Keresés az archívumban
Görgei Artúr főhadiszállásai Budán
2020. március 3. 9:00
A közelmúltban emléktáblát avattak Görgei Artúr egykori főhadiszállásának helyszínén, ahol jelenleg a Városmajori Szív- és Érsebészeti Klinika található. Ez volt Görgei első főhadiszállása a három közül Buda 1849-es ostroma idején. A szabadságharc történetének talán az egyik legfontosabb epizódja volt a május 4. és 21. közötti ostrom, amely alatt a magyar hadsereg fővezérének mindhárom irányítóközpontja a jelenlegi XII. kerület területén helyezkedett el.
Tavasszal megnyílik a budai Várban az újjáépített Főőrség épülete, jövőre a Lovarda – Megmutatjuk a gyönyörű belső tereket
2020. február 17. 9:00
A budai Várban eredeti szépségében újjáépített, lenyűgöző látványt nyújtó Lovardát és a hasonlóan pompázatos Főőrség épületét kívülről már többször láthatták olvasóink a cikkeinkben, most viszont megmutatjuk a belső tereket is a Várkapitányságtól kapott fotóknak köszönhetően. Az idén tavasszal megnyíló Főőrség és a jövő évtől látogatható Lovarda kívülről olyan, mint Hauszmann Alajos idejében, 120 évvel ezelőtt volt, ám a belső tereket a tervezett új funkciókhoz alakították.
Bejártuk a középkori királyi palota megújult részeit a budai Várban
2020. február 9. 13:00
A Vármúzeum középkori palotájában található kiállításának Albrecht pincei része megújult és újra látogatható. A helyreállított kiállítóterekben feltárul a középkori palota története a ciszternától a kápolnáig.
Hatalmas vitát és indulatokat kelt a Hamzsabégi úti vasúti töltés szélesítése
2020. február 8. 12:00
Az ország talán legfontosabb vasútvonala a Kelenföldi pályaudvart köti össze a Ferencvárosi pályaudvarral úgy, hogy egy hídon keresztezi a Dunát. A MÁV és a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. e kétvágányú vonal bővítését tervezi, egy harmadik vágányt építenének a meglévő kettő mellé, és egy teljesen új hidat emelnének a Duna fölé. Ez viszont komoly félelmeket vált ki a Hamzsabégi út környékén élőkben.
Szabó Dezső budapesti emlékezete
2020. február 2. 14:00
75 éve, 1945. január 13-án hunyt el Szabó Dezső, a két világháború közti Magyarország szellemi életét jelentősen meghatározó író, publicista. Az elsodort falu, Az egész látóhatár, az Életeim és számtalan regény, novella, pamflet szerzőjeként erőteljes hatást gyakorolt a közgondolkodásra és a magyar írói nyelv megújítására is. Az évforduló alkalmából jelen írásunkban mozgalmas életének azokat a budapesti helyszíneit mutatjuk be, ahol valamilyen formában emléket állítottak a személyének.
Ötven évvel ezelőtt döntöttek Gazdagrét beépítéséről – Római kori település helyén áll a lakótelep
2020. január 27. 8:00
Gazdagrét beépítetlen vagy alig beépített gyümölcsös volt a Budaörsi út felett, közvetlenül a budapesti városhatár mellett. Kissé nyugatabbra, a Sasadi út mentén már az 1930-as évektől családi házas városrész jött létre, de a szomszédos többi terület jórészt üres maradt.
Az első budapesti síugró sáncot 1919-ben avatták fel a „magyar Grönlandon”
2019. december 31. 11:00
A síugrás nem tartozik a leghíresebb magyar sportok közé. Kevesen tudják, hogy a Normafán már 1909-ben megtartották az első magyarországi síugróversenyt. Érdekesség, hogy az első síugró sánc csak tíz évvel később, 1919-ben létesült, ugyancsak a Normafán. Az 1920–1930-as években nagyon nagy érdeklődés övezte a sportot. A világháború ezt a lendületet megtörte ugyan, de a sportág túlélte a viharos időket. Az egykor méltán híres síugrás az 1990-es években szűnt meg végleg Budapesten.
Anonymustól a Kőkedvesig – Legendás szobrokat alkotott a 75 évvel ezelőtt elhunyt Ligeti Miklós
2019. december 25. 9:00
Ligeti Miklós a XX. század első felének egyik legkiemelkedőbb tehetségű magyar szobrásza volt. A 75 évvel ezelőtt elhunyt művész munkássága egyesíti a szobrászat több évszázadra visszanyúló klasszikus hagyományait a XX. század hajnalán kedvelt művészeti irányzatokkal, így az impresszionizmussal, a szimbolizmussal és a szecesszióval. Ligeti fő műve az Anonymus-emlékmű, a Városligetben található alkotás, amely a magyar főváros egyik legkedveltebb szobra.
