Keresés az archívumban

A 175 éve született Alexander Bernát filozófusra emlékeztek a Kozma utcai temetőben A Nemzeti Örökség Intézete a filozófia világnapján Alexander Bernát születésének 175. évfordulója alkalmából tartott megemlékezést a Kozma utcai temetőben, a magyar filozófus és esztéta felújított síremlékénél.

József főhercegi palota: kezdődik a díszlépcsőház és a díszterem újjáépítése A budavári Szent György téren megkezdődik az újjáépítés alatt álló József főhercegi palota belső tereinek kialakítása. A palota két történeti terét, az első emeleti impozáns báltermet és a díszlépcsőházat az eredeti formájának megfelelően rekonstruálják.

Makovecz Imre-kiállítás nyílt a Műcsarnokban Születésének 90. évfordulója alkalmából nyílt kiállítás a Műcsarnokban Makovecz Imre építészről. A tárlat rajzok, eredeti hang- és filmfelvételek, zenék, modellek és fotók segítségével mutatja be az építész szellemiségét, hitét, képzelőerejét és építészeti alkotásait.

Átadták a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika új épületét Hétszintes épülettel bővült a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, amelyben az új diagnosztikai és terápiás központ kapott helyet. Az új épületet híd köti össze a főépülettel, így az intenzív osztályok és a műtők szintkülönbség nélkül, zárt térben érhetők el.

Az Erzsébet téren tervezték felépíteni a pesti Országházat a reformkorban Az 1843–1844-es pozsonyi országgyűlésen döntöttek arról a honatyák, hogy egy nemzetközi tervpályázat keretében Pesten, a mai Erzsébet téren Országházat építtetnek. Az itthon és külföldön meghirdetett pályázatra összesen 42 pályamű készült, de elbírálásukra főként a történelmi események alakulása miatt sohasem került sor. A ma álló Országházhoz pedig 1882-ben már egy másik, új pályázatot hirdettek.

Futballpálya épül az Orczy-kertben Az Orczy-parkban, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campusának területén a FIFA-szabványoknak is megfelelő méretű, élő füves futballpályát építenek, ahhoz kapcsolódóan egy kétszintes kiszolgálóépület is készül öltözővel, büfével, lelátóval, kialakítanak egy műfüves edzőpályát és mobilbüféket, valamint a parkfunkciót erősítésére 124 fát is elültetnek.

Budapest 1956-ban: 10 ritkán látott kép a forradalomról Számos dolgot tudunk az 1956-os forradalomról, de hogy milyen is volt megélni a harcok valóságát, nehezen elképzelhető a többség számára, hiszen egyre kevesebben vannak azok, akiknek személyes emlékeik vannak az eseményekről. A fotók azonban segítenek nekünk abban, hogy ne csak tudjuk, milyen volt Budapest 1956-ban, hanem lássuk is.

Klebelsberg Kunó kastélya lett az első, sztélével megjelölt magyar emlékpont A Klebelsberg 150 emlékév keretében állították fel az új, QR-kóddal ellátott emlékjelet az egykori kultuszminiszter II. kerületi otthonában, a Klebelsberg Kastély parkjában. A Nemzeti Örökség Intézete idén kezdte meg a magyar emlékpontok megjelölésének programját.

A Szent Korona utazása Pozsonyba, az 1825-ös reformkori országgyűlésre Az 1825-ös pozsonyi országgyűlés történeti szempontból a magyar reformkor nyitányát jelentette. De elsősorban nem emiatt tartott nagy érdeklődésre számot 200 évvel ezelőtt, hanem mert az országgyűlést összehívó I. Ferenc negyedik feleségét, Karolina Augusztát ekkor koronázták magyar királynévá. Ehhez a magyar koronát Budáról ünnepélyes keretek között Pozsonyba szállították.

A levéltári palota elpusztult tornyáról nyílt kiállítás a Bécsi kapu téren A Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri palotájában nyílt kiállítás az épület egykori, 76 méter magas híres tornyáról, amelyet a második világháborús sérülések után nem állítottak helyre, hanem elbontották. Építéséről, díszítéséről és szomorú pusztulásáról emlékezik meg a most nyílt új tárlat.

Már láthatók a József főhercegi palota homlokzati díszei A budavári Szent György téren hamarosan befejeződik az 1968-ban elbontott, jelenleg újjáépítés alatt álló József főhercegi palota homlokzati díszeinek felhelyezése. Az állványzat lebontása is megkezdődött, így a déli oldalon már láthatók a részletek. A belső terekben a díszlépcsőházat és a dísztermet is eredeti állapotában építik újjá.

