Keresés az archívumban

Budapesti napló: Hogyan védekezett a főváros a spanyolnátha ellen? 1920-ban – mintha nem lett volna elég baja enélkül is a város lakosságának – Budapesten egyre több áldozatot követelt a spanyolnáthajárvány. Vajon milyen intézkedéseket hozott az akkori városvezetés a betegség terjedésének megfékezésére? E heti lapszemlénkben ennek is utánajártunk.

Kiírták a pályázatot a HÉV-ek meghosszabbításának és felújításának megtervezésére Kiírták a tervezői pályázatot a szentendrei, a ráckevei és a csepeli HÉV felújítására, bizonyos vonalak meghosszabbítására, összekapcsolására, föld alá vezetésére. Ma csak Budapest környezetében működnek HÉV-ek, holott valamikor az egész országot behálózták a helyiérdekű vasutak.

Széchenyi Ödön Párizsból hozta a gőzsikló ötletét – 150 éve avatták fel a Budavári Siklót Európában a párizsi felvonó után ez volt a második ilyen szerkezet. A Budavári Siklót 1870. március 2-án avatták fel, nagy sikert aratott. „A rajta való járás igen kellemes, éppen semmit sem ráz, a le vagy felmenetel egy perc műve" – írták róla a lapok.

Nem bontották le, mégsem ismerünk majd rá a Baross utca 40. alatti házra A Palotanegyed egyik legrégebbi, Hild József tervezte házának kálváriája régóta húzódik, az egyszer már leállított építkezés azonban időközben újrakezdődött.

Budapesti napló – Ha Magyarország nem volna, meg kellene teremteni „Kisváros a nagyváros kellős közepén; zárt világ, konzervált műemléknegyed […] Valóban, nem útikönyvturisták, nem édesszájúak, vagy művelt stílussznobok számára való. […] Aki itt meg nem érzi a hely lelkét: a tragikomikumot és a szüntelen konok megújulást, az jobb, ha beéri a Halászbástya nyújtotta panorámával” – írja Száraz György a Budapest-dekameronban. Ezen a héten a Budapesti napló fókuszában a nemzeti megmaradás és államiságunk egyik legfontosabb szimbóluma áll: a budai Vár.

Aki eljutott a csillagokig – Lélekemelő szobrokat alkotott a 75 éve elhunyt Pásztor János Pásztor János, a XX. századi magyar szobrászat kiemelkedő alakja országszerte alkotó művész volt, szobrai számos településünkön megtalálhatók Hódmezővásárhelytől Balatonfüredig. Alkotásai Budapesten is kiemelkedő jelentőségűek, elég II. Rákóczi Ferenc Kossuth téren álló lovas szobrára és a budai Várban lévő Kazinczy-kútra gondolnunk. A 75 éve elhunyt Pásztor Jánosra emlékezünk.

Bejártuk a középkori királyi palota megújult részeit a budai Várban A Vármúzeum középkori palotájában található kiállításának Albrecht pincei része megújult és újra látogatható. A helyreállított kiállítóterekben feltárul a középkori palota története a ciszternától a kápolnáig.

Budapesti napló: Itt a farsang, áll a bál! Február! Karnevál, álarcok, estélyi ruhák, pompázatos fogadások! Hagyjuk el végre legalább egy időutazás erejéig a tél komorságát, és vessük bele magunkat 150 év báli forgatagába! És ha már maszkok és jelmezek, tekintsünk rá a színházakra is! És ha már színház, ne maradjon ki a mozi sem! Kedves Közönségünk, előadásunk azonnal kezdődik.

Száz éve hunyt el Szinyei Merse Pál, a modern magyar festészet előfutára Szinyei Merse Pál neve összeforrt fő művével, a Majálissal, amelyet bár az 1870-es évek elején festett, két évtizedes meg nem értést követően, csak 1896-ban, a millenniumi kiállítás idején kapott ünnepelt elismerést. Alkotóját később a Képzőművészeti Főiskola rektorává választották. Szinyei Merse Pál a budapesti kávéházi élet meghatározó személyisége volt.

