Keresés az archívumban

Az első európai rangú magyar szobrász volt – 145 éve hunyt el Izsó Miklós A magyar nemzeti szobrászatot európai szintre emelő Izsó Miklós művészetét és munkásságát ugyan elismerték és méltatták már életében is, de igazán nagyszabású megbízást nem kapott. Karrierje éppen felívelésnek indult, elkészítette a debreceni Csokonai-emlékművet, a Mintarajztanodában szobrászatot tanított, elkezdte a szegedi Dugonics-emlékművet, és elkészítette a pesti Petőfi-szobor vázlatait, amikor váratlanul elhunyt. Halálának évfordulóján emlékezzünk a romantika korának meghatározó szobrászegyéniségére, aki elsőként fordult a népi motívumok felé, megteremtve ezzel a zsánerszobrászatot.

Aki nélkül nem épült volna meg a Lánchíd – Egy különös szerződés története a magyar állam és egy bőkezű báró között Budapest első állandó Duna-hídja, a Lánchíd magánvállalkozásban épült meg a XIX. század közepére. A fővállalkozóval, báró Sina Györggyel az állam különös szerződést kötött, csaknem egy évszázadra átengedve a hasznosítás jogait. A megállapodásban az is szerepelt, hogy a Lánchidat építő társaság engedélye nélkül senki nem szállíthat utasokat Pest és Buda között, sem hajón, sem kompon, sem csónakon.

A Budavári Siklóról és a zugligeti Libegőről bocsátott ki alkalmi bélyeget a Magyar Posta Bélyeg készült a Budavári Siklóról és a Libegőről, a két különleges jármű az üzembe helyezésének évfordulóját ünnepli. A Budavári Sikló 150 éves, a Libegő pedig 1970-ben, 50 évvel ezelőtt kezdte meg működését.

Az első magyar repülőgép-vállalat 100 éve kezdte meg működését Budapesten Száz éve indult el az első közforgalmú repülőgép Magyarországon, Albertfalváról szállt fel, és Szegeden landolt. Elvileg minden adott volt, hogy a magyar, illetve a budapesti repülőgépipar a civil repülésben is élenjáró legyen, de közbeszólt Trianon.

A Vatikán pavilonja lett volna a budapesti világkiállításon, a Magyar Szentek templomaként épült fel Eredetileg az 1996-ra tervezett budapesti világkiállítás vatikáni pavilonjának tervezték, de az expó lemondása után a Magyar Szentek templomaként készült el a Petőfi híd budai hídfőjétől délre álló épület. Egyszerre archaikus és modern, korokat őrző és korokon átívelő, a keresztény templomépítészet különleges alkotása. Nem csak változatos anyaghasználatával, rendhagyó formájával kelt figyelmet, de az is egyedivé teszi, hogy egy egyetemi városrészben található, így sok fiatal itt talál lelki feltöltődést.

Norvég ácsmesterből lett Budapest építője – 145 éve kapott magyar állampolgárságot Gregersen Egy norvég ácsmester, akinek 19 gyereke született, már önmagában is érdekes személyiség. Azonban, ha hozzátesszük, hogy e norvég mester közben magyar nemes is lett, és a szabadságharcban utász volt, akkor egy hihetetlen életpálya sejlik fel előttünk. Főként hogy jelentősen kivette részét Budapest világvárossá építéséből is a XIX. század második felében.

Költészet napi séta – A legnagyobb magyar poéták budapesti szobrai Az idei költészet napján, április 11-én – József Attila születésnapján – elmaradtak a már hagyománnyá vált nyilvános közösségi versmondások, és most azt sem tehettük meg, hogy tiszteletünk, köszönetünk és hálánk jeléül felkeressük a legnagyobb magyar költők szobrait. Így mi is csak egy virtuális sétát ajánlunk a nemzeti nagyjainkat ábrázoló budapesti művek között.

Fotókon a kiürült Budapest – Teljesen eltűntek a turisták a magyar főváros utcáiról Ilyen is volt Budapest – 2020 márciusában, amikor az emberek a járvány elől behúzódtak otthonaikba, a turisták pedig hazautaztak Európa egyik legszebb és leglátogatottabb fővárosából. Az utcák, terek most kihaltak, a múzeumok, egyetemek, iskolák, nevezetességek zárva vannak, a városban csak néhányan lézengenek. Budapesten szinte megszűnt az élet. Both Balázs fotográfus képriportja.

