Keresés az archívumban

10 érdekesség a 10 éves Megyeri hídról Egy látványos híd a város szélén, amely 10 éve vezeti át a forgalmat a Dunán. A két hatalmas A betű közötti távolság 300 méter, ezzel Magyarország második legnagyobb nyílású hídja. Viszont mint hídrendszer ez a leghosszabb: 5 híd, 9 hídszerkezet, összesen több mint 1800 méter.

Vendéglátás felsőfokon – Megnyílt a Gellért 100 kiállítás A Gellért Szálló 100 éves történetében benne van a XX. századi Budapest története, annak történelmi, építészeti, és gasztronómiai oldala. A gyönyörű fekvésű, patinás szálloda túlélte a magyar történelem nagy viharait, minden hullámvölgyből talpra tudott állni.

Jön a felújítás: kiszélesítik a Lánchidat A mostani tervek szerint a Lánchidat másfél méterrel kiszélesítik. A híd életében ez lesz a harmadik nagyszabású átalakítás, amely az 1849-es átadás óta történt.

Visszatér a Budai Vigadóba a Hagyományok Háza A Budai Vigadóba október elején költözik vissza a néphagyományokat ápoló intézmény.

Ez lesz a Kutatók Éjszakája a Nemzeti Múzeumban! Avarok és magyarok, Mátyás király kincsei, vaskor és 3D-technológiák: számos érdekes előadás várható a Nemzeti Múzeumban pénteken.

Hamarosan megújulhat az Igazságügyi Palota Folytatódik a Steindl Imre Program. Amint megoldódik a Politikatörténeti Intézet sorsa, megindulhat a Kúria egykori és leendő épületének felújítása, amelynek során az eredeti, hauszmanni állapotokat állítanák helyre.

Folyamatban az Új Közlekedési Múzeum tervpályázata A 11 meghívott építésziroda mellett négy újabb pályázó kapott lehetőséget a megmérettetésre.

Épülhet Budapest első Makovecz-temploma A XX. kerületi Mátyás téren tették le a Makovecz Imre által tervezett református templom alapkövét.

Tudta, mi állt régen a 100 éves Gellért Szálló helyén? Száz éve adták át Gellért Szállót. A kor legmodernebb fürdőkomplexuma egy olyan forrás fölé épült, amely már évszázadok óta használatban volt: elsősorban a szegényebbek jártak ide.

Átépítés a Bimbó úton: mit szólna ehhez Bánffy gróf? A hajdani főúri lakhelyen egykor újságíróként Ady Endre is megfordult, nemsokára azonban jelentősen átépített homlokzattal, hatszintes épületként nyílik újra a Bimbó út 7.

Felújították az ELTE kollégiumát Hárommilliárd forintból újult meg az ELTE Nagytétényi úti kollégiuma.

Óvárosháza a budai Várban: egy példaértékű felújítás Bejártuk pincétől padlásig a budavári Szentháromság téren álló egykori városházát. A Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítvány jóvoltából ez a hely mostantól az oktatást és a tudományos életet fogja szolgálni, illetve a város egyik legklasszabb vendéglője és kiállítóhelye lesz. Képes beszámoló következik a megújult Óvárosházáról.

Liget és lovak: így alakult a lovaskultúra a Városligetben „A lóverseny utáni kocsi-corso, melynél egyik úri fogat a másikat éri kettős sorban végig az Andrássy úton, egyike Budapest legszebb látványainak” – írta egykor Jókai Mór. A lovaskultúra városligeti fejlődését mutatja be a Liget Budapest blogja.

Füstbe ment vigasságok: leégett a Hűvösvölgyi Vigadó Leégett a Hűvösvölgyi Vigadó hétfő éjjel. A környékbeliek a gomolygó füst és az éjszaka csendjét felverő tűzoltóautók szirénázásából, a többiek pedig a hírportálok beszámolóiból értesülhettek róla.

A szecessziótól a Bauhausig – Hetven éve hunyt el Kozma Lajos Grafikus, bútortervező, iparművész, belsőépítész, építész és műegyetemi tanár: idén hetven éve, 1948 novemberében hunyt el Kozma Lajos. Sokszínű munkásságának lenyomatát nem csupán az Átrium-mozi és a híres mesélőszék őrzi, hanem számtalan családi és bérház, bútor és illusztráció – a Műcsarnokban szeptemberben nyílt Budapesti Műhely és Kozma Lajos című kiállításon ez utóbbiakat ismerhetik meg az érdeklődők.

Megnyílt a Millenáris Startup Campus A Millenárison megnyílt Kelet-Közép-Európa egyik legnagyobb startup közösségi irodája.

Átadták az új városligeti sportpályákat A Stefánia út - Ajtósi Dürer sor kereszteződésénél alakították ki az ifjúsági sportpályákat.