A halhatatlan Jókai síremléke Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából felújították az író síremlékét a Fiumei úti sírkertben. Az alkotást eredetileg 1929-ben avatták fel – megszületésére, csakúgy, mint mostani újjászületésére, hosszú évtizedeket kellett várni. Cikkünkben a síremlék történetét idézzük fel.

A világ legnagyobb repülőgépe járt Budapesten 1930-ban Hatalmas óriásgép szállt le 1930. október 4-én, szombaton délután Mátyásföldön. A kor legnagyobb repülőgépét ezrek várták, és a kevés szerencsés egy rövid körrepülésen ki is próbálhatta, hogy milyen kényelmet tudott akkor nyújtani egy ilyen repülőgép.

Hamarosan befejeződik az Ybl lépcső újjáépítése a Várban Eredeti formájában épül újjá az egykori díszes lépcső, mely a Szent György térről a Palota útra vezetett és a II. világháború után elbontották. A hamarosan elkészülő Ybl lépcsőt a nyugati kertek átadását követően használhatják majd a látogatók.

Megnyílt a nagytétényi kastély parkja Megnyitották a nagytétényi Száraz–Rudnyánszky-kastély kertjét a nagyközönség előtt a XXII. kerületben. A tervek szerint a következő lépés a kastély megújítása lesz. Az 1751-ben elkészült, Mayerhoffer András által tervezett barokk műemlék épületet 2018-ban felújításra hivatkozva zárták be, de a munkálatok még nem kezdődtek el.

Már a homlokzati díszeket helyezik fel a Budavári Palota északi szárnyára Az újjáépítés alatt álló Budavári Palota északi szárnyán már megkezdődött a faragott homlokzati díszítőelemek felhelyezése. A nyugati oldalon az épület magassága már elérte a második emelet felső részét, így hamarosan elkezdődhet a manzárdkupola acélszerkezetének építése. Itt már helyükre kerültek a süttői mészkőből újonnan kifaragott homlokzati díszítőelemek is, valamint elkészült a földszint és az első emelet közötti vasbeton boltozatsor.

Emléktáblát avattak Ocskay László honvéd századosnak a zuglói zsinagóga falán Felavatták a II. világháborúban több száz zsidó üldözöttet megmentő Ocskay László honvéd százados, a Világ Igaza emléktábláját a Thököly úti zsinagógában.

Különleges épületek nyílnak meg a Kulturális Örökség Napjain A Kulturális Örökség Napjain idén országszerte mintegy kétszáz helyszínen több mint 400 programmal várják a látogatókat. Szeptember 20-án és 21-én olyan épületeket is felkereshetünk, amelyek máskor nem látogathatók. Bejuthatunk a a Pénzügyminisztérium József nádor téri székházába, a budavári Sándor-palotába, az Országházba, a Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Nemzeti Levéltár épületeibe, a pesti Vármegyeházára vagy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának épületébe is.

A 200 éve született Türr Istvánra emlékeztek a Fiumei úti sírkertben Megemlékezést tartottak a 200 éve, 1825-ben született Türr István megújult síremlékénél a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben. A legendás hazafi a magyar szabadságharc katonája, Garibaldi oldalán az olasz egység harcosa­, kormányzó és diplomata is volt.

Pest-Buda a reformkor idején vált az ország fővárosává Pest-Buda városfejlődése a reformkor idején látványos változáson ment keresztül. Az ország többi városát megelőzve Pest igazi nagyvárossá fejlődött, Budával együtt pedig hazánk fővárosává vált. Ehhez azonban sok mindennek kellett megváltoznia. Széchenyinek köszönhetően más lett a két várossal kapcsolatos elképzelés, valamint átalakultak a gazdasági, társadalmi viszonyok, miközben Pest a kulturális és politikai élet központjává nőtte ki magát.

Kétszáz éve született Kozma Sándor, az első magyar legfőbb ügyész Az igazság apostolának nevezték, hatalmas tisztelet övezte életében és halála után is. Születésének 200. évfordulója alkalmából a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben emlékeztek meg Kozma Sándorról, az első magyar legfőbb ügyészről. Síremlékét Kallós Ede készítette.

Kétszáz éve jelent meg Vörösmarty Mihály hősi eposza, a Zalán futása Nemcsak a hazai történelemnek jeles dátuma 1825 kora ősze a reformkori országgyűlések nyitánya miatt, hanem irodalomtörténeti szempontból is fontos évszám. Kétszáz éve, 1825 szeptember elején jelent meg Vörösmarty Mihály Zalán futása című eposza, ami országosan ismertté tette a frissen végzett, de inkább költői pályát választó ügyvédet. A mű új fejezetet nyitott Vörösmarty és a magyar irodalom életében egyaránt.

