A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) immár 220 esztendeje befogadja a tárgyakat, a tudományt, az újító gondolatokat, a látogatókat, a nemzet kultúráját magát – hangsúlyozta az intézmény alapításának 220. évfordulója alkalmából csütörtökön megrendezett tudományos konferencia megnyitóbeszédében a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára.

Hoppál Péter emlékeztetett: a múzeumalapító gróf Széchényi Ferenc korának kiemelkedő közéleti személyisége, a tudomány és a kultúra bőkezűen adakozó mecénása, a reformgondolatoktól már megérintett korszak meghatározó alakja volt. Valódi nagysága abban állt, hogy nem maradt meg a nagy ívű tervek szintjén, hanem cselekedett – emelte ki.

Gróf Széchényi Ferenc portréja, Johann Nepomuk Ender munkája 1823-ból (Forrás: Wikipédia)

A Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár alapítójaként gyűjteményét határozott koncepció mellett készítette elő a köz javára történő átadásra – idézte fel az államtitkár, hozzátéve: Széchenyi István, a legnagyobb magyar aligha válhatott volna történelmi óriássá, ha nem szülei példáját látja maga előtt.

Hoppál Péter hangsúlyozta: a Széchényiek kijelölte feladat ma is időtlenül időszerű. Időről időre új reformgenerációkra van szükség, amelyek nem restek felismerni és megismerni nemzeti múltunk értékeit, büszkék magyarságukra, hagyományaikra, kikezdhetetlen hazaszeretettel bírnak, miközben látják hibáit, és önbizalommal készek a közös jövő építésére – mutatott rá.

Hoppál Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára megnyitóbeszéde a konferencián (Fotó: Magyan Nemzeti Múzeum)

Mint elmondta, a világ, illetve Európa mély és súlyos értékválsággal küzd, a rendíthetetlennek hitt értékek relativizálása felgyorsult, a napi problémák sodrása magában hordozza a szellemi élet idézőjelbe tételének veszélyét.

Ezért is különösen kívánatosak a maihoz hasonló, nagy ívű tudományos seregszemlék, amelyek tudatosítják: van múltunk, vannak erős, mélyreható szellemi gyökereink – közölte Hoppál Péter.

L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója köszöntőt mond a Magyar Nemzeti Múzeum alapításának 220. évfordulója alkalmából rendezett konferencián a múzeum dísztermében (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

L. Simon László, az MNM főigazgatója felidézte, hogy az általa vezetett intézmény elmúlt 100 évében szinte minden elődje munkáját megnehezítette a szűkös költségvetési keret. Mint hozzátette, kinevezése után ugyan jelentős lendületet adott a Nemzeti Múzeumnak az állami többlettámogatás és a nagyobb kormányzati figyelem, ám a szomszédban kitört háború és annak közvetett hatásai viszonylag gyorsan elinflálták a többletforrásokat.

Mindez nem jelenti azt, hogy az MNM rövid vagy hosszabb távon ne akarná megvalósítani olyan terveit, mint egy új régészeti központ, restaurátorbázis és műtárgyraktár, a főépület akadálymentesítése, egy új épületben létrehozandó nemzeti portrétár vagy egy új állandó kiállítás – jegyezte meg. L. Simon László kiemelte a közművelődés, a közönségkapcsolatok és a múzeumpedagógia fontosságát, a múzeum tevékenységének alapjaként azonban a magas színvonalú tudományos tevékenységet nevezte meg.

„A mi intézményünknek hangsúlyozottan nemzeti karaktere van, olyan, amilyen nem lehet egy biológiai vagy fizikai kutatóintézetnek, de még egy szépművészeti múzeumnak sem” – fogalmazott a főigazgató. Felidézte, a nemzet múzeuma az elmúlt 220 évben többször átalakult, szerencsés és kevésbé sikeres decentralizációs lépések eredményeként jött létre ez az alapvetően történeti profilú intézmény, amely Közép-Európa meghatározó tudományos műhelye és népszerű kiállítóhelye.

Ez a folyamat irreverzibilis, ám a jövő gyűjteménygyarapítási politikájában hangsúlyosan kell törekedni az intézményből korábban kikerült képző- és iparművészeti műtárgyak pótlására – vetette fel. A főigazgató elmondása szerint az elmúlt évtizedben jelentős átalakuláson ment át a kutatóintézeti hálózat. „Ezek egy részének fenntarthatósága, tekintettel a jelenlegi háborús helyzetre, erősen kétséges” – figyelmeztetett, felvetve egyes történeti vagy régészeti profilú intézetek MNM-be történő integrációjának lehetőségét.

L. Simon László hangsúlyozta: a Nemzeti Múzeumnak törekednie kell a felelősségteljes gazdálkodásra, a stabil anyagi háttér megteremtésére, megtartva a fenntartóval és a mindenkori kormányzattal ápolt jó kapcsolatokat. Hozzátette azonban: a pénzügyi stabilitás megteremtése céljából azt kérik a fenntartótól, hogy a szocializmus szellemiségét őrző jegyárrendeletet változtassa meg, kivezetve a kedvezmények túl széles rendszerét. Legalább ilyen fontos azonban a magánmecenatúra felélesztése is, hiszen a hazával szemben a gazdasági élet mára megerősödött szereplőinek is felelősségük van – mondta L. Simon László.

