Buda első török megszállása 1526-ban
Miután 1526. augusztus 29-én a magyar sereg végzetes vereséget szenvedett Mohácsnál az oszmán haderőtől, Szulejmán szultán tovább vonult a királyi központ, Buda felé. Szeptemberben közel két hétig időzött a város falai között, amelyet kirabolt, felégetett. Ez volt Buda első török megszállása.
Keresés az archívumban
Sósborszeszgyárból épült Budafokon a Kós Károly stílusát idéző városháza
2026. január 26. 16:00
A budafoki városháza falai között egykor a híres Brázay-gyár működött, a múlt század első évtizedeiben itt állították elő a világhírű sósborszeszt, amelyért a kor írói és közéleti hírességei is rajongtak. Az egykori gyárépületből két budafoki szakember elképzelései által született meg az a középület, amely hármas árkádíves bejáratával, a homlokzat középső részének magas, keskeny ablakaival, boglyaíves nyílásaival, tornyaival leginkább Kós Károly népies ihletésű építészeti stílusát idézi. A ma már műemléki védettségű épület elődje száz évvel ezelőtt került Budafok tulajdonába. Akkor, amikor a frissen városi rangot kapott településnek új városházára volt szüksége.
Száz éve hunyt el Blaha Lujza, akiről már életében teret neveztek el
2026. január 19. 17:00
A 100 éve elhunyt Blaha Lujzára emlékeztek a Fiumei úti sírkertben, felidézve a „nemzet csalogánya” életművét és a magyar kulturális emlékezetben betöltött szerepét. Blaha Lujza volt az első és máig az egyetlen magyar színésznő, akiről még életében közteret neveztek el, emlékét ma is őrzi a tér.
Citadella, Vár, múzeumok, egyetem: ezek a legfontosabb építkezések Budapesten 2026-ban
2026. január 11. 10:00
Év eleje lévén idén is összegyűjtöttük azokat a fontosabb budapesti építkezéseket, épületeket, amelyek már a befejezésükhöz közelednek, és nemsokára átadhatják őket, amelyek 2026-ban is folytatódnak, és olyanokat is, amelyek hosszú ideje húzódnak – az új évben talán ezek is újrakezdődhetnek.
Fordulatot hozott Kossuth Lajos életében 185 évvel ezelőtt az új esztendő
2026. január 8. 11:00
Mind közéleti, mind magánéleti, szempontból jelentős fordulatot és szerencsét hozott Kossuth Lajos életében 185 évvel ezelőtt az új esztendő. Az általa szerkesztett Pesti Hírlap 1841. január 2-án indult útjára, egy héttel később, január 9-én pedig házasságot kötött Meszlényi Teréziával.
Az első karácsony a háború után – Így ünnepelt Budapest 80 éve
2025. december 25. 11:00
Megkönnyebbülten, de nem felhőtlenül élték meg az emberek 1945 karácsonyát: végre eljött a béke, de a város romos volt, a gazdasági helyzet nehéz, a pénz kevés, a veszteség elviselhetetlenül nagy. Díszes külsőségek híján ugyan, de az ünnep mégis felcsillantotta a reményt, hogy az új világ jobb lesz annál, mint ami az elmúlt években volt. Az aggasztó jelek azonban már ekkor megmutatkoztak.
A Duna-parti panoráma legyőzte az Erzsébet teret – Az Országház méltó helyének megtalálása
2025. december 23. 10:00
London és Párizs volt a minta a budapesti Országház helyének kijelölésekor: a Temze-part és a Szajna-part parlamenti épületeinek különleges vízparti látványa döntő érv volt a Duna-parti helyszín kiválasztásához. Szenteste napján, 145 évvel ezelőtt hirdették ki azt a törvényt, amely kimondta, hogy az Országházat az V. kerületi Tömő téren – a mai Kossuth téren – kell felépíteni.
A Szabadság tér vonzásában – Árverezik a székesfőváros egykori közlekedési társaságának székházát
2025. december 20. 14:00
A Szabadság tér szélén, az ikonikus óriások árnyékában megbúvik egy kisebb, de nem kevésbé takaros épület. Sorsa a szomszédaihoz hasonlóan igen fordulatos, eredetileg ugyanis a mai BKV elődje, a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság építtette, az utóbbi másfél évtizedben viszont a Nemzeti Adó- és Vámhivatal használta. A közelmúltban több belvárosi középülethez hasonlóan ezt is árverésre jelölték ki.
