Keresés az archívumban

A klasszicista Pest éke volt – A Ferenc József tér története Pest városa a reformkorban tele volt a klasszicista építészet remekeivel. Elég csak a Sándor-palotára, a Nemzeti Múzeumra vagy a Deák téri evangélikus templomra gondolni. Viszont volt egy olyan tér a városban, amelynek épületeit úgy tervezték, hogy egymással harmonizáljanak. Ez volt előbb a Kirakodó, majd Ferenc József (ma Széchenyi) tér. Ismerjük hát meg a tér házainak történetét!

Ybl Miklós fél évszázados emléke Halála után ötven évvel, 1941-ben a korabeli filmhíradó is megemlékezett a nagy magyar építészről, Ybl Miklósról, aki jelentős budapesti épületeivel döntően alakította a város arculatát.

Kalandozások a svábhegyi fák nyomában Szeretik a fákat? A nagy, idős, különleges vagy híres példányokat? Akkor irány a Svábhegy: a fákat szerető embernek valóságos paradicsom ez. Van olyan matuzsálemi korú fa, amelyik még a hegy természetes erdőtársulásaiból maradhatott meg, és sok olyan is, amelyet egy-egy villatulajdonos – vagy éppen maga Jókai Mór – ültetett valamikor a XIX. században.

Elkezdődik a Széna tér felújítása, megszűnik az autóbusz-állomás Szombattól megszűnik a Széna téren az autóbusz-állomás, hogy megkezdődhessen a tér felújítása. A parkolót megszüntetik, a buszállomás épületeit elbontják, a csatlakozó utcák érintett szakaszait is felújítják. Az ígéretek szerint nagyobb zöldterülettel rendelkező, kellemes közterület jön létre, kevesebb zajjal és jobb levegővel.

Százharminc éves az első normál nyomtávú villamos Sokan tudják, hogy az első budapesti villamos 1887-ben indult el. Ám az csak kísérlet volt, a rendszeres közforgalmi járatok 1889-ben, 130 évvel ezelőtt indultak el.

Ötezer éves régészeti emlékeket találtak a Margit hídnál Az Irgalmasrendi Kórház udvarán folyó ásatás során sokszínű kép bontakozik ki a hőforrások és a Duna-part közelségében lévő terület történetéről. Az itt talált kagylóhéjak és neolit kerámiák ötezer évesek.

Huszonöt éve mondta le a kormány a világkiállítás megrendezését Huszonöt éve mondott le Magyarország az 1996-os világkiállítás megrendezéséről. Nagy álom volt, talán túl nagy is, de ezt már soha nem tudjuk meg.

A Váci utca egykori óriásának története Volt a XIX. századi Pestnek egy nevezetessége, amelyet ma már csak régi metszeteken és archív felvételeken láthatunk, kissé talán hitetlenkedve méretének és elhelyezésének különös ellentmondása miatt. A Váci utca fölé emelkedő hatalmas Szent Kristóf-szobor évtizedeken át Pest legjelentősebb köztéri szobra volt. Száztíz éve, hogy alakja eltűnt az utcából az egykori patikával együtt, melynek gigantikus méretű cégéréül szolgált. De az alkotás két töredéke, köztük a főalak feje ma is megtekinthető.

Eredeti állapotában újult meg az első magyar olimpiai bajnok síremléke Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok síremlékét eredeti állapotába állította vissza a Nemzeti Örökség Intézete. A felújított sírt a hétfőn Budapesten kezdődött Maccabi Európa Játékok apropóján szerdán adták át.

Pest egyik legrégebbi házát 50 éve bontották le Kicsit máshogy működött a műemlékvédelem ötven évvel ezelőtt, hiszen az újságok büszkén hirdették azt a tényt, hogy lebontották Budapest egyik legrégebbi házát.

Péter és Pál: a budafoki ősöreg juhar A fák, miként az emberek, nem egyformán öregszenek meg. Az idő múlása nyomot hagy, ágakat törhet le, odvassá tehet, eltorzíthatja a lombkoronát. Egyszóval elcsúfít. De vannak fák (miképpen emberek is), akik szépen öregszenek, méltóságot és finom, érett bölcsességet árasztva.

Pillanatfelvétel a régi Tabán életéről A Tabán régi lakóházainak és egyéb épületeinek 1933-ban kezdődő lebontása előtt készült az alábbi, kordokumentumként is felfogható filmritkaság.

