Keresés az archívumban

Emelkedik az új Puskás Ferenc Stadion Nagy ütemben halad az új nemzeti stadion építése Budapesten.

Ráépült a hotel a trafóházra A IX. kerületi Nagyvásárcsarnok mögött szálloda épült egy szűk telekre, ráépülve a hatvanas évekbeli trafóházra.

Emléktábla került a lóvasúti indóházra Mostantól emléktábla is hirdeti a Váci úti indóház jelentőségét.

Átadják a Benda Szakkollégiumot Birtokba vették a Benda Kálmán Bölcsészet- és Társadalomtudományi Szakkollégium épületét.

Megújult a Millenáris parkja Újjászületik Bel-Buda egyik legfontosabb közösségi, kulturális és turisztikai tere.

Több tucat fát ültetnek a Városligetben Jövő márciusig összesen 67 új példány kerül a Városligetbe.

Lóval a városban – így közlekedtek a gőz és a villany előtt Tudta, hogy már 1827-ben lebegővasúttal kísérleteztek Pesten? És hogy a lócitromprobléma egykor központi jelentőségű volt? A közlekedés fejlődése sok kísérletezéssel és több zsákutcával is járt: így fejlődött a fővárosi közlekedés a XIX. században.

A Liget: két évszázadnyi jókedv Sokat beszélnek manapság a Városligetről – de ha igazán szórakoztató, hiteles, alapos képet akarunk kapni e páratlan park múltjáról, most Budapest Főváros Levéltárába kell mennünk. A november közepe óta itt látható tárlaton ugyanis kiderül, miért járnak a pesti (és budai) polgárok már évszázadok óta a Ligetbe.

Megújult a József Attila Színház Az elmúlt hat évben 700 millió forintot költöttek a munkálatokra.

Új raktárat kap a Széchényi Könyvtár A raktárbázist Piliscsabán alakítják ki egy több mint 11 ezer négyzetméter alapterületű ingatlanban.

Milyen volt a pest-budai hajóhíd? Budát és Pestet immár 250 éve köti össze állandó jelleggel híd. Igaz, olyan, amelyet télen raktárban tartottak. A két város között 1767 óta állt az a hajóhíd, amelyet minden tavasszal újra összeraktak. Íme, a története.

Felújítják a Kandó-kollégiumot a Bécsi úton – íme, a látványtervek Az óbudai épület több mint tíz éve meredezett üres torzóként, ám hamarosan hipermodern, többfunkciós diákszállásként születik újjá.

Áll Budavár még Felismerik a nyitóképünkön látható épületet? A Budavári Palota 1875-ből, az 1890-ben elkezdődött Ybl–Hauszmann-féle átépítés előtt, amikor még a Várkert Bazár sem állt. A Budavári séták című könyvvel a kézben a múltban kalandozhatunk, megismerhetjük, milyen épületek álltak régen a várfalakon belül, és miért, hogyan pusztultak el.

Indul az óbudai Holdudvar park kivitelezése 2018-ban indulnak el a munkálatok a Hadrianus Fejlesztési Program keretében.

Egy magyar nábob lányának palotája A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, a volt Wenckheim-palota 130 éves története nem nélkülözte az izgalmas fordulatokat, de már az előzmények is regénybe illőek voltak – Jókai Mór meg is írta őket.

Székely asszonysorsok a Nemzeti Múzeumban A kisember történetét a nagy történelem lenyomataként értelmezik a székely asszonysorsokról szóló kiállításon a Nemzeti Múzeumban.

Mit csináltak a magyarok az 1867-es világkiállításon? Épp 150 éve ért véget az 1867-es párizsi világkiállítás, az első világraszóló ipari-gazdasági seregszemle, amin több mint 300 magyar kiállító vett részt a zongoráktól a gyapjún át a borokig.

Természetlátás és képszerűség: 150 éve született Vaszary János Vaszary János számos műfajban alkotott maradandót, az ecset mellett a tollat is magabiztosan kezelte, ha írnia kellett, munkássága nagy hatást gyakorolt a magyar avantgárd törekvésekre.