Harminc éve távolították el a vörös csillagot az Országház tetejéről Az Országház Budapest egyik jelképe. A 96 méter magas kupola tetején közel 40 évig égett az elnyomó szocialista rendszer jelképeként a vörös csillag, amelyet 30 éve szereltek le.

Budapesti napló – A kétarcú város: tízezrek éltek pincelakásokban a XIX. században Lakhatás. Az egyik legfontosabb kérdés Budapest életében ma is, és aki csak egy kicsit is ismeri a főváros történetét, az tudja: egyáltalán nem új keletű problémáról van szó. Eheti lapszemlénkben olyan cikkekből válogattunk, amelyek arról tanúskodnak, milyen lakáskörülmények között éltek a pesti polgárok 50, 100 vagy 150 éve, és milyen lépéseket tett a főváros a mindenkori mennyiségi és minőségi lakáshiány enyhítésére.

Lesz-e még toronyzene a Mátyás-templom tornyán? – Egy budai hagyomány nyomában Először a torony nyugat felé eső erkélyén, azután Pest felé, a Halászbástya felőli erkélyen is előadták egykor a Mátyás-templom tornyából a toronyzenét jeles alkalmakkor. Többnyire régi magyar egyházi énekek, de olykor a Himnusz és a Szózat is elhangzottak a templom tornyának erkélyéről az 1896-os millenniumot követő évtizedekben.

Budapesti napló – A kávéházak ellen tiltakoztak a pesti polgárok A kávéházak olyan vitathatatlanul hozzátartoznak Budapest kultúrtörténetéhez, hogy a fenti cím elolvasásakor joggal feltételezhetjük: csak valami abszurd viccről lehet szó. Pedig volt olyan év a város történelmében, amikor dühödt olvasói levelek sora érkezett a Pesti Hírlaphoz azt követően, hogy a kávéházak megnyitásáról hírt adott. Hogy mikor és miért történt ez, kiderül a heti lapszemlénkből.

A művészeti anatómiától a mozaikokig – 120 éve született Barcsay Jenő festőművész Barcsay Jenő magyar festő, grafikus, művészpedagógus 120 éve született. Munkássága a XX. századi magyar képzőművészet értékes darabja. A Művészeti anatómia című könyvét több világnyelven, számos alkalommal kiadták. Budapesten két, mozaikban megfogalmazott alkotása mutatja, hogy kisebb méretű festményeinek képalkotási elveit a monumentális felületeken is ugyanúgy tudta érvényesíteni.

Egykor Budapest gyomrának hívták – Emlékezés Ferencváros gyáriparára Ferencvárost egykor Budapest élelmiszeripari központjaként tartották számon, ahol a mai irodaházak és lakóparkok helyén gyárak, gőzmalom és vágóhíd sorakozott egymás mellett. Az elmúlt 150 év alatt többször is megváltozott a IX. kerület arculata.

Toronyzene harsogott egykor a régi pesti Városháza tornyáról – Kik voltak a turnerek? A régi pesti Városháza fontos szerepet játszott a város életében, tornya viszonyítási pont volt: a polgárok innen értesültek nemcsak a pontos időről, hanem arról is, hol és mennyiért kapható jó bor a városban.

45 éve zuhant le a Malév Berlinből hazafelé tartó repülőgépe Ferihegyen Pár napja írtunk itt a PestBuda oldalán az első magyar repülőgépről és az első magyar pilótáról. 45 éve sokkal szomorúbb napja volt a magyar repülésnek, ugyanis egy Malév-gép leszállás közben lezuhant Ferihegyen.

