Keresés az archívumban

35 éve épült a Budapesti Kongresszusi Központ 35 éve nyitotta meg kapuit a Budapesti Kongresszusi Központ, amellyel az akkori Magyarország a kongresszusi turizmus piacára kívánt betörni. A 2000 fős épület sokáig Budapest egyetlen, valóban vállalható konferencia-helyszíne volt.

Görgei-emléktáblát avattak a XII. kerületben A Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikán újraavattak egy eredetileg 1927-ben állított emléktáblát. Az épület helyén 1911-ig a Remetéhez címzett vendéglő állt, amely 1849-ben a budai Várat ostromló honvédsereg főhadiszállása volt.

Budapesti napló: Nemzetközi bűnbandát lepleztek le magyar detektívek 1895-ben A századforduló egyik legnagyobb szenzációjának számított a Papakoszta-klánként is ismert nemzetközi bűnbanda elfogása, amelynek tagjai Marseille-től Stockholmig fosztogatták a páncélszekrényeket, amíg a magyar nyomozóhatóságok fel nem derítették kilétüket. E sikerhez kapcsolódóan a Budapesti napló fókuszában ezen a héten a bűnös Budapest áll.

Fától az aranyig: öt évezred emlékei az óbudai Duna-parton Az Aquincumhoz közeli, Duna-parti részen végzett régészeti feltáráson találtak kora bronzkori és római sírokat, kelta ezüstérmét, arany fülbevalót és más különleges leleteket is.

40 év után átépül a KöKi A napokban jelent meg a sajtóban az a hír, hogy elkezdődhet a Kőbánya-Kispest vasútállomás korszerűsítése. Ha befejeződnek a munkák, egy új, korszerű vasútállomással gazdagodik Budapest.

175 éve született Jahn József, Budapest ismeretlen építésze Jahn József neve valószínűleg csak keveseknek cseng ismerősen. Pedig az általa tervezett épületekkel számos helyen lehet találkozni a pesti belvárosban. Klasszikus bérházai ma is meghatározzák fővárosunk képét. A kívülről többnyire egységes formát mutató házakat igazán belül tette izgalmassá: a körfolyosó helyett lépcsőházzal és reneszánsz hatást mutató loggiával, árkádos, épített könyöklős közlekedőcsarnokkal tervezte bérházait, így azok udvarai sokkal impozánsabb hatást keltenek.

Megújul a Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium épülete Megszépül kívül-belül a Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium épülete idén. Az átfogó felújítást több ütemben végzik el.

Tavasszal megnyílik a budai Várban az újjáépített Főőrség épülete, jövőre a Lovarda – Megmutatjuk a gyönyörű belső tereket A budai Várban eredeti szépségében újjáépített, lenyűgöző látványt nyújtó Lovardát és a hasonlóan pompázatos Főőrség épületét kívülről már többször láthatták olvasóink a cikkeinkben, most viszont megmutatjuk a belső tereket is a Várkapitányságtól kapott fotóknak köszönhetően. Az idén tavasszal megnyíló Főőrség és a jövő évtől látogatható Lovarda kívülről olyan, mint Hauszmann Alajos idejében, 120 évvel ezelőtt volt, ám a belső tereket a tervezett új funkciókhoz alakították.

Százötven éves a Nágel-ház: egy lakóépület a tudomány és a kultúra szolgálatában Hazai egyetemeink és múzeumaink történetének volt olyan időszaka, amikor az állam még nem tudta megteremteni az önálló épületben való elhelyezés anyagi hátterét, a tudomány azonban már olyan szinten állt, amely megkövetelte a helyigények azonnali kielégítését. Bérházakat kerestek, hogy azokban, ha időlegesen is, de megoldják a gondokat. Ilyen volt a Lónyay utca, Gönczy Pál utca sarkán ma is álló, 150 éve épült, úgynevezett Nágel-ház.

Az Iparművészeti Múzeumban jártunk – Különleges alkotások kerültek elő a felújítás alatt álló épületben Budapest egyik legkarakteresebb épülete, a magyar építészet kiemelkedő jelentőségű alkotása, az Iparművészeti Múzeum több mint két éve áll bezárva a látogatók előtt. A bezárás oka az a nagyszabású és igen szükséges felújítási munka, amelybe pénteken mi is betekintést nyerhettünk. Lapunkat ugyanis meghívták egy különleges épületbejárásra.

