Budapest és a budai Vár csupa meglepetés: az embereket és az épületeket sorra tizedelő történelem ellenére mindig képes megújulni, mindig megújítják a lakói. A folytonos változás, a különböző időben épített házak, újraformált terek, áthelyezett szobrok és a régi idők ottfelejtett emlékei titkok százait őrzik. Olyan apró meglepetéseket, amelyekről gyakran még a született budapestiek sem tudnak. 

A felújítások és a rekonstrukciók az újabb titkok keletkezésének mozgatóerői, hiszen az új életre kelt épületek régi díszei gyakran a város egy másik pontján bukkannak fel. A szobrok különösen hajlamosak a vándorlásra, hiszen egy-egy szépen sikerült alkotást csak (anyagi vagy szellemi értelemben) sivárabb időkben zúznak vagy olvasztanak be. 

A Várkert Bazár egyik tornyának tetején ott találjuk az eredeti anyagú trófeaszobrokat (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A túlélésre kiváló példák a Várkert Bazár két, boltíves lépcsőtornyának tetejét évtizedekig díszítő trófeumok. Az alkotások a háború utáni, 1958-ban kezdődő rekonstrukció idején készültek Görömbei Imre műhelyében, a műkő szobrokkal a Várkert Bazár eredeti, spiáterből készült trófeaszobrait pótolták. Ez az anyag már ismerős lehet olvasóinknak, hiszen a Főőrség újraalkotott és idén májusban helyükre emelt trófeaszobrait is ugyanebből öntötték ki. A vasnál puhább, cink-alumínium-réz ötvözetet épületdíszekhez ma már csak ritkán használják, a mostani, várbeli építkezéseknél is csak a korhű, eredeti terveket követő felújítás indokolta a használatát. 


A trófeum ókori római szokást idéz: nem más, mint póznára tűzött hadizsákmány (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A trófeum az ókori rómaiak azon szokásából ered, hogy a hadizsákmányként megszerzett fegyvereket és vérteket győzelmük jeleként egy póznára tűzték. A tradíciót a barokk korban elevenítették fel, és szobrok formájában különféle, jobbára katonai célú épületek díszítésére kezdték alkalmazni. Budapesten is sok épületen felbukkantak,a katonai-honvédségi rendeltetésűeken túl az Ybl Miklós tervezte Várkert Bazáron is, amely ugyan 1875–1882 között nem katonai célokra épült, de a helyén a középkorban a Vár védelmét segítő erődítményrendszer, illetve ágyúöntő műhely is működött. 

A Várkert Bazárt az ötvenes évek vége óta ékesítő két-két műkő trófeumot a 2013-ban kezdődő felújítás során cserélték ki az eredeti anyagú, spiáteralkotásokra, amelyek Csányi Szabolcs szobrászmester munkáját dicsérik (ő készítette a Főőrség hasonló szobrait, és ő restaurálta a budavári, újjáépülő Lovarda előtt álló Csikós-szobrot is). A leemelt szobrok így funkció nélkül maradtak. Mivel azonban állapotuk nem volt menthetetlen, egy felújítást követően a várbeli Szent György térre, az egykori Honvéd Főparancsnokság hátsó homlokzatának két oldalához kerültek, s ott állnak ma is. 

A volt Honvéd Főparancsnokság torzójának hátuljánál álló szobrokat sokan megcsodálják (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A helyszínválasztás nem volt véletlen, hiszen mind az eredeti főparancsnoksági épületen, mind az ahhoz hátulról, tehát a Szent György tér felől egykor nekitámaszkodó Honvédelmi Minisztériumon voltak trófeaszobrok.

Az áthelyezés tehát egyfajta „újrahasznosításnak” is tekinthető, s egyben rejtvény mindazok számára, akik ezeket a sorokat még nem olvasták. 

Nyitókép: Trófeumok a Várkert Bazáron (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)