Már készül a Honvéd Főparancsnokság díszes homlokzati oszlopsora
2025. december 16. 18:00
Süttői mészkőből készültek azok a monumentális, díszes faloszlopok, amelyek hamarosan a Honvéd Főparancsnokság külső homlokzatának két emeletet átfogó látványos elemeiként jelennek meg. Több darabban érkeztek a helyszínre, beépítésük megkezdődött. Ezek a háromnegyed oszlopok tartják majd az épület legfőbb ékességét, a már elkészült timpanont az abban lévő szoborcsoporttal.
Az első gőzvasút első próbamenete
2025. december 11. 17:00
Ünnepélyes keretek közt tartották meg az első magyar gőzvasút első egy mérföldjén a próbameneteket 1845. november 10-én. A próbán József nádor is részt vett, aki több száz más kiválasztottal együtt 14 perc alatt elvonatozhatott Pestről Rákospalotára.
Szintlépés a József Attila utcában – Pollack Mihály eladott bérháza
2025. december 2. 13:00
A Belügyminisztérium nemrég értékesített hatalmas székháza mögött megbúvik egy kisebb épület, mely közel száz évvel idősebb a szomszédjánál. Pollack Mihály tervei szerint emelték még a XIX. század első felében, és eredetileg kétemeletes volt. A város fejlődésével párhuzamosan húztak rá további három szintet, így érte el a mai ötemeletes magasságát. A közelmúltban ezt a klasszicista gyökerű épületet is elárverezték a belügyminisztériumi épülettömb részeként.
Elindult az őszi faültetési szezon
2025. november 29. 19:00
A város minden pontjára telepítenek új fákat a Főkert munkatársai. A természetvédelmi területekre 8000 facsemete kerül, a fasorokban, parkokban pedig 1500 fát ültetnek ősszel.
Deák Ferenc és Vörösmarty Mihály barátsága
2025. november 29. 17:00
Deák Ferenc és Vörösmarty Mihály nemcsak kortársak voltak, hanem egymást kölcsönösen tisztelő és becsülő igen szoros barátok is, ami később köztük családi kapcsolattá is fonódott. Megismerkedésük 1824-ben Pesten kezdődött és az egész reformkoron át tartott. Barátságuk Vörösmarty halálával ért véget 170 évvel ezelőtt, 1855-ben.
A 175 éve született Alexander Bernát filozófusra emlékeztek a Kozma utcai temetőben
2025. november 24. 15:00
A Nemzeti Örökség Intézete a filozófia világnapján Alexander Bernát születésének 175. évfordulója alkalmából tartott megemlékezést a Kozma utcai temetőben, a magyar filozófus és esztéta felújított síremlékénél.
József főhercegi palota: kezdődik a díszlépcsőház és a díszterem újjáépítése
2025. november 24. 14:00
A budavári Szent György téren megkezdődik az újjáépítés alatt álló József főhercegi palota belső tereinek kialakítása. A palota két történeti terét, az első emeleti impozáns báltermet és a díszlépcsőházat az eredeti formájának megfelelően rekonstruálják.
Makovecz Imre-kiállítás nyílt a Műcsarnokban
2025. november 20. 18:00
Születésének 90. évfordulója alkalmából nyílt kiállítás a Műcsarnokban Makovecz Imre építészről. A tárlat rajzok, eredeti hang- és filmfelvételek, zenék, modellek és fotók segítségével mutatja be az építész szellemiségét, hitét, képzelőerejét és építészeti alkotásait.
Átadták a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika új épületét
2025. november 19. 9:00
Hétszintes épülettel bővült a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, amelyben az új diagnosztikai és terápiás központ kapott helyet. Az új épületet híd köti össze a főépülettel, így az intenzív osztályok és a műtők szintkülönbség nélkül, zárt térben érhetők el.
Az Erzsébet téren tervezték felépíteni a pesti Országházat a reformkorban
2025. november 2. 14:00
Az 1843–1844-es pozsonyi országgyűlésen döntöttek arról a honatyák, hogy egy nemzetközi tervpályázat keretében Pesten, a mai Erzsébet téren Országházat építtetnek. Az itthon és külföldön meghirdetett pályázatra összesen 42 pályamű készült, de elbírálásukra főként a történelmi események alakulása miatt sohasem került sor. A ma álló Országházhoz pedig 1882-ben már egy másik, új pályázatot hirdettek.
