Keresés az archívumban

Leeső tantuszok: kilencven éve lehet az utcán telefonálni Budapesten Annak ellenére, hogy a telefonszolgáltatás Budapesten már 1879-ben elindult, az utcai telefonfülkék felállítására egészen 1928-ig kellett várni.

Költözhet a Nagy Imre-emlékmű A Nagy Imre-emlékmű a Jászai Mari térre kerülhet, a helyére pedig visszaállítják a Nemzeti Vértanúk Emlékművét.

Száz éve szentelték fel a pesti piarista kápolnát Száz esztendővel ezelőtt, az I. világháború végóráiban fontos katolikus egyházi – de kulturálisan és közéletileg is jelentős – esemény zajlott Budapesten: Várady Lipót Árpád kalocsai érsek felszentelte a piaristák új budapesti épületének kápolnáját.

Nekifutnak az Orczy tér felújításának A fejlesztés első ütemeként idén ősztől jövő tavaszig a BKV Zrt. kivitelezésében megújul a villamospálya a Népszínház utca Dobozi utcai csomópontjától a Fiumei úton az Orczy téri csomópontig, valamint akadálymentesítik a Magdolna utcai és az Orczy téri villamos megállóhelyeket.

Új óvoda épül Pesthidegkúton A tervezett Kadarka utcai óvoda hasznos alapterülete több mint ezer négyzetméter lesz.

Karácsonyozás és fapuska: élet a lipótmezei tébolydában 150 éve A 2007-ben bezárt OPNI jelenkori sorsát sokan ismerik, de kevesen tudják, milyen is volt az élet az éppen 150 éve, 1868. december 6-án megnyílt tébolydában. Mi most bemutatjuk.

Európa legjobb szabadidős épülete az állatkerti Biodóm Európa díjat nyert a Liget Budapest Projekt fejlesztésében megszülető Pannon Park Biodóm.

A világ legjobb középületének választották az új Néprajzit A világ legjobb középülete díjat is elnyerte a Liget Budapest Projekt keretében épülő új Néprajzi Múzeum épülete.

Misézőhelyet építenek a Normafánál A XII. kerületi, Anna-réti szakrális hely történetén nyomot hagytak a XX. század viharai. Az új pályázat kiírói várják az ötleteket a tervezett szabadtéri misézőhely és emlékhely kialakítására.

Lövölde, kupleráj, kórház és forradalom: ez a Széna tér története Hamarosan átépítik a Széna teret. Ennek kapcsán egy kicsit körbejártuk a budai Vár alatti tér kalandos történetét.

Európa legjobb középülete díját nyerte el a Néprajzi Múzeum új épülete A világ legjobbjai közé került a Liget Budapest Projekt fejlesztése.

Előbújt a budavári Lovarda! A Vár Csikós udvarán zajló építkezés új szakaszba lépett: az épület külső homlokzata gyakorlatilag elkészült.

Felújítják a Bethesda Kórház homlokzatát Az ország legnagyobb hírű gyermekkórházát, a Bethesda Gyermekkórházat a rendszerválást követően kapta vissza a református egyház. A nyolcvanas évekre súlyosan leromlott állapotú épületek rendbetétele közel 25 éve zajlik. Jelenleg a főépület homlokzatát renoválják.

Bokrétaünnepet tartottak az Eiffel Műhelyháznál Az Opera kőbányai intézménye 2019-ben belakhatóvá és játszhatóvá válik.

Lovasszobrot kapott Árpád Óbudán Felavatták Árpád fejedelem lovasszobrát az óbudai Árpád Gimnázium előtt.

A gróf úr eperfája Szerényen álldogál a kerítés mellett a Belváros egyik leghangulatosabb oázisában, a Károlyi-kertben egy ősöreg eperfa. Évtizedek, rendszerek, nemzedékek jönnek és mennek körülötte, ő meg csak termi és termi a ragacsos, részegítő fehér bogyókat. Budapest nevezetes fái közül most ennek a matuzsálemnek eredtünk nyomába.

Lehet ötletelni a városmajori színpadról A XII. kerület önkormányzata építészeti ötletpályázatot írt ki a Városmajori Szabadtéri Színpad fejlesztése érdekében.

Kezdődik a Széna tér rendezése A Széna tér teljes területét rendezik, megszüntetik a buszpályaudvart is.