Tragikus látványt nyújtottak 75 évvel ezelőtt a szétlőtt Budapest épületei Az 1945-ös budapesti ostrom elképesztő károkat okozott a házakban, szinte nem maradt olyan épület, amelyet ne viselt volna meg a kegyetlen ostrom. A korabeli fotók megrendítő mementói a romos épületeknek.

A Hamzsabégi útról szóló cikkünket pontosította a NIF Zrt. A Hamzsabégi útról szóló cikkünkben közöltek pontosítását, korrigálását kérte a beruházó NIF Zrt. Tájékoztatásuk szerint nem lesz szélesebb a töltés. Csak az építkezés idejére lesz keskenyebb a park.

A Duna királynője volt, Európa koldusa lett az ostrom után Budapest Budapest ostroma 1945. február 13-án véget ért. A város romokban hevert, az infrastruktúra összeomlott. Az életben maradt lakók elkeseredett küzdelmet vívtak azért, hogy valamennyire újra lakható legyen a város.

Vonattal a Liszt Ferenc repülőtérre – Új vasútvonal épülhet A napokban elkészültek a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret a fővárossal, illetve a 100a (Budapest–Cegléd) vasúttal összekötő 22 kilométeres vasútvonal tervei. Az elképzeléssel a főváros és a kormány is egyetért, és ha megvalósul, akkor egy több évtizedes terv válik valóra.

Elindult a Budavári Palota rekonstrukciója: a Szent István-termet is magában foglaló épületrészt a pincétől a tetőig helyreállítják A Hauszmann Alajos-féle palotabővítés során elnyert formájában építik vissza az egykori Szent István-termet, és az azt magában foglaló ötszintes épületrész is teljesen újjászületik. Ottjártunkkor a tetőt már leszedték, a rekonstrukció 4,6 milliárd forintba kerül.

Aki eljutott a csillagokig – Lélekemelő szobrokat alkotott a 75 éve elhunyt Pásztor János Pásztor János, a XX. századi magyar szobrászat kiemelkedő alakja országszerte alkotó művész volt, szobrai számos településünkön megtalálhatók Hódmezővásárhelytől Balatonfüredig. Alkotásai Budapesten is kiemelkedő jelentőségűek, elég II. Rákóczi Ferenc Kossuth téren álló lovas szobrára és a budai Várban lévő Kazinczy-kútra gondolnunk. A 75 éve elhunyt Pásztor Jánosra emlékezünk.

Bejártuk a középkori királyi palota megújult részeit a budai Várban A Vármúzeum középkori palotájában található kiállításának Albrecht pincei része megújult és újra látogatható. A helyreállított kiállítóterekben feltárul a középkori palota története a ciszternától a kápolnáig.

Hatalmas vitát és indulatokat kelt a Hamzsabégi úti vasúti töltés szélesítése Az ország talán legfontosabb vasútvonala a Kelenföldi pályaudvart köti össze a Ferencvárosi pályaudvarral úgy, hogy egy hídon keresztezi a Dunát. A MÁV és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. e kétvágányú vonal bővítését tervezi, egy harmadik vágányt építenének a meglévő kettő mellé, és egy teljesen új hidat emelnének a Duna fölé. Ez viszont komoly félelmeket vált ki a Hamzsabégi út környékén élőkben.

Budapesti napló: Itt a farsang, áll a bál! Február! Karnevál, álarcok, estélyi ruhák, pompázatos fogadások! Hagyjuk el végre legalább egy időutazás erejéig a tél komorságát, és vessük bele magunkat 150 év báli forgatagába! És ha már maszkok és jelmezek, tekintsünk rá a színházakra is! És ha már színház, ne maradjon ki a mozi sem! Kedves Közönségünk, előadásunk azonnal kezdődik.

Épül a Makovecz-templom Pesterzsébeten Pesterzsébeten a Szabó-telepi református templom alapkövét 2018-ban rakták le a Mátyás király téren, az építkezés azóta a tervezett ütemben zajlik. A telekre eddig harminc kőrisfát ültettek.