125 évvel ezelőtt készült el a Feszty-körkép – A magyarok bejövetelét a Városligetben mutatták be Lázba hozta a korabeli pesti sajtót a XIX. század végén Feszty Árpád terve, hogy a magyarok bejövetelét a Kárpát-medencébe, vagyis a honfoglalást hatalmas körképen fogja megfesteni. Az ötlet apósától, Jókai Mórtól származott, maga a körkép pedig a leghíresebb magyar festőművészek közreműködésével készült Budapesten, a Munkács környéki vázlatok elkészítése után. Végül 125 évvel ezelőtt mutatták be a nagy művet a millenniumra készülő ország lelkes közönségének a Városligetben.

Egy kultikus hely szegélye: a Duna-korzó eltűnt épületeinek nyomában Ki ne ismerné a Duna-korzót? Már több, mint egy évszázada a fővárosiak és a turisták egyik kedvenc helye Budapesten. Nem is csoda, hiszen a fák, a Duna közelsége és a budai oldal nyújtotta panoráma könnyen lebilincsel bárkit. De nemcsak ezek, hanem a korzó menti épületek is hozzájárulnak a hely megítéléséhez. Cikkünben e kultikus hely épületeinek történetét tárjuk fel.

Száz éve hunyt el Kauser József – Meghatározó alakja volt Budapest építészetének A XIX. század második fele a budapesti városfejlődés aranykora. Az ekkor született értékek tárháza olyan gazdag, hogy a jelentős építőművészek közül is sokak neve bizony nem eléggé ismert. Ilyen a száz éve elhunyt Kauser József is, akinek épületeire pedig sokan jó szívvel gondolunk.

Folytatódik a Testnevelési Egyetem campusfejlesztése – Új fényt kap a BAH-csomópont A Csörsz utcai sportpályák és a multicsarnok a látványtervek alapján szépen fognak illeszkedni a környezetbe, nappal a BAH-csomópont felé zöld öböllel és fasorral, éjszaka pedig egy különleges világítású kerítéssel.

Egy amerikai tábornok pesti szobrának kálváriája Magyarország történetében zavaros év volt 1919. A Tanácsköztársaság bukása után az ország jelentős részét, így Budapestet is román csapatok szállták meg. A románok a Nemzeti Múzeum kincseire is szemet vetettek, ám ekkor eléjük állt egy amerikai tábornok.

Budapest ismét megmutathatja magát a világnak Budapest 2027-ben újra a világ érdeklődésének középpontjába kerülhet, mert ismét a magyar főváros lesz a házigazdája a vizes világbajnokságnak. Csakúgy, mint két évvel ezelőtt, százmilliók láthatják majd a közvetítéseken keresztül Budapest különlegesen szép helyszíneit.

200 éves hídterv a Dunára – Állandó fahíd kötötte volna össze Pestet és Budát Egy szakemberekből álló bizottság 1811-ben megállapította, hogy Buda és Pest közé állandó hidat építeni műszakilag nem lehet. Ez a korszak technikai és műszaki ismeretei alapján megalapozott megállapítás volt. Ám alig nyolc évvel később, 1819-ben jelentkezett egy tervező, aki a hatóságok véleményét is megváltoztatta.

A Városliget megújítása 2023-ra fejeződik be A Városligetben a fejlesztések kétharmada most épül vagy már felépült, így a tervek szerint 2023-ig a Liget Budapest projekt összes új intézménye megnyílik és teljes szépségében elkészül a megnövekedett, megújított zöldfelületű park is. Ősszel a megnyitja kapuit a felújított egykori Olof Palme Ház, a Millennium Háza, bejárata előtt az új rózsakerttel.

Ady Budapestje egymillió szó tükrében Tudta, hogy Ady rendkívül termékeny újságíró volt? A Budapesti Naplóban, a Debreczeni Reggeli Újságban és a Nagyváradi Naplóban megjelent cikkei, tanulmányai 11 kötetet tesznek ki, amelyek jelentős része Budapest kulturális, politikai és közéletéről szól. Halálának századik évfordulója alkalmával fellapoztuk a vaskos köteteket, és meglepő dolgokat találtunk.

Ötven éve lett a Tőzsdepalota egész épülete a Magyar Televízióé Ötven évvel ezelőtt született meg az a döntés, hogy teljes egészében a Magyar Televízió kapja meg az Alpár Ignác által tervezett, Szabadság tér 17. alatti Tőzsdepalota volt székházát. Az MTV ezt követően még kereken negyven esztendeig működött a gyönyörű, patinás épületben. A tíz éve üresen álló Tőzsdepalotából a tervek szerint irodaház lesz.