Futballpálya épül az Orczy-kertben
2025. november 1. 11:00
Az Orczy-parkban, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusának területén a FIFA-szabványoknak is megfelelő méretű, élő füves futballpályát építenek, ahhoz kapcsolódóan egy kétszintes kiszolgálóépület is készül öltözővel, büfével, lelátóval, kialakítanak egy műfüves edzőpályát és mobilbüféket, valamint a parkfunkciót erősítésére 124 fát is elültetnek.
Budapest 1956-ban: 10 ritkán látott kép a forradalomról
2025. október 23. 17:00
Számos dolgot tudunk az 1956-os forradalomról, de hogy milyen is volt megélni a harcok valóságát, nehezen elképzelhető a többség számára, hiszen egyre kevesebben vannak azok, akiknek személyes emlékeik vannak az eseményekről. A fotók azonban segítenek nekünk abban, hogy ne csak tudjuk, milyen volt Budapest 1956-ban, hanem lássuk is.
Klebelsberg Kunó kastélya lett az első, sztélével megjelölt magyar emlékpont
2025. október 22. 18:00
A Klebelsberg 150 emlékév keretében állították fel az új, QR-kóddal ellátott emlékjelet az egykori kultuszminiszter II. kerületi otthonában, a Klebelsberg Kastély parkjában. A Nemzeti Örökség Intézete idén kezdte meg a magyar emlékpontok megjelölésének programját.
A Szent Korona utazása Pozsonyba, az 1825-ös reformkori országgyűlésre
2025. október 21. 11:00
Az 1825-ös pozsonyi országgyűlés történeti szempontból a magyar reformkor nyitányát jelentette. De elsősorban nem emiatt tartott nagy érdeklődésre számot 200 évvel ezelőtt, hanem mert az országgyűlést összehívó I. Ferenc negyedik feleségét, Karolina Augusztát ekkor koronázták magyar királynévá. Ehhez a magyar koronát Budáról ünnepélyes keretek között Pozsonyba szállították.
A levéltári palota elpusztult tornyáról nyílt kiállítás a Bécsi kapu téren
2025. október 16. 18:00
A Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri palotájában nyílt kiállítás az épület egykori, 76 méter magas híres tornyáról, amelyet a második világháborús sérülések után nem állítottak helyre, hanem elbontották. Építéséről, díszítéséről és szomorú pusztulásáról emlékezik meg a most nyílt új tárlat.
Már láthatók a József főhercegi palota homlokzati díszei
2025. október 15. 15:00
A budavári Szent György téren hamarosan befejeződik az 1968-ban elbontott, jelenleg újjáépítés alatt álló József főhercegi palota homlokzati díszeinek felhelyezése. Az állványzat lebontása is megkezdődött, így a déli oldalon már láthatók a részletek. A belső terekben a díszlépcsőházat és a dísztermet is eredeti állapotában építik újjá.
A halhatatlan Jókai síremléke
2025. október 13. 11:00
Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából felújították az író síremlékét a Fiumei úti sírkertben. Az alkotást eredetileg 1929-ben avatták fel – megszületésére, csakúgy, mint mostani újjászületésére, hosszú évtizedeket kellett várni. Cikkünkben a síremlék történetét idézzük fel.
A világ legnagyobb repülőgépe járt Budapesten 1930-ban
2025. október 4. 13:00
Hatalmas óriásgép szállt le 1930. október 4-én, szombaton délután Mátyásföldön. A kor legnagyobb repülőgépét ezrek várták, és a kevés szerencsés egy rövid körrepülésen ki is próbálhatta, hogy milyen kényelmet tudott akkor nyújtani egy ilyen repülőgép.
Hamarosan befejeződik az Ybl lépcső újjáépítése a Várban
2025. október 2. 10:00
Eredeti formájában épül újjá az egykori díszes lépcső, mely a Szent György térről a Palota útra vezetett és a II. világháború után elbontották. A hamarosan elkészülő Ybl lépcsőt a nyugati kertek átadását követően használhatják majd a látogatók.
Megnyílt a nagytétényi kastély parkja
2025. szeptember 30. 10:00
Megnyitották a nagytétényi Száraz–Rudnyánszky-kastély kertjét a nagyközönség előtt a XXII. kerületben. A tervek szerint a következő lépés a kastély megújítása lesz. Az 1751-ben elkészült, Mayerhoffer András által tervezett barokk műemlék épületet 2018-ban felújításra hivatkozva zárták be, de a munkálatok még nem kezdődtek el.