Egy eltűnt világ szobrai – Hangulatos köztéri alkotások díszítették egykor a Döbrentei teret
2019. december 12. 10:00
A Döbrentei tér az Erzsébet híd budai lejárójával most a város egyik közlekedési csomópontja. A Döbrentei Gáborról elnevezett közterület pontos elhelyezkedését a keresztül-kasul futó, kanyargó felüljárók között nehéz ma pontosan meghatározni. A területen 1945 előtt egy egészen más hangulatú park terült el, amelyet szobrok is díszítettek.
A tatár juhar lett a 2020-as év fája
2019. december 8. 8:00
A tatár juhart (Acer tataricum) választották a 2020-as év fájának az Országos Erdészeti Egyesület által meghirdetett internetes szavazáson.
Nagy név, nagy lomb (I. rész)
2019. november 21. 10:00
A fa túléli az embert. Valószínűleg ez a banális igazság az alapja annak, hogy kialakult az emlékfák ültetésének gyakorlata – és nem is gondolnánk, milyen régi és szerteágazó gyakorlat ez! A budapesti fák nyomában most az emlékfákat próbáltuk sorba szedni.
Aki Buda látképét meghatározta – Száz éve hunyt el Schulek Frigyes, a műemlékvédő építész
2019. november 18. 9:00
Száz évvel ezelőtt, 1919-ben számos nagy alakját vesztette el a magyar tudományos, irodalmi és művészeti élet. Csak hogy néhányat említsünk: Ady Endre, Eötvös Loránd, Csontváry Kosztka Tivadar, Szemere Miklós, Hopp Ferenc. És 100 éve, 1919. szeptember 5-én hunyt el Schulek Frigyes egyetemi tanár is, az eklektikus építészet és a műemlékvédelem jelentős képviselője, mérnök és restaurátor. Nevéhez olyan emblematikus, Budapest városképét meghatározó épületek kötődnek, mint a Mátyás-templom, a Halászbástya és a János-hegyi Erzsébet-kilátó.
Budapest fényképésze – Negyven éven át fotózta a fővárost a 175 éve született Klösz György
2019. november 16. 10:00
A vállalkozó kedvű, tehetséges fotográfus, Klösz György elévülhetetlen érdemeket szerzett a XIX. századi főváros megörökítésében, házainak, utcáinak, tereinek dokumentálásában. Nélküle jóval kevésbé láthatnánk, milyen is volt Budapest a városegyesítés korától az I. világháborúig terjedő időszakban. Negyven éven át fotózta a várost.
Az utolsó omnibusz
2019. november 8. 9:00
Kilencven éve szűnt meg az omnibuszközlekedés Budapesten. Az egykori omnibuszokra ma már nem sok minden emlékeztet, de valamikor a főváros meghatározó járművei voltak.
Kilátópont nyílik a Belvárosi Plébániatemplom tornyaiban év végén
2019. október 25. 8:00
Várhatóan karácsonyra készül el a lifttel elérhető kilátópont a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom tornyaiban. Egyedülálló körpanoráma nyílik majd a városra.
Állomásból múzeum – a Kelenföldi pályaudvar története
2019. október 14. 11:00
A napokban érkezett az örvendetes hír, hogy megmenekül a Kelenföldi pályaudvar épülete. A MÁV által véglegesen kiürített épület a Közlekedési Múzeumhoz kerül, és egy „kis” közlekedési múzeum lesz benne.
Titkos óvóhelyek a Hegyvidék gyomrában – Hamarosan látogatható lesz az egyik legnagyobb budai magánbunker
2019. október 10. 11:00
Budapesten a II. világháború alatt több mint háromezer óvóhely állt a lakosok rendelkezésére, ma azonban ezekből csak egy nagyon kis töredékük tekinthető meg. A budai Hegyvidéken az egyik ilyen kicsi óvóhely a Denevér úton található, és a napokban derült ki, hogy az Edvi Illés utcából nyíló egykori jóval nagyobb magánóvóhely is hamarosan megtekinthető lesz.
100 éves a Csillaghegyi strandfürdő
2019. szeptember 15. 10:00
Budapest egyik legrégebbi strandfürdője, a Csillaghegyi Árpád Forrásfürdő a centenáriumát ünnepli. A területet már a rómaiak is használták, az ősfás parkkal körülölelt, népszerű strand az 1920-as évektől működik.