Felújítják a bolgárok budapesti templomát – Ferencvárosban áll a görögkeleti építészet magyar gyöngyszeme Egy szemet gyönyörködtető görögkeleti templom áll a ferencvárosi Vágóhíd utcában, melyről valószínűleg még a IX. kerület lakosai is keveset hallottak. Ez a Magyarországon élő bolgárok vallási életének központja. Az Árkay Aladár által tervezett ortodox templom építésének előkészítéséhez 1930-ban kezdtek, és egy éven belül át is adták az épületet a hazai bolgárok nagy örömére.

A Magyar Rádió egykori épületeit kapja meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Tovább erősödik Józsefváros egyetemi központ jellege, mivel a Palotanegyed több épületét megkapja az államtól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Azokról az épületekről van szó, amelyeket egykor a Magyar Rádió használt: a Bródy Sándor utcai Stúdiópalotát, a rádió híres Márványtermét is magában foglaló Esterházy-palotát és az Ybl Miklós tervezte Károlyi-palotát is az egyetem használhatja majd.

Budapesti napló: Nemzetközi bűnbandát lepleztek le magyar detektívek 1895-ben A századforduló egyik legnagyobb szenzációjának számított a Papakoszta-klánként is ismert nemzetközi bűnbanda elfogása, amelynek tagjai Marseille-től Stockholmig fosztogatták a páncélszekrényeket, amíg a magyar nyomozóhatóságok fel nem derítették kilétüket. E sikerhez kapcsolódóan a Budapesti napló fókuszában ezen a héten a bűnös Budapest áll.

Száz éve hunyt el Szinyei Merse Pál, a modern magyar festészet előfutára Szinyei Merse Pál neve összeforrt fő művével, a Majálissal, amelyet bár az 1870-es évek elején festett, két évtizedes meg nem értést követően, csak 1896-ban, a millenniumi kiállítás idején kapott ünnepelt elismerést. Alkotóját később a Képzőművészeti Főiskola rektorává választották. Szinyei Merse Pál a budapesti kávéházi élet meghatározó személyisége volt.

Tavasszal elkészül a Magyar Zene Háza különleges tetőszerkezete Elérte legmagasabb pontját a Magyar Zene Háza épületének tartószerkezete, a térszint alatti terekben pedig már előrehaladott állapotban vannak a kivitelezési munkák, a Városligetben épülő intézmény 2021 második felében nyitja meg kapuit a látogatók előtt.

Az első magyar repülőgép – Rákosmezőn emelkedett a levegőbe a Szitakötő A magyar repülés történetét 1910. január 10-től számítjuk, mert bár korábban is emelkedett repülőgéppel ember a levegőbe Magyarországról, az első magyar építésű géppel magyar pilóta az első igazolt repülést e napon tette meg.

Trianon 100: a magyar fájdalom és remény emlékművei az egykori Budapesten A trianoni békediktátum 100. évfordulójára való megemlékezések feltehetően végigkísérik az egész esztendőt. Ezért annak jártunk utána, hogy Budapest közterületein milyen formában jelent meg az 1920-as tragikus döntésre való emlékezés. Az 1945 után berendezkedő hatalom ugyan átírta a nemzeti emlékezetet, és ennek részeként leromboltatta a történelmi Magyarországra és az országvesztésre utaló szobrokat, de régi képeken és újságokból fel tudjuk idézni, hogyan gyászolt Budapest.

Az első budapesti síugró sáncot 1919-ben avatták fel a „magyar Grönlandon” A síugrás nem tartozik a leghíresebb magyar sportok közé. Kevesen tudják, hogy a Normafán már 1909-ben megtartották az első magyarországi síugróversenyt. Érdekesség, hogy az első síugró sánc csak tíz évvel később, 1919-ben létesült, ugyancsak a Normafán. Az 1920–1930-as években nagyon nagy érdeklődés övezte a sportot. A világháború ezt a lendületet megtörte ugyan, de a sportág túlélte a viharos időket. Az egykor méltán híres síugrás az 1990-es években szűnt meg végleg Budapesten.

