Domonkos Csaba

Az alsóvezetékes villamos vége A villamos az áramot egy magasban kifeszített vezetékről kapja. Ott vannak mindenütt a vezetékek, ahol villamos jár. Azonban Budapesten sokáig ódzkodtak a felsővezetéktől, az első években csak alsóvezetékes villamosok közlekedtek. A felsővezeték csak később terjedt el, de száz éve már egyeduralkodó.

Villanymozdonnyal Hegyeshalomig Budapest és Bécs között 90 évvel ezelőtt a világ élvonalába tartozó vonatok jártak – legalábbis a magyar vasútvonalon –, hiszen 1934 októberétől az országhatárig villanymozdonyok húzták a vonatokat, és csak az osztrák szakaszon használtak gőzmozdonyokat.

Pestet és Budát jelentősen átformálta a vasút A Pest–Vác és a Pest–Szolnok közötti gőzvontatású vasútvonalak építése 180 évvel ezelőtt kezdődött el. Az évforduló alkalmából azt nézzük meg, hogyan alakította át a vasút a fővárost.

A Budapest hajó első útja A folyam-tengerhajózás Magyarország számára kitörési pont volt, esély arra, hogy a magyar áruk versenyképesebben jelenjenek meg a mediterrán piacon. Ez nem magyar találmány volt, de a korszerű magyar Duna-tengerjáró hajók Budapestet tengeri kikötővé tették.

Alacsonyabb padlós csuklós buszok Budapestnek Budapesten 30 éve mutatkoztak be az első alacsonyabb padlószintű csuklós autóbuszok. Az új járművekből 171-et vett a város, és 2022-ig közlekedtek. Nem lettek annyira elterjedtek, mint az elődje, de mégis fontos lépést jelentettek Budapest közlekedésében.

Buszok Budára Száz éve jelentek meg az autóbuszok Budán. A budai oldalra vezető út nem volt egyszerű, mert az akkori buszoknak a Lánchíd enyhe emelkedésének a legyőzése sokkal nagyobb kihívás volt, mint egy mai autóbusznak felkapaszkodni a budai hegyekbe.

A Lánchíd alapozása – 185 éve verték le az első próbacölöpöket A Lánchíd 175 éve áll az alapjain, amelyet hatalmas munkával, több ezer, 20 méteres cölöp leverésével tudtak csak megépíteni. Az első próbacölöpöket 185 évvel ezelőtt, 1839. szeptember 21-én kezdték leverni.

A budapesti közlekedésben 95 éve fordulópont volt Budapest közlekedési forgalmát valójában az 1920-as években kezdték szabályozni, és az első, kezdeti szakasz után mind a forgalomszámlálásban, mind a közlekedésbiztonságban az 1929-es év tekinthető fordulópontnak.

A budapesti árvizek krónikája – A védekezés soha nem érhet véget Hatalmas árhullám vonul le a Dunán, amely több országban településeket öntött el. A védekezés jelentős erőfeszítéseket követel Magyarországon is, de a szakemberek szerint Budapesten nincs ok az aggodalomra. Nem így volt ez az elmúlt évszázadokban: óriási pusztításokat okoztak a fővárosban az áradások, amelyekben százak vesztették életüket. Cikkünkben azt mutatjuk be, mikor és hogyan veszélyeztette a kiöntött folyó Budapestet.

Százhuszonöt éve nyílt meg a budafoki HÉV-vonal Egykor HÉV, azaz helyi érdekű vasút közlekedett a Szent Gellért tértől Budafokig. A vonalat 125 éve nyitották meg, ez volt Budapest és egyben az ország első villamosított helyi érdekű vasútvonala is. Ma az egykori HÉV helyén villamosok járnak.

A 12-es buszjárat vége Budapest egyik legfontosabb buszjárata volt a 12-es autóbusz, amely 1932-től közlekedett a Nagykörúton. Ezen a vonalon mutatkoztak be 1959-ben az új, óriás Ikarusok is. A nagykörúti autóbusz-történet 1989 szeptemberében ért véget.

