Budapest

85 éve leplezték le Hadik András lovas szobrát a budai Várban A Csikós-szobrot is készítő ifjabb Vastagh György szobrászművész alkotását 1937-ben leplezték le az Úri utca és Szentháromság utca találkozásánál lévő kis téren az ország akkori vezetőinek jelenlétében. A Habsburg Birodalom egykori hadvezérének, Hadik Andrásnak és a 3. huszárezrednek emléket állító szoborhoz az ötvenes évek óta egy furcsa szokás is kötődik a ballagó műegyetemisták körében.

Méltó a főúri környezethez: 145 éve készült el az Ádám-palota és gyönyörű falfestményei A Nemzeti Múzeum szomszédságában, egy főúri palotának is beillő épületben 145 évvel ezelőtt, 1877 áprilisában már az utolsó simításokat végezték. Persze több ház is volt Budapesten, amely ezekben a napokban készült el, s az épület helyiségei már a lakók beköltözésére vártak, az Ádám-palota díszítésén azonban nem más dolgozott, mint a számos freskójáról ismert és híres Lotz Károly. A részleteit tekintve is gyönyörű, Múzeumkertre néző épület azóta is büszkén hirdeti az egykori alkotók tehetségét.

Méhek a tetőn – Megújul a Postatakarékpénztár belső csarnoka A Szabadság tér szomszédságában a századfordulón felépült Postatakarékpénztárban már hónapok óta felújítási munkák folynak. Lechner Ödön fő művén kívül a mester három másik alkotása is helyreállítás alatt van: az Iparművészeti Múzeum, a Városliget melletti Sipeki Balás-villa és az Andrássy úti Drechsler-palota. Míg utóbbiak kívülről is látható, nagyobb volumenű változáson mennek keresztül, a Postatakarékpénztárnak a belső pénztárcsarnoka kapja vissza eredeti kupoláját. Egykoron ezt is a homlokzathoz hasonló fantáziadús ornamentika jellemezte, azonban a használat igényei szerint az idők során átalakították, de a történelem viharai sem kímélték.

A forradalom és a szerelem kertje – Múzeumkerti kalauz másként A Belváros egyik leghangulatosabb szabadtéri helyszíne a Múzeumkert, amely pár éve ismét teljes pompájában tündököl: szobrait, emléktábláit fürkészve, vagy a múzeum lépcsőjén, a padok egyikén megpihenve eszünkbe juthat, milyen gazdag múltja van ennek a különleges történelmi helyszínnek. E rendkívüli gazdagságot mutatja be egy hiánypótló kiadvány, a Múzeumkerti kalauz, mely címéhez méltóan végigkalauzol bennünket a kerten, felidézve a múltbéli eseményeket, számos meglepetést tartogatva az olvasónak.

Hatvan évvel ezelőtt is válaszút előtt állt Budapest – A főváros közlekedése az 1960-as években Budapest közlekedése 60 évvel ezelőtt is válaszút előtt állt. A szakemberek olyan kérdésekre keresték a választ, hogy mennyire kell fejleszteni az addigra elavult tömegközlekedési hálózatot, hogyan kell a várost felkészíteni a várható autóforgalomra. E döntések meghozatalát tanulmányok is segítették. Egy 60 éve megjelent munka alapján mutatjuk be Budapest akkori közlekedési dilemmáit.

Újabb négy zöld buszvárót alakítottak ki a Belvárosban Tovább bővült a növényekkel beültetett, illetve befuttatott buszvárók száma a Belvárosban. A Hild téren, a Szervita téren, a Podmaniczky téren és a Jászai Mari téren átadták a zöld várakozóhelyeket, így immár nyolc zöld buszváró van a Belvárosban.

