburg-palota a pesti mágnásnegyed egyik különleges épülete, mert palotát és bérházat egyesít magában egy épületen belül. Nem is sikerült elsőre elfogadtatni a városi hatósággal az épület terveit, pedig Ybl Miklós készítette azokat. A ház idén 150 éve, 1874-ben lett kész teljesen, s egyik lakója révén hamar sajtónyilvánosságot kapott.

⁵⁰ ¹ ⁰

Az első magyar repülőgép bemutatkozása Hivatalosan az első magyar repülőgép felszállásának dátuma 1910. január 10-e. Azonban az ekkor repülő gép, a Libelle már egy hónappal korábban kész volt, és 1909. december 9-én, 115 éve be is mutatták a készítők, sőt repülni is próbáltak vele. Azonban, hogy pontosan mi történt, az egyes szakirodalmak eltérően mondják el.

¹⁵² ⁰ ⁰

Akinek az első magyar fotóalbumot köszönhetjük – 150 éve hunyt el Rosti Pál Rosti Pál geográfus, néprajztudós, utazó, író, az első magyar fotóalbum megalkotója, a Budai-Pesti Hajós Egylet egyik alapítója 150 éve hunyt el. Közép- és dél-amerikai útját megörökítő albumának fotói az első fényképek voltak a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Noha alakja korántsem mondható széles körben ismernek, a fiatalon elhunyt Rosti életútja egy kivételesen nagy talentumú, művelt tudós és művész képét vetíti elénk.

¹¹³ ⁰ ⁰

A Műegyetem épületegyüttese 115 éve készült el Ma Budapest XI. kerülete egy pezsgő kerület, amely alig 120-130 éve még nem is létezett. Az egyik első jelentős középülete a Műegyetem volt, amely közvetlenül az akkori Ferenc József híd budai hídfőjéhez épült.

¹²⁸ ¹ ¹

Karácsonyra várva Karácsonyi vásárok száz évvel ezelőtt is voltak. A budapesti boltok kedvezményekkel és új termékekkel készültek az ünnepre, a karácsonyi hirdetések már november végén elárasztották a lapokat.

¹⁷⁰ ⁰ ⁰

A legrégibb fővárosi középiskola – Az Egyetemi Katolikus Gimnázium fordulatos története Budapesten kevés iskola büszkélkedhet több száz éves múlttal, az Egyetemi Katolikus Gimnázium viszont közéjük tartozik. E hosszú idő ugyanakkor nem jelent állandóságot is, sőt az intézménynek nagyon is fordulatos a története. Az alábbiakban ezt elevenítjük fel, amely egyfajta tükörképe is hazánk és fővárosunk sorsának.

¹⁴⁰ ⁴ ²

Hasonlóságok és különbségek a Lánchíd két átadása között A Lánchíd 175 éves. A sokszor átépített, felújított híd jelkép, Budapest egyik legfontosabb építménye, valójában az egységes várost megteremtő műtárgy. Történetének két kiemelkedő jelentőségű eseménye esett november 20-ra, az első és második átadása.

¹¹⁵ ⁰ ⁰

155 éve Budán kezdődött a tanítóképzés – Önzetlen emberszeretetre is nevelt 155 éve nyitotta meg kapuit az első magyar tanítóképző intézet, a Budai Állami Tanítóképezde az I. kerületi Attila út 97–99. szám alatt. A későbbi Tanítóképző Főiskola több helyen működött hosszabb-rövidebb ideig, majd 1911-ben költözött a mai Kiss János altábornagy utcai (akkor Mozdony utcai) épületbe. Cikkünk a magyar közoktatás napja alkalmából a tanítóképzés több mint másfél évszázados múltját eleveníti fel.

¹¹⁰ ⁰ ¹

Érdekességek az idén 60 éves Erzsébet hídról Az Erzsébet híd idén 60 éves, hiszen 1964. november 21-én adták át a forgalomnak. Mindig is viták övezték, ma is vannak, akik sajnálják, hogy nem a régi Erzsébet lánchíd épült vissza. Azonban a mostani híd is tartogat számos érdekességet, ezek közül válogattunk össze párat a 60 éves évfordulóra.