Budapesti napló – Háborút és békét, ínséget és luxust is hozott a fővárosnak a január Mennyit változik Budapest huszonöt év alatt? És hogyan alakult át az elmúlt 150 évben? Formabontó lapszemlénkben különböző korokba kalauzoljuk az Olvasót, amelyeket csak huszonöt év választ el egymástól. A korabeli lapok írásaiból szemezgetünk, hogy megtudjuk: milyen fejlesztések voltak napirenden, hogyan éltek a főváros lakói, és milyen kisebb-nagyobb ügyek foglalkoztatták a pesti polgárokat az év ugyanezen időszakában. Időutazásunk 1870-ben indul, állomásai az 1895-ös, 1920-as, 1945-ös, 1970-es és 1995-ös év. Nem csak 25 év: világok választják el ezeket a dátumokat egymástól. Szubjektív válogatásunk nem törekszik teljes körű elemzésre: Budapest történetének egy újabb, izgalmas keresztmetszetét kívánjuk bemutatni, nagy ívű tervekből, napi hírekből, pletykákból összekeveredő pillanatképek sorozatát. Egy olyan napló lapjait, amelyet a város polgárai közösen írtak és írnak ma is. Ezért arra bátorítjuk az Olvasót, keresse a párhuzamokat a mai Budapesttel, és ahol mi abbahagyjuk, folytassa ott ő a történetet, érkezzen meg a jelenbe, sőt gondolatban utazzon tovább, és képzelje el, mennyit fog változni a város a következő 25 évben. És főleg: milyen irányba?

Kezd előbújni az állványzat mögül az Irgalmasrendi Kórház új tömbje a Margit hídnál Bár az épületen még bőven van mit csinálni, a Frankel Leó út felőli részén már szépen látható az új homlokzat. Helyzetkép a helyszínről.

Nagy-Budapest létrehozásakor 24 Kossuth Lajos utca lett a fővárosban A mai Budapest nem természetes folyamat eredményeként létrejött város. Mesterséges egység, amelyet hatalmi szóval hoztak létre. A legutóbbi ilyen „felülről” jött döntés 70 éve volt, amikor a főváros mostani határai kialakultak, azaz a környező településeket Budapesthez csatolták.

Trianon 100: a magyar fájdalom és remény emlékművei az egykori Budapesten A trianoni békediktátum 100. évfordulójára való megemlékezések feltehetően végigkísérik az egész esztendőt. Ezért annak jártunk utána, hogy Budapest közterületein milyen formában jelent meg az 1920-as tragikus döntésre való emlékezés. Az 1945 után berendezkedő hatalom ugyan átírta a nemzeti emlékezetet, és ennek részeként leromboltatta a történelmi Magyarországra és az országvesztésre utaló szobrokat, de régi képeken és újságokból fel tudjuk idézni, hogyan gyászolt Budapest.

Az első budapesti síugró sáncot 1919-ben avatták fel a „magyar Grönlandon” A síugrás nem tartozik a leghíresebb magyar sportok közé. Kevesen tudják, hogy a Normafán már 1909-ben megtartották az első magyarországi síugróversenyt. Érdekesség, hogy az első síugró sánc csak tíz évvel később, 1919-ben létesült, ugyancsak a Normafán. Az 1920–1930-as években nagyon nagy érdeklődés övezte a sportot. A világháború ezt a lendületet megtörte ugyan, de a sportág túlélte a viharos időket. Az egykor méltán híres síugrás az 1990-es években szűnt meg végleg Budapesten.

A híd, amely életet vitt a lezárt Duna-ágba Csepel 1950-ig nem volt része Budapestnek, sőt 1924-ig egy gát zárta le a Duna-ágat, azaz csak szárazföldi úton, kerülővel lehetett elérni Budapestet, ami az itt élő termelőket hátrányosan érintette. Másrészt a lezárt Soroksári-Duna-ág mocsaras vize egészségtelen volt. Ezen segített az 1924. december 20-án átadott Gubacsi híd.