Aki a fővárosi tűzoltóságot megszervezte – 180 éve született Széchenyi Ödön, a magyar grófból lett török pasa A tűz és a víz volt az élete. Tengerész akart lenni, a hajózás érdekelte. A tervei alapján készült Hableány nevű kis gőzösön elsőként jutott el hajóval Párizsba, regattaversenyeket szervezett a Dunán, hajókapitányi vizsgát tett, majd a tűz lett az élete, pontosabban annak megfékezése. Megszervezte nemcsak a magyar főváros tűzoltóságát, hanem Isztambulét is. Munkája elismeréseként pedig megkapta a szultántól a pasa címet.

A magyar szecesszió és neobarokk építészet mestere volt Hegedüs Ármin Százötven éve született Hegedüs Ármin, a magyar építészet termékeny alkotója, számos fővárosi iskola tervezője. Évtizedeken keresztül közös tervezőirodát tartott fent Böhm Henrikkel, akivel a késői historizmustól a szecesszión át a neobarokkig több városházát és jelentős számú fürdőépületet hozott létre.

150 éve született Jámbor Lajos, a magyar szecessziós építészet egyik kiemelkedő képviselője Budapesten sétálva számos gyönyörű, szecessziós épületben gyönyörködhetünk. Vannak köztük közintézmények, bérházak, villák és paloták. A szemünknek kedves látvány mellett – hiszen alig van valaki, akit ne bűvölnének el a szecesszió lágyan hullámzó vonalai és finom növényi ornamentikája – az épületek történetét, az építtetőt és az építészt sokszor nem ismerjük. Valószínűleg igen kevesen vannak azok is, akik Jámbor Lajos nevével találkoztak már. Pedig a hazai szecessziós építészet egyik kiemelkedő alakját tisztelhetjük benne.

A legjobb nemzetközi középület lett a Magyar Zene Háza A Városligetben épülő Magyar Zene Háza elnyerte „A legjobb nemzetközi középület” díjat az egyik legrangosabb nemzetközi ingatlanszakmai versenyen, az International Property Awardson, így a világ 10 régiójának kategóriagyőztesei között lett az első.

Attila kardja őrizte a magyar hősök emlékét a Rákoskeresztúri új köztemetőben „Isten kardja”, amely Attila hun király birtokában volt, nevezetes eleme a magyar mondavilágnak és ősi jelképe a magyar katonai erényeknek. Ez a jelkép került 1916-ban arra az emlékműre, amelyet a Rákoskeresztúri új köztemetőben található Hősök temetőjében állítottak hősi halottjaink emlékére.

Európa legjobb középülete díját nyerte el a Magyar Zene Háza Európa legjobb középületének járó díját nyerte el a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza, és a beruházás ezzel a világ legjobbjainak járó díj esélyesei közé is bekerült.

A Magyar Nemzeti Múzeumot ábrázoló tapintható modellszobrot adtak át a Múzeumkertben A Múzeumkert legújabb szobrát, az elsősorban vakok és gyengénlátók tájékozódását segítő új alkotást, a múzeumot ábrázoló tapintható modellszobrot tegnap mutatták be a látogatóknak.

175 éve kezdődött meg a magyar vasútépítés A vasút alapjaiban változtatta meg mindennapjainkat. Nemcsak gyorsabban lehetett utazni a vasúton, hanem olcsóbban is. Magyarországon e nagy munka 175 éve kezdődött el az első magyar, gőzvontatású vasutak építésével.

Magyar olimpikonok arcképei díszítik a Városháza park tűzfalát A Városháza park kiskörútra néző, közel 300 négyzetméteres homlokzati tűzfalán látható a „Nemzetünk Sportolói” című tűzfalfestés, amely hat híres magyar sportoló arcmását örökítette meg, ezzel is emléket állítva az olimpikonjainknak.

Eredeti állapotában újult meg az első magyar olimpiai bajnok síremléke Hajós Alfréd, az első magyar olimpiai bajnok síremlékét eredeti állapotába állította vissza a Nemzeti Örökség Intézete. A felújított sírt a hétfőn Budapesten kezdődött Maccabi Európa Játékok apropóján szerdán adták át.