¹²⁷ ¹ ⁶

A Lipták-villa története – Családi házból a kultúra szolgálója Száz éve kezdte el építeni Lipták Pál a saját villáját a zuglói Hermina út 3. szám alatti telken. A mérnök tulajdonos nem sokáig élvezhette új otthonát, egy évvel a ház elkészülte után meghalt. A villát az özvegye nem tudta fenntartani, előbb bérbe adta, majd értékesítette. Az épület falai között működött Krausz Hilda leánynevelő intézete, később diákkollégiumnak, az ötvenes évek végétől a rendszerváltásig pedig úttörőháznak adott helyet. Napjainkban a kultúra szolgálatában áll.

¹⁰⁴ ⁰ ¹

Már 95 éve is voltak védett övezetek a Belvárosban A belváros forgalma már 1929-ben is jelentős volt, annyira, hogy a rendőrség korlátozásokat vezetett be. Egyirányú utcák, teherautóktól védett övezetek, súlyos bírságok. A rendőrség célja 95 évvel ezelőtt a közlekedés biztonságosabb mederbe terelése volt.

⁷² ⁰ ¹

Szent Márton napján költözött Pestre Deák Ferenc 1854-ben Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után Deák Ferenc a vidéki birtokán, Kehidán élt és gazdálkodott, ami azonban egyre inkább nehezére esett. Szívesen költözött volna a fővárosba, Pestre, ha vevőre talál a birtoka. Az eladásra 1854 nyarán került sor, s ezt követően, ma 170 éve, Szent Márton napján, november 11-én érkezett meg a városba. Először az Európa Szállóban bérelt szállást, néhány nap múlva viszont átköltözött az Angol Királynő Szállóba, mely állandó pesti tartózkodásának végleges helyszíne lett.

¹⁰⁰ ⁰ ⁰

A Flórián téri felüljáró története A Flórián tér ma egy háromszintes közlekedési csomópont, amelynek Budapest életében meghatározó szerepe van. Az 1980-as évek elején kiépült tér legalsó, aluljárószintje páratlan római romokat rejt. A felüljáró lassan felújításra szorul, nézzük meg, hogyan is került a térre ez a dupla hídrendszer!

¹¹⁷ ¹ ⁰

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

¹⁰⁴ ¹ ⁰

Az elmúlás helyei – Hajdan volt temetők Budapesten A temetőhöz általában fájdalom és szomorúság kapcsolódik, de egy idő után ezek az érzelmek átadják helyüket az emlékezésnek, az a tudat pedig megnyugvással tölt el, hogy szeretteink sírjait bármikor felkereshetjük. Olykor sajnos mégis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt egy temetőt fel kell számolni. Budapesten számos példa van erre az elmúlt évszázadokból, melyek közül néhányat bemutatunk az alábbi összeállításunkban.

⁹⁷ ⁰ ⁰

Az utolsó simítások – Kívülről már elkészült a Pénzügyminisztérium régi-új székháza A Szentháromság tér régóta munkagépek zajától volt hangos, hiszen a Pénzügyminisztérium székházának helyreállításán már öt éve dolgoztak. Mostanra a külső munkálatok nagyrészt befejeződtek, mi pedig kíváncsiak voltunk az eredményre. Nem túlzás azt állítani, hogy a tér egészen megváltozott, az újjávarázsolt neogótikus épület szó szerint is új színt hozott az összképbe.

²⁰⁹ ¹⁶ ⁵

Pótkocsis buszok Budapesten Kényszermegoldásként vezették be, és elsőként a belvárosi vonalakon próbálták ki a pótkocsis autóbuszt Budapesten. A szakemberek tudták ugyan, hogy ez nem jelent megoldást, az 1950-es évek második felében sok viszonylaton, ha szükségmegoldásként is, de használták.