Kis park épül a bódék helyén a Mechwart ligetnél
2019. szeptember 1. 14:00
A korábban elbontott bódék helyén hamarosan padokkal és növényekkel övezett pihenő fogadja az arra járókat a II. kerületi Keleti Károly utca és a Margit körút találkozásánál.
Az író kertje – Jókai a Svábhegyen
2019. augusztus 16. 10:00
Folytatva svábhegyi kalandozásunkat a különleges fák nyomában, most a Költő utcai Jókai-kertben jártunk. A Duna–Ipoly Nemzeti Park központjaként működő természetvédelmi terület egy igazi alkotó ember szívből és szenvedélyből végzett munkájának az eredménye.
Kalandozások a svábhegyi fák nyomában
2019. augusztus 8. 9:00
Szeretik a fákat? A nagy, idős, különleges vagy híres példányokat? Akkor irány a Svábhegy: a fákat szerető embernek valóságos paradicsom ez. Van olyan matuzsálemi korú fa, amelyik még a hegy természetes erdőtársulásaiból maradhatott meg, és sok olyan is, amelyet egy-egy villatulajdonos – vagy éppen maga Jókai Mór – ültetett valamikor a XIX. században.
Ismét a legjobbak között a magyar főváros
2019. július 16. 9:00
Az európai városok közötti turisztikai versenyben Budapest a legjobbak között teljesített az elmúlt évben a vendégforgalmi adatok alapján. A különleges természeti adottságok mellett a művészettel és történelemmel kapcsolatos látnivalók, programok is növelik a „Budapest-élményt” az ide látogatók számára.
135 éve tervezte Ybl Miklós a városligeti Gloriettet
2019. június 30. 11:00
Ma úgy tekintünk a Hősök terére, mint egyfajta nemzeti panteonra, köszönhetően a Millenniumi emlékműnek. Ugyanakkor történelmi nagyjainkat megelőzően a tér közepén egy artézi kút volt, amelyre a magyar neoreneszánsz építészet mesterének, Ybl Miklósnak a munkája, a Gloriett épült.
Titkok a föld alatt – A Várhegy gyomrában jártunk
2019. június 1. 14:00
Az elsők között látogattunk el a május elején megnyílt Vár-barlangba, hogy a kétórás túra során bejárjuk a világon egyedülálló természeti értéknek számító barlangrendszer jelentős részét. A Várnegyed utcái alatt sétálva lépésről lépésre bontakozott ki előttünk egy különleges föld alatti világ, feltárva több százezer éves titkait.
A kalandok, a csalódások és a gyönyörűség városa – Budapest a magyar irodalomban
2019. május 11. 13:04
Budapest az irodalmi művek hőseinek éppúgy otthont ad, mint a hús-vér embereknek. A kitalált szereplőknek éppúgy meghatározza életét a város, mint a miénket. Írásunkban a Budapesten játszódó XIX–XX. századi magyar novellákból, balladákból és elbeszélő költeményekből mazsolázunk.
Anyák napi séta: a legszebb anya-gyermek szobrok Budapesten
2019. május 5. 8:34
Anyák napi sétára hívjuk olvasóinkat Budapest tereire, parkjaiba, hiszen fővárosunk szobrai közt számos akad, amelyeket az édesanyák tiszteletére emeltek. Az anyák napját megelőző, esős szombati napon kerestünk fel ezek közül a szobrok közül néhányat, biztatjuk olvasóinkat, hogy követve példánkat, ha tehetik, egyet-egyet ezek közül látogassanak meg az ünnepen.
Molnár-C. Pál budapesti kötődései – Egy Ménesi úti villában élt a 125 éve született festőművész
2019. május 3. 9:29
Molnár-C. Pál festő–grafikus 1894. április 28-án született. Rendkívül sokszínű életpályája során olajfestményeket, grafikákat, fametszeteket, freskókat készített, irodalmi műveket illusztrált, és plakátot tervezett. Európai hírű művész, akinek munkásságát többek között az 1937-es párizsi világkiállításon Festészeti Aranyéremmel, az 1938-as varsói nemzetközi fametszet-kiállításon Aranyéremmel ismerték el, illetve XII. Pius pápa aranykereszttel tüntette ki.
A XX. század meghatározó festő-grafikusa volt Herman Lipót
2019. április 25. 9:52
135 éve született Herman Lipót festőművész, grafikus, karikaturista, aki közel hét évtizeden át a magyar művészeti élet egyik meghatározó szervezőjeként fejtett ki közösségépítő tevékenységet. Életműve több mint négyezer festményt és húszezer grafikát ölel fel. Könyv- és újságillusztrációinak számbavétele az elkövetkező évek művészettörténészi kutatásának a feladata.
