A mai Móricz Zsigmond körtér helyén a XX. század elején a Fehérvári út és a Budai körút kereszteződése volt. Egy név nélküli hely, ahol 1898-ban közlekedett először villamos, a Károly kaszárnya – Kelenföldi pályaudvar között, majd 1899-tól a Szent Gellért teret Budafokkal összekötő HÉV is áthaladt rajta. A városvezetés az 1920-as években fogalmazta meg és hozta létre azt az arculatot, ami ma is látható: a Körtéren kívül köröndszerű kiképzést kapott a mai Kosztolányi Dezső tér, a Fehérvári út, Dombóvári út kereszteződése, az Irinyi József, Karinthy Frigyes utak elágazása is.

A Bartók Béla út (akkor Átlós út) 1913-ban (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

A teret 1929-ben nevezték el Horthy Miklós körtérnek. A körtér íves déli szegélye a harmincas évek végén épült be azonos párkánymagasságú bérházakkal. Ugyan volt itt egy kisebb hurokvágány 1912-től, és 1928-tól a Villányi úton, 1937-től pedig a Karinthy Frigyes (akkor Verpeléti úton) is elindult a villamos, de gócpontnak csak 1942 decemberétől tartjuk a területet, a budafoki BHÉV Gellért téri hurokvágányának megszüntetése óta.  

Az időben a Budapesti Székesfővárosi Közlekedési Rt. egy, a tér megjelenéséhez és közlekedési funkciójához illő forgalmi házat szeretett volna építtetni a helyszínre. Tervpályázatot írt ki, és a beérkezett művek közül többet is megvásárolt, majd Schall József II. helyezést elért kör alakú koncepciója mellett döntött. Úgy gondolták, a kör alakú alaprajz jól illik a térhez.

Merthogy a műépítész egy elegáns, könnyed, körgyűrű alaprajzú tetővel ellátott, három egyenletes kiosztású pillérsoron nyugvó pavilont tervezett. A villamos hurokvágányai az épület körül futottak, ez határozta meg a kör alakú térszervezést.

Szemben a körtér íves déli szegélyének bérházai. Előtte a Gomba még üres területe 1940-ben (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Jobbra a mai Bartók Béla út és házsora. A körpályás sínek és a Gomba helyén tereprendezés zajlik (Forrás: FSZEK Budapest Gyűjtemény)

Az 1942 decemberére felépült (majd 1943 januárjában átadott) pavilon az eredeti pályamű eszközeihez és gondolatiságához képest szerényebb színvonalú lett. Volt benne indítóház, jegypénztár és váróterem, illetve eszpresszó is működött a létesítményben. Nem sokkal az átadást követően az egyik cikkelyben transzformátorokat helyeztek el.

Egy szép, nagyjából 120 centiméter magas és 2 méter átmérőjű csorgókutat emeltek a Gomba közepén, ami a Csodaszarvas legendáját jeleníti meg. Domborműveit Szomor László szobrász készítette. Az épület köré vont hurokvágányrendszeren fordult a nagytétényi HÉV, a törökbálinti HÉV, az albertfalvai villamos, a belváros felé visszaforduló járatok. 

Schall József felülnézeti terve (Forrás: hetedikmuterem.hu)

Húsz évig különösebb változás nem történt a helyszínen. Aztán 1962. december 31-én kifutott a körtérről az utolsó HÉV, helyette a 41-es és 43-as villamos járt 1972 végéig, amikor is áthelyezték a két járat végállomását. A hurokvágányt ezután csak ideiglenes visszafordításokra használták. Ezzel együtt megváltozott a Gomba funkciója is. Az utasok által igénybe vett várakozó megszűnt, helyette irodák, üzlethelyiségek nyíltak. 1993-tól ismét a pavilon körüli hurokvágányon fordult a Kamaraerdőtől közlekedő 41-es villamos, egészen 2002. június 21-ig. Ezt követően az épület körüli síneket felszedték, hiszen feleslegessé váltak.