Szecessziós kiállítással nyílt meg a felújított Ráth-villa A mi szecessziónk című állandó kiállítás mintegy 600 műtárgyat felvonultatva mutatja be a francia, az osztrák, a brit és a magyar szecessziót, nem egy műtárgytípusra, hanem a korszakra és a stílusra koncentrálva.

Óbudai hárs: egy a sok közül Óbuda, e nagy múltú és sokszínű városrész számos természeti értékkel büszkélkedhet. Védelem alatt álló különleges fája azonban nincs sok. Fákról szóló sorozatunk újabb részében egynek azért nyomába eredtünk.

Temetőkben is sétálhatunk a kulturális örökség napjain Temetői sétákkal várják a látogatókat a kulturális örökség napjain a hétvégén.

Ötven éve rendezték az I. Budapesti Őszi Vásárt Tízezrek jártak ki 1968-tól a városligeti, később Kőbányára költöző őszi vásárra.

Tudta, hogy Anonymus szobra Ferenc József ajándéka volt? Történt, hogy Ferenc József saját udvartartási költségére tíz szobrot adományozott a fejlődő Budapestnek: ezek egyike volt a névtelen jegyző szobra a Városligetben, ami azóta is töretlen népszerűségnek örvend.

Ötven éve döntöttek az Örs vezér teréről Fél évszázada született meg az Örs vezér tere fejlesztési terve, hogy hatalmas átszállóhely és közlekedési csomópont legyen belőle.

De hol voltak a király vadaskertjei? – Mátyás és Budapest, II. rész Mátyás király és utódai korában Pest és Buda környékén több vadaskert is a kiváltságosak rendelkezésére állt. De hol voltak ezek a vadaskertek? Cikkünkben ennek jártunk utána.

Százharminc éve jár a HÉV Szentendrére 1888 nyarán indult meg a helyiérdekű vasúti közlekedés Budapest és Szentendre között, egykor a Lánchídig, illetve Visegrádig is tervezték a meghosszabbítását.

„Vajjon kaphat-e ennél szebb elismerést egy építész?” – 245 éve született Pollack Mihály „Kitűnő építész volt, alapos ismerője a régi formáknak, működésében mindig a tiszta klasszikai alakok körében mozgott, s a mit nála láttam és tőle megtanultam az megmaradt nekem egész életemben” – írta Pollack Mihályról, egykori mesteréről Ybl Miklós. A 245 éve, 1773. augusztus 30-án született Pollack legismertebb alkotásaként számontartott Magyar Nemzeti Múzeum mellett paloták, kastélyok, bérházak és középületek sora őrzi tolla nyomát.

Így szólt a zene a Ligetben A régi idők Városligetében az élő zene is a szórakoztatás része volt. Több helyen is álltak zenepavilonok, amelyek a Ligetbe érkező tömegek kedvelt célpontjai voltak.

Újjászülethet a Kossuth téri agrárminisztériumi palota is Hamarosan megindulhat az Agrárminisztériumnak otthont adó Kossuth téri épület felújítása, melynek során helyreállítják az eredeti állapotát.

Rügyfakadás, lóverseny és korzó A Városligetet (korabeli nevén Városerdőt) az 1860-as évekig elsősorban az arisztokrácia látogatta. A városiasodással a terület a kor legnépszerűbb szórakozóhelyévé vált, bár társadalmilag nagyon megosztott volt a közönség, így a liget területe is.

Ipari örökség – az új Közlekedési Múzeum jóval több lesz, mint kiállítótér A közel százhúsz éves intézmény formai és tartalmi megújulása egyben az eredeti koncepcióhoz való visszatérést is jelenti: a jelen és a jövő technikai vívmányait éppúgy be fogja mutatni, mint alapításakor tette. Lapszemle.

Milyen lehetett Mátyás korában Buda? Mátyás-emlékév van, a nagy király születésének 575., koronázásának 560. évfordulója alkalmából. Az uralkodó előtt tisztelegve mi is utánajártunk, mit adott Mátyás Budának, milyen város is volt ez az ő korában.

Így működtek a tisztasági fürdők Budapesten „A fürdés a test épségben tartására mulhatlanul szükséges...”. A saját fürdőszobával nem rendelkező lakások magas száma miatt a 19. századtól egészen a XX. század derekáig a tisztasági fürdők meghatározó elemei voltak a nagyvárosi hétköznapoknak. Mára a legtöbb megszűnt, vagy a kor követelményeinek megfelelően átalakult – többek között ilyen a Ferencváros szívében megbúvó Dandár fürdő is, melyet 40 éve alakítottak át gyógyfürdővé.

Tűzijáték, az elmaradhatatlan Úgy hozzátartozik az ünnephez, mint a bejgli a karácsonyhoz vagy a sonka a húsvéthoz. Igaz, az eredetileg egyházi tartalmú Szent István-napi körmenet spirituális tartalmához meg éppen annyira nem kapcsolódik, mint az előbbiek Jézus születésének és kereszthalálának ünnepéhez. De még sincs augusztus 20. tűzijáték nélkül.