Kálvária, Pest, feltámadás
2019. április 20. 21:00
A régi korok polgárai húsvétkor körmenetekkel idézték fel Jézus szenvedésének és feltámadásának a csodáját. Pesten ma már csak a Kálvária tér neve utal rá, hogy területén egykor zarándokok jártak – és az Epreskertben az az ódon barokk építmény, amely a történelem sok viharát átvészelve ma is hirdeti a régi város lakosainak buzgalmát.
Kilátó épül a Belvárosi Főplébánia-templomban
2019. április 8. 9:00
Európa egyik legszebb panorámájában gyönyörködhetnek majd a látogatók, ha elkészül a lifttel elérhető kilátópont a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomban.
50 éve nézhetünk színesben televíziót
2019. április 7. 8:50
50 éve lehet rendszeresen színes, magyar nyelvű TV-adást nézni Magyarországon. A szolgáltatás sokáig csak Budapesten volt elérhető, kezdetben 150 tévékészüléken.
Meglepő, hányféle szobra van Szent István királynak Budapesten
2019. március 26. 9:15
Nemrég járta be a budapesti sajtót a hír, hogy szobrot állítanak István királynak a XIII. kerületben, a róla elnevezett parkban. Felmerül a kérdés, hogy hány szobor ábrázolja őt a fővárosban? Ennek jártunk utána.
Bükkfa és áhítat: faóriások nyomában a budai hegyekben
2019. február 22. 7:34
Nincs méltóságteljesebb erdő, mint a sima, szürke törzsekkel a gótikus katedrálisokat megidéző bükkfaerdő. Budapest nevezetes fáinak nyomában járva ezúttal egy budai bükkóriást fedezünk fel, méghozzá egy szent helyen.
A tavasz első hírnökei Budapesten
2019. február 15. 0:08
Várják már a tavaszt? Mi egyre jobban, így hát utánajártuk, hol fedezhető már föl a városban: jön, jön, jön! Tartsanak velünk!
Pillantás Pest-Budára 200 évvel ezelőtt
2019. február 8. 10:29
Honlapunkon és Facebook-oldalunkon is Petrich András Pest-Budát ábrázoló rajzát (illetve az abból készült színezett rézmetszetről készült digitalizált fényképet) láthatják nyitóképként. Éppen kétszáz éves. Az évforduló és a kép kötelez: ezúttal ennek eredtünk nyomába.
Összhangban a természetjárás és az erdőgazdálkodás - 50 éves a Pilisi Parkerdő
2019. február 7. 17:38
Az évfordulót turisztikai és természetvédelmi fejlesztéssel ünneplik: új kilátókat építenek, pihenőhelyeket felújítanak és erdei fitneszparkot is létesítenek.
Így alakultak ki Budapest kikötői
2019. február 4. 11:22
A pestbuda.hu-n is megírtuk, hogy kikötőfejlesztési program indul a Dunán. Ismerje most meg velünk ennek kapcsán a Duna-parton épült kikötők történetét.
Hűlt helyek nyomában: tabáni emlékek között
2019. február 2. 8:11
A Budapest Történeti Múzeum a tabáni szerb templomról rendezett kiállításán jártunk. Nemcsak egy eltűnt épület, hanem egy egész alámerült Atlantisz nyomára bukkantunk.
Így űzték a téli sportokat a régi Budán
2019. január 26. 11:52
A minap a hó eltakarításának régi fortélyaival foglalkoztunk. Folytassuk most a tél örömeivel, a korabeli téli sportok világának felidézésével! Megtudhatjuk azt is, ki volt 1924-ben Magyarország síbajnoka.
Tényleg Nagy-Magyarországot formázza a budai fenyőcsoport?
2019. január 17. 9:30
Van a hűvösvölgyi villamos- és buszvégállomás feletti hegyoldalban egy örökzöld feketefenyőkből álló erdőfolt. Sokan azt mondják, Nagy-Magyarországot formázza. Fákról szóló sorozatunk újabb részében a rejtély nyomába eredtünk.
Járja be Budapest zöld területeit a Zöld Füzettel!
2019. január 15. 9:24
A Városi Zöld Füzet a főváros zöld területeire kalauzol, bemutatja a felfedezni való érdekességeket és rejtélyeket.
Két szép nyárfa a Városmajorban
2019. január 11. 9:40
„Ha nem volnék, te sem volnál, / én sem volnék, ha nem volnál. / Vagyunk ketten két szép nyárfa, / s búvunk egymás árnyékába.” – szól Kányádi Sándor híres Két nyárfa versének utolsó versszaka. Fákról szóló sorozatunkban mi is két nyárfaóriás nyomába eredünk, ezúttal a Városmajorban.