Ötven éve lett a Tőzsdepalota egész épülete a Magyar Televízióé Ötven évvel ezelőtt született meg az a döntés, hogy teljes egészében a Magyar Televízió kapja meg az Alpár Ignác által tervezett, Szabadság tér 17. alatti Tőzsdepalota volt székházát. Az MTV ezt követően még kereken negyven esztendeig működött a gyönyörű, patinás épületben. A tíz éve üresen álló Tőzsdepalotából a tervek szerint irodaház lesz.

Ismét a legjobbak között a magyar főváros Az európai városok közötti turisztikai versenyben Budapest a legjobbak között teljesített az elmúlt évben a vendégforgalmi adatok alapján. A különleges természeti adottságok mellett a művészettel és történelemmel kapcsolatos látnivalók, programok is növelik a „Budapest-élményt” az ide látogatók számára.

Magyar múzeum a világ legjobbjai között – A The Times szerint is látni kell a Szépművészeti Múzeum kiállítását A Szépművészeti Múzeum nemrég vásárolt Renoir-festményét bemutató tárlatot az ezen a nyáron feltétlenül megtekintendő kiállítások közé sorolja a The Times. A tekintélyes brit napilap internetes kiadásának cikke szerint az 1903-ban festett Fekvő női akt a budapesti múzeum elmúlt száz évének legértékesebb szerzeménye.

Kilencven évvel ezelőtt avatták fel a Magyar Igazság kútját Igazságtalannak tartotta a trianoni békediktátumot a brit sajtómágnás, Lord Rothermere, és 1927-ben írt cikkében a magyarlakta határ menti zónák visszacsatolását javasolta. A hálás magyarság díszkutat állíttatott a tiszteletére, amelyet kilencven évvel ezelőtt avattak fel a Wenckheim-palota (ma fővárosi könyvtár) előtti téren.

Felújítják a Magyar Írószövetség székházát A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) kezelésébe kerül és megújul a Magyar Írószövetség Bajza utcai székháza.

A modern magyar bútoripar megteremtője – 100 éve hunyt el Thék Endre Kereken 100 éve, 1919. június 8-án hunyt el Thék Endre, a magyar bútorgyártás legnagyobb alakja, aki a legmagasabb művészi szinten gyakorolta hivatását. Indokolt tehát megemlékezni „a méltóságos asztalos” munkásságáról és közéleti tevékenységéről.

Száz százalékban magyar beruházás a Puskás Ferenc Stadion Az új Puskás Aréna középpontja ugyanazon a ponton lesz, mint a Népstadionban, az elbontott anyagokat beépítették, így a régi létesítmény „tovább él” az újban. A Toronyépületet is megtartották, jövőre nyílik a Puskás Múzeum.

Íme, itt a magyar Pompeji! – 125 éves az Aquincumi Múzeum Az Aquincumi Múzeum 1894. május 10-én, 125 éve nyitotta meg kapuit. A római régészeti parkban az aquincumi polgárváros mindennapi életébe pillanthatunk be, láthatjuk a rekonstruált római lakóházat, a világhírű aquincumi orgonát, a látványraktár gazdag gyűjteményét. Most nyílt egy formabontó évfordulós kiállítás is.

A kalandok, a csalódások és a gyönyörűség városa – Budapest a magyar irodalomban Budapest az irodalmi művek hőseinek éppúgy otthont ad, mint a hús-vér embereknek. A kitalált szereplőknek éppúgy meghatározza életét a város, mint a miénket. Írásunkban a Budapesten játszódó XIX–XX. századi magyar novellákból, balladákból és elbeszélő költeményekből mazsolázunk.

Egy magyar műépítész a Tanácsköztársaság napjaiban – Hauszmann Alajos kálváriája Hauszmann Alajos, a magyar építészet kiemelkedő személyisége életének megismeréséhez fontos forrást biztosít a naplója, amely több mint húsz éve hozzáférhető a nagyközönség számára. Ebben a műben a szerző nézőpontjából több fejezet foglalkozik a száz évvel ezelőtti Tanácsköztársaság és az azt megelőző őszirózsás forradalom időszakával is. Tanulságos megismerkedni visszaemlékezéseivel.

Megkezdődtek a magasépítési munkálatok a Magyar Zene Házánál Megkezdődtek a Magyar Zene Háza kivitelezésének magasépítési munkálatai a Városligetben. Egy éven belül szerkezetkész lesz a világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület.