Az Andrássy út elfeledett építésze – 175 éve született Petschacher Gusztáv A historizmus építészetének egyik jelentős képviselője volt. Neoreneszánsz stílusú épületeivel és palotáival meghatározta nemcsak a XIX. század végére kiépülő Andrássy út, hanem saját bérházstílust teremtve a kiegyezést követő, prosperáló időszakban rohamosan fejlődő, pesti belváros képét is.

Anonymustól a Kőkedvesig – Legendás szobrokat alkotott a 75 évvel ezelőtt elhunyt Ligeti Miklós Ligeti Miklós a XX. század első felének egyik legkiemelkedőbb tehetségű magyar szobrásza volt. A 75 évvel ezelőtt elhunyt művész munkássága egyesíti a szobrászat több évszázadra visszanyúló klasszikus hagyományait a XX. század hajnalán kedvelt művészeti irányzatokkal, így az impresszionizmussal, a szimbolizmussal és a szecesszióval. Ligeti fő műve az Anonymus-­emlékmű, a Városligetben található alkotás, amely a magyar főváros egyik legkedveltebb szobra.

Újra látogatható az Albrecht pince a középkori királyi palotában A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum középkori palota-kiállításának nyugati szárnyra eső, Albrecht pincei része megújult és hosszú idő után újra megnyílt a látogatók előtt.

Aki a fővárosi tűzoltóságot megszervezte – 180 éve született Széchenyi Ödön, a magyar grófból lett török pasa A tűz és a víz volt az élete. Tengerész akart lenni, a hajózás érdekelte. A tervei alapján készült Hableány nevű kis gőzösön elsőként jutott el hajóval Párizsba, regattaversenyeket szervezett a Dunán, hajókapitányi vizsgát tett, majd a tűz lett az élete, pontosabban annak megfékezése. Megszervezte nemcsak a magyar főváros tűzoltóságát, hanem Isztambulét is. Munkája elismeréseként pedig megkapta a szultántól a pasa címet.

Egy kalandos életű etnológus – 125 éve hunyt el Xántus János, a Fővárosi Állatkert alapítója Xántus János fordulatos életútja regénybe kívánkozik. Részt vett a szabadságharcban, majd Amerikába hajózott, ahol a kezdeti nehézségek után elismert térképész és természettudós, néprajzkutató és felfedező lett. Az ismeretlen vidékek megismerése hajtotta egész életében, bejárta Amerikát és a Távol-Keletet, tudományos igénnyel gyűjtött és kutatott. Hazatérve megalapította a Fővárosi Állatkertet, amelynek első állandó igazgatója is lett. Megteremtette a magyar néprajzi muzeológiát és a Néprajzi Tár őreként, majd igazgatójaként eltökélten küzdött egy önálló etnográfiai múzeum létrehozásáért.

Húsz éve égett le a Budapest Sportcsarnok Az eredetileg Budapest Nagy Sportcsarnoknak – a köznyelvben csak „BS”-nek – nevezett létesítmény az átadása pillanatában Magyarország legnagyobb fedett sportcsarnoka volt. Rangos sporteseményeknek, világ- és Európa-bajnokságoknak, nemzetközi versenyeknek adott otthont. Emellett kulturális rendezvények és számos koncert helyszíne volt. A magyar popszakmában fokmérő volt a „BS”-ben fellépni. Az egész fővárost, ha nem az egész országot megrázta, amikor az 1999. december 15-én hajnalban fellobbant tűz megpecsételte a sorsát.

Egy kevésbé sikeres Ikarus története A kis, 405-ös Ikarusok 25 éve kezdtek el utasokat szállítani a fővárosban, de sajnos nem öregbítették a patinás márka hírnevét. Amikor megjelentek, olyannak tűntek, mintha a normál buszok összementek volna a mosásban.