Városligeti fasor: egy igazi klasszikus Viszonylag fiatal vadgesztenyék az út két oldalán, évszázados platánok a kertekben: ilyen most a Városligeti fasor. Egy fasor, amelyen több mint kétszáz éve járnak a fővárosiak.

Már a Várban van a restaurált Csikós-szobor Befejeződött ifj. Vastagh György Csikós című alkotásának restaurálása, a művet több darabban július 10-én szállították a solymári restaurátorműhelyből a budavári Lovardához. A helyére emelték, de cikkünk megjelenésének napján a ló fejét még nem helyezték fel, a helyszínen a szakemberek az utolsó simításokat végzik a körbeállványozott területen. Csányi Szabolcs restaurátor a csomagolás és szállítás előtt a restaurátorműhelyben mutatta be a pestbuda.hu-nak a szobrot.

Kispest legnagyobb közparkja épül a KöKi közelében Várhatóan július végére fejeződik be a Kőbánya-Kispest metróvégállomás melletti parkerdő megújítása. Futópályát, tollaslabdapályát és erdei játszóteret is kialakítanak, valamint közel másfél kilométeres sétaúthálózat is lesz.

Budapest: madárperspektíva Mi volna, ha ezúttal úgy tekintenénk a fővárosra, mintha (költöző) madarak volnánk? Mutatjuk a legjobb helyeket – azaz kalandozás következik a pest-budai mocsarak, erdők, árterek és lápok titkos világában…

Platán a Palatinusnál, avagy a hét vezér nyomában Nő egy óriási platán a Margit-szigeti Palatinus strand bejáratával szemben. Hatalmas, nagyjából 300 négyzetméternyi árnyékába jó behúzódni a nyári kánikulában, és ámulatba ejtő a fa hét ágra szakadó törzse, hámló kérge, közel harmincméteres magassága is. Fedezzék fel velünk e matuzsálem regényes múltját évgyűrűről évgyűrűre!

Ötven éve nincs állandó kalauz a BKV járatain Budapesten a tömegközlekedés kezdetétől fogva a kocsik, legyenek azok ló vontatta, villamos hajtású vagy belső égésű motorral mozgatottak, szerves része volt a kalauz. Egészen 1969-ig.

Nyolcvan éve találták meg Logod templomának romjait Buda csendes utcáját, a Vár alatt futó Logodi utcát sokan ismerik, de talán kevesebben tudják, honnan származik a neve. A középkori Budát, néha egészen közel a város falaihoz, itt-ott kisebb falvak vették körül. Ilyen volt Logod falu is, a budai Várhegy nyugati lejtőjén. A településnek a XX. századra nyoma sem maradt, azonban az 1930-as évek végének területrendezésekor felszínre kerültek az ősi falu templomának falmaradványai.

150 éve született Kandó Kálmán Kandó Kálmán neve összeforrt a villanymozdonnyal. Tevékenysége nyomán indulhatott meg a Budapestről kivezető vasútvonalak villamosítása.

Magyar fotósok munkáit is láthatjuk a szürrealista mozgalmat bemutató kiállításon a Magyar Nemzeti Galériában A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig – Válság és újjászületés 1929-ben címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A tárlat anyaga külföldről érkezett, de két magyar fotóművész, André Kertész és Brassai munkáit is láthatja a közönség.

Átadták a felújított pesterzsébeti gyógyfürdőt A teljesen újjávarázsolt pesterzsébeti fürdő az egyetlen, amelyben jódos-sós gyógyvízben lehet megmártózni Budapesten.

Köröndi kálvária – Öt éve égett le az Andrássy úti épület tetőzete Éppen öt éve annak, hogy egy júliusi délután néhány óra alatt leégett a Kodály körönd egyik műemléki, sőt világörökségi védelmet élvező épületének tetőzete. A ház a következő évben ideiglenes védőtetőzetet kapott, és most talán valóban megindulhat a helyreállítása is.

Befejeződött az 1-es villamos vonalának meghosszabbítása Az 1-es villamos délután négy óra után már a teljes, meghosszabbított vonalán, a kelenföldi vasútállomás és a Bécsi út között közlekedik.