Folyókon és csatornákon keresztül Párizsba – 150 éves a Hableány 1867-ben nagy feltűnést keltett Párizsban egy kis gőzhajó, amelyen magyar zászló lengett, és Pest-Budáról a francia fővárosba a belső vízi utakon keresztül jutott el. Kapitánya egy akkor 28 éves magyar gróf, aki, ha nem a „legnagyobb magyar” fiaként, hanem „csak” egy hazájáért munkálkodó, új ötletekkel előálló, a XIX. század második felében élő arisztokrata lett volna, akkor utca viselné a nevét, és mindenki ismerné. Széchenyi Ödön gróf azonban az utókor szemében, apja árnyékában szinte láthatatlan.

Bővül a Heim Pál Gyermekkórház Helikopterleszállót is kialakítanak a dél-pesti kórháztömbben.

Százharminc éve kezdődött a budapesti villamosközlekedés A Nyugati pályaudvar és a Király utca közötti egy kilométer hosszú villamosvonal 1887 novemberében készült el.

Tudományos Gyűjtemény: a folyóirat, amely segített magyarrá tenni a tudományt Bár kétszáz éve még egyáltalán nem volt általános, hogy a tudományról anyanyelvünkön is olvashatunk, a Tudományos Gyűjtemény óriási lépéseket tett afelé, hogy az újítások a nagyközönség számára is olvashatóvá váljanak.

Tizenhét fát ültetnek a Városligetben Megkezdődött a Városliget 100 hektáros parkja kert- és tájépítészeti megújításának első üteme.

Százötven éves a posta Kerek évfordulót ünnepel idén a Magyar Posta. Tartsanak velünk, korabeli fotók segítségével idézzük fel az elmúlt másfél évszázadot, a királyi postától a liberalizált postai szolgáltatásokig!

Hit és Herminamező: nyolcvan éves a Szentlélek-plébániatemplom A neoromán, háromhajós, kereszthajóval ellátott herminamezői templom felszentelése Serédi Jusztinián (1884–1945) hercegprímás, érsek szolgálatával történt 1937. november 14-én. Olvassa el a történetét!

Másfél milliárd forint jut népi műemlékekre Mintegy 1,5 milliárd forintos pályázati keret áll rendelkezésre azoknak, akik a saját tulajdonukban lévő népi építészeti műemlékeket szeretnék felújítani.

A Nagy Fa – egy legenda a Vár tövében A neve, ilyen egyszerűen, de mégis indiánosan tekintélyt parancsolóan: a Nagy Fa. A legtöbben így ismerik azt az ősöreg japán akácot, amely a budai várlejtőn, a Déli rondella tövében nő.

A kegyesrendiek Pesten: 300 éves a piarista oktatás és a gimnázium A piarista rend négy tagja nem sokkal a török háborúk és kuruc szabadságharcok után, 1717 októberének végén érkezett meg Pestre, a belvárosi templom szentélyének sarkában álló rozzant házikóba. Hogyan jutottak el a piaristák egy kis viskóból a modern oktatási központig Pest belvárosában?

A hatvanas évek művészete a Várban A Magyar Nemzeti Galéria „Keretek között – A hatvanas évek művészete Magyarországon” címmel mutatja be új kiállítását november 17-től.

Száz éve halt meg Holló Barnabás, Budapest meghatározó köztéri szobrásza Életműve a századforduló fontos szobrászi teljesítménye, művei ma is ott állnak a köztereinken. Holló Barnabás szobrászművész száz éve hunyt el.

Az emlékezet mestere: Stróbl Alajos síremlékei a Fiumei úti sírkertben A művészet kialakulásában az emlékállításnak meghatározó szerepe volt. A szobrászat egyik fontos feladata a síremlékek elkészítése volt. Ebben olyan kiváló alkotók is részt vettek, mint a századforduló legjelentősebb szobrásza, Stróbl Alajos.

A Róheim-villa titka: 99 éve gyilkolták meg Tisza Istvánt Panamázó fakereskedő, francia neoreneszánsz díszítés, fali hímzések, márvány női aktszobor a kertben, Tisza-gyilkosság, Almássy Denise ellőtt orra és az ÁVH. Hogyan férnek meg ezek együtt a négy fal között?

A Szabadság híd tervezőjére emlékeznek Feketeházy János hídtervező munkássága előtt tiszteleg az Öntödei Gyűjtemény.