Száz éve hunyt el Mednyánszky László, a magyar képzőművészet kiemelkedő alkotója Ősrégi magyar nemesi családból származott a száz éve elhunyt Mednyánszky László festőművész, aki a város peremvidékére sodródott nehéz helyzetű emberek világát örökítette meg. A tájképfestészetben is kiemelkedőt alkotott.

Virágzó magyar szecesszió – Komor Marcell-kiállítás nyílt a Művészetek Palotájában A magyaros szecessziós építészet egyik legnagyobb alakjának alkotásait csodálhatjuk meg a Művészetek Palotájában több mint tucatnyi tablóképen. A Virágzó magyar szecesszió – Komor Marcell című kiállítás április 5-én nyílt, a 39. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében.

A magyar protestáns templomépítészet remekművét szentelték fel Pesterzsébeten Pesterzsébeten a Klapka Téri Református Egyházközség magas művészi igényű templomának az építése a II. világháború vérzivataros évei alatt félbeszakadt. A főváros XX. kerületének református gyülekezete fél évszázadon át használta az eredetileg az impozáns templom altemplomának szánt épületrészt. 2017-ben érkezett el az alkalmas idő a „töredékesen” maradt, szakrális épületnek az eredeti tervek szerinti megépítésére.

A Magyar Nemzeti Múzeum őrházai A pesti Múzeumkert átfogó rekonstrukciója hamarosan végleg befejeződik. Sok minden látszik a megújulásból, a kerítés, a kerti utak, a restaurált szobrok. Most azonban nem ezekről írnánk, hanem a kert legkisebb építményeiről, az idei tavaszra ugyancsak megszépült kis múzeumi őrházakról.

Munkácsy-emlékérmeket bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank Munkácsy Mihály születésének 175. évfordulója előtt emlékérmékkel tiszteleg a Magyar Nemzeti Bank: a tízezer forint névértékű ezüst és kétezer forint névértékű színesfém emlékérméket hivatalosan az MNB ügyvezető igazgatója bocsátotta ki szerdán a debreceni Déri múzeum Munkácsy termében.

Ilyen lesz a Magyar Zene Háza! Kialakult mostanra, mi mindent fog magába foglalni a Városligetben felépítendő Magyar Zene Háza! Itt vannak a részletek a leendő új intézmény koncepciójáról, kiállításairól, oktatási programjáról – Mozarttól Bartókon át a mai rocksztárokig, popikonokig.

Görgei Artúrról nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban Az ismeretlen Görgei címmel időszaki kiállítás nyílt január 15-én a Magyar Nemzeti Múzeumban. A tárlaton több mint 400 műtárgy, multimédiás alkalmazások, filmek segítségével június 23-ig tekintheti meg a közönség a legendás tábornok örökségét.

Időkapszula a Monarchia világába: a magyar tengerészet egykori palotájában jártunk Különleges helyszínen mutattak be egy izgalmas kötetet: a magyar kereskedelmi tengerészet egyik központjában, az Adria Tengerhajózási Rt. Szabadság téri épületében, ahol meglepő mértékben megmaradtak a század eleji reprezentatív belső terek.

Budapest hírnevét növeli a magyar kiállítás Bonnban A festőfejedelmek szerepét és jelentőségét mutatja be a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria kiállítása Bonnban.

„Anyag, Erő, Szorgalom” – 200 évvel ezelőtt született Gerenday Antal, az első magyar márványműgyár alapítója Gerenday Antal vasakarattal, jó üzleti érzékkel szervezte meg hazánk első síremlékművészettel foglalkozó márványműgyárát. A Gerenday-cég számos síremléke áll még ma is a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben: ők készítették például Vörösmarty Mihály, Jókai Mórné Laborfalvi Róza, Mészöly Géza festőművész, Lendvay Márton színész és még sok kiváló, hazánk felemelkedésén fáradozó család síremlékét. Unokája szavait idézve, Gerenday Antal „kora jellegzetes embere volt – és ez a kor volt Jókai kora is. Alakja és élete annak hőseire emlékeztet.”

Felavatták az I. világháború magyar hőseinek emlékművét A Fiumei úti sírkertben kaptak új emlékművet az első világháború hősei.