Egy világhírű magyar márka – Száznegyven éves a Törley Pezsgőgyár A Törley pezsgő a mai napig az egyik leghíresebb magyar termék, az ünneplések szinte kötelező eleme hazánkban, és számos külföldi országban is jelen van a márka. Mint annyi minden, e gyár gyökerei is a XIX. század második felére, a dualizmus időszakára nyúlnak vissza: Törley József 1882-ben, tehát éppen száznegyven évvel ezelőtt alapította meg a budafoki üzemét. Nemcsak az ott készített ital képvisel azonban igen magas színvonalat, hanem a család budapesti épületei is.

Lipótvárosban működött az egyik első magyar gépgyár Pest egyik első gépgyára gyakorlatilag a József Hengermalom melléküzemágaként működött, majd gazdasági okok miatt lett önálló gyár, amely így a magyar ipar egyik első gépgyárává tudott válni 175 évvel ezelőtt. Sajnos nem volt hosszú életű, de a hatása jelentős volt.

Pestről Konstantinápolyig – Kiállítás a dunai hajózásról Egy olyan kiállítást lehet megtekinteni a Gül Baba türbében, amely a XIX. század egyik legnagyobb vállalkozásának, a Duna keleti megnyitásának állít emléket. A tárgyak között láthatjuk annak a csónaknak, a Juliettának a modelljét, amelynek eredetijét Széchenyi István és útitársai használták, amikor egy lakóhajón, az erre a célra épített Desdemonán 1830-ban végigjárták a Dunát, felmérve a hajózás előtti nehézségeket.

Kié a Duna-part? – A pesti és budai rakpartok funkciója az elmúlt kétszáz évben Mire valók a rakpartok, miért alakultak ki, hogyan használták őket a múltban? Kié a Duna-part, kit illet meg a használat joga? Mindezek a kérdések azért időszerűek, mert napvilágot látott az az elképzelés, hogy a pesti rakpartot a Lánchíd és az Erzsébet híd között végleg lezárják az autósok előtt.

Egy jó fekvésű műemlék hasznosítása – A régi budai városháza története Buda egyik legrégibb épülete a Szentháromság tér sarkán álló egykori városháza. Fennállásának nagy részében, közel két évszázadon keresztül eredeti funkciójának megfelelően használta a város vezetése, az utóbbi 150 évben azonban többször váltották egymást a tulajdonosai, és egymástól teljesen eltérő tevékenységeket folytattak a falai között.

Józsefvárostól a budai Várig – A XIX. század második felében számos templom újult meg Pest-Budán Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe és egyben a megújulás és újjászületés időszaka is. A XIX. század második felében jórészt minden katolikus templom egy ilyen megújuláson és átalakuláson ment keresztül. Külső homlokzatok és belső terek, tornyok és tetőzetek újultak meg, és nyertek a korábbi arculatukhoz képest szebb és látványosabb szakrális külsőt, ami az önálló esztétikai értékeken túl az egyházi építészet terén is Pest-Buda, később Budapest fővárosi rangját emelte. Ezekből mutatunk meg néhányat.

Menedék a város szélén – 30 éve szűnt meg a Csúcs-hegyi turistaház Az egykor rendkívül jól felszerelt, manzárdtetős turistaház 1926 óta fogadta a kirándulókat és a máriaremetei zarándokokat, a harmincas években több ezer turista fordult meg benne évente. Bár a II. világháborús hanyatlás után felújították, és visszatértek a vendégek, a rendszerváltást már nem sikerült túlélnie: magánkézbe került, és 1992-ben lebontották. Helyét ma már csak egy emlékkő és a Menedékház utca elnevezése őrzi.

Kívül gótikus, belül magyaros – A Pénzügyminisztérium palotájának meglepő díszei A várbéli Szentháromság téren már évek óta nagy munka zajlik: helyreállítják a Pénzügyminisztérium egykori palotáját, mellyel egy gazdagon díszített, neogótikus épület születik újjá. Most arra világítunk rá, hogy a századfordulón mennyire áthatotta az építészeket – így a tervező Fellner Sándort is – a nemzeti érzés kifejezésének igénye. A Pénzügyminisztérium belső tereiben ugyanis rengeteg magyaros szecessziós részlet árulkodik erről.