Százhúsz éves a Szent Margit Kórház Éppen 120 éve, 1897. október 31-én adták át a Szent Margit Kórházat. Történetének főbb mérföldköveit az egészségügyi intézményben nyílt kiállításon idézik meg, átfogó képet nyújtva orvosi, ápolási eszközök, régi fényképek, levelek által. Az összeállítás az Óbudai Múzeumban és a kórház osztályain őrzött anyagokból készült. A tárlatot egy hónapon keresztül tekinthetik meg az érdeklődők.

Kezdődik a Városliget parkjának felújítása Az első ütemben azok a fejlesztések valósulnak meg, amelyek a látássérültek, a környező iskolák, illetve a „kutyások” igényeit szolgálják. Mindezek mellett megújul a Szépművészeti Múzeum zöld környezete is, hogy az épület felújításának befejezésével az azt övező természeti környezet is betölthesse funkcióját.

Száznegyven éves a Nyugati pályaudvar Az ország első pályaudvarának helyén 1877-ben épült fel a Nyugati pályaudvar, amely ma is az egyik kulcsfontosságú csomópontja a hazai vasúthálózatoknak és a budapesti közlekedésnek. Az Eiffel-cég kivitelezési közreműködésével a pályaudvart éppen 140 éve, október 28-án nyitották meg.

Madarász Viktorra emlékezik a Nemzeti Galéria Kamarakiállítás nyílt Madarász Viktor halálának centenáriuma alkalmából a Nemzeti Galériában.

Utópiablues Kőbányán – a Liget téri üzletház pusztulása Lebontják a X. kerületben a társadalmi utópiára alapozott üzletházat, ami évtizedekig hiába várt a metróra. A terület a munkálatok után közparkként újul meg. Ugorjunk bele a szocialista várostervezés mély vízébe!

Megújul a Vakok kertje A Vakok kertje eredetileg 1972-ben létesült, ideje fejleszteni a Városliget parkrészletét.

Így emlékeznek a budapesti szobrok 1956-ra Lyukas zászló, fegyveres pesti srác, rusztikus kő, kopjafa – ezek emlékeztetnek legtöbb helyen a forradalomra. Ha kicsit egyhangúnak találja ezeket a jeleket, nézze meg összeállításunkat! Emlékezni ugyanis máshogyan is lehet.

Kiránduljon Budapesten! Fehér alapon csík, kereszt vagy kör: ki ne ismerné a turistajelzéseket az erdőben. De hogy Budapesten is van ilyen, a város határán belül? Kiránduljon velünk!

Templomok és titkok: a fővárosi protestantizmus nyomában Közelít a Reformáció 500, azaz a wittenbergi 95 pont kiszögelésének fél évezredes jubileuma – városszerte sűrűsödnek a programok. A nagy évforduló kapcsán mi is a fővárosi protestánsok nyomába eredtünk: mutatunk tíz regényes múltú templomot.

Most 230 éves a Várszínház Kétszázharminc éve, 1787. október 17-én nyílt meg Budán a Várszínház, a város első állandó színháza. A pazarul berendezett Várszínházban rendezték meg az első egész estés magyar színielőadást is.

Aki nem engedett a ’48-ból: 125 éve hunyt el Irányi Dániel Az 1848-as forradalom egyik legendás alakja, a magyar képviselőház egykor volt legkiválóbb szónoka, Irányi Dániel 125 éve hunyt el.

A kutyatartókra is odafigyelnek a Liget fejlesztésénél A Városliget felújítása során számos kutyatartókat segítő fejlesztést valósítanak meg.

Petíció indult a feneketlen-tavi lakópark ellen Háromszázötven lakásos lakóparkot húznának fel Buda Gardens néven a XI. kerületi Feneketlen-tó közvetlen közelében. A beruházás ellen lakossági petíció indult.

268 méter neogótika – 115 éves az Országház Húsz év alatt épült fel, 30 ezer köbméter kőből, 40 millió téglából, és jó eséllyel megrövidítette a tervező-építész életét. Mi az? 115 éve, 1902. október 8-án vették használatba az Országházat.

Mit alkotott a Rimanóczy-építészdinasztia Budapesten? Világviszonylatban is figyelemre méltó, hogy egy család egymást követő generációiból hatan is meghatározó építésszé váljanak. Ilyen családot alkotnak a Rimanóczyak. Portrénk az építészekről és munkásságukról szól.