Fürdőélet a nagy háborúban
2018. december 31. 15:45
Hogyan alakult a boldog békeidők idillikus és izgalmas fürdőélete az I. világháborúban? Ez a témája a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum legújabb kiállításának.
Interaktív tanösvényt adtak át a Hármashatár-hegyen
2018. december 17. 16:12
A Hármashatár-hegy Óbuda felőli oldalán 1918-ban alakítottak ki sétautat, amit Guckler Károly fővárosi erdőmesterről neveztek el. A 100. évforduló alkalmából a Pilisi Parkerdő Zrt. interaktív tanösvényt és új kilátópontokat épített.
Petri Bernhard angolkertje: így született meg az Orczy-kert elődje
2018. november 15. 8:08
A „szabadon hagyott természet” ideája mentén tervezte meg Petri Bernhard tájképi (angol)kertjét a Külső-Józsefvárosban, a későbbi Orczy-kertet is magában foglaló területen. A patakkal, tóval, barlangokkal, üvegházzal kiépített park nyomaiban sem maradt fenn, ám a leírásokból pontosan tájékozódhatunk a 225 éve megkezdett munkákról.
Lugasok, szökőkutak, teraszok: ilyen lett volna a Pálmakert a Gellért-hegyen
2018. november 9. 9:51
A Gellért-hegy századfordulós fejlesztése és kiépítése során Hein János, Schikedanz Albert és Herczog Fülöp Ferenc egy pálmakertet tervezett a hegy déli lejtőjére. Az üvegépületekkel és sétatérrel körülvett palota ötlete végül papíron maradt.
Véget érhet a Rác fürdő kálváriája
2018. november 5. 10:03
Nyolc évvel a nagy felújítás után talán végre megnyílhat a Gellért-hegy aljában fekvő Rác fürdő: most bemutatjuk a fürdő hosszú, kalandos történetét.
Átadták a továbbfejlesztett csillaghegyi strandfürdőt
2018. október 31. 18:40
Több mint 7800 négyzetméter területű fedett, 12 új medencének helyet adó fürdőépülettel bővült a III. kerületi strand.
Dupla évforduló: a Kelenhegyi Műteremház és tervezője
2018. október 31. 8:28
Az európai művészeti lexikonok is jegyzik a Mányoki út, Kelenhegyi út kereszteződésénél található Gellért-hegyi műteremházat. Az 1903-ban emelt, késő szecessziós épület számos képzőművészünknek adott otthont a XX. század óta, itt élt Czóbel Béla vagy Rippl-Rónai is. A tervező, Kosztolányi-Kann Gyula 150 éve született.
Új kivilágítást kapott a Sziklatemplom keresztje
2018. október 11. 8:16
A magyar nemzet hányatott sorsának és időszakának szimbóluma is lehet a Gellért-hegy déli oldala.
Ahol az anyák megmentője született – A Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban jártunk
Május első vasárnapján az édesanyákat ünnepeljük, akiknek életünket köszönhetjük, és akik mindig feltétel nélkül szeretnek bennünket. Anyának lenni azonban nem könnyű, de Semmelweis Ignác felfedezése előtt még nehezebb volt, hiszen sokan haltak bele a szülést követő gyermekágyi lázba. A professzort saját korában nem értékelték kellően, azóta azonban világhírűvé vált, budai szülőházában pedig múzeumot rendeztek be. Az intézmény több, mint egy egyszerű emlékház, hiszen az orvoslás történetét is bemutatja, méghozzá igen szemléletesen.
Egy ma is eleven ősi hagyomány – A bokrétaünnep története
Az építkezés mindig is hosszadalmas, hónapokon, de olykor éveken át húzódó folyamat volt. A lakóházak és a középületek esetében is nagy mérföldkőnek számít, ha a falak elérik a legmagasabb pontjukat, ezért ekkor bokrétaünnepet szokás tartani. De vajon mit fejeznek ki ezzel az építők, honnan ered ez a régi hagyomány? Az alábbi írásunkban ennek jártunk utána.
Ilyen volt régen a 125 éves Közlekedési Múzeum
A Közlekedési Múzeum 1899. május 1-én, 125 éve nyitotta meg kapuit. Az eredeti formájában 1944-ig fennálló intézmény egészen más volt, mint amit ma egy műszaki-közlekedési múzeumtól elvárunk, de akkor modernnek, sőt úttörőnek számított, hiszen Európában akkoriban kevés hasonló létesítmény volt.