Erzsébet, István, János, László, Margit: a modern fővárosi kórházak születése A közelmúltban jelentették be, hogy a kormány az Egészséges Budapest Program keretében felújíttatja a kórházi várótermeket, illetve a rendelőintézeteket. Cikkünkben annak jártunk utána, mikor és hol épültek a fővárosban a betegellátást szolgáló első modern közkórházak. Írásunkból az is kiderül, hogy a magyar építészek felkeresték a korszerű külföldi kórházakat, és tanulmányozták azok működését, mielőtt nekifogtak a tervezésnek.

Átadták az Országgyűlés új irodaházát a Kossuth téren Az Országgyűlés Hivatalának ma átadott új, Kossuth téri épülete Szabad György nevét viseli. A metróbejárat fölé épített irodaházban kilencezer négyzetméteren háromszáz ember dolgozhat. A külső megjelenésében historizáló, belül modern épület homlokzatát eredetileg 1928-ban tervezték.

Száz éve hunyt el Szinyei Merse Pál, a modern magyar festészet előfutára Szinyei Merse Pál neve összeforrt fő művével, a Majálissal, amelyet bár az 1870-es évek elején festett, két évtizedes meg nem értést követően, csak 1896-ban, a millenniumi kiállítás idején kapott ünnepelt elismerést. Alkotóját később a Képzőművészeti Főiskola rektorává választották. Szinyei Merse Pál a budapesti kávéházi élet meghatározó személyisége volt.

Tavasszal elkészül a Magyar Zene Háza különleges tetőszerkezete Elérte legmagasabb pontját a Magyar Zene Háza épületének tartószerkezete, a térszint alatti terekben pedig már előrehaladott állapotban vannak a kivitelezési munkák, a Városligetben épülő intézmény 2021 második felében nyitja meg kapuit a látogatók előtt.

Légies hotel külföldi és hazai turistáknak – 50 éves az Aero szálló Ötven évvel ezelőtt készült el az első, úgynevezett touringhotel Budapesten. A Ferihegyi repülőtérre vezető úthoz közel, a Kispest és Ferencváros határánál rekord gyorsasággal elkészült Aero szállóról már azért is érdemes szót ejteni, mert ugyan a rendszerváltozást követően nevet és tulajdonost váltott, de ma is működik. 1970-ben több okból is nagyra értékelték a hazai turisztikai szakemberek: igazi magyar találmányként tekintettek rá és a két évvel korábban épült vidéki társaira. Az idegenforgalom forradalmi vívmányától az olcsó, de mégis színvonalas vendéglátás biztosítását várták.

Harminc éve távolították el a vörös csillagot az Országház tetejéről Az Országház Budapest egyik jelképe. A 96 méter magas kupola tetején közel 40 évig égett az elnyomó szocialista rendszer jelképeként a vörös csillag, amelyet 30 éve szereltek le.

Szabó Dezső budapesti emlékezete 75 éve, 1945. január 13-án hunyt el Szabó Dezső, a két világháború közti Magyarország szellemi életét jelentősen meghatározó író, publicista. Az elsodort falu, Az egész látóhatár, az Életeim és számtalan regény, novella, pamflet szerzőjeként erőteljes hatást gyakorolt a közgondolkodásra és a magyar írói nyelv megújítására is. Az évforduló alkalmából jelen írásunkban mozgalmas életének azokat a budapesti helyszíneit mutatjuk be, ahol valamilyen formában emléket állítottak a személyének.

Az 5-ös metró első szakasza 10 éven belül kész lehet Az elmúlt hetekben ismét egyre több szó esik az ötödik metróvonalról. Ez a gyorsvasúti vonal annyiban térne el a korábbi budapesti metróktól, hogy a város északi és déli részén meglévő HÉV-vonalakat kötné össze egy, a város alatt húzódó alagútban.

Minden ház érdekes – Tízéves a Budapest100 A Budapest100 városi programsorozat tízéves, idén kortól és elhelyezkedéstől függetlenül csatlakozhatnak a házak a rendezvényhez. Célja, hogy felhívja a figyelmet a körülöttünk lévő épületekre, építészeti értékekre, valamint az ott élők történeteire. Közelebb hozza egymáshoz a városlakókat.