Visszanyerte eredeti pompáját az egykori Belvárosi Kávéház a déli Klotild-palotában Az egykori Belvárosi Kávéház több évtizedes elfeledettség után Matild Café & Cabaret néven nyílik meg május 19-én a déli Klotild-palota épületében. A kétszintes, 300 férőhelyes kávéházat korabeli rajzok és fényképek alapján restaurálták.

Budapest légi kapuja – Így bővült ki 25 évvel ezelőtt a Ferihegyi repülőtér Budapest légi kapuja a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. A köznyelvben a régebbi neve után Ferihegyi reptérnek is nevezett légikikötő története igen kalandos, hiszen még a háború előtt kezdték tervezni, de csak utána adták át. A reptér életében több jelentős változás is történt azóta, ilyen volt a 2B terminál építése, ami éppen 25 évvel ezelőtt kezdődött.

120 éve nyílt meg a Batthyány téri vásárcsarnok Buda első vásárcsarnoka 1902-ben nyílt meg az akkori Bomba, a mai Batthyány téren. Az épület egy nagy vásárcsarnok-építési program részeként valósult meg egykor, és bár ma már inkább üzletközpont, hosszú története során felmerült az is, hogy teniszcsarnokká alakítják.

Magyaros lelkület – A reneszánsz ihlette Pesterzsébet különleges iskolaépületét A pesterzsébeti Lázár Vilmos Általános Iskola jellegzetes épülete könnyen magára vonzza a figyelmet. Bár fekvése miatt meglehetősen kiesik a főváros vérkeringéséből, tervezője okán mégis szorosan kapcsolódik Budapest építészeti magas kultúrájába: a budavári Bécsi kapu, a Jókai-síremlék tervezője, Lechner Jenő alkotása ez is, aki a terveket 1916. április 11-én, tehát éppen 106 évvel ezelőtt véglegesítette.

Állami mélygarázsokat árvereznek a Mammut I.-ben A Mammut Bevásárló- és Szórakoztató Központ I. épületének parkolójaként használatosak azok az ingatlanok, amelyeket árverésen hirdetett meg a magyar állam.

Színházterem is volt az egykori Karátsonyi-palotában – 150 éve a királyi pár is járt Buda egyik legszebb főúri rezidenciáján A pesti főúri épületekben rendezett bálok és estélyek a fővárosi társasági élet megszokott eseményei közé tartoztak a XIX. század második felében. Színházi előadásra ritkábban került sor, s még ennél is ritkább megoldásnak számított, hogy az épületen belül szabályos színházat is kialakítsanak. A budai Karátsonyi-palota e ritka kivételek közé tartozott, ahol 150 évvel ezelőtt két vígjátékot is előadtak, amelyet Ferenc József és Erzsébet királyné is megtekintett.

A pestiek kedvence volt a Városligeti-tó, de bűzös, nyákos vizére panaszkodtak a XIX. században A Városligeti-tó története jó ideig a vizének tisztaságáért vívott harc története is volt. A XIX. században sokáig nem tudták megoldani, hogy egészséges legyen a benne lévő víz, amelynek bűzösségéről, nyákosságáról számtalan cikk született. Most, hogy a napokban kipusztult a Városligeti-tó halállománya, felelevenítjük a küzdelmet, amelyet a városvezetők a víz tisztaságáért folytattak.

Hamarosan befejeződik a Lánchíd pesti oroszlánjainak restaurálása A Lánchíd pesti hídfőit díszítő kőoroszlánok restaurálásának műhelymunkái hamarosan befejeződnek. A Lánchíd budai oroszlánjait orvosi lézerrel is tisztítják, hogy eltávolítsák a legmélyebben lévő szennyeződéseket.