Ötvenöt éves Budapest első gyalogos-aluljárója 1963-ban, 55 éve nyílt meg az első budapesti aluljáró az Astoriánál. Az aluljáróval elsősorban a gyalogosközlekedést akarták biztonságosabbá tenni, de már gondoltak a metróra is.

Óbudán avatják fel Árpád fejedelem első önálló, budapesti lovas szobrát Új, önálló lovas szobrot kap Árpád fejedelem Óbudán. A bronzszobrot a felvidéki Galántán öntötték ki, és november 30-án állítják fel a Katyini mártírok parkjában. Ez első önálló Árpád-szobor a fővárosban.

Száz éve törölték el a hídvámokat Budapesten Most száz éve, az I. világháború utáni zűrzavaros időkben olyan intézkedést hoztak Magyarországon, amelyet már több évtizede vártak a lakosok. Itt nem a politikai változásokra gondolunk, hanem a budapesti hídvám eltörlésére.

Száztíz éves az Antik Gyűjtemény a Szépművészeti Múzeumban Kulturális programsorozattal és tudományos konferenciával ünnepli az Antik Gyűjtemény megalapításának 110 éves évfordulóját a nemrég újranyitott Szépművészeti Múzeum.

Kúria-épület: törölték a Politikatörténeti Intézet ingatlanhasználati jogát A Kúria elrendelte a Politikatörténeti Intézet Kossuth téri ingatlanhasználati jogának törlését.

A platántól a pálmáig: séta az Állat- és Növénykertben Az Állatkertbe invitáljuk olvasóinkat Budapest nevezetes fáiról szóló sorozatunk újabb részében. Az Állatkertbe, amelynek hivatalos neve: Fővárosi Állat- és Növénykert.

Új park született a Libegőnél Megújult a Libegő végállomásának környéke. Az 1970 óta közlekedő Libegő felső, János-hegyi végállomásánál új parkot alakítottak ki.

Átadták Budapest Építészeti Nívódíját Kőbányai és óbudai épületet díjaztak.

Felújítják a kőbánya-kispesti vasútállomást Igényes, modern új állomást akarnak varázsolni belőle.

Ilyenek voltak a régi idők a városligeti jégpályán 1926-ra készült el – Európában másodikként – a gépi hűtésű városligeti műjégpályája: felidézzük a Liget Budapest blogjával a nyitás utáni első évtizedek hangulatát és emlékezetes eseményeit.

Megnyílt a pestszentlőrinci Tomory Lajos Múzeum új főépülete A fővárosi védettségű Herrich-Kiss villa a XVIII. kerület egyik legidősebb épülete.

Budapest hírnevét növeli a magyar kiállítás Bonnban A festőfejedelmek szerepét és jelentőségét mutatja be a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria kiállítása Bonnban.

„Fővárostok nevét Budapestre kellene változtatni” – Tudta, ki Budapest keresztapja? „Fővárostok nevét Budapestre kellene változtatni, melly kevés év, sőt hónap mulva olly megszokottan ’s könnyen hangzanék mint Bukarest, ’s igy két város egyesülne, melly most nem legjobb szemmel nézi egymást.” Nem csak a Lánchidat, az Akadémiát, az Óbudai Hajógyárat, a pesti terek fásítását, a lóversenyt, a budapesti malomipart köszönheti Budapest Széchenyi Istvánnak, hanem magát a főváros nevét is.

„Anyag, Erő, Szorgalom” – 200 évvel ezelőtt született Gerenday Antal, az első magyar márványműgyár alapítója Gerenday Antal vasakarattal, jó üzleti érzékkel szervezte meg hazánk első síremlékművészettel foglalkozó márványműgyárát. A Gerenday-cég számos síremléke áll még ma is a Fiumei Úti Nemzeti Sírkertben: ők készítették például Vörösmarty Mihály, Jókai Mórné Laborfalvi Róza, Mészöly Géza festőművész, Lendvay Márton színész és még sok kiváló, hazánk felemelkedésén fáradozó család síremlékét. Unokája szavait idézve, Gerenday Antal „kora jellegzetes embere volt – és ez a kor volt Jókai kora is. Alakja és élete annak hőseire emlékeztet.”

Teljesen újjászületett a Rumbach utcai zsinagóga homlokzata Sok évtizedes hányattatás és több éve tartó felújítás után végre újra eredeti, gyönyörű arcát mutatja a város egyik legkülönlegesebb épülete.