7+1 budapesti épület, amely nélkül elképzelhetetlen lenne Szent István állama Bár borzasztó nehéz történelem jutott nekünk, magyaroknak, a Szent István királynak köszönhetően létrejött államunk ezer év múltán is létezik. De felmerülhet a kérdés, mely épületek jelképezik a nemzetet leginkább, melyek a legfontosabbak az államiságunk szempontjából. A lista természetesen szubjektív, azonban amelyek felkerültek rá, vitathatatlanul a legfontosabb helyet foglalják el a nemzettudat épületekben való megtestesülésének szempontjából.

Két épület, egy homlokzat – Árverés alatt a Garibaldi utca gyöngyszeme Az Országház környezete dúskál az ismertebbnél ismertebb épületekben, a közeli Garibaldi utca elegáns házai viszont a közelmúltig kevéssé voltak reflektorfényben. A nyáron azonban árverésen hirdettek meg itt egy állami tulajdonú ingatlant, így a mi figyelmünket is felkeltette az a hatalmas épület, amely az utca nyugati felét elfoglalja. Kiderült, hogy nem is egy, hanem két épület rejtőzik a terjedelmes homlokzat mögött.

Az első tömeges fővárosi idegenforgalmi csalogató – Az Országos Általános Kiállítás 1885-ben A budapesti Városliget területén 140 évvel ezelőtt szervezték az első olyan nagyszabású kiállítást, amelyen a teljes magyar ipar és mezőgazdaság bemutatkozott, felvonultatva a gazdasági és a technikai fejlődés legfrissebb eredményeit. A több mint 300 ezer négyzetméternyi területen megrendezett Országos Általános Kiállítás ország-világgal akarta tudatni, milyen óriási fellendülés, gyarapodás, virágzás indult Magyarországon.

Újraalkotják a Budavári Palota északi szárnyát díszítő trófeumokat Archív képek és pontos tervrajzok alapján rekonstruálják a monumentális trófeumokat, azaz hadijelvényeket, melyek egykor a Budavári Palota északi szárnyát díszítették. Az újjászülető homlokzatra öt páros trófeum, valamint egy egyalakos kerül majd.

Kormányzati paloták árverezése: elkelt az első belvárosi épület Az árverésre kijelölt belvárosi állami épületek közül elsőként a nyitóképünkön szereplő V. kerület, Alkotmány utca 27. szám alatti ház kelt el, amely már ki is került a befektetésre ajánlott állami ingatlanokat tartalmazó katalógusból. Két másik belvárosi kormányzati palota árverése is lezajlott a közelmúltban, de nem érkezett rájuk licit, így ismételten meghirdették őket a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő árverési oldalán.

Szerkezetkész a Ludovika Campus új épülete Elérte legmagasabb pontját a Ludovika Campus új épülete, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem területén épülő Katasztrófavédelmi Intézet. Az Orczy-kertben található huszonnyolcezer négyzetméteres épületegyüttes a tantermek mellett többek között 220 fős kollégiummal és sportkomplexummal is kiegészül.

Az 1825-ös pozsonyi országgyűlést összehívó I. Ferencet Budán koronázták magyar királlyá II. József 1784-ben Bécsbe szállíttatta a magyar koronát, amit a halálakor, 1790 februárjában diadalmenetben hoztak a magyarok Budára, és a továbbiakban a budai Várban őrizték. Budán koronázták magyar királlyá I. Ferencet 1792-ben, ezzel Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony és Sopron után Buda a koronázóvárosok sorába lépett.

Erőteljes díszítettség szecessziós elemekkel – A 100 éve elhunyt Schütz Rezső bérpalotái Idén 100 éve, 1925. június 29-én hunyt el Schütz Rezső, a korai szecessziós építészet egyik hazai képviselője, aki a dualizmus korában Budapest bérházainak sorát tervezte. Házai, noha legtöbbjük kissé megváltozott, ma is meghatározzák a főváros arculatát. Az egyik legismertebb munkája a Mátyás pincének otthont adó palota a Március 15. téren. Cikkünk Schütz Rezső életművét tekinti át.