Két gyöngyszem a pesti Duna-parton – A Klotild-paloták Az Erzsébet híd pesti hídfője építészetileg többé-kevésbé egységesnek mondható, hiszen hasonló történelmi korban, a XX. század elején épült ki. Az épületek közül kettő nem is csak hasonlít egymásra, hanem egymás tükörképei, tulajdonképpen ikerpalotákról van szó. Nevük is azonos: az építtetőjük után Klotild-palotáknak szokás hívni, ugyanis Habsburg József főherceg felesége rendelte meg őket. Bár a pesti népnyelv a délire előszeretettel használja a Matildot is, amit a benne tavaly megnyílt szálloda is átvett. Az északiban pedig idén nyílik új hotel – ebből az alkalomból érdemes visszatekinteni az épületek történetére.

Magyar hajóval Pestről Párizsba – Széchenyi Ödön különleges utazása az 1867-es világkiállításra Hajóval elérni Nyugat-Európát: nagy álma volt ez a pesti kereskedelemnek a XIX. században. Azonban a Duna kelet felé folyt, és hiába jártak rajta gőzhajók, azok Nyugat-Európát nem érték el. Ezen akart változtatni Széchenyi Ödön, aki elsőként hajózott belvízi utakon Pestről Párizsba.

Szemétlerakóból lett a nemzet főtere – A Kossuth tér története Ha Budapest utcái, terei és épületei mesélni tudnának, izgalmas történetek kimeríthetetlen sokaságát hallhatnánk. Ez különösen igaz a főváros legimpozánsabb, a nemzeti emlékezet szempontjából legfontosabb köztereire. A Kossuth Lajos tér története regényeket megszégyenítően gazdag drámákban és fordulatokban, felemelő eseményekben és tragédiákban. Megérdemelten született róla nemrég egy igényes és tartalmas kiadvány nem kisebb céllal, minthogy végigvezessen bennünket a téren zajló fontosabb eseményeken, s közben megmutassa annak folyamatosan változó arculatát.

Felújították az Újlipótváros és Terézváros közötti gyalogos-kerékpáros alagutat A XIII. kerületi Bulcsú utcát a VI. kerületi Bajza utcával összekötő gyalogos-kerékpáros alagutat felújították. A megújult átjáróban a teljes belső felületet és a külső homlokzatokat is helyrehozták, elbontották és újjáépítették a világítást, felszámolták az alagút alatt húzódó közműárkot, és kicserélték az elavult lemezburkolatot.

Új szerepben a legendás Tengerszem étterem Aki az Üllői úton utazik – különösen a metrópótlás idején –, bizonyára felfigyelt a Pöttyös utcai metrómegállónál, a páros oldalon a folyamatos épületsort megtörő téren egy jellegzetes, kör alakú, oszlopos-üvegezett egyemeletes épületrészre, amely az elmúlt időszakban megújult. Az egykori legendás Tengerszem étterem épületét 2021-ben felújították, és ma rendelőintézetként fogadja a felnőtteket és a gyermekeket.

Budapest csatornázásáról 135 évvel ezelőtt döntöttek Budapest közállapotai a XIX. században sok területen hagytak kívánnivalót maguk után. A zsúfolt, gyorsan növekvő városban magas volt a halandóság, több alkalommal pusztítottak járványok. A gondot nemcsak az elképesztő zsúfoltság okozta, hanem a hiányos köztisztasági rendelkezések, például a csatornázás elégtelen volta.

A budai Vártól a Kossuth térig – Több épület is otthont adott az országgyűléseknek a Parlament megépüléséig A Parlament Budapest ikonikus épületének és legismertebb jelképének számít, de bő 140 éve a fővárosiak még nem tudhatták, hogy pár évtizeden belül milyen gyönyörű látvány fogja őket fogadni a Duna-parton. Egy igen hosszú folyamat vezetett ahhoz, hogy a Steindl Imre által tervezett épületben ülhessen össze a magyar Országgyűlés 1902-től. Bemutatjuk, hogy Budapest mely helyszínein üléseztek Magyarország egykori parlamenti képviselői a XVIII. század vége óta.