A 7 jegyű telefonszámok bevezetése A budapesti telefonálás 35 évvel ezelőtt alapjaiban változott meg. Az addig több mint 50 éve használt 6 jegyű telefonszámok 1989. szeptember 2-án éjféltől 7 jegyűre változtak. Az előkészítő munka évtizedekre szólt, de mire a magyar vezetékes telefonhálózat elérte volna a kívánt szintet, jórészt idejétmúlttá vált.

A Földalatti eredeti kocsijai Nemrég írtunk a földalatti vasút építésének megkezdéséről, amelynek most volt a 130. évfordulója. A mostani cikk azokat a kocsikat mutatja be, amelyekkel a megnyitótól egészen az 1973-as átépítésig közlekedett ez a páratlan városi vasútvonal.

A Keleti pályaudvar tervezője – Az ismeretlen Rochlitz Gyula Rochlitz Gyula neve kevéssé ismert, pedig meghatározó épületeket tervezett Budapesten. A legtöbben talán a Keleti pályaudvart ismerik, de más munkáit is megtaláljuk a fővárosban. Rochlitz egész pályafutása alatt a MÁV épületeit tervezte, de olyan alkotásokhoz is köze volt, mint az Operaház.

Budapest tengeri kikötő lett egy 90 éve vízre bocsátott hajó miatt A hajót, amely újra elérhetővé tette a tengereket Magyarország számára, és amely tengeri kikötővé varázsolta Budapestet, 90 éve bocsátották vízre Újpesten. Ez volt a Budapest Duna-tengerjáró hajó.

Alagút az Andrássy út alatt – 130 éve kezdődött a Kisföldalatti építése Kevesebb, mint két év volt a megépítésére, késésről szó sem lehetett, ráadásul addig szinte példátlan dolgot kellett felépíteni, egy föld alatt vezetett, elektromos meghajtású városi vasutat. Lehet, hogy ma inkább elhalasztanák a kezdést, 1894-ben azonban bátran belevágtak a földalatti építésébe.

A villamosok nélküli Erzsébet híd A budapestieket nagyon zavarta, hogy az Erzsébet híd 1903-as megnyitása után több mint egy évtizedig nem járt villamos a hídon, holott a vágányok elkészültek, és villamos is közlekedett a hídfőkig. Érthetetlen volt, hogy miért nem lehet megoldani az összeköttetést a két városrész között.

Az omnibuszok megrendszabályozása A budapesti omnibusz-közlekedést jó ideig sok üzemeltető és átláthatatlan rendszer jellemezte. Ám egy 1884. augusztus 7-én elfogadott rendelettel jóval szigorúbb szabályozást vezettek be. A törekvés, hogy az egész hálózatot egy cég üzemeltesse, azonban megbukott.

Az első közlekedési kódex A gyalogosokat a járdára terelték, megszabták, hol lehet átkelni az úton, és előírták, hogy a gyerekek számára a városokban és a nagyobb forgalmú községekben játszótereket kell kijelölni. Sok minden más is volt a 95 éve elfogadott első egységes közlekedési kódexben, amely több száz oldalon foglalta össze a közlekedők kötelességeit és a járművekre vonatkozó szabályokat.

Egy bérbeadási szerződés és hatása A MÁV 95 éve bérbe adta egy vonalát a BHÉV-nek, nevezetesen a Óbuda–Filatorigát–Buda–Császárfürdő vonalát, ami lehetővé tette, hogy a szentendrei HÉV-ek sűrűbben járjanak. Ez a szerződés azonban még ennél is nagyobb jelentőségű.