A Móricz Zsigmond körtér az 1950-es évek végén (Forrás: Fortepan)

A körtér villamosjáratai, háttérben a Gomba pavilonja az 1950-es évek végén (Forrás: FortepanKépszám: 15622)

Az eredeti funkcióját elvesztett pavilon időközben, 1997-ben karcsú vasbeton részletei és különleges térkompozíciója miatt műemléki védettséget kapott. Ez azonban nem mentette meg attól, hogy az enyészeté legyeb. Egyre látványosabban pusztult ugyanis. 2002-ben készült egy műemléki tudományos dokumentáció a Gomba felújítására. Akkoriban született meg az a nagyívű önkormányzati elképzelés, miszerint egy kulturális főutcát alakítanak ki a Szent Gellért tér és a Móricz Zsigmond körtér között, és ennek a Gomba is része lett volna. A tervek akkor azonban fiókban maradtak. A Gomba állapota pedig csak romlott: az összefirkált, elkoszosodott falak lehangoló látványt nyújtottak, hajléktalanok látogatták az épület. (A főutcára vonatkozó elképzelés azóta realizálódott, Újbuda Kulturális Városközpont néven fut a terület kulturális fejlesztése.)   

Fontos előrelépés volt az ügyben, hogy 2009 májusában a XI. kerületi önkormányzat országos, nyilvános ötletpályázatot írt ki A Móricz Zsigmond körtéri műemléki védettségű Gomba épületének építészeti és hasznosítási ötletpályázata címmel. A cél az volt, hogy megmentsék, új köztéri és szabadidős lehetőségekkel bővítsék az emblematikus létesítményt.

A Móricz Zsigmond körtéri Gomba 2005 környékén (Forrás: Újbudai Kulturális Egyesület)

A pályázatra mintegy 70 pályamű érkezett. Volt olyan terv, ami teljesen beépítette volna a Gombát, a földszint alatt, a nyitott belsőt és a tetejét is. Az épület kör alakú tetejének kialakítására egyébként számos ötlet érkezett: buborékot, tornyot, sőt, még jégkorcsolya-pályát is terveztek rá.

A Mérték Építészeti Stúdió látványterve az ötletpályázaton (Forrás: ujbuda.hu)

Olyan koncepció is akadt, ami egy az egyben visszaállította volna az eredeti megjelenést. A 2010-es évek elején nagy vitát keltett az építész és a műemlékes szakma körében a Gomba felújítása és helyreállítása. Szembekerültek egymással a megőrző-helyreállító és a megőrző-továbbíró állásfoglalások.

Vesztergom Ádám és Bujdosó Attila pályázati munkája szerint korcsolyapálya épült volna a tetőre (Forrás:ujbuda.hu) 

Végül az építkezés az I. díjas Hetedik Műterem (Szabó Levente és Simon Orsolya, Kohut Dávid és Biri Balázs) tervei szerint és a Gyüre Építésziroda szakmai jelenléte mellett zajlott. A Hetedik Műterem tervezői érzékenyen viszonyultak a már meglévő épülethez, a továbbíró értékmegőrzés szerint dolgoztak. A Gomba eredeti szerkezeti elemeit megtartó, mobilis és a közlekedési funkciókat közösségi funkciókkal felcserélő tervet készítettek. Hangsúlyos maradt az épület eleganciája, pillérrendszere, körbefutó födémszerkezete.

Az épület felújítását nagyon rossz műszaki állapota is indokolta (Forrás: hetedikmuterem.hu) 

A 2013-ban kezdődött építkezés során a tervezők a Gomba három cikkelyét íves, keret nélküli, hőszigetelt üvegekkel, finombeton panelekkel valósították meg. A körbefutó pengetető (amit kecses körpillérek tartanak) ismét meghatározó látványelemmé vált. Az épület továbbra is három oldalról nyitott, szabadon átjárható. 

A Gomba napjainkban (Fotó: Both Balázs/pestbuda.hu)

A kutat tisztították, restaurálták, a belső kertbe kockakő és kavics, valamint levendula és örökzöld talajtakaró növények kerültek. A Gombában ma működik kávézó, bisztró, kulturális és közösségi tér egyaránt. 

Nyitókép: A forgalmi épület észak felől 1970 körül (Fotó: Csigó Lajos (BTM Kiscelli Múzeum Fotótára)