Budapesti napló – A kétarcú város: tízezrek éltek pincelakásokban a XIX. században Lakhatás. Az egyik legfontosabb kérdés Budapest életében ma is, és aki csak egy kicsit is ismeri a főváros történetét, az tudja: egyáltalán nem új keletű problémáról van szó. Eheti lapszemlénkben olyan cikkekből válogattunk, amelyek arról tanúskodnak, milyen lakáskörülmények között éltek a pesti polgárok 50, 100 vagy 150 éve, és milyen lépéseket tett a főváros a mindenkori mennyiségi és minőségi lakáshiány enyhítésére.

Göncz Árpád városközpontnak hívják január 31-től az Árpád híd metróállomást Az Árpád híd metróállomás neve szombattól Göncz Árpád városközpont lesz. A városrész nevének megváltoztatása korábban a XIII. kerületi önkormányzat kérése volt. A téren áll az egykori köztársasági elnök szobra is.

Átadták az ELTE Gazdálkodástudományi Intézetének új épület Átadták az ELTE Gazdálkodástudományi Intézet új, hat évre bérbe vett Rákóczi út 7. szám alatti épületét. A neogótikus stílusban épült egykori lakóház homlokzatát helyreállították, átalakították a belső tereket, tíz tantermet alakítottak ki.

Vajdahunyad várától a Tőzsdepalotáig – Budapest több híres épületét tervezte a 165 éve született Alpár Ignác Az általa tervezett épületekben működik ma a József nádor téri Pénzügyminisztérium és a Széchenyi téri Belügyminisztérium, de talán leghíresebb alkotásai a Szabadság téri Tőzsdepalota és a városligeti Vajdahunyad vára. Iskolaépületeit, lakóházait ma is ezrek használják naponta Budapesten. A 165 éve született Alpár Ignác épületei jelentősen meghatározzák Budapest arculatát.

Botlatókövet avattak Szerb Antal halálának 75. évfordulóján Szerb Antal halálának 75. évfordulója alkalmából botlatókövet avattak az író utolsó lakhelyénél, a II. kerület, Hűvösvölgyi út 81. szám alatt.

Ötven évvel ezelőtt döntöttek Gazdagrét beépítéséről – Római kori település helyén áll a lakótelep Gazdagrét beépítetlen vagy alig beépített gyümölcsös volt a Budaörsi út felett, közvetlenül a budapesti városhatár mellett. Kissé nyugatabbra, a Sasadi út mentén már az 1930-as évektől családi házas városrész jött létre, de a szomszédos többi terület jórészt üres maradt.

Elfeledett tárgyat találtak a Néprajzi Múzeumban A költözését előkészítő Néprajzi Múzeum mindennapi életébe enged betekintést egy kisfilm, amelyben egy izgalmas felfedezés történetével is találkozhatunk. Az elfeledett tárgyra véletlenül bukkantak a szakemberek.

Pest zöld szíve – Fotókiállítás a Múzeumkert kerítésen Az elmúlt idők kertjéről, hangulatáról, történetéről mesélnek a régi fotográfiák, amelyek a Nemzeti Múzeum évszázados kerítésén láthatók.

Száz éve viseli Blaha Lujza nevét Budapest emblematikus tere Budapest egyik legforgalmasabb csomópontja, amelyen naponta több százezer ember halad át. Metró és villamos találkozik itt, a Rákóczi út belvárosi sztrádaként határolja. Mindenki ismeri, de kevesen szeretik. Pedig él, lüktet, folyton változik, együtt a várossal. Ilyen a „mi Blahánk”, amely száz éve, 1920-ban kapta meg Blaha Lujza, „a nemzet csalogánya”, a Népszínház sztárja nevét.

Tizenöt milliárd forintot fordítanak parképítésre a Városligetben Újabb ötezer négyzetméterrel nő a zöldfelület a betonutak rovására a Városligetben, ahol 2019 végén 124 új ligethonos fát is elültettek. Folytatódik a park felújítása, tovább bővül majd a park zöldfelülete.