II. Rákóczi Ferenc emlékezete Budapesten A magyar Országgyűlés egyhangú szavazással, 2018. novemberében a 2019-es évet II. Rákóczi Ferenc-emlékévvé nyilvánította, II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemmé történő megválasztásának 315. évfordulója alkalmából. Az emlékév végéhez közeledve betekintést nyújtunk a vezérlőfejedelem életébe, és ismertetjük budapesti emlékezetét, valamint szobrászati ábrázolásait.

A Fácán vendéglő igaz története – A Gestapo, majd a hírszerzés is birtokba vette a zugligeti üdülőtelepet Budapesten számos híres étterem és fogadó működött az elmúlt századokban, de mind közül a zugligeti Fácán vendéglőt tartották az egyik legkellemesebbnek. Krúdy Gyula a Nagy kópé című regényében a város legszebb mulatóhelyének nevezte, de már az 1800-as évek elején is számos előkelőség járt ide mulatni. Megfordult itt Kossuth, Petőfi, Toldy Ferenc, Barabás Miklós, Bajza József és sok más híresség.

Felavatták Mőcsényi Mihály szobrát Újbudán Felavatták Mőcsényi Mihály szobrát a XI. kerületi Szent István Egyetem szoborparkjában, a Budai Arborétumban. A Feneketlen-tó körüli parkot is tervező újbudai tudós, kertészmérnök, egyetemi tanár, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozója idén lett volna százéves.

Átadták a díjnyertes Vizafogó óvodát a XIII. kerületben A lakótelepi környezetben lévő Vizafogó óvoda rekonstrukciójával az alkotók nemrég elnyerték a Média Építészeti Díjat a médiazsűritől és a közönségtől is. Az óvoda újratervezése a pedagógia és az építészet kreatív és inspiráló összekapcsolásának példája.

Megvalósult a több mint százéves álom: a népköztársaság Népstadionjától az új Puskás Arénáig A 2019. november 15-én ünnepélyes keretek között átadott Puskás Aréna nemcsak egyedi méreteivel és technikai újdonságaival emelkedik ki a magyar sportlétesítmények közül, hanem azzal is, hogy a tervező, Skardelli György építészcsapata egy olyan stadiont alkotott, amely számos elemében őrzi a régi Népstadion értékeit. Igaz, funkciójában a Népstadion teljesebb volt, de az új Aréna teljesen megfelel a legkorszerűbb sportépítészeti elvárásoknak.

Átadták az egykori Regnum Marianum székházat Átadták az egykori Regnum Marianum székházának felújított épületét a VII. kerületi Damjanich utcában. Az épületben katolikus kulturális központ fog működni konferenciatermekkel, 80 férőhelyes szállással, emellett kápolna és irodák is helyet kapnak benne. A központnak fontos szerepe lesz az Eucharisztikus Világkongresszus helyszíneként is.

3+1 templom a főváros múltjából Nemrég számoltunk be arról, hogy visszakapta a Petőfi téri ortodox templom a II. világháborúban elveszített déli toronysisakját. Sajnos emellett további épített egyházi értéktől is megfosztotta Budapestet és az országot a világégés, illetve az utána kiépülő kommunista diktatúra. Cikkünkben összeszedtünk 3+1 olyan templomot a fővárosból, amely már a múlté.

Vén szivarok: séta a Szent István parkban Friss levegő, elegancia és egy kis romantika: ezek voltak a kulcsszavak az 1920-as évek végén az újlipótvárosi Szent István park tervezésekor. Az eredmény pedig ma is önmagáért beszél, hisz valóban egy igazán modern, átlátható, jól használható zöld terület jött itt létre, ahol már generációk sora nőhetett fel. A budapesti fák nyomában ezúttal ide vezetett az utunk.

