Hergár Eszter a Krisztus-trilógia három alkotása a Krisztus Pilátus előtt, a Golgota és az Ecce Homo előtt tartott rendezvényen elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank emlékéremmel, törvényes fizetőeszköz kibocsátásával hívja fel a figyelmet a magyar festészet egyik legkiemelkedőbb alakjára. A ügyvezető igazgató kiemelte: az emlékérmék elsődleges célja az ismeretterjesztés és a megemlékezés közöte az MTI.

Utalt rá, hogy az 5-5 ezer példányban kibocsátott érmék első oldalán az MNB Értéktár programja keretében magyar állami tulajdonba került Krisztus Pilátus előtt című kép egy jelenete látható, az érme hátlapja pedig a festőművész arcképét ábrázolja. Az emlékpénzeket Kereszthury Gábor tervezte.

Papp László, Debrecen polgármestere kiemelte: Munkácsy Krisztus-trilógiája a város kultúrtörténetének a részévé vált. Felidézte: hosszú küzdelem után látható immár végleg együtt a három kép a debreceni Déri múzeumban.

Köszöntet mondott az MNB-nek, hogy az Értéktár-program keretében megvásárolta a kanadai Hamilton galériától a Krisztus Pilátus előtt című alkotást, a magyar kormánynak pedig azért, hogy a közelmúltban a Golgota is állami tulajdonba kerülhetett.

 

A Munkácsy-emlékérem előoldala, ezüst (Fotó: MNB)

Az előoldal központi motívumaként Munkácsy Mihály Krisztus Pilátus előtt című festményének érmére adaptált részlete jelenik meg, amely Jézus szenvedéstörténetét feldolgozó műveinek, a Krisztus-trilógiának első darabjaként 1881-ben készült el. Itt találhatóak még a pénzérmék kötelező alaki kellékei: a „MAGYARORSZÁG” felirat, a 10 000 illetve 2000 „FORINT” értékjelzés, a 2019-es verési évszám és a „BP.” verdejegy.

A Munkácsy-emlékérem tematikai oldala, ezüst (Fotó: MNB)

A tematikai oldal központi motívumát a festőművész 1896-os önarcképe ihlette, melyet kiegészítenek a felső negyedköriratként olvasható MUNKÁCSY felirat, valamint a művész születési és halálozási évét jelölő 1844 – 1900-as évszámok. A motívumba rejtve, a paletta részeként jelenik meg az emlékérmét tervező Kereszthury Gábor iparművész mesterjegye.

Kósa Lajos, országgyűlési képviselő örömét fejezte ki, hogy az európai és az egyetemes keresztény kultúra részét képező trilógia immár végérvényesen Debrecenben van, és annak egyik részletét az MNB jóvoltából érme formájában is megismerhetik az érdeklődők.

Angi János, a Déri múzeum igazgatója arra emlékeztetett, hogy 1930-ban, amikor megnyílt a múzeum, már látható volt a trilógia egyik darabja, az Ecce Homo azon a helyen, ahol ma is van; a ma már Munkácsy nevét viselő termet kifejezetten a kép elhelyezésére építették.
Az érmekibocsátó ceremónián Fodor Éva Irén művészettörténész mutatta be a Munkácsy-trilógiát.

(MTI)