Budapesti napló – A kávéházak ellen tiltakoztak a pesti polgárok A kávéházak olyan vitathatatlanul hozzátartoznak Budapest kultúrtörténetéhez, hogy a fenti cím elolvasásakor joggal feltételezhetjük: csak valami abszurd viccről lehet szó. Pedig volt olyan év a város történelmében, amikor dühödt olvasói levelek sora érkezett a Pesti Hírlaphoz azt követően, hogy a kávéházak megnyitásáról hírt adott. Hogy mikor és miért történt ez, kiderül a heti lapszemlénkből.

Budapesti orvos is mentette a Titanic túlélőit – Sokáig hősként ünnepelték a Carpathián szolgáló magyart Mindenki hallott már a Titanic tragédiájáról, azonban csak nagyon kevesen tudják, hogy egy magyar orvos, bizonyos dr. Lengyel Árpád volt az egyik megmentője a Titanic 705 túlélőjének. A 108 évvel ezelőtti katasztrófa után a magyar orvost hősként ünnepelték. Ennek köszönhetően az 1900-as évek elején két magyar orvos nevét ismerte az egész világ, Semmelweis Ignácét és Lengyel Árpádét. Míg azonban Semmelweis Ignácról ma is mindenki tudja, ki volt, Lengyel Árpádról megfeledkeztünk, holott története nagyon is méltó a figyelmünkre.

Létrejön a Budapest Fejlesztési Központ A Budapest Fejlesztési Központ a kormányzati Budapest-politika szakmai műhelye lesz, amelynek feladata többek között a városépítésben való közreműködés, a budapesti közlekedéstervezési, várostervezési munka elvégzése és a fővárosi önkormányzattal való együttműködés lesz.

Veszélyben van-e Wekerletelep varázsa? – Sok lakó megsérti a műemlékvédelmi szabályokat Bár csak 70 évvel ezelőtt csatolták hivatalosan is Budapesthez, ma a főváros egyik leghangulatosabb kertvárosának számít a száz éve épült Wekerletelep. Mindenki azonnal beleszeret, aki egyszer arra téved. De mitől ennyire szerethető, és mit lehet tenni azért, hogy a varázsa meg is maradjon?

A művészeti anatómiától a mozaikokig – 120 éve született Barcsay Jenő festőművész Barcsay Jenő magyar festő, grafikus, művészpedagógus 120 éve született. Munkássága a XX. századi magyar képzőművészet értékes darabja. A Művészeti anatómia című könyvét több világnyelven, számos alkalommal kiadták. Budapesten két, mozaikban megfogalmazott alkotása mutatja, hogy kisebb méretű festményeinek képalkotási elveit a monumentális felületeken is ugyanúgy tudta érvényesíteni.

Újragondolt állomás – Ötven éve kezdődött a Déli pályaudvar átépítése A Déli pályaudvar sajnos ma egyáltalán nem úgy néz ki, ahogy azt tervezésekor elképzelték. Pedig 50 évvel ezelőtt, amikor a munkagépek elindultak, a tervrajzokon egy elegáns, XX. századi pályaudvarként álmodták újra az akkor már 110 éves állomást. Igaz, egyesek szerint már akkor is felesleges volt a beruházás.

Egykor Budapest gyomrának hívták – Emlékezés Ferencváros gyáriparára Ferencvárost egykor Budapest élelmiszeripari központjaként tartották számon, ahol a mai irodaházak és lakóparkok helyén gyárak, gőzmalom és vágóhíd sorakozott egymás mellett. Az elmúlt 150 év alatt többször is megváltozott a IX. kerület arculata.

A 750 éve elhunyt Szent Margit emlékei Budapesten – Életét Istennek ajánlotta fel IV. Béla az ország megmeneküléséért Nevét viseli sziget, híd, utca, kórház, iskola, templom, szobrokon és üvegfestményeken láthatjuk alakját. A 27 évesen elhunyt Árpád-házi királylány, Szent Margit halálának 750. évfordulóján felkerestük a róla szóló emlékeket a fővárosban.

Elkészült az új óvoda Pesthidegkúton A II. kerületi Kadarka és a Szabadság utca sarkán új, száz férőhelyes óvoda épült, amely modern, tágas és otthonos környezetet teremt a gyermekek számára.