Mi maradt és mi változott? – Bejártuk a megújuló Citadellát A jelenleg még zajló, várhatóan 2026 tavaszára befejeződő felújítás során a zárt erődből nyitott épületté válik a Citadella, amelybe minden oldalról be lehet majd menni, üveghídon kelhetünk át, de közben a háborúk nyomait is megnézhetjük a falakon. Az épület több mint 120 év múltán kap új, átfogó funkciót. Exkluzív séta keretében jártuk be a részben már elkészült épületet.

Megnyílt a budai Vár legújabb mélygarázsa A budai Vár harmadik parkolóháza, a Várgarázs 3. a Várhegy nyugati oldalán található, be- és kijárata a Palota útra vezet. A parkoló szintjeit a magyar történelem jelentős uralkodóházainak címereivel jelölték meg.

Pozsonyból Pestre – Országház-tervek a reformkorban Az 1825-ben Pozsonyba egybehívott országgyűlés a reformkornak és Magyarország polgári átalakulásának a nyitányát jelentette. Az ezt követő reformkori országgyűléseken merült fel, hogy az országgyűlést Pozsonyból Pestre kellene helyezni és ott új Országházat építeni. Többféle elgondolás látott napvilágot, amelyek végül nem valósultak meg. Az országgyűlés Pesten tartását viszont 1848 áprilisában törvény mondta ki, és júliusban ott is nyílt meg.

Ami biztonságot adott Budának – A várfalak mozgalmas története A középkori városokat gyakran fallal vették körül, amely biztosítani tudta a lakók védelmét az ellenség támadásaitól. Így történt ez Budán is, ahol a tatárjárás tanulságaiból kiindulva emelték a várfalakat. A legtöbb nagyvárosban a XIX. században – hogy ne akadályozzák a fejlődést – lerombolták ezeket az erődítéseket, Budán azonban ma is láthatók, a velünk élő történelmet jelentik, s jelenleg folyamatban van a felújításuk.

Margit-sziget, Gellért-hegy, Szent István park: virágoznak a rózsakertek Érdemes ellátogatni a napokban valamelyik budapesti rózsakertbe, ahol megcsodálhatjuk a pompázó és illatozó virágokat. A Margit-szigeten, a Gellért-hegyen és a Szent István parkban is található rózsakert.

Finom eleganciáról tanúskodó épületek – 150 éve született Mellinger Artúr Budapest városképét nemcsak a sokak által ismert építészek formálták, hanem olyanok is, akiknek neve feledésbe merült. Közéjük tartozik Mellinger Artúr, aki számos lakóépületet tervezett a XX. század első évtizedeiben. Munkái között találjuk a róla elnevezett Mellinger-házat a Ráday utcában, a közelmúltban megújult Radnóti Színházat is befogadó épületet a Nagymező utcában, több lakóházat a Dohány utcában és Budán is. Az építész születésének 150. évfordulója jó alkalmat ad arra, hogy felidézzük életművének meghatározó alkotásait.

Hamarosan elkészül a Budavári Palota főkapujának rekonstrukciója Korabeli fényképek és tervrajzok alapján rekonstruálják a Budavári Palota északi főbejáratának kovácsolt kapuját, amely eredetileg Jungfer Gyula műhelyében készült. A szecessziós jegyeket viselő főkapu rácsát gazdag népi virágmotívumok és a Szent Korona másolata díszíti.

Zsigmondtól Hauszmannig: a művészet évszázadai a Budavári Palotában A gótikus szoborlelet, Mátyás király carrarai márvány szökőkútjai és a századelős hauszmanni palota fényűző szépsége egyaránt azt mutatja, hogy több évszázados története során a Budavári Palota többször vált a művészet fellegvárává, ahol európai hírű mesterek alkotásai találtak otthonra.

Új kiállítás a második világháborúról A II. világháború lezárásának 80. évfordulója alkalmából 1945 – Kereszttűzben címmel új állandó kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Levéltár Bécsi kapu téri épületében. A korabeli hadi cselekmények felidézése mellett főként a budai Vár, a Bécsi kapu tér, a levéltári palota és emberi sorsok bemutatásán keresztül kaphatunk betekintést azokba a tragikus eseményekbe, amelyek a mai napig is hatással vannak az életünkre.

Ki volt Marco Casagrande, aki Szabadság-oszlopot tervezett 1848 hőseinek a Szent György térre? Az egri és az esztergomi bazilikán ma is láthatjuk a szobrait, ahogyan számos vidéki kastélyon is. Itáliában született, de magyar lányt vett feleségül, és közben majd 20 éven át élt és dolgozott hazánkban az olasz szobrász, Marco Casagrande. Tervezett szobrot Mátyás királyról, Szent Istvánról és az 1848-as forradalomról is. Utóbbi alkotása a Nemzeti Hauszmann Program keretében 177 év után valósul meg a Szent György téren.