Már a homlokzati díszeket helyezik fel a Budavári Palota északi szárnyára
2025. szeptember 29. 17:00
Az újjáépítés alatt álló Budavári Palota északi szárnyán már megkezdődött a faragott homlokzati díszítőelemek felhelyezése. A nyugati oldalon az épület magassága már elérte a második emelet felső részét, így hamarosan elkezdődhet a manzárdkupola acélszerkezetének építése. Itt már helyükre kerültek a süttői mészkőből újonnan kifaragott homlokzati díszítőelemek is, valamint elkészült a földszint és az első emelet közötti vasbeton boltozatsor.
Emléktáblát avattak Ocskay László honvéd századosnak a zuglói zsinagóga falán
2025. szeptember 13. 11:00
Felavatták a II. világháborúban több száz zsidó üldözöttet megmentő Ocskay László honvéd százados, a Világ Igaza emléktábláját a Thököly úti zsinagógában.
Különleges épületek nyílnak meg a Kulturális Örökség Napjain
2025. szeptember 12. 13:00
A Kulturális Örökség Napjain idén országszerte mintegy kétszáz helyszínen több mint 400 programmal várják a látogatókat. Szeptember 20-án és 21-én olyan épületeket is felkereshetünk, amelyek máskor nem látogathatók. Bejuthatunk a a Pénzügyminisztérium József nádor téri székházába, a budavári Sándor-palotába, az Országházba, a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Levéltár épületeibe, a pesti Vármegyeházára vagy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának épületébe is.
A 200 éve született Türr Istvánra emlékeztek a Fiumei úti sírkertben
2025. szeptember 11. 13:00
Megemlékezést tartottak a 200 éve, 1825-ben született Türr István megújult síremlékénél a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben. A legendás hazafi a magyar szabadságharc katonája, Garibaldi oldalán az olasz egység harcosa, kormányzó és diplomata is volt.
Pest-Buda a reformkor idején vált az ország fővárosává
2025. szeptember 5. 16:00
Pest-Buda városfejlődése a reformkor idején látványos változáson ment keresztül. Az ország többi városát megelőzve Pest igazi nagyvárossá fejlődött, Budával együtt pedig hazánk fővárosává vált. Ehhez azonban sok mindennek kellett megváltoznia. Széchenyinek köszönhetően más lett a két várossal kapcsolatos elképzelés, valamint átalakultak a gazdasági, társadalmi viszonyok, miközben Pest a kulturális és politikai élet központjává nőtte ki magát.
Kétszáz éve született Kozma Sándor, az első magyar legfőbb ügyész
2025. szeptember 4. 19:00
Az igazság apostolának nevezték, hatalmas tisztelet övezte életében és halála után is. Születésének 200. évfordulója alkalmából a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben emlékeztek meg Kozma Sándorról, az első magyar legfőbb ügyészről. Síremlékét Kallós Ede készítette.
Kétszáz éve jelent meg Vörösmarty Mihály hősi eposza, a Zalán futása
2025. szeptember 2. 14:30
Nemcsak a hazai történelemnek jeles dátuma 1825 kora ősze a reformkori országgyűlések nyitánya miatt, hanem irodalomtörténeti szempontból is fontos évszám. Kétszáz éve, 1825 szeptember elején jelent meg Vörösmarty Mihály Zalán futása című eposza, ami országosan ismertté tette a frissen végzett, de inkább költői pályát választó ügyvédet. A mű új fejezetet nyitott Vörösmarty és a magyar irodalom életében egyaránt.
7+1 budapesti épület, amely nélkül elképzelhetetlen lenne Szent István állama
2025. augusztus 20. 13:00
Bár borzasztó nehéz történelem jutott nekünk, magyaroknak, a Szent István királynak köszönhetően létrejött államunk ezer év múltán is létezik. De felmerülhet a kérdés, mely épületek jelképezik a nemzetet leginkább, melyek a legfontosabbak az államiságunk szempontjából. A lista természetesen szubjektív, azonban amelyek felkerültek rá, vitathatatlanul a legfontosabb helyet foglalják el a nemzettudat épületekben való megtestesülésének szempontjából.
Két épület, egy homlokzat – Árverés alatt a Garibaldi utca gyöngyszeme
2025. augusztus 19. 16:00
Az Országház környezete dúskál az ismertebbnél ismertebb épületekben, a közeli Garibaldi utca elegáns házai viszont a közelmúltig kevéssé voltak reflektorfényben. A nyáron azonban árverésen hirdettek meg itt egy állami tulajdonú ingatlant, így a mi figyelmünket is felkeltette az a hatalmas épület, amely az utca nyugati felét elfoglalja. Kiderült, hogy nem is egy, hanem két épület rejtőzik a terjedelmes homlokzat mögött.
