A tervek szerint megújul az állomásépület és a gyalogos-felüljáró, a perontetők, és az utasok közlekedését megkönnyítendő új liftek és mozgólépcsők épülnek. Annyit már lehet tudni, hogy az új állomás rozsdamentes fém- és üvegszerkezetű, akadálymentes épület lesz, és elkészül egy, a vasút felett áthúzódó 120-140 méter hosszú új gyalogos-felüljáró is.

Az állomás peronjait úgy alakítják át, hogy azokat a korszerű vonatok padlószintjére emelik, és alkalmassá teszik az állomást arra is, hogy a nemsokára forgalomba álló emeletes vonatokat fogadni tudják. Kőbánya-Kispest vagy ahogy a közbeszéd hívja, a KöKi elég sok átalakuláson ment át az elmúlt évtizedekben. 

Az 1944-es légifelvételen nem is látszik az állomás (Fotó: Fortepan) 

A vonal, amelyen elhelyezkedik, a Pest–Szolnok vasút az ország második vasútvonala, 1847. szeptember 1-jén nyílt meg. Ekkor Kőbánya és Kispest is még önálló települések voltak, ám ennek ellenére itt nem létesült akkor állomás, csak egy őrház épült. 1873-tól tartozik Kőbánya Budapesthez, míg Kispest csak 1950-ben lett a főváros része.

A vasúti megálló 1965-ben (Fotó: Fortepan)

A vasúti őrházat a megálló csak a XX. században váltotta fel, 1907. május 1-jén létesült itt vasúti megállóhely, Kőbánya-Vasgyár utca néven. A mai nevét, a Kőbánya-Kispest nevet 1929-ben kapta, ekkor, az év május 12-én jelent meg az az intézkedés, amely a névváltoztatást elrendelte. A régi vasútállomás a Vaspálya utcáról nyílt. 

Az egykori állomásépület a vasút felől (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A vasútállomás, illetve a vasúti megálló teljes átépítését a metró tette szükségessé, mert a tervezett észak-déli metró déli végpontját az eredetileg tervezett Határ út helyett Kőbánya-Kispestnél jelölték ki. (Eredetileg ez, a kőbánya-kispesti elágazás egy szárnyvonala lett volna csak a metrónak, amelyet a Határ úttól vezettek volna tovább.) 

Az egykori állomásépület a Vaspálya utca felől (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A metrót 1980. március 30-án helyezték üzembe, addigra kész volt már Kőbánya-Kispesten az akkor futurisztikusnak számító állomás, amely közvetlen átszállást tudott biztosítani a MÁV-, a metró- és a BKV-járatok között. 

Az egykori állomásépület a Vaspálya utca felől (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

Az Ybl-díjas Köváry György – a Déli pályaudvar tervezője – által megálmodott, és 1978–1980 között megépült felüljáró jóval több volt egy sima vasúti felüljárónál, ugyanis ez egyben az állomásépület szerepét is átvette, felváltotta a Vaspálya utcára néző (máig meglévő) régi állomásépületet.

A magasba, a fedett és különleges hatszögű ablakokkal áttört falú épületbe lépcsőkön és mozgólépcsőkön lehetett feljutni, itt kaptak helyet a MÁV jegypénztárai, sőt még egy ABC-áruház (azaz élelmiszerbolt) is. Erről a felüljáróról nemcsak a vasúti peronokra lehetett lejutni, hanem a metróhoz, valamint a buszállomáshoz is. Ez volt Budapest első „modern” elővárosi pályaudvara is. Mai szakszóval egy intermodális csomópont volt. 

Az állomás napjainkban (Fotó: Wikipédia) 

Nemcsak az állomásépület változott akkor, hanem kibővítették a vágányhálózatot, az addigi három sínpár mellé még öt épült, valójában vasúti megállóból ekkor lett igazi vasútállomás. Ide került a Lajosmizse és Cegléd felől érkező vonatok végállomása, azzal a céllal, hogy a Nyugati pályaudvart tehermentesítsék. Az új állomásról így írt a Magyar Ifjúság című lap 1980. július 11-i száma: 

„A tervezők – eltérően az eddigi gyakorlattól – a kőbánya–kispesti metróvégállomást úgy tervezték, hogy annak folyosórendszere, mozgólépcsői benyúljanak a MÁV-állomás peronjai közé. A Szolnok, Lajosmizse, Kecskemét felől érkező és itt leszálló utasok rövid séta után elérhetik a metró acélkék szerelvényeit és mintegy 15 perces utazás után a Deák teret. A metróvégállomás a Kőbánya és Kispest határán összefutó közlekedési vonalak találkozásában kialakult tömegközlekedési igényeket teljesen kielégíti. 
Az épületkomplexum a kispesti oldalra tervezett és funkcionáló kilenc autóbuszjárat végállomása is. Ezenkívül még két járat érinti a végállomást A „felüljáró-épület” kereskedelmi létesítményei egy 1150 négyzetméter területű ABC-áruház, a Grill-bár és az Utasellátó. A kereskedelmi egységekhez az árut a földszinti átvevőtéren keresztül lifttel továbbítják a felső szintre.”

Ugyanekkor készült el a vasútvonalak felett az állomás közelében a Sibrik Miklós úti felüljáró is. Az 1990-es évekre a felüljáró, és egyben MÁV-állomás műszakilag nagyon leromlott, egyes részeit 2006-ban az itt 2011-ben megnyílt bevásárlóközpont építésekor el is bontották. A mostani átépítés a 40 éves állomásépület helyett egy korszerűbb, akadálymentes állomást hoz, ami vélhetően jelentősen megkönnyíti majd az utazók életét.

Nyitókép: A Kőbánya-Kispest állomás az 1980-as átadása utáni állapotban (Fotó: Wikipédia)