Közlekedési adót vetett ki a járművekre a főváros 100 éve Adót vetettek ki a közlekedőkre a fővárosban 1924-ben. Addig is volt valamiféle adó, de ez elinflálódott. Az infláció megfékezésére tett kormányzati, központi intézkedések mellett a főváros is állandó aranykorona-alapú adót vetett ki a közlekedőkre.

Budapesti hidak, de nem a Dunán Budapesten általában csak a Duna-hidakról beszélünk, hiszen azok egyedülállóak, látványosak és kifejezetten szépek. De a fővárosban számos más különleges híd van és volt, amelyekről sokszor meg szoktunk feledkezni.

Az egyetem Pestre költözése Pest és Buda életében nagy jelentősége volt, hogy az egyetem ide költözött 1777-ben. A városok szerepét tovább növelte II. József azzal, hogy több kormányszervet is ide helyezett át, ám ez azzal járt, hogy az egyetemnek újból költöznie kellett, egy évtizeden belül már másodszor.

Az első „igazi” villamos Budapest és a villamosok elválaszthatatlanok. A villamosok már 135 éve részei a fővárosi utcaképnek, ugyanis 1889. július 30-án indultak el az első rendes, azaz nem kísérleti járművek az Egyetem tér és a Köztemető között.

Külföldről jöttek, Budapestet fejlesztették A Svábhegyi Fogaskerekű 175 éve készült el. Építésében kulcsszerepet játszott egy svájci illetőségű mérnök, Cathry Szaléz Ferenc, aki a pálya átadása után itt maradt Magyarországon, ezt a szándékát a megnyitón jelentette be. Cikkünkben néhány olyan híres szakemberről emlékezünk meg, akik a XIX. században külföldről érkeztek Budapestre egy-egy fontos feladat elvégzésére, s végül Magyarországot választották hazájuknak.

Alig készült el az átépített Lánchíd, le kellett zárni 105 évvel ezelőtt A Lánchidat 1913 és 1915 között teljesen átépítették. Mindenki azt gondolta, hogy hosszú évekre, évtizedekre rendben lesz a megújult, modernizált szerkezetű híd, azonban alig 4 évvel később, 1919. június 22-én le kellett zárni a fogatolt és a motoros teherkocsik előtt. A rendőrség, amelyet akkor Vörös Őrségnek hívtak, hiszen ez a dátum a Tanácsköztársaság uralmára esett, azért döntött így, mert a híd útpályája tönkrement.

A lovak lóbőrbe bújtatott csontvázak, a kocsisok rongyos banditaalakok – Így bírálták a lóvasúti közlekedést 145 évvel ezelőtt Több ezer ló szolgálta egykor Budapest közlekedését, ám az 1866-os első lóvasúti járat megindulását követően hosszú út vezetett a fellendülésig. Sokan remélték 145 évvel ezelőtt, hogy a Margit hídon 1879. június 20-tól megindított szolgáltatás jelentős változást hoz. Az aranykor azonban alig másfél évtizedig tartott, hiszen a lóvasutat gyorsan kiütötte az új csoda, a villamos.

A Lánchíd díszkivilágításai A Lánchíd díszkivilágítása az elmúlt 90 év alatt folyamatosan megújult, de egyik megoldás sem volt hosszú élettartamú. Ebben közrejátszott a háború, az elhanyagolás, a rossz kivitelezés vagy egyszerűen a technikai fejlődés. A mostani felújítás előtti rendszer 1999-ben, 25 évvel ezelőtt készült el a Lánchíd megépítésének 150. évfordulójára.

Dugóra várva – Kitiltották a lassú járműveket Budapest belvárosából Budapest vezetői 65 évvel ezelőtt, 1959-ben komolyan aggódtak a budapesti forgalomért. Ugyan a járműállomány a mainak a töredéke volt, de már lassú haladást, dugókat vizionáltak, ezért 1959-ben a lassú, forgalmat zavaró járműveket, a teherautókat, a lovas kocsikat és a kerékpárokat 1959 június közepén kitiltották Pest belvárosából.