¹⁰⁴ ¹ ¹

A modern Itália nyomában – 90 éves a Pasaréti téri ferences templom Buda egyik legkülönlegesebb tere a Pasaréti, amit elsősorban az ott magasodó ferences templomnak köszönhet. Az éppen 90 évvel ezelőtt felszentelt épület az ország második modern stílusú emléke, és egyben a két világháború között virágzó olasz–magyar kulturális kapcsolatok tanújele. A jubileum remek alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk építésének körülményeit és azokat a hatásokat, amelyek megihlették tervezőjét, Rimanóczy Gyulát.

¹²⁹ ⁴ ³

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

¹¹⁷ ¹ ⁰

A Corvin köz 1956-ban Az Üllői út és Nagykörút találkozásánál fekvő Corvin köz 1956 októberében vált a forradalom és szabadságharc emblematikus, hősies helyszínévé. Egyben történelmi emlékhely, ahol a felkelők és az intervenciós szovjet erők a forradalom napjaiban heves harcokat vívtak egymással. A kezdetben 40-50 főt számláló csoport néhány nap alatt közel 4000-esre duzzadt, és az ellenállás központi bázisát jelentette, de a jelentős túlerővel szemben végül a hely feladására kényszerültek.

¹³⁹ ⁰ ⁰

Egykor az ország történelmi főtere volt – A Szent György tér története Bár az elmúlt évtizedekben inkább nézett ki furcsa romkertnek, mint köztérnek, mégis fontos történeteket őriz a hamarosan újjászülető Szent György tér. Itt volt Hunyadi László vesztőhelye és Mátyás feleségének nyughelye, fontos szerepet kapott az utolsó magyar király koronázási szertartásában, annak ellenére vált az ország egyik főterévé, hogy a budai Várban meglehetősen fiatalnak számít. Bemutatjuk a Szent György tér történetét.

¹⁴² ³ ⁰

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

¹⁶⁷ ¹ ⁰

Egy haladó szellemű iskolaalapító – Veres Pálné 155 éve hívta életre híres gimnáziumát Ma már természetes, hogy a nők is ugyanolyan képzésekben részesülhetnek, mint a férfiak, de a XIX. század második feléig ez egyáltalán nem volt így. Hazánkban Veres Pálné karolta fel a női oktatás ügyét, és 155 évvel ezelőtt megalapította azt az iskolát, mely azóta az ő nevét viseli. A jubileum alkalmából bemutatjuk a patinás intézményt és természetesen megálmodójának életét is.

¹¹⁴ ⁰ ⁰

Az örök élet titka – A józsefvárosi Gschwindt-ház különös története Az idén, 2024-ben új műemléki épülettel gazdagodott a pesti Palotanegyed területe. A XX. század legelején épült Gschwindt-ház megjelenése a Nemzeti Múzeum környezetében, ahol korábban az arisztokrácia városba költöző tagjai építkeztek, jól mutatta a tőkés, nagypolgári réteg térnyerését. A házat Gschwindt György építtette, aki szesz- és likőrgyártással foglalkozott, a ház pincéjében pedig állítólag az örök élet titkát kutatta.

¹⁰⁹ ² ¹

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

¹²⁷ ⁰ ⁰

Így építtetett székházat a Dísz téren a Vöröskereszt Egylet Aki a Hunyadi János úton érkezik fel a budai Várba, már láthatja, hogy a Dísz tér két újjáépülő palotája közül az 1–2. számú saroktelken álló Vöröskereszt Egylet egykori székháza szinte teljesen elkészült. Az épület kívülről az 1945 után lebontott eredetinek hiteles helyreállítása, amely hét évtized után teszi ismét teljessé a Dísz tér egykori foghíjas keleti oldalát.

¹³⁸ ² ⁰

Műemlék templom középkori alapokon – 325 éve vannak jelen Cinkotán az evangélikusok A mai Budapest területén, Cinkotán alakult meg 325 évvel ezelőtt a főváros legrégebbi evangélikus gyülekezete, így templomuk is a legrégebbi evangélikus templomnak tekinthető. A XII. században építeni kezdett, majd több ütemben bővített templom ma már műemlék, végleges formáját mintegy 250 éve nyerte el. Az évforduló alkalmából ennek az ősi épületnek a történetét mutatjuk be.

¹²⁷ ⁰ ⁰