A 220 esztendős Nemzeti Múzeum mint a magyar emlékezet háza nemcsak alapításakor volt több, mint múzeum, hanem napjainkban is. Ez az intézmény több mint két évszázada a magyarság szellemi honvédelmének egyik erődje, és az is kell maradjon – hangsúlyozta az Országgyűlés elnöke, Kövér László a konferencia szünetében az intézmény három korábbi főigazgatójának, Fejérpataky Lászlónak, Hóman Bálintnak és Zichy Istvánnak emléket állító domborművek ünnepélyes átadásán. Elmondta, a múzeumnak változatlanul be kell töltenie alapításkori hivatását, hogy maradjon a nemzet Kárpát-medencei hatókörű szellemi honvédelmének korszerű erődje.

„Mindezt az idők járásához igazodva, szakszerű és hatékony módon. Mindehhez a felelős nemzeti politikának nemcsak sok sikert kell kívánnia a Nemzeti Múzeum vezetésének, hanem biztosítania is kell az intézmény részére a kitűzött cél eléréséhez szükséges anyagi eszközöket. Bármennyire is nehéz költségvetési idők köszöntenek is ránk, szellemi erődeinket meg kell védenünk, azok nem kerülhetnek idegen kézre” – fogalmazott a házelnök.

 A Magyar Nemzeti Múzeum alapításának 220. évfordulója alkalmából rendezett konferencia keretében Kövér László, az Országgyűlés elnöke és L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója felavatja az intézmény három korábbi főigazgatóját, Fejérpataky Lászlót, Hóman Bálintot és Zichy Istvánt ábrázoló bronz domborműveket a múzeum alagsorában, a Pulszky-terem melletti előtérben 2022. december 8-án (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Mint kiemelte, az információtechnológiai fejlődés eredményeképpen az emlékezet és az azt megalapozó identitás fölötti uralom mára a leghatékonyabb hatalompolitikai eszközzé vált, annak eszközévé, hogy emberek egy csoportja a tulajdonukban vagy befolyásuk alatt álló tudatipar – azaz oktatás, kultúra és média – révén a saját akaratukat, érdekeiket és értékeiket világszinten elfogadtassák, rákényszerítsék embertársaikra.
Emlékezet nélkül nincs közösség, közösség nélkül nincs közakarat, közakarat nélkül nincs közhatalom, közhatalom nélkül nincs demokrácia, csak önkényes magánhatalmak uralma van – mutatott rá.

Kövér László elmondása szerint a magánhatalmakkal szemben kizárólag az öntudatos közösségek tudnak szembeszállni, erre pedig a családi, a vallási vagy a nemzeti közösségeknek van a legnagyobb esélyük. A házelnök hozzátette, ez a magyarázata annak, hogy a nyugati világban mindenhol ostrom alatt áll az emberi emlékezet és a legerősebb emlékezettel bíró közösségek, ezért is szükséges, hogy a Nemzeti Múzeum a magyarság szellemi honvédelmének egyik erődje maradjon a következő kétszáz esztendőben is.

Mint felidézte, a magyar reformkor eljövetelét hirdető „első szívdobbanások” egyike a Nemzeti Múzeum megalapítása volt. Nem véletlen, hanem sorsszerűség, hogy 1848 márciusában a Nemzeti Múzeum udvara a nemzet főterévé vált, hogy az idegen közjogi uralom alól felszabaduló első népképviseleti magyar országgyűlés felsőháza a Nemzeti Múzeum épületében ülésezett – emelte ki.

„Az elmúlt több mint két évszázadban a Nemzeti Múzeum is mindig csak annyira élt, amennyire a szabad Magyarország élt. Ha emelkedett az ország és a nemzet, emelkedett és gyarapodott a múzeum is, ha szenvedett a haza, sínylődött a magyar emlékezet háza, azaz a Magyar Nemzeti Múzeum is” – fogalmazott.

A házelnök elmondása szerint az a három kiemelkedő főigazgató, akiknek emléke előtt mától domborművek tisztelegnek, az 1916 és 1944 közötti időszakban állt az intézmény élén, az első világháború, a bolsevik rémuralom, a román megszállás, Trianon, az 1929 és 1933 közötti nagy gazdasági világválság, a második világháború, a német, majd a szovjet megszállás közepette viselték vállukon a Nemzeti Múzeum iránti legfőbb vezetői felelősséget.

„L. Simon László főigazgató úr szerencsés ember tehát, hiszen a jövőre nézve bőségesen van miből lelki erőt merítenie” – közölte Kövér László.
 L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója elmondta: Fejérpataky László, Hóman Bálint és Zichy István arcképét a Kossuth tér újjászületésében is jelentős szerepet vállaló Elek Imre szobrászművész öntötte bronzba; a domborművek a Pulszky-terem melletti előtérben láthatók csütörtöktől.

Forrás: MTI

Nyitókép: A Magyar Nemzeti Múzeum három korábbi főigazgatóját, Fejérpataky Lászlót, Hóman Bálintot és Zichy Istvánt ábrázoló bronz domborművek (Fotó: MTI/Kovács Tamás)