Az első tömeges fővárosi idegenforgalmi csalogató – Az Országos Általános Kiállítás 1885-ben
2025. augusztus 10. 15:00
A budapesti Városliget területén 140 évvel ezelőtt szervezték az első olyan nagyszabású kiállítást, amelyen a teljes magyar ipar és mezőgazdaság bemutatkozott, felvonultatva a gazdasági és a technikai fejlődés legfrissebb eredményeit. A több mint 300 ezer négyzetméternyi területen megrendezett Országos Általános Kiállítás ország-világgal akarta tudatni, milyen óriási fellendülés, gyarapodás, virágzás indult Magyarországon.
Újraalkotják a Budavári Palota északi szárnyát díszítő trófeumokat
2025. augusztus 7. 11:00
Archív képek és pontos tervrajzok alapján rekonstruálják a monumentális trófeumokat, azaz hadijelvényeket, melyek egykor a Budavári Palota északi szárnyát díszítették. Az újjászülető homlokzatra öt páros trófeum, valamint egy egyalakos kerül majd.
Kormányzati paloták árverezése: elkelt az első belvárosi épület
2025. augusztus 5. 17:00
Az árverésre kijelölt belvárosi állami épületek közül elsőként a nyitóképünkön szereplő V. kerület, Alkotmány utca 27. szám alatti ház kelt el, amely már ki is került a befektetésre ajánlott állami ingatlanokat tartalmazó katalógusból. Két másik belvárosi kormányzati palota árverése is lezajlott a közelmúltban, de nem érkezett rájuk licit, így ismételten meghirdették őket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő árverési oldalán.
Szerkezetkész a Ludovika Campus új épülete
2025. július 29. 17:00
Elérte legmagasabb pontját a Ludovika Campus új épülete, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem területén épülő Katasztrófavédelmi Intézet. Az Orczy-kertben található huszonnyolcezer négyzetméteres épületegyüttes a tantermek mellett többek között 220 fős kollégiummal és sportkomplexummal is kiegészül.
Az 1825-ös pozsonyi országgyűlést összehívó I. Ferencet Budán koronázták magyar királlyá
2025. július 26. 17:00
II. József 1784-ben Bécsbe szállíttatta a magyar koronát, amit a halálakor, 1790 februárjában diadalmenetben hoztak a magyarok Budára, és a továbbiakban a budai Várban őrizték. Budán koronázták magyar királlyá I. Ferencet 1792-ben, ezzel Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony és Sopron után Buda a koronázóvárosok sorába lépett.
Erőteljes díszítettség szecessziós elemekkel – A 100 éve elhunyt Schütz Rezső bérpalotái
2025. július 18. 10:00
Idén 100 éve, 1925. június 29-én hunyt el Schütz Rezső, a korai szecessziós építészet egyik hazai képviselője, aki a dualizmus korában Budapest bérházainak sorát tervezte. Házai, noha legtöbbjük kissé megváltozott, ma is meghatározzák a főváros arculatát. Az egyik legismertebb munkája a Mátyás pincének otthont adó palota a Március 15. téren. Cikkünk Schütz Rezső életművét tekinti át.
Mi maradt és mi változott? – Bejártuk a megújuló Citadellát
2025. július 14. 19:30
A jelenleg még zajló, várhatóan 2026 tavaszára befejeződő felújítás során a zárt erődből nyitott épületté válik a Citadella, amelybe minden oldalról be lehet majd menni, üveghídon kelhetünk át, de közben a háborúk nyomait is megnézhetjük a falakon. Az épület több mint 120 év múltán kap új, átfogó funkciót. Exkluzív séta keretében jártuk be a részben már elkészült épületet.
Megnyílt a budai Vár legújabb mélygarázsa
2025. július 14. 11:00
A budai Vár harmadik parkolóháza, a Várgarázs 3. a Várhegy nyugati oldalán található, be- és kijárata a Palota útra vezet. A parkoló szintjeit a magyar történelem jelentős uralkodóházainak címereivel jelölték meg.
Pozsonyból Pestre – Országház-tervek a reformkorban
2025. július 3. 14:00
Az 1825-ben Pozsonyba egybehívott országgyűlés a reformkornak és Magyarország polgári átalakulásának a nyitányát jelentette. Az ezt követő reformkori országgyűléseken merült fel, hogy az országgyűlést Pozsonyból Pestre kellene helyezni és ott új Országházat építeni. Többféle elgondolás látott napvilágot, amelyek végül nem valósultak meg. Az országgyűlés Pesten tartását viszont 1848 áprilisában törvény mondta ki, és júliusban ott is nyílt meg.