A nemzet építői – A Szabadelvű Párt megalakulásának története Budapesten A magyar nemzet s benne Budapest történetének a legprosperálóbb korszaka volt a gazdaság, a kultúra és a demográfia területén az az 1875-től 1905-ig tartó időszak, amely az országot harminc évig eredményesen építő Szabadelvű Párt 150 évvel ezelőtti megalakulásával kezdődött. Az új szervezet a haza bölcsének, a nemzet prókátorának, Deák Ferencnek a támogatásával jött létre, és ugyanabban a belvárosi Lloyd-palotában volt a székhelye, mint korábban a Deák Pártnak.

Plakátok a XX. század elejéről a Várkert Bazár rámpáján Különleges szabadtéri tárlat nyílt a Várkert Bazár Glorietthez vezető rámpáján. A múlt század eleji nagyváros hangulatát idézik a Magyar Nemzeti Galéria és az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéből válogatott alkotások. A művészi kivitelezésű plakátokon keresztül megelevenedik az egykori világ, megjelennek a sörkertek, mozik, mulatók, a hőlégballon, a hullámfürdők és a sétahajók.

Egy csendes építész – 150 éve született Rainer Károly Bár Rainer Károly nem tartozik a legismertebb hazai építészek közé, munkái mégis meghatározó elemei Budapest városképének. Nevéhez fűződik többek között az egykori Hazai Bank Rt. két épülete az V. kerületben, a Keleti Károly utcai Majláth-bérházcsoport, a József Attila utcai Mocsonyi-ház, valamint több lakóépület. Születésének 150. évfordulója kapcsán felelevenítjük építészeti örökségét.

Trianon-emlékművek Budapesten Az 1920-as trianoni tragédia után Budapesten, a Szabadság téren épült fel a magyarság fájdalmára és veszteségeire emlékeztető központi emlékmű. A nagyszabású szoborkompozíciót 1945-ben elbontották, és évtizedekig nem is lehetett a trianoni traumáról beszélni. Összeállításunkban olyan közterületi alkotásokat mutatunk, amelyek napjainkban emlékeztetnek az ország 105 évvel ezelőtti feldarabolására, Magyarország kétharmadának elcsatolására.

Második világháborús katonai tömegsírt tártak fel a Bécsi kapu téren Budapest 1944–45. évi ostroma alatt elhunyt német katonák földi maradványait találták meg a budai Várban, a Bécsi kapu téri Nemzeti Levéltár udvarán, egy tömegsírban. A tizennégy elesett katonát egy gránáttölcsérben temették el, közülük hétnek az azonosítója is előkerült az exhumálás során, így az ő személyazonosságukat pontosan meg lehet állapítani. A földből számos személyes tárgy, órák, fésűk, borotvák, egészségügyi felszerelés, illetve korabeli fémpénzek is előkerültek.

Kapuk és szerpentinek – A Budavári Palotához vezető utak A Budavári Palota csodálatos látványát jórészt a Várhegynek köszönheti, a domborzati viszonyok azonban nehézséget is okoznak, különösen a közlekedésben. Amíg a védelmi szerepen volt a hangsúly, ez nem is jelentett nagy problémát, a XIX. század második felétől azonban a reprezentáció előtérbe kerülésével gondoskodni kellett az uralkodói épületegyüttes méltó megközelíthetőségéről is.

Aki megpróbálta megragadni a lehetetlent – 150 éve hunyt el Izsó Miklós Bár rövid életpálya adatott neki, Izsó Miklós a magyar szobrászat egyik legnagyobb mestere. Alig két évtized alatt olyan remekműveket hozott létre, mint a Furulyázó pásztor vagy a Búsuló juhász, melyeket a magyar nemzeti szobrászat első darabjainak tekinthetünk. Széchenyitől Arany Jánoson át Petőfiig pátosz nélkül, tömören és erőteljesen sikerült ábrázolnia a nemzet nagyjainak talentumát, szellemi karakterét. Az 1875. május 28-án elhunyt szobrászra emlékezünk – jóllehet néhány forrás tévesen egy nappal későbbre datálja halálát.

Hamarosan befejeződik a Citadella megújítása A Citadella belső parkjában folyamatban van a burkolatok, a korlátok, a díszkivilágítás kiépítése, a növények telepítése, de zajlik a Szabadság-szobor előtti park, valamint az erődöt körülölelő sétány kialakítása is. A munkálatok már a végéhez közelednek.