Botrányok terhelték egykor a Lánchíd felújításait A Lánchíd idén elkezdődő felújítása során leginkább az útpálya épül át. A régi vasbeton lemez helyett modernebb, könnyebb szerkezet épül. A híd 170 éves története során több alkalommal is kisebb-nagyobb botrány kísérte pályájának átépítését, javítását, vizsgálóbizottságok alakultak, és még per is volt.

Vissza a jövőbe: a budapesti dunai strandok nyomában Jövőre újra szabadstrand nyílik a Római-parton, ennek apropóján összegyűjtöttük, milyen strandokon lehetett fürdeni a múltban a Duna budapesti szakaszán.

145 éves a Fogaskerekű Közlekedési kuriózum, amelyet ugyan számos alkalommal meg akartak szüntetni, ennek ellenére 145 éve viszi az utasokat a svábhegyi Fogaskerekű Vasút, amely immár 80 éve villamos üzemű.

A Hajógyári-sziget titokzatos déli része Hogyan néz ki ma a volt Óbudai Hajógyár? Ki léphet a Hajógyári-sziget déli területére? Szabadon bemehetnek-e a régészek a római palotaegyüttes mai területére? Kitartó nyomozásunk megdöbbentő válaszokat eredményezett.

Új természetvédelmi területek Budapesten A Rákos-patak melletti kis tó, valamint a XV. kerületi Szilas-tó és környéke is helyi jelentőségű természetvédelmi terület lett.

Felújítják a Lőrinc pap téri Jézus Szíve jezsuita templomot A VIII. kerületi Lőrinc pap téren álló Jézus Szíve jezsuita templom tetőhéjazatának cseréjét végzik, az orgonát és a karzatot már felújították. A tervek szerint szeptember 7-én adják át a kívül-belül megszépült templomot.

Nyolcvan éve épült a Lánchíd aluljárója, amely a budapestieket elszigetelte a Duna partjától „Szabad az út a pesti rakparton” – hirdette 80 évvel ezelőtt a Nemzeti Újság címe. Nem egy úttorlaszt bontottak el, hanem elkészült a Lánchíd hídfője alatt az új aluljáró.

Visszatért a Városmajorba az 1725-ből származó Fájdalmas Krisztus-szobor Budapest egyik legrégibb köztéri szobrának, a városmajori Fájdalmas Krisztus-szobornak az otthona, a Szilágyi Erzsébet fasorban lévő kovácsoltvas kerítéssel körülvett kis kert 2018. szeptember 19-e óta üresen állt. Az alkotást a közelmúltban restaurálták, tegnap pedig visszakerült a helyére.

Elkészült a Budavári Palota Szent István-termének Zsolnay-kandallója A budavári palota egykori, újjáépítés előtt álló Szent István-termének különleges remekművét, a neoromán stílusú kandallót újraalkották a Zsolnay Porcelánmanufaktúra munkatársai.

A napsütötte Tabán – Kiállítás a Virág Benedek Házban A lebontott Tabán kelt életre múlt szerdán az I. kerületi Tabáni Kuckó Döbrentei utcai kiállítóterében. Igen gazdag és színes anyagot tekinthetünk meg a városrészről a Virág Benedek Házban található múzeumban.

Megnyílt a Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény Szent László Napon átadták az új Kőbányai Helytörténeti Gyűjteményt. Az állandó kiállítás a kerület felvirágzásának korszakait, az első időszaki tárlat pedig a kőbányai porcelángyártás múltját meséli el a látogatóknak.

Száz év halt meg Csontváry Kosztka Tivadar, akit nem értettek meg kortársai A kortársai által többnyire meg nem értett, kinevetett, különcnek bélyegzett Csontváry Kosztka Tivadar festőművész száz évvel ezelőtt, 1919. június 20-án halt meg a budai János Kórházban.

Nívódíjat kapott a felújított zugligeti lóvasút-végállomás Műemlék-helyreállítás kategóriában a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpont, az egykori zugligeti lóvasút-végállomás épülete elnyerte a 2018. évi Építőipari Nívódíjat. A századfordulón épült, svájci stílusú fűrészelt faornamentikával díszített épület rekonstrukciója során sikerült a régit és az újat összehangolni.

Budapest valójában már 1849-ben létrejött Budapest egyesítésének időpontja közismert, 1873. november 17-től létezik Budapest, amely három város, Pest, Buda és Óbuda összevonásából jött létre. A történelem folyamán másodszor. Első alkalommal ugyanis 24 évvel korábban, 1849-ben született rendelet a városok egyesítéséről.