Hatvan éve dőlt el az Erzsébet híd sorsa A világ legnagyobb lánchídja, a magyar ipar büszkesége, a fantasztikus Erzsébet híd 1945. január 18-án a Dunába roskadt. Ahogy a többi páratlan Duna-hidunk is. Arról, hogy ne e világcsoda épüljön újjá, hanem egy autópályahíd legyen a helyén, 60 évvel ezelőtt, 1959. október 15-én döntöttek. A főváros háború utáni életében vélhetően ez volt a legmeghatározóbb döntés, amely állandósította a város közepén az átmenő forgalmat, és megpecsételte az egész belváros sorsát.

Minden út hozzá vezetett – A Magyarok Nagyasszonya-szobor jelezte egykor a nulla kilométerkövet A II. világháborúban tűnt el a Clark Ádám térről, a nullás kilométerkövet jelképező talapzatról a Magyarok Nagyasszonya-szobor. Hogy megsérült, megsemmisült vagy valaki magával vitte az 1932-ben készült alkotást, a mai napig nem tudjuk. Az időközben külföldre távozott művész testvére huszonhárom évvel a háború után újságfelhívásban eltűnt szoborként kerestette a márványból készült Madonnát.

Az Erzsébet lánchíd építője Több budapesti híd emléktábláján is szerepel, szerepelt a neve, de tevékenysége rejtve maradt a nagyközönség előtt. Czekelius Aurél 175 éve született.

Ötvenöt milliárd forintot fordítanak a Hungexpo-épületekre A Hungexpón 2021-ig nettó 55 milliárd forintból felújítják és korszerűsítik a meglévő pavilonokat, két új kiállítási csarnokot, új fogadóépületet és egy kongresszusi központot is építenek.

Már a tetőt ácsolják a titkos föld alatti trezorjáról elhíresült budavári házon Számítva az esősebb őszi napok közeledtére, megkezdődött a budai Várban az Úri utca 72. szám alatti épület tetőfedése. A MNB egyik alapítványa 2015-ben vásárolta meg az ingatlant, amelyet a tervek szerint a késő barokk állapotának megfelelően rekonstruálnak, a tetőzetét pedig teljes egészében lecserélik.

Az egész katolikus világ Budapestre figyelt az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus idején A 2016. január 24. és 31. között tartott 51. Eucharisztikus Világkongresszuson, a Fülöp-szigeteki Cebuban jelentette be Ferenc pápa, hogy a következő, 2020. évi kongresszus helyszíne a magyar főváros, Budapest lesz. Fontos megemlíteni, hogy hazánk egyszer már otthonául szolgált ennek a rendezvénynek 1938-ban. Így hát elevenítsük fel az 1938-as kongresszus eseményeit, hiszen gyorsan közeleg a 2020-as!

Hatvan éve állt forgalomba Budapest elfeledett igáslova Budapest tömegközlekedése nehéz helyzetben volt az 1950-es évek végén, egyszerűen nem volt elég busz. A probléma orvoslására többféle járművet is kipróbáltak, az egyikről, az Ikarus 66-ról már volt szó a PestBuda oldalain, most egy másik típust mutatunk be, az Ikarus 620-ast.

Egy tér örök változói – A Kossuth Lajos tér szobrai A Kossuth Lajos tér a magyar nemzet főtere. Jól tudta ezt a mindenkori hatalom, így ennek megfelelően alakult a tér arculata is, amelyet leginkább a szobrok határoznak meg. De mégis, milyen alkotások álltak itt, illetve milyenek állnak napjainkban? Erről szól összeállításunk.

A nagy pesti árvíz után nyílt meg a szegény gyermekek kórháza A mai Puskin utcában 180 évvel ezelőtt nyílt meg a Pesti Szegénygyermek Kórház. Létrehozását több százan segítették adományaikkal, emberbaráti szeretetből, a főnemesektől a koronaőrökön át a pesti iparosokig.

Felújítják Budapest utolsó vízimalmát Újjászületik a XV. kerületi Liwa-malom, amely a főváros utolsó vízimalmaként működött 1952-ig. A rekonstruált műemlék épület és a malomkert a tervek szerint kulturális és turisztikai központ lesz.