Így szólt a zene a régi Városligetben A zene meghatározó szerepet játszott a a Városliget életében. Nem csupán a virágkorként emlegetett évtizedekben, hanem az 1867-es kiegyezést követő évektől egészen a II. világháborúig. A Magyar Zene Házával újra beköltözhet a zene világa a Ligetbe.

Ezermilliárd forint juthat Budapestnek Mintegy ezermilliárd forintot jelent Budapestnek a főváros és a kormány között született szombati megállapodás Tarlós István szerint.

Létrejön a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa A főváros napján, Budapest egyesítésének 145. évfordulója alkalmából új együttműködés született a főváros és a kormány között: létrejön a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa is.

Így születtek meg a zebrák Budapesten Kilencven éve megpróbálták megfegyelmezni az összevissza kószáló budapesti gyalogosokat. Sőt, még az úttestre is jeleket festettek.

Sisi-szobrot állítottak Erzsébetvárosban Erzsébetváros névadójának, Erzsébet királynénak – közismertebb nevén Sisinek – felavatták egész alakos bronzszobrát a Madách téren. R. Törley Mária szobrászművész alkotása eltér a korabeli ábrázolásoktól.

A kétezer éves kérdés: mi legyen az amfiteátrummal? A római korban is hatalmasnak számító aquincumi katonai amfiteátrum a korábbi évszázadok során is sokféle funkciónak tett eleget; XX. századi újrafelfedezése és feltárása óta pedig máig sokakat foglalkoztat a sorsa. Kalandozzon velünk az amfiteátrum kétezer éves történetében!

Petri Bernhard angolkertje: így született meg az Orczy-kert elődje A „szabadon hagyott természet” ideája mentén tervezte meg Petri Bernhard tájképi (angol)kertjét a Külső-Józsefvárosban, a későbbi Orczy-kertet is magában foglaló területen. A patakkal, tóval, barlangokkal, üvegházzal kiépített park nyomaiban sem maradt fenn, ám a leírásokból pontosan tájékozódhatunk a 225 éve megkezdett munkákról.

Felavatták az I. világháború magyar hőseinek emlékművét A Fiumei úti sírkertben kaptak új emlékművet az első világháború hősei.

A tabáni rác örökségre emlékeznek A tabáni szerb ortodox székesegyházra emlékezik a BTM új kiállítása.

Alagúttal köthetik össze a Délit és a Nyugatit Hatalmas közlekedési fejlesztésekről döntött a kormány: felújíthatják a pályaudvarokat, életre kelthetik a vasutak menti rozsdaövezeteket és lecserélnék az összes HÉV-szerelvényt, megújítva a HÉV vonalait is.

Tudta, hogy a Parlament volt az első magyar távfűtött épület? A Belvárost tenné kéménymentessé az a beruházás, amelynek keretében távhővezetéket vezetnek át az Erzsébet hídon. A mostani tervek szerint a jelenleg szigetszerű távhőkörzeteket egységes rendszerbe kötnék, és 2021-ig több tízezer belvárosi lakás csatlakozna a távhőhálózatra.

Regnum Marianum-emlékhely épül a Városligetben Történelmi emlékhely épül a Regnum Marianum-templom helyén, amely a tervek szerint 2021-ben, a templom építésének kilencvenedik, lerombolásának hetvenedik évfordulójára készül el.

Fordulat a Radetzky-laktanya ügyében Békés, megegyezéses úton rendeződhet a jogvita a Bem téri műemlék épület ügyében.

Néptelenné lett a Népliget Budapest nevezetes fáiról szóló sorozatunkban ezúttal a Népliget érdekességeiről szólunk. A Népliget ligetnek liget, csakhogy éppen a nép hiányzik belőle: elhagyott, elhanyagolt vidék a nyüzsgő város morajlásával körülvéve.

Lugasok, szökőkutak, teraszok: ilyen lett volna a Pálmakert a Gellért-hegyen A Gellért-hegy századfordulós fejlesztése és kiépítése során Hein János, Schikedanz Albert és Herczog Fülöp Ferenc egy pálmakertet tervezett a hegy déli lejtőjére. Az üvegépületekkel és sétatérrel körülvett palota ötlete végül papíron maradt.