Ami biztonságot adott Budának – A várfalak mozgalmas története
2025. június 26. 11:00
A középkori városokat gyakran fallal vették körül, amely biztosítani tudta a lakók védelmét az ellenség támadásaitól. Így történt ez Budán is, ahol a tatárjárás tanulságaiból kiindulva emelték a várfalakat. A legtöbb nagyvárosban a XIX. században – hogy ne akadályozzák a fejlődést – lerombolták ezeket az erődítéseket, Budán azonban ma is láthatók, a velünk élő történelmet jelentik, s jelenleg folyamatban van a felújításuk.
Margit-sziget, Gellért-hegy, Szent István park: virágoznak a rózsakertek
2025. június 25. 16:00
Érdemes ellátogatni a napokban valamelyik budapesti rózsakertbe, ahol megcsodálhatjuk a pompázó és illatozó virágokat. A Margit-szigeten, a Gellért-hegyen és a Szent István parkban is található rózsakert.
Finom eleganciáról tanúskodó épületek – 150 éve született Mellinger Artúr
2025. június 22. 11:30
Budapest városképét nemcsak a sokak által ismert építészek formálták, hanem olyanok is, akiknek neve feledésbe merült. Közéjük tartozik Mellinger Artúr, aki számos lakóépületet tervezett a XX. század első évtizedeiben. Munkái között találjuk a róla elnevezett Mellinger-házat a Ráday utcában, a közelmúltban megújult Radnóti Színházat is befogadó épületet a Nagymező utcában, több lakóházat a Dohány utcában és Budán is. Az építész születésének 150. évfordulója jó alkalmat ad arra, hogy felidézzük életművének meghatározó alkotásait.
Hamarosan elkészül a Budavári Palota főkapujának rekonstrukciója
2025. június 21. 14:00
Korabeli fényképek és tervrajzok alapján rekonstruálják a Budavári Palota északi főbejáratának kovácsolt kapuját, amely eredetileg Jungfer Gyula műhelyében készült. A szecessziós jegyeket viselő főkapu rácsát gazdag népi virágmotívumok és a Szent Korona másolata díszíti.
Zsigmondtól Hauszmannig: a művészet évszázadai a Budavári Palotában
2025. június 20. 13:00
A gótikus szoborlelet, Mátyás király carrarai márvány szökőkútjai és a századelős hauszmanni palota fényűző szépsége egyaránt azt mutatja, hogy több évszázados története során a Budavári Palota többször vált a művészet fellegvárává, ahol európai hírű mesterek alkotásai találtak otthonra.
Buda első török megszállása 1526-ban
Miután 1526. augusztus 29-én a magyar sereg végzetes vereséget szenvedett Mohácsnál az oszmán haderőtől, Szulejmán szultán tovább vonult a királyi központ, Buda felé. Szeptemberben közel két hétig időzött a város falai között, amelyet kirabolt, felégetett. Ez volt Buda első török megszállása.
Turisztikai nevezetességnek szánták a 60 éve épült Blaha Lujza téri aluljárót
A Blaha Lujza tér aluljáróját a 60 évvel ezelőtti átadásakor a fejlődés és a modernizáció jelképének kívánták láttatni. A város második aluljárója volt hivatva eltüntetni a gyalogosokat az úttestről, hiszen akkor az volt a cél, hogy minél inkább autóbaráttá tegyék a várost.
Őseink Buda falai alatt – 340 éve sikerült visszafoglalni a magyar fővárost a törököktől
Idén szinte az egész ország Mohácsra emlékezik, hiszen ötszáz esztendő telt el azóta, hogy 1526. augusztus 29-én a magyar sereg végzetes vereséget szenvedett a mohácsi síkon. Most, néhány nappal később azonban, szeptember 2-án, már Buda 1686-os visszafoglalásának 340. évfordulóját ünnepelhetjük. Az egymástól százhatvan évre lévő két esemény szinte keretbe foglalja a magyar történelem egyik legvészterhesebb korszakát. Mohács a középkori Magyar Királyság széthullásának tragikus jelképévé vált, Buda visszavétele pedig annak a hosszú küzdelemnek a fordulópontja lett, amely a történelmi magyar területek oszmán uralom alóli felszabadításához vezetett.