Svábhegy, törökmogyoró, magyar örökség Az ősz közeledtének csalhatatlan jele, hogy a járdára hullva itt is, ott is feltűnik néhány szem mogyoró. Budapesti fákról szóló sorozatunkban mi is egy különleges mogyorófacsoport nyomába eredünk.

A Feszty-körkép kálváriája a Városligetben Egy 1910 körül készült képeslapon a városligeti körhinta mögött felfedezhető egy kör alaprajzú pavilon. A Feszty-körképet befogadó rotundát kétszer is felépítették a Ligetben, mielőtt az évtizedekig pusztuló, majd restaurált mű Ópusztaszerre került volna.

Budavári körkép – Látványosan formálódnak a régi-új épületek a Szent György téren Az egykori Karmelita kolostor átépítése a végéhez közelít, a Lovarda kívülről már majdnem kész, és a Főőrség is mind jobban felismerhetővé válik.

Ganz Ábrahám: egy svájci öntőmester, aki Buda díszpolgára lett 1863. augusztus 4-én Buda városa díszpolgárrá választotta Ganz Ábrahámot. A város a magyar ipar egyik legfontosabb szereplőjét tüntette ki e címmel, aki nemcsak a vasútnak gyártott kerekeket, hanem a városban is számos épülethez készített kiváló vas alkatrészeket.

A Német Színháztól a Luxus Áruházig – a Vörösmarty tér története Májusban döntött a Fővárosi Közgyűlés a Vörösmarty tér felújításáról. Manapság a leginkább az igen látványos és hangulatos adventi vásárok miatt ismerjük a Vörösmarty teret. De miről volt nevezetes a vásárok előtt? Hogyan alakult az egyik legnépszerűbb fővárosi tér története?

Kétszáz éve született a lánchídi oroszlánok szobrásza Kétszáz éve született Marschalkó János szobrászművész, akinek legismertebb műve a Lánchídon található négy oroszlán.

Így küzdöttek meg a hőséggel a régi idők Budapestjén Strandolás a Dunában, tusoló a villamosremízben, pihenés a ligetben: a kánikulával a régi idők Budapestjén is stílusosan harcoltak az emberek.

Saját szobájából kerültek ki Schaár Erzsébet főhősei Schaár Erzsébet a hatvanas évekig portrészobrászként alkotott, a modern szobrászat új térértelmezése csak ezt követően jelent meg művészetében. Néhány köztéri munkáját mutatjuk most be.

Frida Kahlo művei Budapesten Most 111 éve született Frida Kahlo, a világhírű mexikói festőnő. A Nemzeti Galériában kiállításon lehet megcsodálni Kahlo válogatott műveit.

Füst Milán és otthonai, avagy versek a konyhakövön Füst Milán ötször váltott lakást Budapesten. Naplójában fiatalkori otthona, a Dohány utcai trafik mögötti szoba gyakran szóba kerül. Később vissza is tért ide.

Indul az első kísérleti panelprojekt a József Attila-lakótelepen Négyemeletes lakóházat bővítenek ki, és városközpontot is kap a ferencvárosi lakótelep.

A hintalótól a twistig: az Árkád Bazár története „...a villamos fényárban csillogó fayance-díszítéssel kirakott áruház előtt a fővárosi közönség gyönyörködik, azt képzeli, hogy a mesék országában tündérpalota előtt áll, melynek ablakaiból ezer aranyhajú baba mosolyog le reája” – adta hírül a Tolnai Világlapja 1909 decemberében. A Dohány utca 22. szám alatt álló Árkád Bazár építése 1908-ban kezdődött a Vágó fivérek tervei alapján. Az épület 110 éves története során azonban nem csupán a játékáruháznak, hanem autókereskedésnek és művészeti klubnak is otthont adott, sőt egyidőben a beat fellegváraként vált ismertté.

Több mint 5 milliárd jut az óbudai rendelőkre A kormány 5,1 milliárd forinttal támogatja a III. kerületi Szent Margit Rendelőintézet szakrendelőinek felújítását.

Ismét egymás szomszédai - Ottlik-kert épül Újbudán Ottlik Géza gyakran kószált a „nádasokkal körülvett Feneketlen-tó” környékén; kicsit odébb, az Ulászló-Bukarest utca által négyzetet körülíró területen, a Kosztolányi Dezső tér mögött most kertet építenek az író tiszteletére. A közösségi tér kialakítására szeptember 21-ig lehet pályázni.

Emlékszik még az Osztapenkóra? Egykor egyszerű útkereszteződés volt itt, majd Osztapenkó hatalmas szobra jelezte Budapest nyugati kapuját. A környék mai is a főváros nagy nyugati csomópontjának számít, immár külön megnevezés nélkül.